Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-06 / 235. szám

1971. OKTÓBER 0., SZERDA Magyar városok 1971 A városi lakosság jövedelemforrása is sokféle. Ki­sebb városok esetében a népesség tekintélyes hányada él a mezőgazdaságból. Az ellátás, a piac szempontjából pe­dig kifejezetten fontos, hogy milyen mezőgazdasági terü­letei vannak egy-egy városnak. A Magyarország városai­ról szóló statisztikai összeállítás ebben is eligazít. A városok mezőgazdasága Altalános jelenség, hogy a mezőgazdaságilag hasznosít­ható terület egyre fogy, a városok közigazgutásd hatá­rain belül. Néhány példa: Dunaújvárosban tíz évvel korabban még 194 holdat tartottak számon ezer lakos­ra — már csak 112 szerepel a statisztikában; Tatabá­nyán egyharmaddal, Komá­romban mintegy 21) száza­lékkal, Szegeden, a köz­igazgatási határon belül egyhatodával kisebb a ter­mőterület. Ez a csökkenés azonban csak egyik oldala a városi mezőgazdasági terme­lésnek, mert ennél is erő­sebb tendencia a zöldségter­melő területek arányának növekedése a meglevő ter­mőföldeken. A területvesz­tést tehát intenzivebb ter­melési ággal ellensúlyozza a dúböszörmény 0 ezer körül, Hódmezővásárhely és Makó 5 ezren fölül számolja téesz­tagjait. Ezzel pedig már szinte kl is mondtuk az újabb össze­függést: Csongrád megye városaiban a téesztagság aránya meglehetősen magas. Abszolút számmal mérve az öt városban 19 ezer. Az egy városi téesztagra jutó szán­tóterület országosan kere­ken 10 katasztrális hold, Szegeden 7,9; Hódmezővá­sárhelyen 12,4; Csongrádon 8,3; Makón 7,5; Szentesen 20 hold. Nem is előzi meg ebben Szentest csak Ajka és Pápa, s közelít hozzá Mező­túr, Túrkeve és Keszthely. mezőgazdaság. Még a fővá- _ . , _ rosban is volt erre mód, de Csongrád megye varosai te­a legklasszikusabb példa hát ~ a nagyarányú iparo­Győr, ahol több mint két- sítás ellenére - mezőgazda­szeresére nőtt a városellá- sá«uk fontosságát megtartot­tást szolgáló zöldségtermesz- ^^ a területarányo­tő terület 10 év alatt. Sze- a téesztagság ab­geden 600 hold a zöldség- szolút számait vizsgáljuk, termesztő terület növekedé­se ugyanennyi idő alatt, és utolérhetetlenül első lett a városok között a teljes me­zőgazdasági területhez vi­szonyított zödségtermelési területaránnyal: 14 száza­lékkal! Hogy lássuk az adat értékét: az ehhez legköze­lebb eső arányok igen rit­kák, és épphogy elérik vagy hajazzák a 10 százalékpt. (Kecskemét 10,5, Nagykőrös 10,6. Az országos átlag a városokban 3,6 százalék.) A nagy vidéki városok közül Debrecenben a leg­magasabb a téesztagok szá­ma: 3480. Utána mindjárt Szeged következik 2550-nel — s csak nagy ,.szünet" után a többi felsőfokú köz­pont: Pécs (578), Miskolc (481) és Győr (509). Mindez együtt azt jelenti, hogy Deb­recen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr téesztagsága együt­tesen alig haladja meg a 7 és fél ezret. Ezt megközelítő számmal egy-egy kisebb város majdnem fölér: Haj­Öntözö­dobok A bolgár Hidroenergwtikai és Talajjavító Intézet mun­katársai gépesített öntöző­berendezést szerkesztettek. Az új találmány jelentősen egyszerűsíti az öntözőcsövek kirakásét és mozgatását, el­szállítását. A berendezés öt­letesen alkalmazott teker­cselő dobból áll; a vízcsap­tól való eltávolodással egy időben legördülnek a do­bokra szerelt öntözőcsövek. Az egyes öntözőegységek részeit ugyancsak a dobok segítségével tekerik vissza. Az öntözés befejeztével a köz­ponti vezetéket is ezek a dobok tekercselik fel. Gondos testvér — Igen, mama. vigyázok rá, és ha a fejére esik, szólok! Iskola élet­közelben 9UÍ€»Sl«BltCI Hazai Sálak Mindig örömmel beszélge- nem ismerik tájaink dolgos zafiasságna, a szülőföld sze­lek év elején a tanulókkal, embereit, szokásait, szocia- retetére való nevelés — úgy Teli vannak nyári elmé- lista életstílusát, hazánk érzem — a legnagyobb köz­nyekkel, sok-sok emlékkel alkotásait, műemlékeit, .. . ,, számunkra és gondolattal. Az idei tan- gyártelepeit, erőműveit stb. ugyeK özamunicra év szeptemberében azonban — hisz ezek „csak" magyar ugyanis soha nem lehet ma­rádöbbentem egy érdekes alkotások! Nem látják meg, sodrendű kérdés az, hogy dologra. Meglepett, hogy az mire lehetünk büszkék, s valaki megszereti-e a hazát, egyik harminchatos létszámú lassan ők is mindössze csak . .. „mhfl<pn rsíik he_ osztályból például húszon- annyit tudnak a hazáról, Vdgy közömboser\ ^ négyen jártak a vakáció mint amivel a külföldit a gyet, völgyet és dombot lat idején külföldön. Tizenket- gyatra propagandával ide- benne. ten a Szovjetunióba. Len- csalogatjuk, hogy van pap- volna központilag rsi sst b^r-gulyá*68 jó- —- az HM többiek pedig nyugati álla- Jól tudom: minden kira- lehetne túrákat rendezni, mokba: Olaszországba, az gadott példu egy kicsit sán- táborozásokat tartani, s ml­NSZK-ba, Svájcba és Pran- tít az általanosságban, s k£nt lehetne erre a feladat­ciaországba látogattak el. összességében sem az emlí- „ikalma* fiatalokat ve­Amit azonban furcsának ta- tett osztály helyzete a jel- rd alkalma* fiatalokat ve­láltam, az az volt, hogy az lemző. De, sajnos, az a va- tetőkké kiképezni. Mire uj­egyik kislány beszélgetés lóság, hogy diákjaink Jó- ra eljön a nyár, valamivel közben nagy hangon kije- része még nincs abban a többet kellene tenni azért, lentette: „Itthon maradni, kellemes anyagi helyzetben, . ,tI,,n ni-iknak se Magyarországon, unalmas!" hogy a jelenlegi társasuta- nogy egyeUCT1 alaKnalí . Elgondolkoztató kijeleli- zási részvételi díjak mellett legyen „itthon maradni tés. Nagyon sok képeslap utazhassék és felfedezhesse unalmas!". . Zenében magasztalta a tokaji bort Szüretre ért a szőlő a To- ségként érkezett nedűnek, kajhegyalján. A tokaji bor- amelyből a zeneszerző az­különlegességek hírneve ma után bécsi barátai társasá­is világszerte márka. A bor- gában jóízűen el-elkortyol­vidék múltja hozzátartozik gatott. Schubert azonban! ben. a magyar történeleimlkönyv ennél is többet tett: meg­lapjaihoz, a honfoglalástól, énekelte a tokaji bort. Schu­a honalapítástól kezdve. Ku- bert bordala, „A tokaji bor tatók érdekes adatokat dicsérete", 1815-ben készült, gyűjtöttek össze a tokaji bor tehát mindössze 18 éves hírnevével kapcsolatban. A volt, amikor a felséges ital tokaji bor világhírnévre kü- megihlette. Tulajdonképpen lönösen a XVIII. század kö- egy vers inspirálta, Baum­zepén tett szert, amikor fe- berg Gabriella bécsi költő­jedelmek, az állami és szel- nő „Lob des Tokayers" cí­lemi élet nagyjai verseng- mű költeménye, " amelyet tok, hogy kl tud több toka- egy 1800-ban megjelent ver­ji bort beszerezni. seskötetben talált meg. A A halandó királyok ked- bécsi költőnő három vers­veit borát Beethoven beve- szakos rajongó verse a to­zette a halhatatlan fejedel- kaj borról megragadta a mek világába. Magyarorszií- fiatal zeneköltő lelkét, és gi barátjának, Brunszvik olyan alkotásra ösztökélte, Ferencnek írt számos leve- amely zenében ma is töret­lében magasztalta a néki len szépségében fejezi ki a küldött bort — a martonvá- tokaji bor dicséretét, sári Brunszvik-csaIádnak Baumiberg Gabriella Ba­tekfntéives szőlőbtrtoka volt tsényl Jánosnak, a tragikus a Tokaj hegyalján —, s min- sorsú magyar forradalmár dig örült a baráti figyelmes- költőnek felesége lett. érkezett az iskolába a nyé- hazánk szépségeit. Jóval ron, s mikor megláttam többet kellene tehát ten­öket, többször gondoltam nünk annak érdekében, arra, hogy a címzett tanár hogy „ne legyen unalmas" még életében nem járt Ve- itthonmaradni. Hogy csak a lencében, s lám, második legfontosabb megoldásra osztályos tanítványa már váró problémákat mond­onnét küldi az üdvözletét, jam: nincsenek — vagy ha Mégis csak jól megy a sora van is, nagyon kevés — öl­ti mai diáknak, mert szép csó országjáró túrák, a diá­számmal ismerek olyan gye- kok zsebéhez mért tursta­rekóket, akik középiskolás szállók, kerékpáros kirándu­évedk alatt már megjárták lások, romantikus gyalogúi ­Moszkvát, Prágát és Szófiát rák, egyszóval: nincsenek Na, nem irigyli ezt tőlük tömegesen olyan szervezé­senki. Sőt, annak csak örül- sek, amelyek tanulóinkkal nj lehet, ha világot látnak megismertetik a hazájukat, a középiskolások, mert a Kitűnőek a KlSZ-téborozá­sok-sok élmény fejleszti az sok — de itt is csak korlá­ismereteket, szélesíti a tu- tozott létszámban tudják fo­dáist, lehetővé teszi a világ gadni a fiatalokat. Az ifjú­szépségeinek felfedezését és ság nagy többsége ilyen té­megismerését. De az „itthon ren a vakáció Idején eléggé maradni unalmas" kijelentés magára van hagyva. Pedig azért bentmaradt a fülem- az ifjúság ilyen foglalkozta­Hát mostohák lettek tásánaik kiszélesítése ugyan­számunkra a mások által csak beletartozik az MSZMP annyira csodált hazai tájak? KB ifjúságpolitikai határo­A külföldiek évről évre zatainak a témájába. S visszazarándokolnak he- mindezek után azt is kifo­gyeink és fenyveseink közé, gásolható intézkedésnek tar­Balatonunk kedves vidékei- tom. hogy az iskolai kirán­re — mi meg elsietünk dúlások alkalmával a leg­szépsége elől? több helyen. várakban és Elgondolkoztam... Isme- múzeumokban — például rek olyan gyerekeket, akik Visegrád és Sümeg várában már a fél világot bejárták, —, műemléknek nyilvánított de Magyarországon — a fő- épületekben is belépődíjat városon kívül — még nem szednek a diákoktól. Minit­is igen jártak. Ismeretlen egy „megportóztatják" a ha­előttük a Mátra és a Bükk, zafias nevelés egyik módját, a Mecsek és a Duna-kanyar Ha rajtam állna, még az szépsége. Nekik, ez termé- idegenvezetőt is ingyen ,bo­szetes, mert a „Külföld az csátanám a fiaitalok rendel­Külföld!". Beszélünk nekik kezésére. Jól tudom, vannak a hazaszeretetről, közben üzleti érdekek is, de a ha­Bánfalvi József Emléküket őrzik az utcák virágaiból, Szeged népe és Hagyományok című A család alapítója, Kárász Miklós, szegény munkáiban. Számos tanulmányában foglalkozott fölvidéki nemes ifjú volt; a hagyomány szerint 25. KALM.ANY LAJOS UTCA Nyomvonala 1777-ben már látható n térképen, de neve csak 1850-ben: Kis Séta Utca. A Víz után Kálmán utca i*tt..Emlékezünk, hogy a Víz elolt is volt Kálmán utca, a mai Juhász Gyula utca Hogy miért kellett fgv fölesereberélni u neveket, nem tudjuk. Mindenesetre a Víz előtti Kálmán utca is. a Víz utáni is ugyanarról a kiterjedt fölsővárosi Kálmán családról kapta nevét. Kis séta utca volt pedig azért, mert itt, a régi fölsővárosi ka­szinó (1920 és 1926 között Munkásotthon) előtt, a Rácpiac északi felében volt a fölsővárosi sé­tány, sétatér, kis sétatér.' (Szemben a nagvsé­tánnyal, u belvárosi sétánnyal, amely a Vár előtt, a mai Széchenyi téren és a Híd utca tá­jékán volt.) A névadóul szolgált tfmárcsalád sarja volt. 6s az erre az utcára hátával szolgáló Maros utca 22. sz. házban született Kálmány Lajos (1852— 1919). a ma avar népköltészeti gyűjtés klasszi­kusa. a folklorisztikai kutatás kiváló művelője, akiről születése centenáriumán az utca mai ne­vét kupta. Kálnmny Lajos mint fiatal diák Dugonics András szellemaben nevelkedett a kegyesosko­liibun. Itiú káplánként az Arad melletti Pécs­kun kezdett népköltészeti gyűjtésbe, s élete so­rán, jórészt saját költségén, hétkötetpyi dalt, bglladát, mesél, találós kérdést, egyéb népköl­tési anyagot adott ki Koszorúk az Alföld vad­a szegedi és a Szegedről kirajzott temesközl ma­gyarság népéletével, hiedelemvilágóval. ö volt az ^lső, aki a mesemondó egyéniséget a közös­ség sajátos képviselőjeként észrevette és vizs­gálta. A modern föllelorisztlkaj kutatás sokban úttörőjének tartja. Az utolsó magyar sámán címmel Móra Ferenc örökítette meg különös, tragikus alakját, küzdelmes életét. KÁLVIN TÉR Meglepően későn, 1935-ben olvassuk ezt a ne­vet a Délmagyaror szagban. és csuk 1939-ben a várostérképén, holott az 1883 óta a téren álló református templom, Schulek Frigyes kecsesen szép alkotása, már rég sugnllhatta volna az el­nevezést Kálvin Jánosról (1509—1564), a refor­máció kezdeményezőjéről. KANDÓ KALMAN UTCA 1967-ben tűnt föl a várostérképen. Kandó Kálmán (1869—1931) gépészmérnök a vasútvil­lamosítás úttörője. így a vnsúthoz közel eső ut­cának elnevezese leleményesnek minősíthető. KARASZ UTCA Az utca nyomvonala már Kaltschmidt 1747 évi térképén már rajta van. Neve azonban 1814­ben még Pétervári Ország Üt, azaz a mai Pető­fi Sándor sugárút akkoriban itt kezdődött 1842-ben azonban már Kárász utca. 1950. ápr. 4-től 1957 április közepéig Lenin utca volt, de amikor a kiskörű tat Lenin körútnak nevezték, visszaadták Szeged főutcájának, korzójának régi és olyannyira jellegzetes nevét. Névadója a sarkán álló Kárász-ház, a Kárász család 1845-ben elkészült klasszicizáló épülete, nagy történelmi múltú műemlékünk, melyben 1849-bon megszállt Kossuth Lajos, és amelynek erkélyéről 1849. júl. 12-én hazánkban utolsó nyilvános beszédet tartotta. A családból többen is beírták nevüket a Vá­ros történetébe. Temesváry András főbíró, később tanácsnok hozta le kocsiján a fővárosból városi íródeák­nak. 1739-ben lett a város főjegyzője, s egyúttal, szabályellenesen, tanácsnoka is. Karrierjét azzal alapozta meg. hogy felesé­gül vélte a főbíró lányát, s vele anyagilag is kedvező helyzetbe került. Kétségtelen tehetségé­vel hamarosan tekintélyt szerzett a városban. 1748. dec. 30-án a Város megbízta, hogy az ud­vari kamarától vásárolja meg Szeged számára a szentpéteri és horgosi pusztákat. Kárász, ösz­szejátszva Grassalkovich Antal kumarai elnök­kel, apósa pénzén magának szerezte meg az említett birtokokat. A szegedlek tiltakozását az­zal szerelték le, hogy a Város bizenyos rendel­kezések szerint amúgy sem kanhatta volna meg a pusztákat, s hogy Kárász később — Kamarás­puszta kivételével — átengedi birtokát Szeged­nek. így maradhatott tovább is hivatalában 1760. márc. 20-ig. amikor Csongrád megye alis­pánjává választották. ígéreteit azonban nem tartotta meg, sőt Hor­gost Mátra vidéki jobbágyokkal telepítette be. s ezzel a szegediek kirajzását, földhöz jutását meggátolta. Ekkoriban építette kúriáját a je­lenlegi műemlék helyén. Eleje Szentháromság­szobrot emelt, a hagyomány szerint fogadalom­ból, mert egy kocája elvesztése miatt kondását agyonütötte. Móricz Pálnak a hagyományt meg­elevenítő elbeszélése (A Kárász uraság kocája) szerint a földesúr pallosjogával élve fölakasz­tatta a kanászfiút, majd amikor a koca fiaival az ellésre keresett rejtekéből előjött, lelkiismeret­furdalása támadt. A szobrot 1857-ben a Szé­chenyi térre helyezték át, de megrepedezett, s 1873-ban le kellett bontani. Péter László (FolyUztjuk.) NAPI KISLEXIKON a megye kereskedel­méről Az adatok mindig ér­dekesek, sokat monda­nak. Főként talán ak­kor, ha a kereskedelem­re vonatkoznak Két do­logról beszélnek: részint az életszínvonal, a kere­setek növekedéséről, ré­szint pedig a kereskede­lem munkájának javu­lásáról. # A forgalom? Az elmúlt ötéves terv idején, tehát 1965—70 között a megye kereske­delmi forgalma 63,5 szá­zalékkal nőtt, jóval meghaladva az országos átlagot, ahol a növeke­dés 58,2 százalék volt. A forgalom emelkedé­se a legnagyobb az ipar­cikkeknél (83,6 száza­lék) és az élelmiszernél (68,8 százalék) volt. A százalékos változásnál is többet mond talán az. hogy 1970-ben 5809 mil­lió forintot költött a me­gye lakossága bevásár­lásra. Szegeden a ke­reskedelem forgalmának emelkedése szinte min­denben nagyobb volt a megyei átlugnál. Ez alól egyetlen kivétel az élel­miszer. Ennek az az oka, hogy faluhelyen egyre több háztartás áll át az önellátásról az élelmi­szerek bolti beszerzésé­re. Szegeden ez a folya­mat nyilván már régen befejeződött. A város­ban 1970-ben összesen 2415 millió forintot köl­töttek vásárlásra az em­berek, vagyis a város kereskedelmének forgal­ma majdnem eléri a megye egész forgalmá­nak felét. # A hálózat? Szegeden 1970-ben 387 bolt és 184 vendéglátó egység működött. Az öt évvel ezelőtti helyzet­hez, tehát 1965-höz vi­szonyítva az üzletek alapterülete mintegy 50 százalékkal emelkedett. Ez azonban még mindig kevés. Több üzlet és vendéglő kellene. 0 A tervek? A negyedik ötéves terv Idején, tehát 1971 és 1975 között az üzle­tek száma 1432-rol elő­reláthatóan 1507-re emelkedik a megyében. Ha a terveket sikerül megvalósítani, jelentő­sen csökken az üzletek zsúfoltsága. Szegeden a tervek szerint főként az élelmiszerboltok száma emelkedik (248-ról 264­re), és ez a növekedés mindenekelőtt a város külső kerületeinek ellá­tását javítja majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom