Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK* 61. évfolyam, 274. szám 1971. november 20., szombat Ára: 80 fillér A M A G Y A R S Z O G I A L I S T A M U N K Á S P Á Tl T v L A P J A Kádár János elvtárs befejezte zalai látogatását Kadar János Zalaegerszeg új városnegyedében beírja nevét a vendégkönyvbe Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára zalai látogatásának második napján, pénteken az ipari és kulturális léte­sítményekben -egyaránt gya­rapodó 40 000 lakosú megye? székhellyel, Zalaegerszeggel ismerkedett. A reggeli órákban Varga Gyula, a megyei pártbizott­ság első titkára és Üjvári Sándor, megyei tanácselnök társaságában sétát tett Zala­egerszeg herszoni városré­szében. ahol máris több em­ber él, mint amennyi a fel­szabadulás előtt a város ösz­szes lakossága volt. Megte­kintette az új diákközpontot, ahol több gyermekintéz­mény, továbbá általános és középiskolák, iparitanuló-in­tézet és kollégiumok épül­tek. Az általános iskola előtt a párt első titkárát sok száz kisdiák várta, s virággal kedveskedtek Kádár János­nak. Katona Józsefné, az iskola igazgatónője ismertet­te a tanintézet történetét, munkáját, majd Kádár Já­nos emléksorokat írt az út­törőcsapat naplójába. Ez­után megtekintette az új vá­rosrész szolgáltató és keres­kedelmi egységeit. A várossal való ismerke­dés a göcseji falumúzeum területén folytatódott. A múzeum bejáratánál Pu­kánszky Ferenc, a városi pártbizottság első titkára és Kustos Lajos, a városi ta­nács elnöke fogadta a Köz­ponti Bizottság első titkárát. Dr. Reményi K. András, a megyei múzeumi szervezetek igazgatója bemutatta a ven­dégeknek Magvarország első jelentős szabadtéri néprajzi gyűjteményét. A párt első titkára beírta nevét a sza­badtéri néprajzi múzeum emlékkönyvébe. A városnézés során meg­tekintette a párt első titkára a Lenin út és az Ifjúsági park szegélyén álló Lenin­szobrot, Marton László szobrászművész alkotását. Amerre csak elhaladt a vá­rosban, embercsoportok kö­szöntötték, a főutcán pedig sorfalat alkotva fogadta és üdvözölte a lakosság Kádár Jánost. A városnézés után a Köz­ponti Bizottság első titkára részt vett a megyei tanács épületének dísztermében, rendezett pártaktívaülésen. Üjvári Sándor, megyei ta­nácselnök üdvözlő szavai után Varga Gyula, a Köz­ponti Bizottság tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra tájékoztatta a megjelen?, teket Zala megye politikái, gazdasági és kulturális éle­tének fejlődéséről, s a to­vábbi tervekről. Egyebek kö­zött elmondta, az elmúlt tíz évben a népgazdaság fejlő­désével együtt jelentősen gyarapodott Zala megye gazdasága, javult a lakosság életszínvonala, kulturális és szociális ellátottsága. A me­gye ipari termelése az utóbbi évtizedben háromszorosára — 2,2 milliárd forintról mintegy 6,5 milliárd forintra — növekedett. Az iparon belül a tanácsi ipar fejlő­dött jelentősebben, termelé­si értéke tíz év alatt 150 millióról évi egymilliárd fo­rintra növekedett. Az ipar­ban foglalkoztatottak száma az utóbbi évtizedben 20 000­ről mintegy 36 000-re emel­kedett A növekvő iparosí­tással lényegében megoldot­ták a megye egyik legna­gyobb gondjgt, a lakosság — ezen belül a nők — fog­lalkoztatását. Jellemző, hogy az utóbbi tíz esztendőben mintegy 10 000 zalai leány és asszony számára biztosí­tottak munkalehetőséget. Az aktívaülésen Kádár Já­nos beszédet mondott. A pártaktíva befejezése után a párt első titkára ebé­den vett részt a megye po­litikai és gazdasági vezetői­vel, közéleti személyiségei­vel. A délutáni órákban — Jakab Sándornak és Katona Istvánnak, a KB tagjainak, a KB osztályvezetőinek tár­saságában — visszautazott a fővárosba. Harcok Indokinában B—52-es amerikai légi­erődök pénteken két hul­lámban bombázták a dél­vietnami hazafiak feltétele­zett állásait Khe Santol mintegy 30 kilométerrel északnyugatra, a laoszi ha­tár mentén. Kambodzsában a kor­mánycsapatok 8 000 katoná­ja harckocsik és páncélozott járművek támogatásával pénteken nagy összecsapás­ba bocsátkozott a hazafias erőkkel, hogy kiszorítsa azokat a Phnom Penh köz­vetlen közelében levő állá­saikból. II magyar parlament meghívására olasz delegáció érkezett Budapestre Pénteken tizenöt tagú — szenátorokból, képviselőkből és más közéleti személyisé­gekből álló — olasz küldött­ség érkezett hazánkba a magyar parlament meghívá­sára. A Ferihegyi repülőté­ren Lugi Granelli képvise­lő, a Kereszténydemokrata Párt Politikai Bizottságának tagja, a parlament külügyi bizottságának tagja első ma­gyarországi látogatásuk cél­járól, az olasz csoport te­vékenységéről egyebek kö­zött megállapította: — Küldöttségünk — mon­dotta — az olasz parlament mellett működő európai bé­két, biztonságot támogató csoportot képviseli. Felada­tunknak tekintjük, hogy egész népünket képviseljük az európai országok hasonló bizottságaival való kapcso­latokban, s hogy hatékonyan hozzájáruljunk az európai biztonsági konferencia össze­hívását célzó nemzetközi tö­rekvések sikeréhez. — igen sokat várunk e lá­togatástól, hiszen lehetőséget nyújt a hasonló célokért küzdő európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottságának vezetőivel és tagjaival való közvetlen kapcsolatok megteremtésére. Tízezer konténer másfél év alatt Jövőre újabb konténer-pályaudvarok Pécsen, Szegeden és Szombathelyen A tízezredik rakott szállí­tótartályt indították útnak pénteken a Józsefvárosi Pá­lyaudvarról. Ebből az alka­lomból bensőséges ünnepsé­get rendeztek, ahol Tóth János, a MÁV budapesti igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a nemzetkö­zileg rohamosan tért hódí­tó szállítási módszert más­fél éve vezették be hazánk­ban. Akkor még csak 50 közepes, azaz öttonnás kon­ténerrel indult a -szállítótar­tályos-forgalom. A fuvaroz­tatók, a MÁV üzletfelei, elő­ször idegenkedtek az új szállítási módtól, lassanként azonban megbarátkoztak ve­le, sőt annyira nőtt a kon­ténerek iránti igény, hogy újabb ötvenet vásárolt a MÁV, ma 107 közepes tar­tállyal szállítják a darab­árut Debrecen, Miskolc, Győr és a főváros között. Jövőre tovább bővül a hálózat: az év első felében Szeged, Pécs és Szombathely is bekapcso­lódik a korszerű szállítási rendszerbe. A konténeres szállítás nemcsak vállalati, hanem népgazdasági érdek is, hi­szen nagyon sok munka és idő takarítható meg vele. Miskolcra például négy és fél tonna árut konténerben 600 forintért szállítanak. Ugyanez a hagyományos mó­don 1800—2000 forintba ke­rül. A gazdaságosság to­vábbi növelése érdekében a MÁV mind több állomást lát el a konténerek emelé­sére alkalmas darukkal, vil­lamos emelőkkel. A jövő évi fejlesztéshez tartozik, hogy újabb 300 kö­zepes konténert vásárol a MÁV, a több mint 400 kon­ténerrel lehetővé válik, hogy a jelenlegi napi 40 helyett 200 konténert rakjanak meg áruval. Az ünnepség végén Tóth János, a budapesti vasút­igazgatóság nevében kris­tályvázát adott át a tízezre­dik konténert feladó Centrum Áruházak igazga­tójának. A bankrendszer átszervezése Mint ismeretes, a kor­mány ez év júniusában ha­tározatot hozott a bank­rendszer továbbfejlesztésé­ről. Ennek alapján a Ma­gyar Nemzeti Bank a Ma­gyar Beruházási Banktól át­veszi az építőipar forgóesz­köz finanszírozását és a vál­lalati beruházások finanszí­rozását, átadja viszont az OTP-nek a tanácsi igazga­tási bankszámlák vezetését; a Magyar Beruházási Bank­tól ugyancsak az OTP ve­szi át a tanácsi fejlesztési alapok kezelését. A Magyar Beruházási Bank az emlí­tett feladatok átadása után átalakul Állami Fejlesztési Bankká, s a jövőben a kormánydöntéseken alapuló beruházásokat finanszíroz­za. A határozat végrehajtá­sának végső határidejét a kormány 1972. január 1. napjában állapította meg. A Magyar Nemzeti Bank­ban kapott tájékoztatás sze­rint az átszervezés tervsze­rűen halad, s a feladatok átcsoportosítása lényegében be is fejeződött. Napirendi vita az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés meg­kezdte a tagállamok képvi­seletei védelme és személy­zetük biztonsága kérdésé­nek megvitatását. Ezt a fon­tos kérdést azokkal a pro­vokációkkal kapcsolatban tűzték a jelenlegi ülésszak napirendjére, amelyeket New Yorkban különböző szervezetek és csoportok követtek el. Az ENSZ jogi bizottsága elé terjesztett dokumentu­mok megállapítják, hogy csupán 1969—1970-ben 40 ellenséges cselekményt és több mint 70 provokációt követtek el a Szovjetunió képviselete ellen. Számos más ENSZ-tagál­lam képviselete ellen is kö­vettek el provokációs ellen­séges cselekményeket. Így bombák robbantak több arab ország képviseletében, provokációkat követtek el a szocialista országok missziói és az afrikai képviseletek ellen. Az ENSZ tagállamai kö­zött mind nagyobb vissz­hangra talál a leszerelési vilá"' "ferencia összehívá­sáról előterjesztett szovjet javaslat. A közgyűlés csü­törtöki plenáris ülésén szá­mos küldött foglalt állást a szovjet kezdeményezés mel­lett, Miként a felszólalók hangsúlyozták, mindent meg kell tenni annak érde­kében, hogy eltűnjön a harmadik világháború ki­robbanásának a veszélye. Rámutattak: a béke nem le­het mindaddig szilárd, amíg meg nem szűnik a fegyver­kezési hajsza, és nem jön létre megállapodás az ál­talános és teljes leszerelés kérdésében.' A szovjet ja­vaslat — mondották a fel­szólalók — éppen e fontos célkitűzés megvalósítását szolgálja. Jakobson, Finnország kép­viselője felszólalásában nagyra értékelte a szovjet kezdeményezést. Hangoztat­ta, hogy határozott erőfe­szítéseket kell tenni a fegy­verkezési hajsza megszünte­téséért, és a leszerelési vi­lágkonferencia összehívására vonatkozó szovjet javaslat nagymértékben járulhat hozzá a leszerelés ügyének megvalósításához. Magyar vezetők Csehszlovák kitüntetése Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja központi bizottsá­ga a párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából — a magyar és csehszlovák nép, a két párt közötti test­véri együttműködés és ba­rátság elmélyítésében, az internacionalista kapcsolatok erősítésében kifejtett tevé­kenységükért — Jubileumi Emlékérmet adományozott Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának, Losonczi Pálnak, az MSZMP KB tagjának, a népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének, Fock Je­nőnek, a Politkai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökének, továbbá az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjainak, a KB titká­rainak. A CSKP Jubileumi Emlékérmet adományozott más magyar állami-, párt­és tömegszervezeti vezetők­nek, aktivistáknak, valamint azoknak a Magyarországon élő kommunistáknak, vete­ránoknak, akik korábban a csehszlovák testvérpárt tag­jaiként, funkcionáriusaként kiemelkedő munkát végez­tek. Kádár Jánosnak, és a CSKP XIV. kongresszusán részt vett magyar pártkül­döttség tagjainak a Jubileu­mi Emlékérmet Gustav Hu­sák, a CSKP főtitkára adta át a kongresszus alkalmá­val Prágában. Frantisek Dvorsky, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete november 19-én baráti ta­lálkozó keretében, a cseh­szlovák nagykövetségen nyúj­totta át az emlékérmeket a párt, állami és tömegszer­vezeti vezetők és aktivisták egy csoportjának. A CSKP volt tagjainak november 23­án, Klement Gottwald szüle­tésének 75. évfordulóján ad­ják át az emlékérmeket. (MTI) Tanácselnökök értekezlete Dr. Papp Lajos államtit­kárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével tegnap a Parla­ment Gobelin-termében ér­tekezletet tartottak. A főváro­si, a megyei és a megyei vá­rosi tanácsok elnökei megvi­tatták Magyarország távlati energiapolitikai koncepcióját. A fontos témáról dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter tájékoztatta a tanácsi vezető­ket, akinek előadásához Hász István, az Országos Energia­gazdálkodási Hatóság veze­tője fűzött kiegészítéseket. Az értekezlet napirendjén szerepelt a tanácsok és az Országos Takarékpénztár együttműködésének megtár­gyalása is. Az ezzel kapcso­latos bankreformokról Szir­mai Jenő. az OTP vezérigaz­gatója táiékoztatta a tanács­elnököket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom