Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

SZERDA, 19?1. SZEPTEMBER 4. Az energiaprogram megvalósítását munkabizottságok Az energiagazdálkodási program zökkenőmentes megvalósításához munkabizottságokat szervezett az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, gyakorlott energetikai szakemberek bevonásává], A bizottságok tagjai megalapozott felmérések és gazdaságossági számítások alapján tanulmányokat készítenek, amelyek az energiastruktúra fejlesztésének kulcskérdéseire adnak választ. A kormányhatározat szerint ugyanis a szilárd energiahordozók felhasználását a jelenlegi 50 százalékról 1980-ig 30 százalékra csökkentik, s ennek megfelelően nő az olaj- és gázfelhasznai ás. Elsődleges feladat meghatározni, hogy miiyen mértékű és Összetételű keszletek teszik biztonságossá az energiaellátást. A Műszaki Fejlesztési Bizottság kijelöli azokat a nagy felhasználókat, amelyeknél variálhatók az energiahordozók, javaslatot tesznek arra is, hogy mely erőművek, vegyipari üzemek, hóközpontok üzemeltethetők esetleges hiány eseten a szokásostól eltérő nyersanyagokkal is. KGSImegbeszélés Kedden Salgótarjánban kezdte tanácskozását a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának 5-ös számú szekciója. A négynapos tanácskozáson a fényforrások távlati kutatásának és fejlesztésének koordinálását beszélik meg. Nagygyűlés a nemzetközi antifasiszta nap alkalmából Kedden, tegnap délután a nemzetközi antifasiszta nap alkalmából nagygyűlést rendezett a Magvar Partizan Szövetség, a Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Jogász Szövetség a Vasas Szakszervezetek Költői Anna utcai székházában. Sós György, a Magyar Partizán Szövetség alelnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezt követően Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke mondott beszédet. Bevezetőben kiemelte, hogy a fasizmussal szemben — amely a legveszélyesebb gonosztett az emberiség ellen — nincs helye megalkuvásnak, az elnézés politikájának. A továbbiakban Harmati Sándor — egyebek között — rámutatott, hogy ma az Egyesült Államok a világ első számú agresszora, az elnyomot népek csendőre. Az országgyűlés honvédelmi bizottsága katonai bemutatót tekintett meg Katonai bemutatót tekintett meg kedden az országgyűlés honvédelmi bizottsága néphadseregünk egyik dunántúli hegyi kiképző bázisán. A látogatáson részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke és Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, kiképzési főcsoportfőnök is. A bizottság tájékoztatót hallgatott meg a bázis tevékenységéről, a kiképzés programjáról, majd megszemlélte a bemutatót. Ennek során a képviselők meggyőződhettek arról, hogy néphadseregünk katonái képesek minden olyan harci feladatot megoldani, amit a kiképzési tervek előírnak. Az erdős, hegyes terep küFónösen nagy fizikai felkészirttseget igényel a katonáktól — ezt bizonyították a honvédelmi bizottságnak bemutatott gyakorlatok. A honvédelmi bizottságnak bemutatott gyakorlatok arról tanúskodtak, hogy a felkészítés rendkívül alapos és eredményes. Ezt láthatták a képviselők a hegyi akadálypályán, a hegvi lőelókészítő pályán, a függőhídon. A bemutató legérdekesebb és legizgalmasabb része volt, amikor 200 méteres hosszúságú drótkötélpályán kelt át az egyik alegység, teljes felszereléssel. Mindez mintegy 140 méter mély szakadék felett történt. Befejező mozzanatkent ugyancsak nagy bátorságot, fizikai erőt igénylő feladatot — sziklamászást — hajtottak végre a katonák. A bemutatót köveiden a képviselők és a jelenlevő katonai vezetők szívélyes, baráti beszélgetést, folytattak azokkal a katonákkal, akik a gyakorlatokat végrehajtották. Ez alkalommal Pap János. a honvédelmi bizottság eilnöke elismerését fejezte ki képviselőtársai és a maga nevében a látottak felett. A tapasztalatokat a bizottság a délutáni órákban a helyszínen tartott ülésen összegezte. A megbeszélésen felszólalt Nagy Richárd. Úszta Gyula, Kárpáti Ferenc, Kálazi József képvivselő, valamint Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes. Hajnalok hajnalán Ahogv városlakó lett belőlem, hozzászoktam lassan a kései keléshez. Esős időben az is megesik, hogy vekkerrel húzatom a fülembe az ébresztőt. Fölismerven lustaságomat, elindultam a minap megnézni, hogy a világéletében látástól vakulásig dolgozó parasztember hogyan is áll mostanában a koránkeléssel. Hátha kedvet kapnék föltámasztani régi elméletemet: igazán jóízűt dolgozni csak hajnalok hajnalán lehet. LEGNAGYOBB ÜR A VAGON Szeged alatt. a Csongrádi út mellett van a Rózsa-tanya. Nagyon korán ide mentem volna, ha Szilágyi Ernő nem biztat előző este. Azt mondta. ha látni is akarok valakit, tűi korán ne menjek. Bent a körúton egyik forgalmi dugó a másikat váltotta már, mikor indultunk. Féltem is, hogy elkések, de nagyon pontosan érkeztünk. Akkor gyülekeztek az emberek a majorban. Pálinkás jő reggelt helyett azzal az együgyű köszönéssel köszöntem a raktár tövében összeverődő gyalogmunkásókra: Hé, emberek! Mikor hajnal a hajnal? — Amikor hasad-'. — Éjfél után egy kakaslépéssel. — Amikor még csak éppenhogy pirkad. Talán négy órakor. Ha igaz. Lehetnek már tizenhármán. Kiderül, hogy közülük se ma, se tegnap nem látta senki a hajnal hasadását. A nyáron látták lucernahordáskor. de az már elmúlt. — A vasút rankhozza olykor a hajnalnéző kedvet, mert előfordul, hogy akkor jövünk haza. Ha azt mondja, itt a vagon, akkor menni kell. így igaz. ahogy mondom: legnagyobb úr minálunk a vagon. Érdekes gyülekezet a gyalogmunkások félmaréknyi csapata. Egyik érdekesség, hogy összesen tizenheten vannak. A másik érdekességet nekem egy olyan mondat adja, amit csak korán kelő ember tud kicsiholni az eszéből: — Olyan a mi munkánk, mint a' boldogság. Elönt a gyönyörűség. Hát nem szép? Itt a teljes beteljesülés. A munka boldogság — kell ennél több? óvatosságból rákérdezek mégis, hogy az milyen. — Határtalan, kérem. Amit embernek ki lehet találni, azt a munkát mi mind végezzük. NEM DIRIGÁL SENKI nvos-technikaj forradalom hazai hatásaival tehát mindenképpen számolnunk kell. A mn érvényben levő oktatási rendszerünket 1981-ben alkotta meg az országgyűlés. A törvény neveléstörténeti jelentőségét önmagában az is jelzi, hogy az 1777-es Ratio Edueationis óta ez volt az első átíogó oktatási kerettörvény hazánkban. 1981 óta jelentős módosítások történtek az oktatási dokumentumokban, ezek azonban nem lehettek elegendők ahhoz, hogy az elmúlt évtizedben házánkban bekövetkezett változások közoktatási összefüggéseit megoldják. A 60-as években bekövetkezett napy társadalmi, gazdasági fejlődés az oktatás számára is új helyzetet teremtett, új követeimenyeket fogalmazott meg. Fejlődésünk döntő lépése volt a szocializmus alapjainak lerakása, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejeztével. Az oktató-nevelő munkát közvetlenül is érintette a származás szerinti kategorizálás eltörlésére hozott társadalmi jelentőségű döntés. Az elmúlt évtized második felében több eves előkészítés után bevezettük a gazdasági mechanizmus átfogó reformját, amely a fejlődés dinamikus, intenzív oldalat helyezte kozéppontöa. Hazánkban az utóbbi években a területfejlesztés, a településfejlesztés terén hosszú távú programok készültek és készülnek napjainkban is Nemzetközi gazdasági felteteleink területén kiemelkedő jelentőségű a KGST közelmúltban elfogadott komplex programja. E programok birtokában lehet foglalkozni a hosszú távú szakemberigény megtervezésével* Nagv fontosságú lepések történtek az államélet. a társadalom demokratizmusának kiszélesítésében. Meg kell vizsgálni azt is, hogy az oktatási intézmények beisö munkája, mechanizmusa mennyiben felel meg a társadalmi demokrácia mai követelményeinek. Pártunk elemezte és meghatározta tudománypolitikánk helyzetét és feladatait. Társadalmunk szinte egészét közvetlenül érinti ifjúságpolitikánk, nőpolitikánk továbbfejlesztése. összességében: a táradalmi. gazdasági, tudományos élet területén megkezdtük az intenzív fejlesztés nagy munkáját. Igényként jelentkezik olyan képzés és továbbképzés, amely biztosítja az ismeretek bővülésével napirendre kerülő dinamikus lépéstartást. Ehhez szükséges az oktató-nevelő munka tárgyi-személyi feltételeinek brztosítSsa. Ma még a közvéleményben a Közoktatást gyakran az improduktív ágazathoz sorolják. E nézet általában is helytelen, de hazánkban különösen nem állja meg helyét. A tudomány termelőerővé válása ugyanis nem kis mértékben éppen az általános és szakmai képzésen múlik. Hazánkban — mivel nyersanyagban nem vagyunk gazdagok, mivel a szabad munkaerő minimális és mivel a természetes népszaporulat kevesebb, mint 1 százalék — az új munkahelyek tömeges teremtése nem lehet reális célkitűzés, a gazdasági élet és az életszínvonal fejlesztésének döntő tényezőjévé így a termelékenység, a h<itékonysá.g válik. Ez jól képzett munkaerő nélkül nem lehetséges. Az oktatásra ma fordított költség holnap közvetlenül és hatványozottan térül meg a termelésben. Feladatunk tehát a társadalmi, gazdasági, tudományos fejlődés ütemével tökéletesen szinkronba hozni a közoktatást, közművelődést, és még határozottabban a holnap követelményeinek nevelni. E munka hatalmas energiát, széles körű körültekintést, alapos elemzést. anvagi erőfeszítéseket. a pedagógusok jobb munkáját. a gyakorlati tapasztalatok okos felhasználását követeli mindannyiunktól. Csakis alapos mérlegelés után lehet dönteni átfogó elvi és gyakorlati kérdésekben, illetve az oktatás struktúrájának kérdésében. Az máris látható, hogy bizonyos kérdésekben rövidebb. más problémák megoldásához hosszabb elemzésre van szükség. Változtatni csak akkor lehel, ha egy jobb megoldás teltételeinek elegendő többsége biztosított. Fíilmprii! a Kérdés, mi a féladatunk a most I UlIIICl Ul induló tanevben. Sok a tennivalónk Ezért nem várhatunk tétlenül a központi döntésre a közoktatás kérdéseiben. Egyrészt — a jövő felnőtt generációja iránti felelősségérzetével — tovább kell gondolkodnunk azon, hogyan fejlesszük oktatásunkat, de ez nem kötheti le egész energiánkat. Számtalan olyan feladat áll előttünk, amelyek megoldásához nem szükséges külön központi döntésre várni. Az iskolai élet demokratizmusa, az okta tó-nevelő munka hatékonyságának növelése, az ötéves terv oktatási programjainak ésszerű és jól koordinált megvalositasa, a pedagógusok közérzetének javítása mind olyan feladat, amellyel naponta kötelességünk magasabb színvonalon foglalkozni. A pedagógusok jobb anyagi feliételek között kezdik az új évet,' mint ahogyan a tavalyit befejezték. Külön érteke a fizetésrendézésnek, hogy először történt differenciált módon a pedagógusok körében. Er.nek őszintén örül egész társadalmunk, meg akkor is. ha tudjuk, hogy minden gondot nem tudunk megoldani Most ennyire volt lehetőség az ország gazdasági ereje alapján. E gazdasagi erő még gyorsabb növelése és ezáltal az életszínvonal tovább,iavitása terén nagy felelősségük és feladatuk van azonban a pedagógusoknak is. A pedagógusok lépéstartása a növekvő követelményekkel szakmaivilágnézeti téren, szervezeti kereteit tekintve, lehet fakultatív, de tartalmi súlyában kötelező minden nevelő számára. A felnövekvő generációnak joga van ahhoz, hogy az oktatás keretében a legjobb felkeszitést kapja, és ebben a pedagógus kulcsszerepe nem vitatható A nevelői felelősséget a pedagógusszemlélet központi kérdéseként kell kezelni. Minden oktatómunka annvit ér, amennyi abból aktív tudásként a tanulókban megmarad. Jól oktatni, nevelni a pedagógus kötelessége, de felelőssegge! felkészülni saját jövőjére a tanulónak kell. Ez nemcsak joguk, de kötelességük is. Az élet követelményei nem tesznek különbséget ki. mikor, milyen körülmények között készült élethivatására. Ezért fontos azonos, vagy megközelítően hasonló feltételeket biztosítani tanulóinknak, különös tekintettel a fizikai dolgozók gyermekeire. Ez számunkra elvi és gyakorlati politikai kérdés. A knllégiumépités, az oktatási intézmények azonos felszereltségi szintre hozása egyik kiemelt feladat számunkra. Az e téren megindult széles körű társadalmi összefogást mindenképpen tovább kell fejleszteni. Összességében az a feladatunk — és ebben nagy szerepük van az isKoiai pártszervezeteknek —. hogy a most következő tanévben az oktató-nevelő munkát zavartalanul folytassuk az adott lehetőségek és feltételek között leghatékonyabb módon, mert csak ez biztosít megfelelő feltételt ahhoz, hogy higgadtan, felelősséggel, a közoktatásban nagy tapasztalattal rendelkezők bevonasával elemezzük munkánkat, megőrizzük és továbbfejlesszük a jót,, és megoldjuk .problémáinkat, Dr. KONCZ JÁNOS. Az egyik atyafit sarokba szorítja az agronómus. Hol volt tegnap? Nagy kacskaringós beszéd következik arról, hogy ő nézte az ütközetet. Igaz, hogy az „ütközet" három nappal előbb volt, de ennyi beszédet nem győz végighallgatni az agronómus, odébb megy. A gyalogmunkások tehát nem mondták meg. milyen az augusztusi hajnal. Megkérdeztem Fúrós Pétert, a görgős eke alatt, ő hátha tudja. Lapos vasat cserél. — Naptár szerint nem tudom, emigy fél négykor pislog. De én ma véletlenül csak fél ötkor keltem. Eszem ágában sincs neheztelni érte. de magvarazatot azért kapok hozzá: — Nekem nem dirigál senki. Akkor kelek, amikor akarok. Az ember öntudatából ered, ki. mennyit dolgozik. Én például szeretek hajtani, szeretek keresni, de azt is szeretem megnézni, kifizetik-e rendesen. Alig lépett egyet a mutató a hatosról, akkora nyüzsgés van a majorban, hogy szót alig lehet érteni. Most látom meg a legkorábban kelő embert. A telepen egyedül őneki kukorékol a kakas. Bodrogi Ferenc üzemágvezető itt lakik. Közel nyolcezer hold gondja nyomja, azért nem tud aludni. — Mivel kezdi a napot? Legfőbb parancsolója neki is a vasút. Az ügyeleteshez megy először, első szava ez: jött-e vagon? ö akkor örül, ha jött. Műtrágya vagy vetőmag. MESSZIRŐL JÖTT ASSZONYOK Férfiakkal találkoztam eddig. pedig ők vannak kevesebben. Úgy látszik. nemcsak a pedagóguspálya nőiesedik el, hanem a mezőgazdaság is. Tizenhét gyalogmunkást tudtunk összeszámolni, asszonyokból csak a kertészetben dolgozik legalább százhetven. Aki legkorábban kelt, azt keresem. Van belőlük egész buszravaló. Oka van annak, hogy korán kelnek. Baksról. Sövényházáról, Dóéból jöttek. Benne vagyunk már annyira a reggelben, hogy világos fejjel gondolkozzunk. Miért jönnek ide? Az asszonyok azt mondják. ott nem foglalkoztatnak alkalmazottakat. Mellettem valaki cinikusabb választ ad: „Ügy látszik, ott később ébrednek a téeszek. Hagyják elmenni a munkaerőt." Azt azért megkérdezem, mivel tudja ilyen messzire elcsalni az embereket a Felszabadulás Téesz. Kertészek és Hgronómusok egyformán mondják: Itt adnak ebédtóritést is. szabad szombatot is. Az utazás természetesen díjtalan. Körüljártam a majort. Hét órakor kérdezhetem a paradicsomszedőket is, vagy kazal hűvöséből a kazalrakókat is, másokat is, a munkából fölegyenesedő ember első szava mindig ez: — Rettenetes meleg lesz megint. Horváth Dezső