Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

a SZOMBAT, 1971. SZEPTEMBER 11. Külkereskedelem, nemcsak mérlegként (I) Tétovázó iránytűvel Munkahelyeken, üzletek pultjánál nam nehéz fölfedezni a külkereskedelem behozatali részének áru alakot öltött megjelenítőit. Svájci mikrovetélős szövőszólt, jugoszláv sör, szovjet érc, nyersolaj, karóra, lengyel édesség, NDK-ban készült harisnyanadrág, műszakonként 30 ezer Üveget megtöltő írancla borpalackozó automata, finn mélynyomápapír, olasz műanyagáruk.,. A mérlegnek mindig két serpenyője van. A külkereskedelmi mérlegnek js. A behozatal az egyik. A másik a kivitaL Ez utóbbinak U változatos a példatára. Kolbász és szalámi 35 országba, alumínium épületszerkezeti elemek Ausztriába, Franciaországba, cipők, műszerek a Szovjetunióba, tyúkpörkölt az NSZK-ba, speciális vasúti kocsik Iránba... Kivitel-behozatal. Külkereskedelmi mérleg, annak egyensúlya, szocialista és nem szocialista reláció, az export és az import árucsoportjai, arezágonikéntl megoszlása... Mi dolga mindezekkel az üzletek pultjánál álló vevőnek? Semmi. Am, hogy ne hiába álljon az üzletek pultjánál, az sokak munkáján múlik. Partner: 134 állam Az elmúlt öt évben a népgazdaság exportképessége javult, mert a kivitel a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedett. A harmadik ötéves terv esztendeiben évi átlagban a nemzeti jövedelem 6,9 százalékkal nőtt. míg a „kivitel évente kilenc, a behozatni 10,5 százalékkal emelkedett. 1970-ben hazánknak 134 állammal volt kereskedelmi kapcsolata. A külkereskedelem gazdaságunkban játszott szerepét, érzéke! tetífndő: 1968.ban hazánkban az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom 350 dollárt tett ki, míg például Japánban 38,7, az Egyesült Államokban 335, Olaszországban 8B7 dollárt. Azaz; a külkereskedelmi tevékenységnek nagy szerepe van a* életszínvonal növelésében, éppúgy, mint a termelés korszerűsítésében, a termékek versenyképességének fokozásában, s ezért u forgalom növekedése vagy csökkenése, összetétele, a kivitel és a behozatal aránya, az áruk minősége, műszálú színvonala valami módon a népgazdaság minden területére kihat, s ugyanakkor tükrözi is magát a népgazdaságot. Ezért nem szükséges bizonygatni, hogy amikor a népgazdaságban előállított összes termék átlagosan 25 százaléknyi importot tartalmaz, s a végtermékek ugyancsak negyedét exportálni kell, altkor joggal beszélhetünk a külkereskedelem megkülönböztetett jelentőségéről. Makacs hagyományok Az export-import arányónak egészségesebbé válását igazolja, hogy míg az 1981— 1065 közötti években a behozatal 4,6 százalékának hiányzott, az exportfedezete, addig 1966-1970 között — emelkedő forgalom mellett — ez az arány egy százalékra csökkent. A gyorsaibb haladást makacs „hagyományok" gátolják. A hatvanas években ugyanis a világkereskedelemben egyértelműen* nőtt a feldolgozott áruk, késztermékek és alkatrészek aránya, míg a nyersanyagoké és élelmiszeripari termékeké csökkent. Hazánk esetében viszont ez az arány lényegesen nem változott, ami pedig a gépexport növekedési ütemét illeti, tlz esztendő adatai alapján is csak azt állapíthatjuk meg, hogy lényegesen elmaradt a világkereskedelmi átlagtól. Hosszú ideje a terméklista élén a gépek, berendezések, szállítási eszközök állnak világs/crle, nemzetközi forgalmuk tíz ev alatt évi átlagban 10,8 százalékkal 1970-ben 18 százalékkal I - emelkedett. Igaz, hazánk esetében is a gépexport növekedése a múlt évben 14 százalékot tett ki, de tény, hogy a teljes gépipari exportnak csupán tíz százaléka kerül a nem szocialista országokba, s ugyanakkor a gépipari termékek behozatala 1970-ben negyven százalékkal haladta meg BT, 1969. évit. Márpedig egyre nehezebb a korszerű berendezések importja, úgy, ha — mondjuk — csak kolbászt kínálunk értük. Venni = eladni Bevezetőben említettünk néhány árucikket, amelyekkel — sok más mellett — a vevő az üzletek kirakataiban, polcain találkozhat, az import klnálatnövelő jeleként. A kiskereskedelmi forgalomban az Importáruk aránya fokozatosan emelkedik, az 1955-ös három százalékról 1965-re nyolc, 1970-re pedig 15 százalékra nőtt. örvendetes dolog ez, de ahogy itt, úgy minden más esetben is igaz: aki venni akar, annak adnia ia kell. Vagy pénzt, vagy árut, szellemi javakat, szolgáltatásokat, s mégha részletekben is, de Időben, megfelelő minőségben, e partner .kívánságai szerint Hazánk csak exportjával juthat devizához, kivitelével teremtheti meg a behozatal fedezetét. Olyan egyszerű tény ez, amit mindenki ismer. A forgalom mennyiségi mutatóival ma mér nem lehet megelégedni, sokkal fontosabb annak összetétele. Természetesnek, nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink •alapjának tartható, hogy —• .akárcsak hosszú évek óta — 1970-ben az összes kivitel 65,5 százaléka jutott el a szocialista országokba, 28,7 százaléka a fejlett tőkés országokba. s a fönnmaradó rész a fejlődő államokba. Ugyan lessú, de folyamatos fejlődésről tanúskodik az is, hogy az export 77 százaléka ipari, 23 százaléka pedig mezőgazdasági eredetű termék volt a múlt esztendőben, de ezen belül korántsem kedvező, hogy — akárcsak 1900-ben — a nem szocialista országokba megnőtt az anyagok és a félkész termékek kivitele. S emellett vannak mas, kritikus pontok is. Mészáros Ottó Seholsincs országok Róbert Owen, az utópista szocialisták eszméinek legismertebb képviselője kétszáz évvel ezelőtt, 1771-ben született. Az évforduló kapcsán sok szó esett a képzeletbeli boldog birodalomról, Owen irányzatának névadójáról, Utópiáról, (Utópia görögül: sehol sem.) Utópia annak a nem létező szigetnek a neve, amelyről Sir Thomas More írt államregényt, bemutatván egy általa eszményinek képzelt társadalom modelljét. Nem a társadalmi igazságosság, hanem a gyors meggazdagodás útjén kergették a boldogságot azok, akik Eldorádót kívánták felkutatni. Ez a képzeletbeli, de földrajzilag meghatározható, mert dél-amerikainak vélt ország arról nevezetes, hogy területét arany és drágakő borítja. A pompás ország neve spanyolról fordítva annyit jelent, hogy aranyozott. Eredetileg a kolumbiai csibcsa törzsbeli indiánok királyát illették e névvel, mert nagy ünnepeken bearanyozott testtel jelent meg alattvalói előtt. Ismeretlen dél-amerikai ország Parana is, ahol Bárány Tamás Kormányválság Paranában című vidám kisregénye játszódik. Persze attól, hogy az ország ismeretlen, számos dél-amerikai ország még könnyen magára ismerhet a regényből. Az óvilágban visszatérőben elhaladunk az Atlantisz fölött, ösi monda szerint az óceán nyelte el ezt a földrészt. Az Atlantisz-legenda keletkezése összefügg bizonyos földtörténeti tényékkel. Elősegíthette az Ilyen Irányú hiedelmek lúalakulását az a térképen világosan látható körülmény, hogy az egymástól eltávolodott, tengerek által elválasztott földrészek partvonalai nagyjából összeillenek. Egy másik tenger alatti ország feltérképezése magyar ember nevéhez fűződik. Karinthy Frigyes vitte el a nők tenger alatti birodalmába, Capllléríába Gulliver doktort, derék angol seborvost, aki megfordult Karinthy jóvoltából Faremidóban is. Ez utóbbi ország neve eldúdolható, hangjegyekkel is leírható; nevének négy szótagja ugyanis a hangskála négy hangjának olasz elnevezéséből állt öszsze. Az érdemes orvost Kazohiniába sem az IBUSZ utaztatta, hanem egy másik magyar író, Szathmári Sándor. Gulliver itt megismerkedik a hinek társadalmával, amely már alkalmazkodott a gépi környezethez. Gulliver első négy utazása, amelyet még szülőatyja, Swift Jonathan irt. még eléggé ismeretesek ahhoz, hogy ne kelljen felsorolni őket, Bessenyei György, , aki Bécsben Mária Terézia testőrségének tagiaként indította meg a küzdelmet testőrtársalval a magyar felvilágosodásért, a hazai irodalom megújhodásáért, Tarimenes utazása című könyvében éles társadalmi • szatírát alkot. A totoposzl országgyűlés honatyái vigyázó szemüket láthatóan Párizsra vetik, amikor megnyirbálják a papság világi hatalmát... Négy évtizeddel a Tarimenes születése után, 1847-ben írta Petőfi keserű szatíráját egy furcsa nevű országról, Okatootáiáról. Abból, hogy a költőt mennyire bántja az ország elmaradottsága, könynyű kitalálni, hol is lehet Okatootáia. Váci Mihály Bürokronézla hibáit ostromozza egy hoszszabb lélegzetű elbeszélő költeményében, körülbelül 120 esztendővel később. Déry Tibor G. A urat egy különös városba, X-be utaztatja. Felüdülés a sok nehézveretű társadalombírálat után néhány kies vidék a mesék világából: CsodaorS£ág, ahol Alz járt, a Napváros, amelyet az orosz kislány, Nemtudomka látogatott meg, Muzsikus Péter kedvenc tartózkodási helye, Hangszerország. S ki ne járt volna már ifjúkori álmai szárnyán Hetedhétországban, Bergengóciában, s Tündérországban, túl az Óperenciás tengeren, amelyről a felnőttek tudják, hogy az Ober-Enns, az ausztriai Enns folyó felső szakaszának nevéből magyarosodott. ,Mesés városka" Moszkva. „Mesés városka" — hétvégi pihenésre. Emléküket érzik az utcák 5. ARPAD TER 1828-ból van az első adatunk: Búza piarcnak hívták akkor ezt a teret, és egy volt a mai Dugonics térrel. Amikor Szeged *Uó köztéri szobra, a Dugonics Andrásé, 1876-ban elkészült, s a témek a kevéssel előbb, 1873-ban megépült reáltanoda (mai központi egyetem) által kettészakított fele a Dugonics tár nevet kapta, ez megmaradt névtelennek. Mai nevét csak jóval később, 1933 után kapt? (térképen először 1039ben olvassuk), amikor fölállították rajta — a fölszabadulás után lebontott — országziszlót. Névadója Árpád fejedelem (7—907), Almos fie, a honfoglaló magyarság vezére, ez Árpádház őse. ATTILA UTCA Ugyancsak 1826-ban fordul elő első ízben az utca V(z előtti neve: Német utcának hívták. Ez várostörténeti értékű név volt, kár is volt megváltoztatni, hiszen telepilléstörténeti emléke. lenne máig annak, hogy a XVIII, században *tt laktak egy tömbben a város német, főként iparos lakosad. Az akkori utca hoeazabb volt, mint a mai, magában foglalta a mai Nagy Jenő utcának a Bajcsy-Zsilinszky utcáig terjedő részét ls. Miért nevezték a Víz után Attiláról, az Isten ostoráról, a hunok fejedelméről? Mert élt Szegeden egy sajátságos legenda arról, hogy Szegeden, mégpedig a Széchenyi téren állott Attila sátora! Dugonics András támasztotta ezt a lelkes hiedelmet Etelka című regényében, s ezt költötte tovább, immár a hun király temetkezési helyéről ismert régi legendák egybaszövögetésóvel hangulatos szép versében Gárdonyi Géza, (Éjjel a Tiszán). Erősítette ezt a hitet egy furcsa lelet ls. A XIX. század elején a Griinn-ház (Széchenyi tér 13.) építésekor találtak egy nagy vaslapot, melyen egy sisakos és koronás férfifő domborműve látható. Szentül meg voltak győződve a romantika korának szegedi polgárai, hogy a harcias vitéz senki más nem lehet, mint Attila! így lett ott egy időben az Attiláról elnevezett kocsma, erkélyébe illesztve a jeles domborművei, mely ma ls látható. A derék Kovács János Szegedi emlékek című könyvében (1895) még elhitte, és el is akarta hitetni olvasóival e lelet történelmi értékét, de a józan Reizner János várostörténete első kötetében (1899) már némi malíciával állapította meg. hogy a marcona alak, amit némelyek „hazafias gyönyörrel pillantgatnak", tulajdonképpen egy római sisakos vitézt ábrázol, s nem más, mint egy XVIII. századból származó kályhalap. Akkor volt divatos a négyoldalú, ún. összefoglalós kályha, ennek egyik oldala a nevezetes vasöntvény. Valószínű tehát, hogy az Attila kocsma., s az ennek a nevében testet öltött romantikus szegedi hagyomány ihlette a Víz utáni elnevezőket, amikor a közeli Attila utcát elnevezték. Hiszen az utca, bár a kiskörúton inneni végét Csekcxnicsról nevezték el (ez a mai Nagy Jenő utca), voltaképpen azonos vonalú, s őse, a Német utca, a Víz előtt éppen az egykori Attila kocsmához vitt' (A jellegtelen Debrecen étterem újból fölvehetné az így vár őstörténetivé lett Attila nevet.) BAJCSY-ZSILINSZKY UTCA Helyét, ún. nyomvonalát már világosan látni Kaltschmidt Ábrahám 1747-ből való várostérképén, első nevét pedig az 1814. évin olvashat-' juk; Fekete Sas utza. Ugyanúgy cégérről kapta nevét, mint az iménti Attila utca. A Fekete Sas vendégfogadó ott állott a mai „csupa szem" ház, a sokablakos új toronyház helyén, (Milyen kár, hogy amikor az új ház fölépült, nem díszítették valami szép, kovácsoltvasból készült, stilizált sassal!) Igaz, hogy a kétfejű sas a Habsburgok címerében szarepeit, de a szállónak, » kivált az utcának, már oly kevés köze volt az osztrák császárhoz, hogy igazán meghagyhatták volna a fölszabadulás után is, hiszen várostörténeti jelentőségű, másfél száz éves volt már akkor is. Nem arról v.an szó, hogy az antifasiszta harc hőse és mártírja, Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886—1944), nem érdemelt utcát. Bár a nagyjaink iránti tiszteletadásnak nem kizárólagos, nem egyetlen formája az utcanévadás, és utcát elsősorban helyileg jellegzetes, a város történetében szerepet játszó személyiségekről helyénvaló elnevezni, juthatott volna, s talán juthatna ls még új, most felépülő utca BajcsyZsilinszkynek. A Fekete Sasról még annyik hogy a hagyomány szerint megszállt benne trónörökös korában II. József császár is, Móricz Pál, a szegedi szájhagyományból merített hangulatos tárcájában örökíti meg a legendát, hogy a fogadósnak, Réh Jánosnak szemrevaló lánya megnyerte az ifjú herceg tetszését. A föllobbanó szerelemnek a legenda szerint gyümölcse termett. II. József e leszármazottjai — higgyük a bájos mesét — máig köztünk élnek. (FolytatjukJ Péter László MSPI KISLEXIKON a trófeákról Nincs nap, hogy ne érkezne valami érdekes hír az érdeklődés középpontjában álló Vadászati Világkiállításról. Élményekkel gazdagon térnek haza azok, akik végigcsodálták a különleges nemzeti kiállításokat, vadállatokat, trófeákat # Világrekord? Valaha nagyúri paszszió volt, hogy a trófeákat — agancsokat, vadbőröket, kitömött fejeket — a lakás díszítéséhez használhatták fel. A tróíeagyűjtós később azonban annyira elterjedt, hogy világszerte ki kellett dolgozni a szabályait, egyeztetni keilett a bírálat alapjait. A magyar trófeák világszerte elismerést vívnák ki, nem véletlen tehát, hogy oiyan sok külföldi vadász keresi fel erdeinket. A világrekorder magyar szarvasagnnes a Bomogy megyei Gamáson talált gazdára három éve, 0 Nadler-pont? A trófeabírálat alapelveit már száz éve lefektették, bár azóta többször módosultak. Az egyik ilyen rendszert magyar vadász, az Állatkert volt igazgatója, Nádler Herbert dolgozta ki, neve után az értékelési egységet Nádier-pontoknak hívják. A 230 Nádler-pontnál magasabb értékű trófeát nem is lehet kivinni az országból, nemzeti kincsnek számít. Ami még kivihető, az is — tizenkét kilós agancsot számítva — több mint százezer forintba kerüL # Nemes vad? Nálunk négyféle él: a szarvas, a dámszarvas, az őz és a muflon, meg egy nagyvad, a vaddisznó. Magyarországon nemcsak a vadászterületek híresek, hanem azok védelmének szervezettsége. Hivatalos vadász figyelmezteti.a vendégeket, hogy melyik vadat szabad lelőni. Szarvasoknál például a trófeák szempontjából ideális kor: a tizenharmadik-tizennegyedik életév. Az Országos Trófeavizsgéló Bizottság évente .ötezer darabot értékel.