Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-06 / 235. szám

mi. OKTÓBER SZERDA Meghalt Erdélyi Jenő Több mint fél évszázadon, pontosan 56 esztendőn át gyógyította a szegedieket, s nem szegedieket az az orvos, aki most október 4-én, az élet és halál kérlelhetetlen törvényszerűségei szerint örökre lehunyta szemét. Erdélyi Jenő egy kis Bihar megyei faluban, Tenkén született, 1881. november 27,-én. Egyetemi tanulmányait 1905ben Budapesten fejezte be, majd két évig a világhíres bécsi klinikán jeles orvostanárok. köztük a Nobeldíjas Bárány Róbert mellett tanulmányozta szűkebb szakmáját, az orr, fül és gége gyógyítását. 1907-ben Erdélyi Jenő létesített Szegeden és talán az egész vidéken először ilyen szakrendelést. Messze vidékről jöttek a betegek, és a tanulni vágyó szakorvosok egyaránt életmentő műtéteire. 1941 végén, amikor kényszerűen nyugdíjba ment, egy statisztika majd félmillióra becsülte addigi, 34 évi működésének betegforgalmát. Pedig akkor még korántsem ért véget orvosi pályája. 1944-ben 6 is megjárta a szenvedések útját, de túlélte, s a fölszabadulás után fiatalos lendülettel állt újra régi helyére. Nyolcvanegy éves korában még operált, élete folyamán mintegy negyvenezer mandulaműtétet hajtott végre! Mintegy félszáz szakközleménye magyar és német nyelven egyaránt szétvitte kutatásainak eredményét a széles orvosi közvéleménybe. Harminc esztendeje egy interjúban azt mondotta: „Az orvos nem vár hálát. A jutalmát mindig saját lelkében hordozza." Mégis: azoknak ezrei, akiket ö meggyógyított — nem fogják elfelejteni gyógyító kezét. P. L. w DÉLMAGYARORSZÁG POSTALÁDÁJA Teherautók a járdán Sokszor úgy járunk, mint az egyszeri szegényember: szeretné olcsón megoldani a dolgokat és éppen az kerül sokba. Arról ír Oláh Istvánná (Rózsa Ferenc sugárút 41.) olvasónk, hogy a mór évek óta munka alatt álló Rózsa Ferenc sugárúton felületesen temették be a csatorna- és gázcső lefektetése után a gödröket, s emiatt az azon járó nehéz járművek a vízműtársaság tulajdonában levő vízvezetékeket megrongálták. Az elszakadt vezetékekből folyik a víz az utcára, a lakásokban pedig nincs víz. Annyira megrongálódott az úttest, hogy a teherautók kénytelenek a gyalogjárdán közlekedni, viszont hol járjanak akkor a gyalogosok? Vagyis — mint az egyszeri szegényember — mire telik majd az úttest megjavítására, tönkretesszük a gyalogjárdát is! Vajon miért nem intézkedik a tanács, hogy azok a cégek. amelyek elvállalták a szennyvízcsatorna vagy gázcső lefektetését, szakszerűen tegyék rendbe maguk után az utakat és járdákat? írásban, fényképen, plakáton A KISZ Szeged városi bizottsága és a városi tanács művelődésügyi osztálya az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusa tiszteletére irodalmi-, fotó- és plakátpályázatot hirdet. A pályázat céljait az alkalomhoz illően határozták meg. Olyan pályamunkákat lehet beküldeni, melyek a művészet nyelvén szólnak a mozgalomról, az elmúlt kongresszus óta eltelt időszak politikai eseményeiről, akciókról, a munkában és a tanulásban elért eredményekről, a fiatalok pihenéséről és szórakozásáról. Egyszóval minden olyan művel lehet pályázni, amely a fiatalok életét, munkáját, szórakozását ábrázolja és mutatja be. Minden 30 éven aluli fiatal beküldheti műveit a pályázatra, aki a művészeti ágat nem hivatásszerűen műveli. Minden olyan alkotással lehet nevezni, amely még nem szerepelt pályaműként. A fotókat és a plakátterveket e pályázattal egy időben a KISZ Központi Bizottsága és már szervek által hirdetett pályázatokra is be lehet küldeni. A pályamunkákat jeligével kell ellátni. Mellékelni kell egy zárt borítékot. melvben el kell helyezni a KISZ városi bizottságán. illetve a KlSZ-szervezetak titkárainál igényelhető nevezési lapot. A jeligét a borítékon is fel kell tüntetni, A beküldési határidő: 1971. november 10. Az Irodalom műfajában pályázók beküldhetnek novellát. verset, riportot, es publicisztikát, trhanak arról, hogy mit mondanának a kongresszuson, ha felszólalnának. Szerzőként egv prózai írást (baximum 15 gépelt oldal) és legfeljebb három verset lehet beküldeni. A fotópályázatra maximum tíz darab 18x24. vagv 30x40 centiméteres méretű kép küldhető be. A plakáttervezők a plakátkészítés sajátosságai szerint (felhívó, mozgósító jelleg) készíthetnek • plakátot 50x70-es méretben, a jelentős KISZ-eseménvek, akciók prooagálására. Egy szerző legfeljebb öt plakátot küldhet be. Mindhárom kategóriában 1500 forintos első. 1000 forintos második és 700 forintos harmadik díjat ítél oda a zsűri, A díjazol t pályamunkákat (plakát és fotó) a kongresszus tiszteletére rendezett kiállításon bemutatják. A legjobb irodalmi alkotások publikálásáról a KISZ városi bizottsága gondoskodik. * • Ötvenéves az egyetem Hozzájárulni a szintézisekhez Beszélgetés Hajdú Péterrel, a finnugor tanszék vezető professzorával Könnyű épületszerkezetek A Mezőgép Tröszt szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál, a tröszt ezzel összefüggő, s együttesen 40 millió forintos költséggel megvalósuló programja keretében, megkezdték egy új, könnyűszerkezetű épületvázakat készítő üzem építését. A beruházás teljes kivitelezésének határideje 1972. április 15, de az első termékek már ez év decemberének második fellében elkészülnek. A korszerű, importgépekkel felszerelt üzem teljes elkészülte után évente 350 000 négyzetméter könnyű épületszerkezetet gyárt, csaknem 130 millió forint értékben. Amióta Szegeden egyetem működik, mindig foglalkoztak itt fonnugorisztikával, ha nem ls kifejezetten tanszék formájában. Az elődök, Mészöly Gedeon és mások, elsősorban magyar nyelvészeknek számítottak, a hivatásos finnugor nyelvésznek azonban valamennyi finnugor nyelvet szemmel • kell tartania. 1959-ben került Szegedre Hajdú Péter, aki hamarosan hozzálátott a tanszékszervezéshez. Egy esztendővel később segítőtársat kapott Mikola Tibor személyében — s 12 esztendő alatt a tanszék felzárkózott egyetemi partnereihez, nemzetközi kapcsolatokat épített ki, könyvtárat szervezett, mely ma már nemcsak az oktatás, de a tudományos kutatás igényeinek is megfelel. A finnugorisztika nemzeti tudományunk ugyan, a kutatás lehetőségei azonban inkább nemzetköziek, a szakirodalom java orosz és német nyelven íródott, utóbb angolul, s a hagyományos centrumokon, a Szovjetunión és Skandinávián kívül ma már egyre kiterjedtebben művelik Ausztriában, Franciaországban, a két német államban, Hollandiában, de az USA-ban, sőt a távoli Japánban is. Az Ady téri egyetemi épület Auditórium Maximumának szomszédságában, a második emeleti folyosón csupán néhány négyzetméterre tart igényt a finnugor tanszék. Valahogy az itteni vizsgák sem olyan viharosak mint egy emelettel föntebb, a történészeknél. — Négy oktatónk, két Egyik olvasónk úgy címezte levelét: „A DélmagyarorszAg panaszladájának". Mi tagadás, az utóbbi Időben szinte csak panaszokat közlünk, mert olvasóink rendszerint olyan bokros Ügyeiket szerelnék velünk elintéztetni, amit ők maguk nem tudnak keresztül verekedni. Ez érthető is, meg nem is. Erihető, hiszen súlya van azoknak a szavaknak, ami megjelent lapunkoan, s nekünk is van olyan tapasztalatunk. hogy gyorsabb Intézkedés követi, viszont — s ezt már számtalanszor kértük — ne forduljanak olvasóink olyan ügyekkel hozzánk, amiket ők maguk ls elintézhetnek. Rengeteg energiái vesz el tőlünk, hogy magánpanaszokkal bíbelődünk, mégha azok súlyosak is egy-egy olvasónk számára, de szeretnénk továbbra is elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozni, amelyek mindannyiunk érdekét szolgálják. Szemét és szemét Hordozható szemétgyűjtőket helyeztek el a villamosmegállókhoz, ami .valóban nagyon helyes, örömünkre szolgál, az viszont szomorú, hogy több helyen nem ürítik elég gyakran, így aztán a megtelt szemétláda mellett ott díszeleg az elhajigált nagy halom villamosjegy — írja Kovács Mihály (Dalos utca 8.) olvasónk. Leírja, hogy a 4-es villamos végállomásánál, Fodortelepen állandóan szemét van. Csatlakozunk olvasónkhoz: hiszen nézzük csak meg, hogy a város szívében, a Vörösmarty utcai villamosvégállomásnál is állandóan bokáig járunk a szemétben! Egy másik olvasónk, Fejős Gézáné (Kossuth Lajos sugárút 23.), viszont arról panaszkodik, hogy lakóhazukban csak akkor van rend és tisztaság, ha maguk a lakók takarítanak, ugyanis idős, beteg házfelügyelő van. ök megértik, hogy állapota miatt nem tudja ellátni a feladatát, azt viszont már nem tartják helyesnek, hogy emiatt húsz lakó ilyen tűri hetetlenül piszkos körülmények között éljen. Ugyancsak a házfelügyelőre panaszkodik Maráczi István (Püspök utca 0.), mégpedig azért, mert nem ügyel a ház rendjére. Napirenden vannak az éjszakai botrányok és senki nem szerez érvényt a mindenkire kötelező házirendnek. Már többször felszólaltak ez ügyben a házkezeiőségen, de ugyanúgy nem történt semmi intézkedés, mint amikor megírták, hogy a nagykapu rossz, és javíttatását kérik. A Délmagyarország Napi Kislexikonában olvasta a házfelügyelők feladatáról szóló írást. Vajon az IKVnál is olvasták? Üzenetek Szabó Julianna: verseit valamelyik irodalmi folyóirat szerkesztőségének küldje el. Szegeden a Tiszatáj szerkesztőségét találja meg (a Sajtóházban). Maurits Lászlóné (Kossuth Lajos sugárút 19.): panaszát továbbítottuk az ingatlankezelő vállalathoz, ahonnét bizonyára nemcsak választ, de ügyében intézkedést is kap. A Partizán utca 3. sz. ház lakói: panaszukat továbbítottuk a vízműveknek, intézkedésre ők illetékesek. Révész Imre (Sirály utca 15.): megértjük nehéz helyzetét, azonban nem tudunk segítségére lenni abban, hogy kisgyermekét felvegyék a bölcsődébe. Sajnos, nagyon sok kisgyerek kimaradt az óvodákból, bölcsődékből. A Dokor utca 16. számú ház lakóinak: kérjük panaszukkal forduljanak a DÉGAZ igazgatójához. Mágócsi János (Mérey u.): sajnos nem ön az egyetlen, akit a divatos tiki-taki játék zavar, csak abban bízhatunk, hogy kimegy majd a divatból... Maróti Antalné (Partizán u. 18.): levelét továbbítottuk az illetékeseknek, sajnos ml közvetlen segítséget nyújtani nem tudunk. Az elhagyóit pad Áthelyezték a villamosmegállót a Kossuth Lajos sugárút 72/B számú ház ele — azonban nem gondoskodtak róla, hogy a várakozóknak padot tegyenek oda. A villamosmegálló átkerült, a pad a régi megállónál maradt. Sok idős és beteg ember számára pedig szükséges lenne, ezért kérik hat, hogy helyezzék át a padot is — írja Halász Etelka (Szivárvány utca 10/A), Igen is, meg nem is Nem mindenben értünk egyet Tóth Mihály (Kossuth Lajos sugárút 10.) olvasónk panaszával. Leírja ugyanis, hogy a KÍSl autós tanintézetének ajtajára kiírták, hogy mikor szünetel az ügyintézés (ezt különben a Délmagyarországban egy hirdetésben is közölték, nehogy hiába fáradjanak az ügyfelek). Olvasónk azt írja, hogy jól néznénk ki, ha másutt is csak úgy szünetelne az ügyfélfogadás. Pedig másutt is szünetel időnként! Mert jól néznénk ki, mégpedig akkor, ha a tanácsnál például csak ógadnák az ügyfeleket, s azok mennének reggeltől estig szakadatlan, s az ott dolgozóknak éppen arra nem jutna ideje, hogy el is intézzék, ne pedig csak meghallgassák a panaszokat, beadványokat. Valamikor a KPM-nél is el kell intézni az adminisztrációs dolgokat. — Abban viszont már olvasónknak van igaza, hogy helytelen, amit csináltak, ugyanis berendelték vizsgára, majd pedig kijelentették, hogy nincs vizsgáztató tesztlap, emiatt a vizsga elmarad. Ez bizony idő- és pénzrablás a vizsgára jelentkezőktől! i'imrisiTAs smrnimis akadémiai státuszú kutatónk van, vagyis nem egy nagy tanszék, s oktatási feladataink sem kibírhatatlanok — fogad mosolyogva Hajdú Péter professzor, az Akadémia levelező tagja, a tanszék vezetője. — A magyar szakosaknak viszonylag kevés órát adunk, ám minimális számban nem tanárszakos szakembereket, finnugor nyelvészeket is képezünk, akik egyetemre, főiskolára, könyvtárba kerülhetnek, sőt elméletileg az Akadémia nyelvtudományi intézetébe. Persze ezt a speciális szakterületet a körülményesebb elhelyezkedési lehetőségek, a fokozatos telítődés miatt utóbb harmadik szakként javasoljuk az érdeklődőknek, hogy maradion kétszakos tanári diplomájuk is. Saját beszerzésű könyvtári állományunkat egy hagyaték megvásárol ásával alapoztuk meg, majd célzatosan bővítettük a finnugorral kapcsolatos nyelvek irodalmával és más határterületekkel, a finnugor népek történetével, régészetével, néprajzával stb. Az osztatlan filológia pozíciójából oldalpillantásokat végzünk a nyelvészetben, munkatársaink egyebek között foglalkoznak a finnugor irodalmakicai, az altáji nyelvekkel. Az egyetemen tanítják a finn nyelvet, amiből mégsem következik, hogy a magyar szakos hallgatók meg is tanulnak finnül. Az oktatás célja, hogy a magyarral rokon nyelv struktúráját bemutassák a hallgatóknak, s így fogalmuk legyen más finnugor nyelv szerkezetéről. — Az oktatómunka mellett milyen tudományos tevékenységet végez a tanszék? — Hazánkban és világszerte úgy száz éve folynak finnugor kutatások, elérkezett tehát az idő a különböző szintézisekhez. Ezen összefoglalások egyes köteteihez akarunk hozzájárulni. Mikola Tibor docens például a szamojéd-urali hangtörténetet írja, s közösen állítjuk össze a szamojéd szókészlet jegyzékét, hogy kiegészítsük az uráli etimológiai szótár anyagát. Űj munkatársunk, Róna-Tas András ennek a szótárnak altajisztikai vonatkozásait dolgozza ki, távolabbi tervünk pedig a szamojéd nyelvek történeti nyelvtana. Aztán foglalkozunk a finnugor nyelveken túl az észak-eurázsiai nyelvek kapcsolataival is. Eddigi vizsgálatok szerint az egymás melletti nyelvek akarva-akaratlanul hatnak egymásra: a tétel így persze közhelynek számít, ha csupán a hangtanra hivatkozik. Ám ez az úgynevezett affinizálódás nemcsak a hangtanban, de a nyelvszerkezetben is fellelhető. Apró részleteken, azonos szerkesztési módokon, kategóriákon, gyakran materiálisán egyező eszközökön keresztül mutatható ki. Ugyanakkor az évezredek óta szomszédságban élő nyelvekről kiderül, különböző eredetük ellenére is kapcsolataik alakulhattak ki. Ezek érdekes általános nyelvészeti problémákat is jelentenek. A József Attila Tudományegyetem finnugor nyelvészeti tanszéke alapkutatással foglalkozik, közvetlen népgazdasági haszna tehát valutában nem mérhető. Eredményei a társadalmi tudat fejlődésében csapódnak le, kutatásaik, publikációik a nemzetközileg is elismert, jónevű magyar tudomár^os élet szinten tartásához, fejlődéséhez járulnak hozzá. N. I. Tanácskozás a főiskolán II politikai gazdaságtan oktatásáról Ma délelőtt 11 óra; kezdettel a szegedi Tanárképző Főiskola tanácstermében Hegedűs András főigazgató és Fehér István tanszékvezető főiskolai tanár nyitja meg azt a kétnapos tanácskozást ahol a szegeti Tanárképző Főiskola, valamint a társintézményeinek nolitikai gazdaságtan oktatói vitatják meg a politikai gazdaságtan oktatás korszerűsítésének lehetőségeit. A tanácskozáson két alapreferátúm hangzik el a politikai gazdaságtan témaköréből. az egyik a speciálkollégiumi rendszer bevezetésének előkészületeivel, a másik a tanulócsoportos oktatás tapasztalataival foglalkozik A referátumokat vita követi, melyen résztvesz egyebek között Király József, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezető heivettese és Mihálv Ottó, a felsőoktatási pedagógiai kutatóközpont munkatársa is. Megtalálták az anyát Lapunk tegnapi számában A talált baba címmel foglalkoztunk egy alig néhánynapos kisgyermek sorsával, akit szülőanyja a gyermekgyógyászati klinika ambulanciáján, egy asztalon „felejtett". A járási és városi rendőrkapitányság már az elmúlt napokban foglalkozott az ügygyei, tegnap, a cikk megjelenését követően — a különböző egészségügyi intézmények segítségét is felhasználva — sikerült felkutatniuk a gyermek anyját. A további eljárás folyamatban van.