Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-06 / 235. szám

mi. OKTÓBER SZERDA Meghalt Erdélyi Jenő Több mint fél évszázadon, pontosan 56 esztendőn át gyógyította a szegedieket, s nem szegedieket az az orvos, aki most október 4-én, az élet és halál kérlelhetetlen törvényszerűségei szerint örökre lehunyta szemét. Erdélyi Jenő egy kis Bihar megyei faluban, Tenkén szü­letett, 1881. november 27,-én. Egyetemi tanulmányait 1905­ben Budapesten fejezte be, majd két évig a világhíres bécsi klinikán jeles orvos­tanárok. köztük a Nobel­díjas Bárány Róbert mellett tanulmányozta szűkebb szak­máját, az orr, fül és gége gyógyítását. 1907-ben Erdé­lyi Jenő létesített Szegeden és talán az egész vidéken először ilyen szakrendelést. Messze vidékről jöttek a betegek, és a tanulni vágyó szakorvosok egyaránt élet­mentő műtéteire. 1941 vé­gén, amikor kényszerűen nyugdíjba ment, egy sta­tisztika majd félmillióra be­csülte addigi, 34 évi műkö­désének betegforgalmát. Pe­dig akkor még korántsem ért véget orvosi pályája. 1944-ben 6 is megjárta a szenvedések útját, de túlél­te, s a fölszabadulás után fiatalos lendülettel állt újra régi helyére. Nyolcvanegy éves korában még operált, élete folyamán mintegy negyvenezer mandulaműté­tet hajtott végre! Mintegy félszáz szakközle­ménye magyar és német nyelven egyaránt szétvitte kutatásainak eredményét a széles orvosi közvélemény­be. Harminc esztendeje egy interjúban azt mondot­ta: „Az orvos nem vár há­lát. A jutalmát mindig sa­ját lelkében hordozza." Mégis: azoknak ezrei, aki­ket ö meggyógyított — nem fogják elfelejteni gyógyító kezét. P. L. w DÉLMAGYARORSZÁG POSTALÁDÁJA Teherautók a járdán Sokszor úgy járunk, mint az egyszeri szegényember: szeretné olcsón megoldani a dolgokat és éppen az kerül sokba. Arról ír Oláh Ist­vánná (Rózsa Ferenc sugár­út 41.) olvasónk, hogy a mór évek óta munka alatt álló Rózsa Ferenc sugárúton fe­lületesen temették be a csa­torna- és gázcső lefekteté­se után a gödröket, s emi­att az azon járó nehéz jár­művek a vízműtársaság tu­lajdonában levő vízvezeté­keket megrongálták. Az el­szakadt vezetékekből folyik a víz az utcára, a lakások­ban pedig nincs víz. Annyi­ra megrongálódott az úttest, hogy a teherautók kénytele­nek a gyalogjárdán közle­kedni, viszont hol járjanak akkor a gyalogosok? Vagyis — mint az egyszeri szegény­ember — mire telik majd az úttest megjavítására, tönkre­tesszük a gyalogjárdát is! Vajon miért nem intézkedik a tanács, hogy azok a cé­gek. amelyek elvállalták a szennyvízcsatorna vagy gáz­cső lefektetését, szakszerűen tegyék rendbe maguk után az utakat és járdákat? írásban, fényképen, plakáton A KISZ Szeged városi bi­zottsága és a városi tanács művelődésügyi osztálya az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusa tiszteletére iro­dalmi-, fotó- és plakátpá­lyázatot hirdet. A pályázat céljait az al­kalomhoz illően határozták meg. Olyan pályamunkákat lehet beküldeni, melyek a művészet nyelvén szólnak a mozgalomról, az elmúlt kongresszus óta eltelt idő­szak politikai eseményei­ről, akciókról, a munkában és a tanulásban elért ered­ményekről, a fiatalok pihe­néséről és szórakozásáról. Egyszóval minden olyan mű­vel lehet pályázni, amely a fiatalok életét, munkáját, szórakozását ábrázolja és mutatja be. Minden 30 éven aluli fiatal beküldheti műveit a pályá­zatra, aki a művészeti ágat nem hivatásszerűen műveli. Minden olyan alkotással le­het nevezni, amely még nem szerepelt pályaműként. A fotókat és a plakátterveket e pályázattal egy időben a KISZ Központi Bizottsága és már szervek által hirde­tett pályázatokra is be lehet küldeni. A pályamunkákat jeligével kell ellátni. Mellé­kelni kell egy zárt boríté­kot. melvben el kell helyez­ni a KISZ városi bizottsá­gán. illetve a KlSZ-szerve­zetak titkárainál igényel­hető nevezési lapot. A jel­igét a borítékon is fel kell tüntetni, A beküldési határ­idő: 1971. november 10. Az Irodalom műfajában pályázók beküldhetnek no­vellát. verset, riportot, es publicisztikát, trhanak arról, hogy mit mondanának a kongresszuson, ha felszólal­nának. Szerzőként egv prózai írást (baximum 15 gépelt ol­dal) és legfeljebb három verset lehet beküldeni. A fotópályázatra maximum tíz darab 18x24. vagv 30x40 cen­timéteres méretű kép küld­hető be. A plakáttervezők a plakátkészítés sajátosságai szerint (felhívó, mozgósító jelleg) készíthetnek • plakátot 50x70-es méretben, a jelen­tős KISZ-eseménvek, akciók prooagálására. Egy szerző legfeljebb öt plakátot küld­het be. Mindhárom kategóriában 1500 forintos első. 1000 fo­rintos második és 700 fo­rintos harmadik díjat ítél oda a zsűri, A díjazol t pá­lyamunkákat (plakát és fo­tó) a kongresszus tiszteleté­re rendezett kiállításon be­mutatják. A legjobb irodal­mi alkotások publikálásá­ról a KISZ városi bizottsá­ga gondoskodik. * • Ötvenéves az egyetem Hozzájárulni a szintézisekhez Beszélgetés Hajdú Péterrel, a finnugor tanszék vezető professzorával Könnyű épület­szerkezetek A Mezőgép Tröszt szolno­ki Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál, a tröszt ezzel összefüggő, s együttesen 40 millió forintos költséggel megvalósuló prog­ramja keretében, megkezd­ték egy új, könnyűszerkeze­tű épületvázakat készítő üzem építését. A beruházás teljes kivitelezésének határ­ideje 1972. április 15, de az első termékek már ez év decemberének második fe­llében elkészülnek. A korszerű, importgépek­kel felszerelt üzem teljes el­készülte után évente 350 000 négyzetméter könnyű épü­letszerkezetet gyárt, csak­nem 130 millió forint érték­ben. Amióta Szegeden egyetem működik, mindig foglalkoz­tak itt fonnugorisztikával, ha nem ls kifejezetten tan­szék formájában. Az elődök, Mészöly Gedeon és mások, elsősorban magyar nyelvé­szeknek számítottak, a hi­vatásos finnugor nyelvész­nek azonban valamennyi finnugor nyelvet szemmel • kell tartania. 1959-ben ke­rült Szegedre Hajdú Péter, aki hamarosan hozzálátott a tanszékszervezéshez. Egy esztendővel később segítő­társat kapott Mikola Tibor személyében — s 12 eszten­dő alatt a tanszék felzárkó­zott egyetemi partnereihez, nemzetközi kapcsolatokat épített ki, könyvtárat szer­vezett, mely ma már nem­csak az oktatás, de a tudo­mányos kutatás igényeinek is megfelel. A finnugoriszti­ka nemzeti tudományunk ugyan, a kutatás lehetőségei azonban inkább nemzetkö­ziek, a szakirodalom java orosz és német nyelven író­dott, utóbb angolul, s a ha­gyományos centrumokon, a Szovjetunión és Skandiná­vián kívül ma már egyre ki­terjedtebben művelik Auszt­riában, Franciaországban, a két német államban, Hol­landiában, de az USA-ban, sőt a távoli Japánban is. Az Ady téri egyetemi épü­let Auditórium Maximumá­nak szomszédságában, a második emeleti folyosón csupán néhány négyzetmé­terre tart igényt a finnugor tanszék. Valahogy az itteni vizsgák sem olyan viharo­sak mint egy emelettel föntebb, a történészeknél. — Négy oktatónk, két Egyik olvasónk úgy címezte levelét: „A DélmagyarorszAg panaszladájának". Mi tagadás, az utóbbi Időben szinte csak panaszokat közlünk, mert olvasóink rendszerint olyan bokros Ügyeiket szerelnék velünk elintéztetni, amit ők maguk nem tudnak keresztül verekedni. Ez érthető is, meg nem is. Eri­hető, hiszen súlya van azoknak a szavaknak, ami megje­lent lapunkoan, s nekünk is van olyan tapasztalatunk. hogy gyorsabb Intézkedés követi, viszont — s ezt már számtalan­szor kértük — ne forduljanak olvasóink olyan ügyekkel hoz­zánk, amiket ők maguk ls elintézhetnek. Rengeteg energiái vesz el tőlünk, hogy magánpanaszokkal bíbelődünk, mégha azok súlyosak is egy-egy olvasónk számára, de szeretnénk továbbra is elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozni, ame­lyek mindannyiunk érdekét szolgálják. Szemét és szemét Hordozható szemétgyűjtő­ket helyeztek el a villamos­megállókhoz, ami .valóban nagyon helyes, örömünkre szolgál, az viszont szomorú, hogy több helyen nem ürí­tik elég gyakran, így aztán a megtelt szemétláda mel­lett ott díszeleg az elhaji­gált nagy halom villamos­jegy — írja Kovács Mihály (Dalos utca 8.) olvasónk. Le­írja, hogy a 4-es villamos végállomásánál, Fodortele­pen állandóan szemét van. Csatlakozunk olvasónkhoz: hiszen nézzük csak meg, hogy a város szívében, a Vö­rösmarty utcai villamosvég­állomásnál is állandóan bo­káig járunk a szemétben! Egy másik olvasónk, Fe­jős Gézáné (Kossuth Lajos sugárút 23.), viszont arról panaszkodik, hogy lakóha­zukban csak akkor van rend és tisztaság, ha maguk a la­kók takarítanak, ugyanis idős, beteg házfelügyelő van. ök megértik, hogy állapota miatt nem tudja ellátni a feladatát, azt viszont már nem tartják helyesnek, hogy emiatt húsz lakó ilyen tűri hetetlenül piszkos körülmé­nyek között éljen. Ugyancsak a házfelügyelő­re panaszkodik Maráczi Ist­ván (Püspök utca 0.), még­pedig azért, mert nem ügyel a ház rendjére. Napirenden vannak az éjszakai botrá­nyok és senki nem szerez érvényt a mindenkire köte­lező házirendnek. Már több­ször felszólaltak ez ügyben a házkezeiőségen, de ugyan­úgy nem történt semmi in­tézkedés, mint amikor meg­írták, hogy a nagykapu rossz, és javíttatását kérik. A Délmagyarország Napi Kislexikonában olvasta a házfelügyelők feladatáról szóló írást. Vajon az IKV­nál is olvasták? Üzenetek Szabó Julianna: verseit valamelyik irodalmi folyó­irat szerkesztőségének küld­je el. Szegeden a Tiszatáj szerkesztőségét találja meg (a Sajtóházban). Maurits Lászlóné (Kossuth Lajos sugárút 19.): panaszát to­vábbítottuk az ingatlankeze­lő vállalathoz, ahonnét bi­zonyára nemcsak választ, de ügyében intézkedést is kap. A Partizán utca 3. sz. ház lakói: panaszukat továbbí­tottuk a vízműveknek, in­tézkedésre ők illetékesek. Révész Imre (Sirály utca 15.): megértjük nehéz hely­zetét, azonban nem tudunk segítségére lenni abban, hogy kisgyermekét felvegyék a bölcsődébe. Sajnos, nagyon sok kisgyerek kimaradt az óvodákból, bölcsődékből. A Dokor utca 16. számú ház lakóinak: kérjük panaszuk­kal forduljanak a DÉGAZ igazgatójához. Mágócsi Já­nos (Mérey u.): sajnos nem ön az egyetlen, akit a di­vatos tiki-taki játék zavar, csak abban bízhatunk, hogy kimegy majd a divatból... Maróti Antalné (Partizán u. 18.): levelét továbbítottuk az illetékeseknek, sajnos ml közvetlen segítséget nyújta­ni nem tudunk. Az elhagyóit pad Áthelyezték a villamos­megállót a Kossuth Lajos sugárút 72/B számú ház ele — azonban nem gondoskod­tak róla, hogy a várakozók­nak padot tegyenek oda. A villamosmegálló átkerült, a pad a régi megállónál ma­radt. Sok idős és beteg em­ber számára pedig szüksé­ges lenne, ezért kérik hat, hogy helyezzék át a padot is — írja Halász Etelka (Szi­várvány utca 10/A), Igen is, meg nem is Nem mindenben értünk egyet Tóth Mihály (Kossuth Lajos sugárút 10.) olvasónk panaszával. Leírja ugyanis, hogy a KÍSl autós taninté­zetének ajtajára kiírták, hogy mikor szünetel az ügy­intézés (ezt különben a Dél­magyarországban egy hirde­tésben is közölték, nehogy hiába fáradjanak az ügyfe­lek). Olvasónk azt írja, hogy jól néznénk ki, ha másutt is csak úgy szünetelne az ügy­félfogadás. Pedig másutt is szünetel időnként! Mert jól néznénk ki, mégpedig akkor, ha a tanácsnál például csak ógadnák az ügyfeleket, s azok mennének reggeltől es­tig szakadatlan, s az ott dol­gozóknak éppen arra nem jutna ideje, hogy el is in­tézzék, ne pedig csak meg­hallgassák a panaszokat, be­adványokat. Valamikor a KPM-nél is el kell intézni az adminisztrációs dolgokat. — Abban viszont már olva­sónknak van igaza, hogy helytelen, amit csináltak, ugyanis berendelték vizsgá­ra, majd pedig kijelentették, hogy nincs vizsgáztató teszt­lap, emiatt a vizsga elma­rad. Ez bizony idő- és pénz­rablás a vizsgára jelentke­zőktől! i'imrisiTAs smrnimis akadémiai státuszú kutatónk van, vagyis nem egy nagy tanszék, s oktatási felada­taink sem kibírhatatlanok — fogad mosolyogva Hajdú Pé­ter professzor, az Akadémia levelező tagja, a tanszék vezetője. — A magyar sza­kosaknak viszonylag kevés órát adunk, ám minimális számban nem tanárszakos szakembereket, finnugor nyelvészeket is képezünk, akik egyetemre, főiskolára, könyvtárba kerülhetnek, sőt elméletileg az Akadémia nyelvtudományi intézetébe. Persze ezt a speciális szak­területet a körülményesebb elhelyezkedési lehetőségek, a fokozatos telítődés miatt utóbb harmadik szakként ja­vasoljuk az érdeklődőknek, hogy maradion kétszakos tanári diplomájuk is. Saját beszerzésű könyvtári állo­mányunkat egy hagyaték megvásárol ásával alapoztuk meg, majd célzatosan bőví­tettük a finnugorral kap­csolatos nyelvek irodalmá­val és más határterületek­kel, a finnugor népek törté­netével, régészetével, nép­rajzával stb. Az osztatlan filológia pozíciójából oldal­pillantásokat végzünk a nyelvészetben, munkatársa­ink egyebek között foglal­koznak a finnugor irodal­makicai, az altáji nyelvek­kel. Az egyetemen tanítják a finn nyelvet, amiből még­sem következik, hogy a ma­gyar szakos hallgatók meg is tanulnak finnül. Az ok­tatás célja, hogy a magyar­ral rokon nyelv struktúráját bemutassák a hallgatóknak, s így fogalmuk legyen más finnugor nyelv szerkezeté­ről. — Az oktatómunka mel­lett milyen tudományos te­vékenységet végez a tan­szék? — Hazánkban és világ­szerte úgy száz éve folynak finnugor kutatások, elérke­zett tehát az idő a külön­böző szintézisekhez. Ezen összefoglalások egyes köte­teihez akarunk hozzájárulni. Mikola Tibor docens példá­ul a szamojéd-urali hang­történetet írja, s közösen ál­lítjuk össze a szamojéd szó­készlet jegyzékét, hogy ki­egészítsük az uráli etimoló­giai szótár anyagát. Űj mun­katársunk, Róna-Tas András ennek a szótárnak altajisz­tikai vonatkozásait dolgozza ki, távolabbi tervünk pe­dig a szamojéd nyelvek tör­téneti nyelvtana. Aztán fog­lalkozunk a finnugor nyel­veken túl az észak-eurázsiai nyelvek kapcsolataival is. Eddigi vizsgálatok szerint az egymás melletti nyelvek akarva-akaratlanul hatnak egymásra: a tétel így per­sze közhelynek számít, ha csupán a hangtanra hivat­kozik. Ám ez az úgyneve­zett affinizálódás nemcsak a hangtanban, de a nyelvszer­kezetben is fellelhető. Apró részleteken, azonos szerkesz­tési módokon, kategóriákon, gyakran materiálisán egyező eszközökön keresztül mutat­ható ki. Ugyanakkor az év­ezredek óta szomszédságban élő nyelvekről kiderül, kü­lönböző eredetük ellenére is kapcsolataik alakulhattak ki. Ezek érdekes általános nyelvészeti problémákat is jelentenek. A József Attila Tudo­mányegyetem finnugor nyel­vészeti tanszéke alapkuta­tással foglalkozik, közvetlen népgazdasági haszna tehát valutában nem mérhető. Eredményei a társadalmi tudat fejlődésében csapód­nak le, kutatásaik, publiká­cióik a nemzetközileg is el­ismert, jónevű magyar tudo­már^os élet szinten tartásá­hoz, fejlődéséhez járulnak hozzá. N. I. Tanácskozás a főiskolán II politikai gazdaságtan oktatásáról Ma délelőtt 11 óra; kez­dettel a szegedi Tanárképző Főiskola tanácstermében Hegedűs András főigazgató és Fehér István tanszékve­zető főiskolai tanár nyitja meg azt a kétnapos ta­nácskozást ahol a szegeti Tanárképző Főiskola, vala­mint a társintézményeinek nolitikai gazdaságtan okta­tói vitatják meg a politikai gazdaságtan oktatás korsze­rűsítésének lehetőségeit. A tanácskozáson két alap­referátúm hangzik el a po­litikai gazdaságtan téma­köréből. az egyik a speciál­kollégiumi rendszer beveze­tésének előkészületeivel, a másik a tanulócsoportos ok­tatás tapasztalataival fog­lalkozik A referátumokat vita követi, melyen részt­vesz egyebek között Király József, a Művelődésügyi Mi­nisztérium főosztályvezető heivettese és Mihálv Ottó, a felsőoktatási pedagógiai ku­tatóközpont munkatársa is. Megtalálták az anyát Lapunk tegnapi számában A talált baba címmel fog­lalkoztunk egy alig néhánynapos kisgyermek sorsával, akit szülőanyja a gyermekgyógyászati klinika ambulan­ciáján, egy asztalon „felejtett". A járási és városi rendőr­kapitányság már az elmúlt napokban foglalkozott az ügy­gyei, tegnap, a cikk megjelenését követően — a külön­böző egészségügyi intézmények segítségét is felhasználva — sikerült felkutatniuk a gyermek anyját. A további el­járás folyamatban van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom