Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

SZOMBAT, 1971. SZEPTEMBER 11, 3 Pártküldöttség utazott Rómába Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Övári Miklós­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága titkárának vezeté­sével pénteken magyar párt­küldöttség utazott Rómába. A küldöttség tagjai: Kato­nai István, a KB tagja, a KB agitációs- és propagandaosz­tályának vezetője, R átkai Ferenc, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának alosztályvezetője, Vértes Imre, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tag­ja és Verők Istvánná, a KB munkatársa. A küldöttség olaszországi tanulmányútja során részt vesz az Olasz Kommunista Párt központi lapjának, az Unitá-nak tori­nói ünnepségén is. (MTI) A magyar és az osztrák külügyminiszter találkozója Péter János külügyminisz­ter és dr. Rudolf Kirchschlá" ger osztrák külügyminiszter között 1971. szeptember 12­én nem hivatalos találkozó­ra kerül sor Sopronban és az ausztriai St. Margarethen­ben. Szükségesek a vidéki tudományos centrumok A kutatók 90 százaléka Budapesten dolgozik A vidéki tudományos cent- gek, gazdasági körzetek szel- dományok vidéki centrumá­vá alakul Szeged, ahol az Akadémia felügyelete alatt négy biológiai kutatóintézet tevékenykedik, Ezzel a kuta­tás továbbfejlesztését gátló jelentős tényező — mármint a kutatócsoportok izoláltsá­rumok fejlesztésére tesz ja- lemi hátteréről is gondos­vaslatot a Pénzügyminiszté- kodni kell. Ezért a vidéki riumnak az a tanulmánya, iparfejlesztés, az iparválla­melyben elemzik a kutató- latok vidékre telepítése, a tevékenység jelenlegi jneg- mezőgazdaság egyre inten­oszlását és az ezzel kapcsó- zívebb termelése megkövete­latos népgazdasági igényeket, li a kutatóbázisok arányo­A 28 ezer tudományos sabb területi eloszlását, a ga — megszűnik, ugyanak­dolgozó közül több mint 25 viőéki tudományos centru- kor a tudományos munká­ezer a fővárosban tevékeny- mok: kialakítását. hoz szükséges korszerű mü­kedik, s a 135 kutatóintézet Erre vonatkozóan már há- szerek jobb kihasználása is 30 százaléka is itt található, rom jelentős kezdeményezés biztosítható. v /i gazdasági fejlődéshez született. Közvetlenül az Az említett új centrumok egyre nagyobb szeljemi bá- ipari termelést segíti a kialakítása azonban még zisra van szükség, amely veszprémi vegyipari tudomá- nem változtatott gyökeresen biztosítja a termelőtevékeny- nyos bázis, amely kapcso- a helyzeten, s a Gazdasági ség elméleti megalapozását, lódik a környező vegyipari Bizottság erre vonatkozó ha­A gazdasági növekedés es a üzemek műszaki fejlesztésé- tározatai sem hozták meg a tudományos kutatás össz- hez. Mezőgazdasági cent- kívánt eredményt. Ez egy­hangját azonban nemcsak rum lesz Gödöllő, ahová részt az érintett intézetek és népgazdasági szinten kell 1970-ben letelepítették a Me- a kutatók körében megnyil­biztosítani, hanem azon be- zőgazdasági Gépkísérleti In- vánuló ellenállással magya­lül az egyes területi egysé- tézetet is. A biológiai tu- rázható, másrészt összefügg mmmmmmm^^^mmmmmmm^mmmt^m^^^^m^^mMm^m . azzal is, hogy azok az ösz­tönzők nem teszik a vidék­re települést eléggé vonzó­vá. Az erős ellenállás oka lehet többek között, hogy a vidéki egyetemek és kutató­intézetek ma még nem ren­delkeznek megfelelő szerve­zeti és technikai feltételek­kel, a vidéki kutatási köz­pontok csak elvétve lehet­nek nemzetközi tudományos rendezvények szíijhelyei. A Pénzügyminisztérium tanulmánya javasolja, hogy a vidéki kutatóintézetek kapjanak nagy igényű kuta­tási feladatokat, ezekhez korszerű műszereket, beren­dezéseket, a népgazdaság 5— 10 éves fejlesztési célkitűzé­seiben összehangolt kutatá­si témákat. A Pénzügymi­hisztérium tanulmányát el­juttatják az illetékes szer­vekhez. Meddig marad forgalomban a régi 5 forintos és 50 filléres? Mint ismeretes, a rézből táridőkig a pénzérméket vert 2 forintos, a nikkel 5 és mind a közületek, a boltok 10 forintos, s korábban az mind pedig a lakosság köte­uj 50 filléres pénzérmék ki- les elfogadni. Mindenesetre bocsátásakor néhány régeb- «» lakosság vásárlását és a bi pénzérme bevonásáról is pénzkezeléssel foglalkozók intézkedett a Magyar Nem- munkáját megkönnyítené, ha zeti Bank. Mivel a bevonás, a régi érméket minél előbb illetve kicserélés időpontja ki lehetne vonni a forga­körül gyakran keletkeznek lomból, ezért hasznos volna, viták, a törvényes rendel- ha a régi 5 forintosokat és kezéseket az alábbiakban 50 filléreseket a közönség foglaljuk össze: minél előbb elvásárolná, A régi alpakka és a kup- vagy átváltaná. ró-nikkel 2 forintosok 1971. június 30-ig voltak törvé­nyes fizetési eszközök. A korábbi háromféle 2 forin­tos közül most már csak a rézből készült kétforintosok elfogadása kötelező. A Ma­gyar Nemzeti Bank és az OTP-fiókok, valamint a pos­tahivatalok azonban 1972. június SO-ig még a régi 2 forintosokat is átcserélílc. A régi alpakka 5 forinto­sokat a jövő év közepén, 1972. június 30-án vonják ki a forgalomból, addig ezeket az érméket mindenki köte­les elfogadni. 1972 június 33. után még egy évig az MNB, az OTP és a postahivatalok kicserélik a régi 5 forin­tosokat. A régi 50 filleres, amely­nek előlapja üllőn ülő, ka­lapácsot tartó férfit ábra* zol, szintén 1972. június 30­ig marad törvényes fizetési eszköz, az azt követő egy éven belül ezt az érmét is átcserélik. Forgalomban ma­rad a másik fajta 50 fillé­res, amelyen a budapesti Erzsébet-híd rajza látható. Az említett bevonási ha­Kertelés nélkül szubjek­tívnek nevezhető az a kér­dés, amivel benyitottam Osepregi Balázshoz, a Fo­lyamszabályozó és Kavics­kotró Vállalat szegedi ki­rendeltsége vezetőjéhez: — Van önnek gyermeke? — Nincs. — Kapott-e már felmon­dást, váratlan megrovást, dorgálást, vagy *ehhez ha­sonlót. — Nem kaptam. Kiváló dolgozó kitüntetést kaptam tavaly. Okom van rá, hogy így kezdtem. Más oldalról ma­gyarázatát adni nem tud­tam, ami itt történt. — Miért helyezte Szeged­ről Ti­MESSZE VAN TISZALÖK szalökre Ménesi Etelkát? Nagyon szép és embersé­ges felvilágosítást kapok. Azért, mert ott is emberek dolgoznak. Messze élnek családjuktól, hetekig nem tudnak hazajárni. Gondos­kodni kell róluk, főzni kell nekik. Aki ebben az indoklásban hibát talál, az vagy rossz­indulatú — vagy ismeri az előzményeket. .Június 28-án Ménesi Etel­kának a Mihálytelek alatt dolgozó kotróhajón föl­mondták. Hivatalok embe­rei nagyon hevenyészett, fe­lületes felmondólevélnek mondják azt, amelyiket nagyvonalúan még csak be se iktatnak. Hogy ez a fel­mondás jogos volt, vagy nem, arra mi most ne vesz­tegessünk időt, mert két törvényes hatóság úgy dön­tött, hogy jogtalan volt, és kötelezte a- vállalatot, vegye Jutdlomlidüles A MÁV vezérigazgatója ken, tegnap reggel hatvan minden évben külföldi juta- ifjú vasutas utazott repülő­lomüdülésben részesíti az géppel Jaltába, nyolcnapos ifjúsági mozgalomban és a üdülésre, amelynek teljes termelőmunkában élen járó költségét a MÁV vezérigaz­Latal vasutasokat. Pánté- gatosága - fedea. <MTD Háromezer-négyszáz Zsiguli szeptemberben A mostani megrendeléseket jövőre már teljesitik Három hónapja kezdődött a Merkúr vezérigazgatója, nak; Debrecenben 3000, a népszerű Zsigulik árusító- Szeptemberben egyébként Budapesten 4000—4500 ko­sa. Augusztus vegéig több 3400 Zsiguli érkezik. A je- csit. adnak ót a vevőknek, mint öt és fél ezer kocsit lenlegi szállítási ütem és a Augusztus végén 21 000 kielé­vett át és 4500-at adott ki kiadási kapacitás összhang- gítetlen Zsiguli megrende­a megrendelőknek a Mer- ban van, ez lehetővé teszi lést tartottak nyilván, s na­kur. Négyezer autót a ma- a kocsik folyamatos kibocsá- ponta átlagosan 60—70 elő­gánvásárlók kaptak, ötszáz tását. Budapesten mintegy jegyzést vesznek fel a je­a Taxivállalathoz és a VG- 50, Debrecenben 30—35 Zsi- lenleg legnépszerűbb tipus­LÁN-hoz. került. Augusztus gulit adnak át naponta a ra. Tekintve, hogy a jövő végén Budapesten a 2950, megrendelőknek, annyit, évre 21 000 Zsigulit rendelt Debrecenben az 1560 sor- mint az összes többi típus- a Merkúr, azok, akik most számnál tartottak a Zsigu- óóí együttvéve. Problémát jelentik be az igényüket, ük kiadásánál. okoz viszont a színigény 1972-ben meg is kapják a A szovjet partnerek ismét pillanatnyi kielégítése. A kocsit. A vállalat készül a megerősítették, hogy de- gyár ugyanis havonta leg- télre, részletes műszaki in­cember 31-ig átadják az ez feljebb kétszer változtat tézkedési tervet állított ösz­évre „járó" 13 000 Zsigulit színt a szalagon, így egyidő- sze, hogy a mostoha időjá­— mondotta Csűri István, ben nem áll rendelkezésre rási viszonyok között is tar­a teljes színválaszték. A tani tudják a jelenlegi átvé­Merkur intézkedett, hogy a teli, kiadási ütemet is. legkeresettebb színekből a . 7Í1Í Wsik ssrsba* fsss a feher es a homokszínű ^uk nagyobb tömegű meg­Zsigulit kerestek. Ma már jelenése óta a becslések szívcsen veszik a bordót, a szerint 15—25 százalékkal ol­sötétkeket, a mélyzöldet is. csobban kínálják a hasz­. , nalt autókat, amelyek arai Az iden meg 7000-7a00 mindinkább megközelítik rZeigub kiadásával szamolr -műszaki értéküket. jfMID vissza előző állásába a kot­róhajó szakácsnőjét. Jól megindokolt, emberséges és törvényes határozatok ezek, a másodikra azt is ráírták, hogy további fellebbezésnek helye nincsen. Védi a tör­vény azt a dolgozót, akinek úgy köt útilaput főnöke a talpára, hogy nem tudja bi­zonyítani vétkességét. Mit mond erre a kirendeltség vezetője? — Nekem az a kötelessé­gem, hogy fönntartsam a munkát, nem az, hogy jog­talan igényeket elégítsek ki. Könnyű a döntőbizottságok­nak! Ott csak beszélni kell. Itt dolgozni. — De ön éppen azt nem tudta bizonyítani? hogy nem dolgozott a szakácsnő. — Panaszkodtak rá az emberek. Szakácsnőt védeni nehéz dolog. Egyszer se ettem a főztjéből, megeshet, hogy nem is ízlene. Az is igaz, hogy az üzemi szakácsok felét egyetlen kelkáposzta­főzelékes ebéd után közfel­kiáltással el lehetne küldeni állásából. A kirendeltségve­zető saját elmondása szerint leltározó bizottságtól hallot­ta, hogy odakint bajok van­nak, ezért mondott fel. A leltározó bizottság törvényes testület, ha elveszik egy anyacsavar a hajóról vagy egy fazék fedője a konyhá­ból, de szakácsnő dolgában nem, lehet szava. A szakács­nő nem leltári tárgy. — Utána mások is mond­ták, hogy régóta baj van,. — Például? — Hol főzött, hol nem. — Miért nem vonta fele­lősségre? Eszközök sora áll a főnök kezében a hanyag dolgozók rendre szoktatásá­ra. A döntőbizottsági jegy­zökönyvek szerint még csak figyelmeztetést sem adott. — Nézze! Nyolc gyereke van. Annyiszor marad ott­hon, ahányszor csak akar. Igazolást mindig tud hozni, hogy beteg a gyerek. Az az ér­zésem, Csepregi Balázs el sem tudja képzelni, hogy nyolc gyerek közül — 16 hó­napos a legkisebb — milyen gyakran akadhat beteg. És azt sem, hogy az orvosi iga­zolásokat neki — akár tetszik, akár nem! — el kell fogad­nia. ö inkább fölmondott. És makacsul ragaszkodik elhatározásához. Ha kötelez­te a döntőbizottság, vissza­vette, de azonnal áthelyezte Tiszalökre. Éppen ő mondta az előbb, hogy az nagyon messze van. a dolgozók on­nan igen-igen ritkán tudnak hazajárni. Ezt a körülményt nyolc gyermek esetében ak­kor is lehetetlen figyelmen kívül hagyni, ha a nyolcból csak hatnák az eltartásáról gondoskodik Ménesi Etelka. Aki ezt az áthelyezést meg­fogalmazta. az tudta, hogy nem fogadják el. Előveszem a térképet. Hol is van Tiszalök? Majdnem egyvonalban Nyíregyházá­val. Nézem a másik áthe­lyezést — ez már a máso­•dik dontőöizattaagi határo­zat után született —, itt Ti­szapalkonya szerepel. Az valamivel közelebb van, de így is nagyon messze. Amit gyanítok, azt ki is mondja Csepregi Balázs. — Egyáltalán nem vagyok hajlandó alkalmazni. Pór nap múlva újra fölmondok neki — igazolatlan mulasz­tásért. — Amiért nem ment el Paikonyára? — Azért. — De kérem! Lehetetten elmennie. Apró gyerekei vannak. — Nem érdekel. Azelőtt nem tartotta kizártnak, hogy messzebb is dolgozzon. A KÖZPONT HALLGAT Arra hi­vatkozik a kiren­deltség vezetője, hogy náluk igazán van munkásvándorlas. Ta­valy 130 belépőjük volt, és. 137 kilépő. Itt a felmondá­sok napirenden vannak. Vagy a dolgozó mond fel, vagy a vállalat. Egyetlen üggyel ők nem érnek rá so­kat foglalkozni. Mindenesetre eredeti ér­velés. Először a Szakszervezetek Megyei Tanácsa emelt szot Ménesi Etelka ügyében. A vállalat központja még csak nem is válaszolt levelükre. Dr. Bagaméri Lajos, a terü­leti döntőbizottság elnöke hivatalos tevéiben szintén fölhívta az igazgató figyel­mét arra, hogy mi történik Szegeden. Azonnali intézke­dést kért. Felelősségre vo­nást sürgetett a kirendelt­ségvezetővel szemben, és fölvetette, hogy a kiesett időre járó fizetést Csepregi Balázzsal fizettessék meg. Megindokolta annak rendje és módja szerint, mennyire lehetetlen, hogy Tiszapalko­nyára helyezzék. Ki gondos­kodik addig a gyerekekről? Élettársa iszákos, anya nél­kül nem maradhatnak. És elküldte a törvényes döntést, mely szerint nem Tiszalök­re, nem Paikonyára, hanem az eredeti helyére kell visz­szavenni Ménesi Etelkát. Tíz intézkedés ideért vol­na akár gyalog is Pestről. Se telefonon, se postán nem jött semmi. A kirendeltség­vezető pedig hajtja a ma­gáét: — Annyi pénzért, ameny­nyit itt keres, akárhová el­mehet dolgozni. Ennyi biztosan igaz. De a törvény _ az törvény. És egy munkahely vezetője, ha nem tudja hiteltérdemlően bizonyítani, hogy a dolgozó nem végzi el rendesen a munkáját, akkor ne szórja a villámokat és a fölmondá­sokat. Ha valaki semmikép­pen nem érti meg. hogy el­hamarkodott ítélete követ­keztében kisgyermekes csa­ládanyát — ha csak egyetlen gyerekről is tenne szó! — Szegedről Tiszalökre vagv Tiszapalkonyára helyezni embertelen határozat, akkor erre közvetlen felettesének vagv másnak meg kell őt tanítani. A kavics es a homok fel­mérhetetlen érték. De „any­nyit" talán az ember is er, Torvath Dezsd

Next

/
Oldalképek
Tartalom