Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-06 / 235. szám

1971. OKTÓBER 6., SZERDA Kistelek jelene és jövője Ahhoz, hogy a nagyköz­ség jelentőségét felfogjuk, elegendő, ha a megye tér­képére pillantunk. Kistelek a Szeged—Budapest vasút­vonal és az E—5-ös főköz­lekedési út mentén fekszik. Félúton Szeged és Kiskun­félegyháza között. Távolsága a várostól eleve szinte pre­desztinálja arra, hogy a vi­dék egyik központja legyen. Vonzáskörzettel máris ren­delkezik, ezt jól mutatják a község kereskedelmi forgal­mára vonatkozó adatok. Hi­szen a forgalom jóval na­gyobb Kisteleken, mint más községekben. Tehát Kiste­lek máris a bevásárló cent­rum helyzetét tölti be. Ám a fejlődés és a jövő koránt­sem mentes a gondoktól, zavaró tényezőktől. Elgondolkodtató például a lakosság számának alakulá­sa. Ha lassan is, de állan­dóan csökken az ott lakók száma, 1949 óta. Főként a fiatalok, a 15 éven aluliak vannak egyre kevesebben. Tehát nemcsak az elvándor­lás. hanem a születések szá­mának negatív alakulása is gondot okoz a község jövője szempontjából. A népesség ilyen alakulásában nyilván közrejátszik a munkalehető­ségek helyzete s. Az ipar fejletlen, a keresők 45—50 százaléka a mezőgazdaság­ban dolgozik. Sokan keres­nek máshol — többnyire Szegeden — munkát. Főként a nők elhelyezkedése nehéz. A munkaképes korúak kö­zül több százan nem dolgoz­nak. Természetesen az is megeshet, hogy többségük­nek nem is áll szándékában elhelyezkednie. Ettől függet­lenül azonban a megye és a község fejlesztési elképzelé­seiben egyaránt szerepel ipar telepítése Kistelekre. Részint azért, hogy a mun­kavállalóknak lehetősége le­hetősége legyen választani a munkahelyek között, ré­szint pedig a község általá­nos fejlesztése miatt. Az ipartelepítéshez természete­sen a községnek is segítsé­get kell majd nyújtania. Ezáltal azt is el lehet érni, hogy a népesedés mostani negatív tendenciája visszá­jára forduljon. A község jövőjét termé­szetesen nemcsak az ipar fejlesztése és telepítése ha­tározza meg. Abban, hogy megfeleflhessen a helyzeté­ből következő feladatoknak, tehát központja legyen a szegedi vonzáskörzettől északra levő területeknek, ahhoz kommunális, szociá­lis és kulturális változások­nak is be kell következni­ük. A negyedik ötéves terv időszakára szóló fejlesztési elképzelések lényegében megfelelnek e célnak. Sokat javulnak például a szolgál­tatások, a Volán által épí­tendő autószervizzel, a Gel­ka szolgáltatóházzal, melyek építését a községi tanács is támogatja a fejlesztési alap­ból. A kereskedelem forgalma Kisteleken a legnagyobb a nagyközségek között. Az egy lakosra jutó forgalom tavaly majdnem 12 ezer forint volt, míg a nagyközségek átlaga mintegy 6 és fél ezer forint. A magas forgalom arról vall, hogy Kistelek máris valamiféle bevásárlási cent­rumként szolgál a környék­belieknek. Ennek megfele­lően a tavaly megnyílt ÁBC-áruház mellett az idén működni kezd az áfész új gyümölcs-zöldség boltja. Megkezdődött egy műszaki áruház építése is. Az ötéves tervben készül el a vendég­látó kombinát. A tervekben, fontos szerep jut a kommunális ellátott­ság javításának. Az elmúlt ötéves tervben 48 kilométer vízvezetéket építették a köz­ségben, 1968—70-ben 2,5 ki­lométer csatornát fektettek le. Jelentős változásokat hozhat Kistelek életében, ha sikerül bevezetni a gázt Erre is megvan a lehetőség, ha elegendő háztartás igény­li, kapcsolódna be a gáz­szolgáltatásba. Mndez azért is fontos feladatnak tűnik, hiszen az ipar így könnyeb­ben fejlődne, inkább haj­landó lenne a községbe tele­pülni, ha a gazdaságos fű­tőanyag a helyszínen ren­delkezésére állna. A művelődésügy terén a legtöbb gondot a bölcsődei és az óvodai férőhelyek kis száma okozza. A községi ta­nács vezetői főként a böl­csődegondokon szeretnének mielőbb segíteni. A negye­dik ötéves terv időszakára szóló fejlesztési elképzelések közt szerepel bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növelése is. Különösen je­lentős a tervezett diákotthon megépítése, hiszen jól szol­gálná a község egyik célját azzal, hogy otthont adna a környék iskolás gyermekei­nek. Itt kell említeni az új művelődési otthon terveit, amely a tervidőszak végére készülne el. Javítani kíván­nak az egészségügyi ellátás helyzetén is. Az említett tervek termé­szetesen csak a legfontosabb célokat ölelik fel. Az össz­kép ezek alapján jónak lát­szik. Ám az elgondolkodta­tó, hogy a község fejlődése nem minden esetben volt za­vartalan, néha hiányzott a kellő átgondoltság. Kistelek­nek például nincs távlati fejlesztési terve, amelyre pe­dig égető szükség lenne. Hiszen a község céljai meg­lehetősen világosak, lehető­ségei adottak. Vagyis meg­van minden eshetősége, hogy várossá váljon, hogy köz­pontja legyen a Szegedtől északra, a megyehatár felé eső területeknek. Ezt a célt viszonit csak átgondolt és rendszerbe foglalt fejlesztés­sel lehet elérni. Tehát szük­ség lenne egy átfövő távla+i fejlesztési tervre. És nem­csak tervre. Arra is, hogy a község, az ott lakók a saját és geyrmekeik érdekében többet vállaljanak és tegye­nek Kistelek ételekében. Hi­szen a fejlődés eredményei jórészt rajtuk múlnak, mint ahogyan őket is szolgálják majd. Végső soron ezt álla­pította meg a Csongrád me­gyei tanács végrehajtő bi­zottsága is tegnapi ülésén, melyen a községi tanács végrehajtó bizottságának be­számolója alapján tárgyalta Kistelek jelenét, jövőjét és a községi tanács vb munká­ját. A vb határozatot ho­zott; egy háromtagú bizott­ságot bízott meg azzal, hogy a következő ülésre a vita alapján dolgozzon ki hatá­rozati javaslatot a tárgyalt kérdésekről. Nemzetközi szö vetkezettudományi tanácskozás Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára nyitotta meg kedden a szocialista országok II. nem­zetközi szövetkezettudomá­nyi konferenciáját. A konfe­rencia fő témája a mezőgaz­daság és a szövetkezés, fel­adata pedig a szocialista or­szágok gyakorlati tapasztala­tainak elméleti általánosítá­sa. A napirenden a vitaindító előadásokon kívül azok az írásbeli szövetkezeti-elméle­ti tanulmányok is szerepel­nek, amelyeket bolgár, cseh­szlovák, lengyel, jugoszláv és magyar tudományos kutatók, szakemberek készítettek, ki­fejezetten erre az alkalom­ra. A fehér Polski-FIAT ke­rekei alatt vadul rohan az út. Három fiatalember ül benne. A kocsi a papáé. Tő­le csaklizták el egy kis dél­utáni furikázásra. Vadonat­új az autó, jó az út is, az 5-ös. Szép az idő, csupa öröm a száguldás. 130 körül táncol a sebességmérő muta­tója. Kanyar jön, egy ka­mion „cammog" ott vagy 90-nel. — Né, a teknőc! No, ezt kényelmesen lehúzzuk, srácok. Gázt sem kell töb­bet adni. Mint fehér nyíl vágódik át a kocsi a bal ol­dalra, rohan el a kamion mellett, mintha az csak áll­na. A szembejövő motoros lassan ballag az úton. látja a fehér villámot kibukni a kamion mögül, félrerántja a motort. Csellengve, vala­hogy talnon maradva meg­áll a padkán, amikor elvil­lan mellette a kocsi. A bal­eset ez­úttal el­maradt. Szerencséje volt a motoros­nak, lassan ment. és lefut­hatott a padkára. Életben maradt. A három fiatalem­ber pillanatnyi szívszorult­ságát az izgalom, a veszély érzetének lúdbőrzését röhö­géssel oldja fel. Természe­tes a reakció. Ezúttal a szerencse lépett közbe. Más tényezővel alig­ha számolhattak felelőtlen hőseink. Csak a véletlenre adtak, pedig ők is tudják, Fortuna csak olykor kegyes. A jelentés, meiyet a Csong­rád megyei Rendőr-főkapi­tányságon állítottak össze, csak néhány gépelt lap. Szürke betűk, minden ben­nük van, szürkén, élettele­nül. A halottak, a súlyos se­besültek, akik hetekre kies­tek a munkából, vagy ép­pen örök életükre viselik a baleset nyomát. A számok sokat mondanak, és mégis keveset. Elmondják: tavaly 1731 baleset volt a megyé­ben. idén az első fél évben 484. Tavaly 72 volt halálos, most fél év alatt 25. Sú­lyos sérüléssel 417 végző­feltételei közé illeszkedik. Más szó­val. így érvényesül a népgazdasági tervet meghatározó szerepe a gazda­sági folyamatokban, iránymutatása a szövetkezeti tervezésre és cselekvésre. Az utóbbi években lényegesen meg. változtak a szövetkezetek gazdálkodá­sát befolyásoló külső feltételek. Át­alakult az irányítás, a tervezés. a szabályozó rendszer. Javultak az ön­álló vállalati gazdálkodás feltételei. De ami legalább annyira fontos: a szövetkezetek belső élete is sokat fej­lődött. Szinte észre se vettük, egy új irányító apparátus nőtt fel. szakmun­kások ezrei, akik a legkorszerűbb technikát alkalmazva, együtt formá­lódtak a nagyüzemekkel. Mindez nem jelenti azt, hogy a szövetkezetek belső ellenőrzése töké­letes. Sőt napjaink egyik legnagyobb gondja, problémája a belső ellenőr­zést fejleszteni, belső revizorokat al­kalmazni. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetekben. a kisipari szövetke­zetekben. a MESZÖV-ök mellett, il­letve a területi szövetségeknél már mindenütt létesült revizori iroda, s ezeket a szövetkezetek tartják fenn. Kormányhatározat írja elő, hogy a revizori irodák szakértőinek írásba foglalt megállapításait a szövetkezet felügyelő bizottsága, valamint a veze­tőség 30 napon belül köteles megtár­gyalni, és az intézkedéseket megtenni. Ezeket a legközelebbi közgyűlés elé kell terjeszteni. A szövetkezetek életében jelentős szerepet töltenek be a nők. Nemcsak a termelésben, hanem a társadalmi életben is. Jellemző, hogy a közös gazdaságok tagságának 38 százalékát teszik ki. ugyanakkor a tényleges munkát végzőknek mintegy 70 száza­lékát. Ez egyben azt is megköveteli, hogy a közös gazdaságok vezetésében egyre nagyobb szerepet kapjanak. Az utóbbi időben segített a helyzeten, hogy valamennyi termelőszövetkezet­ben nőbizottságokat választottak, amelyeknek feladata, hogy a nők ter­melésben betöltött szerepüknek meg­felelően vegyenek részt a vezetésben. A szövetkezeti mozgalomnak ma már olyan klasszikus hagyományai vannak, mint a kölcsönös segítés és önsegélyezés elve Igazán humánus elv. Megfelelő helyet kapott ez a szövetkezeti törvényben is. A szövet­kezetek egymás közötti kölcsönös tá­mogatása nem új dolog. de csak mostanára alakultak ki azok a for­mák. amelyekben legjobban érvénye­sülnek. A magyar szövetkezetek olyan kol­lektív vállalatok, amelyekben a ta­gok közvetlen tulajdonosai is gazda­ságuknak. Leglényegesebb vonásuk a demokratikus önkormányzás. A belső irányításban érvényesül a tagegyen­lőség, s a vezetésben a testületi és az egyszemélyi vezetés ötvözete. A szö­vetkezeti élet és gazdálkodás fejlő­désének, valamint a szövetkezeti de­mokráciának meghatározója, hogy mi­lyen a választott vezetőség, és hogyan működik. A különféle bizottságok igen fontos szerepet töltenek be. Két­ségtelen. a jó közgazdasági tényezők, a termelőeszközök folyamatos megúju­lása nélkülözhetetlen a valamire való gazdálkodásban. Ám az is igaz, a jó közérzet, a kiteljesedő szövetkezeti demokrácia legalább ennyire fontos, elengedhetetlen. A szövetkezeti élet, mozgalom hite­les dokumentumait teremtette meg a szövetkezeti törvény., Az alkotmányát. Ami nélkül nem lehet tovább halad­ni, amit naponta szolgálnunk, gyara­pítanunk és formálnunk kell. Jó munkával, tisztességes, emberi maga­tartással. Sz. Lukács Imre dött tavaly, az idén fél év alatt 148. Sérüléssel vagy halállal végződött 1970 első fél évében 379, az idén 354. Az anyagi kár tavaly majdnem négy és fél millió forintot tett ki, az idén fél esztendő alatt két millió forint volt. Statisztika. Számok, ada­tok, szürke sorok a papí­ron. De beszédesek. El­mond iák: tavaly 72 balesetei okozott műszaki hiba, az idén fél év alatt csak 13-at. A többinek oka: emberi ok. „A fő bal­BIZONY- eseti ve­TALAXSAG szélyt — írja a jelentés a legtöbb balesetet előidéző okról, a gyorshaj­tásról — nem a KRESZ-ben meghatározott kilometrikus sebességhatárok túllépése je­lenti, hanem az olyan gon­datlan magatartás, amikor a járművezető a sebességet nem a látási-, forgalmi- és útviszonyoknak megfelelően választja meg. E szabálysze­gések leggyakoribb elkövetői a motorkerékpárosok és a személygépkocsi-vezetők." Bizonytalanság, az idegek játéka. A közlekedésnek, a forgalomnak állandóan vál­tozó dinamizmusára, min­dig új helyzeteire másodper­cenként új reakciókkal kéli válaszolnia az idegrendszer­nek. Sok a bizonytalansági tényező. Amikor valami ki­marad. egy észlelés, egy vál­tozást nem vesz észre a ve­zető. már ott a lehetőség, a bajra, a halálra vagy súlyos sebekre. Sok, rengeteg a bizonyta­lansági tényező az ember­ben. Szerencsére, ahhoz, hogy baj legyen belőle, kri­tikus helyzetre is szükség van. így a pillanatnyi kiha­gyásoknak csak ritkán ered­ménye baleset. És ez ellen nem is lehet sokat tenni. Az ember idegrendszerének vannak határai. A fokozott figyelem ugyan sokat segít­het. de a bizonytalansággal akkor is számolni kell. Sze­rencsére ilyesmiből ritkán lesz baj. Ezeket az eseteket szokták a gondatlan veze­tés kategóriájába sorolni a balesetek okainál. Az 5­TANULSÁGOK ősön a nyári csúcs­forgalomban hosszú autósor tart Pest felé. Ügy 70—80 körül mehetnek, a sor ad­dig nyúlik, ameddig a szem lát. Előzni reménytelen, aki kiugrik a sorból, nem jut vissza a jobb oldalra, eset­leg csak kilométerekkel arrébb. Egyszer csak feltű­nik egy Mercedes a sor mel­lett. Velük egy irányban, a bal oldalon ballag komóto­san vagy 100—120-szal. Visz­szemenni ő sem tud. Nem is lassít, amikor egy szembe­jövő motoros az árokban áll meg miatta. Megy tovább a bal oldalon. Most is elmaradt a bal­eset. Szerencsére egyenes volt az út. a motoros látta, le kell szaladnia az útról. A Mercedes vezetője? ö úgy gondolkodhatott: egy éle­tem, egy halálom, majd csak lesz valahogy. ök nem tanultak semmit. Mint ahogyan azok sem, akik sok-sok szerencsétlen­séget okoznak gyorshajtás­sal, szabálytalan előzéssel és kanyarodással, azzal, hogy nem adják meg a másiknak kijáró elsőbbséget Szeren­csére sokan tanultak mások kárából. Nemcsak a tanulságot vdtw ják le sokan, hanem tanul­nak is. Az általános isko­Iákban 21 ezer tanuló iíri merkedik szervezetten a KRESZ-szel. Ha nőtt is a gyereket ért balesetek szá­ma, maguk a gyerekek ke­vesebbszer okoztak bajt ön­maguknak És általában jó­val kevesebb balesetet okoz-: tak az idén a gyalogosok, mint tavaly. Ügy tűnik, Se tanultak, felfogták. most már nem konflisok járnak az úttesten. Csak a kerék­párosok nem tanultak még. Az okok között második helyen áll a statisztikában a szabálytalan kanyarodás. „Szinte kizárólagos elköve­tői a kerékpárosok" — írja róluk a jelentés. Nekik, ügy látszik, nem drága saját életük. Mint ahogy sokaknak nem az. De az adatok — évek óta elő­ször — végre csökkenésről szólnak. Lehet, hogy észbe kaptak az emberek. hogy kevesebb lesz végre a fele­lőtlen száguldozó, hogy aa utakon szedett rendszeres vérvám végre, végre talán csökkenni fog. Mert ez az embereken műlik. Azon, hogy tudják, nincs csúfabb látvány egv összetört, össze­préselt autónál, melyben a vezetőből és az utasokból csak összetört roncs marad. Szávay István Szíriai szakszervezeti kíildöftség A hazánkban tartózkodó háromtagú szíriai szakszerve­zeti küldöttség tegnap délelőtt a Szegedi Konzervgyárba lá­togatott Modhi Alfawinak, a Szír Élelmezésügyi Dolgozók Szakszervezete elnökének vezetésével. A vendégek az élelmiszeripar dolgozóinak élet- és munkakörülményei­vel ismerkedtek, és tájéko­zódtak a szakszervezet üze­men belüli munkájáról. Délelőtt üzemlátogatás sze­repelt programjukban, dél­után fél 3-kor pedig barát­sági nagygyűlésen találkoz­tak az üzem dolgozóival. Dr. Ábrahám Antalné, a kon­zervgyár igazgatója üdvözöl­te a vendégeket, és a nagy­gyűlés résztvevőit, beszédet Csikós Mihály, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára mondott. Fölszólalt az üze­mi gyűlésen Modhi Alfawi, a küldöttség vezetője is. A szíriai szakszervezeti küldöttség csütörtökig tar­tózkodik városunkban. Ma szerdán városnézés után a Tejipari Vállalat új üzemé­be látogatnak, csütörtöki programjukban pedig a szalámigyár megtekintése szerepel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom