Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-25 / 226. szám

4 SZOMBAT, inti. SZEPTEMBER 25. Közéletet él NBPI KISLEXIKON a szüretről Az ész a szüret időszaka. A homoki borvidékeken, az Alföldön már szeptember közepén hozzálátnak a termés betakarításához, a hegyi borvidékeken pedig többnyire október vége felé foRnak hozzá. 0 Szokások? Maga a szüret voltaképpen az érett szőlőfürtök leszedése, melyeket azután musttá dolgoznak fel. A fürtöket zúzzák, sajtolják, elválasztják belőlük a mustot. A szürethez számtalan vidám népszokás fűződik az ország minden borvidékén. A színpompás szüreti ünnepélyek maskarás felvonulása, élén a borkirállyal, a szőlökoszorű és a szüreti fa, a vidám hangulat sok látogatót vonz az ország más tájairól és külföldről is. Jól ismertek például a szekszárdi szüreti napok, melyek rendezvénysorozata egyben kulturális seregszemle is. 0 A szőlő? A bortermő szőlő bogyói 8—12 százalék héjat, 3—5 százalék magot és 81—86 százalék gyümölcshűst tartalmaznak. A húsban 15—25 százalék szőlőcukor található, A, B és C vitaminnal együtt. Olyan helyeken érzi jól magát a növény, ahol az évi középhőmérséklet 9—21 fok között van. A talajra nem túlságosan igényes, hiszen kiválóan megél az Alföld homokján is. Az egyik legősibb kultúrnövény. Keleten mór 5—6 ezer éve termesztették. onnan származott Európába a rómaiak, arabok, föníciaiak és a törökök közvetítésével. Magyarország területén, a Dunántúlon a rómaiak kezdték termesztését. Évszázadok óta — a jellegzetes magyar borvidék jóvoltából — olyan borok készülnek hazánkban, melyek minősége az elsők közt van Európában. 0 A bor? . Alkoholos erjedéssel a mustból készül. Etilalkoholt, savukat, cukrokat és fehérjéket tartulmaz, sok más alkotórész mellett. A borok minőségét. jellegét nemcsak a szőlő, hanem a különböző kezelési eljárások is meghatározzák. Ezek a bor cukor- és alkoholtartalmát változtatják meg. A csemegeborok készítésekor például fogyasztják az. italt, a víz kifagy belőle, az. alkoholtartalom pedig nő. Első fejtésig nevezik újbornak, fiatal bornak uz első fejtéstől a következő szüretig. Óbornak pedig ketéves kortól. Hazánkban a bortermelés 1950 és 1953 közt nagymértékben i csökkent, azóta azonban a többszörösére emelkedett a mennyisége. Jelentős nagyságú a keresett hazai borok exportja is. A jelenség nem új: nálunk mind több azoknak az asszonyoknak a száma, akik közéleti tisztséget töltenek be. Kérdés azonban, mit szól ehhez a férj? A fokozatosan megvalósuló egyenjogúság megteremtette ugyan a lehetőségét annak, hogy a nők közül mind többen kiváljanak és különböző társadalmi posztokon tevékenykedjenek. Ha engedi őket a férjük. Szó se róla, többnyire engedi. Erről vallanak azok az adatok, amelyek a nök számának emelkedését tükrözik a választott szervek egész sorában. Talán elegendő utalni rá, hogy négy évvel ezelőtt a tanácstagok között 18 százalékos volt a nők aránya, a legutóbbi választások után pedig 23 százalék. Közelebbről azt jelenti ez, hogy a megválasztott 68 ezer 646 tanácstag közül 15 848 a nő. Hasonló az arány az országgyűlésben, ahol a 352 képviselő közül 84 tartozik a szebbik nemhez, az összlétszám 23,9 százaléka. A férfiak úgy általában örülnek is ennek. Általában. De más az elvi egyetértés ez esetben, s megint más, ha nincs készen a vacsora, mert történetesen az usszony gyűlést tart. A gyerekek nem tudják befejezni a leckét, várják anyut, hogy segítsen. Nincs minden a helyén a lakásban, a ház körül (kivált, ha az ember azt keresi, mi az, amibe beleköthet), mert a fogadóóra, az emberek ügyes-bajos dolgainak intézése nem hagyott elég időt feleségének a házimunkára. Helyenként komoly nézeteltérések forrása az Ilyen és hasonló apró mulasztás, ami — kivált faluhelyen —, olykor sűrű békétlenséggel járhat a házastársak között. Igen; mert a férjek — nincs mit tagadni ezen — mindjárt a tekintélyüket féltik, tisztelet a kivételnek. Némelyikük egyenesen féltékeny a felesége népszerűségére, társadalmi sikerélményeire, s — uram bocsá' — még talán irigység ls fészkelődik benne. Azonkívül élhet — mint ahogy él is bennük olyan érzés: miért nem nekik sikerült szószólónak lenni, közéleti tisztségbe kerülni, elvégre mégsem ugyanaz, ha a férj jár haza késón, mint amikor a feleség. Az Ilyen magatartás alapja az önzés, a régi, sőt régen elavult értékítélet, amely az asszonyt, a konyha és a hálószoba szűk falai közé zárta. Aki nyitott szemmel Jár, látja a házasságban megnyilvánuló életközösség új vonásait, a férfi és a nő kapcsolatának gyökeres átalakulását. A nő társadalmunkban nemcsak úgy egyenrangú, hogy joga van ugyanannyit, vagy számos esetben többet dolgozni, mint a férfinak. Gondolkodása érettségét, fogékonyságát, közösségi ambícióit tekintve sem marad el az esetek többségében a férjek mögött. (Vagy ha igen, ez legtöbbször a kapcsolat felbomlásához vezet.) Nem olyan nehéz ezt- elismerni. Hiszen egy falun belül is nagyon sok példa akad rá. A példák mellett persze ma az is szükséges, hogy legyen erőnk engedni abból a megintcsak régen elavult fura és mindinkább anakronisztikus rátartiságból, amelynek közkeletű neve: férfiúi hiúság. Manapság elég sok embert tesz nevetségessé az ilyen — magát minden vonatkozásban fölénybe helyezni kívánó viselkedés. Aminek örökös mottója az, hogy „ki viseli a kalapot?", Ott, ahol az egyetértés, a békesség és — ne féljünk leírni a szót — a szeretet megvan, ez a kérdés nyilvánvalóan fölösleges. A férji tekintélyt ugyanis nem csorbíthatja a feleség társadalmi előmenetele, az, hogy a közösségi ügyek intézésében tanúsított rátermettsége alapján bizalommal fordulnak hozzá az emberek. Sőt, a feleség ilyen jellegű sikerei felett érzett öröm, netán büszkeség, inkább növeli a családfő tekintélyét, mint az indokolatlan tekintélyféltés. Egyébként pedig mindenki tudja, a családi életben a család bármely tagjának az öröme — közös öröm. A közéleti szereplés örömét — mert azért ilyen is akgd — az élettárs éppen úgy átéreaheti, mintha ő állna a dobogón. Természetes, hogy az ilyen helyzetekben a családra némiképp több otthoni feladat elvégzése hárul. Ezen kár lenne fönnakadni, hiszen a korszerű életforma térhódításával ez elkerülhetetlen. Azonkívül így a becsületes. Nyugodtan állíthatjuk: igen kevés ma már az olyan házimunka, amit kizárólag a feleség végezhet. Nem fogadhatjuk el természetes állapotnak, ha családfő és gyerekek egyaránt mindennel az édesanyára várnak. Manapság sokat beszélünk a társadalmi demokratizmus fejlődéséről. A több mint tizenötezer női tanácstag jelenléte, szépen bontakozó tevékenysége is ezt a fejlődést igazolja. Közülük azonban többeknek szükségük van az „otthoniak", elsősorban férjük nagyobb megértésére, cselekvő segítségére. Ne bánjunk hát szűkmarkúan ezzel a segítséggel. Ismerjük el, amire mostani éveink tanítanak. A közéleti szereplés nem a férfiak privilégiuma többé, és nagyon jó. hogy társadalmi méretekben elmondhatjuk ezt. Kovács Imre r i ci mele gím _ Az inotal November 7. Erő_ •• 1 ™ mű szomszédságában épül hazánk legnagyobb üvegházi kertészete. A Sárszentmihályi Állami Gazdaság hozza létre 80 millió forint befektetéssel. A holland licenc alapján Bulgáriában gyártott vasszerkezeteket a gazdaság szakemberei állítják össze. A 6 hektáros üvfgházkomplexumot és a hozzá kapcsolódó 10 hektáros fóliakertészetet az erőmű látja majd el hőenergiával A MÁV és az Utasellátó már régen ijesztget bennünket azzal, hogy a gyorsvonatokon az étkezökocsik helyére bisztrókocsikat állít forgalomba. Eleinte az étkezökocsik megszüntetése feletti örömünket bizony igencsak rontotta az ígéret beváltásától való félelmünk. Ám az eltelt, idő során reményeink kivirágzottak. Talán mégiscsak mese az egész, a habbal együtt néhány nyárspolgári invenciókkal és más kétes vonással felszerelt egyén leszerelésére, akik nem átalják soraink közé, az utazóközönség közé számítani magukat. Mert mi azon a véleményen vagyunk, hogy a büfékocsi éppen megfelelő. KelPetíció lemes tömegben nyüzsöghetünk a pult körül, a gomolygó füstben. És így, talpon állva esik Igazán jól a sör. Csak örülhetünk annak, hogy a fehér abroszoS, nyavalygói kispolgári világ a múlté a vasúton. És reménykedünk, hogy a bisztrókocsik réme is egyszer s mindenkorra elmúlt fejünk fölüi. Mert u hangulatosan zsúfolt, füstös büfében érezheti igazán otthon magát az ember, igaz magyarokkal köröskörül támogatva. Jelen peticlónkat csak a biztonság kedvéért intézzük az illetékesekhez, nehogy véletlenül engedjenek azon fölöttébb kétes és minden bizonnyal rosszindulatú elemek nyomásának, akik netalán tán a bisztrókocsit merészelik követelni, holmi kulturáltságra, valamint nagyképűen Európára hivatkozva. Kérjük Önöket, ne támogassák u felforgató elemek e kérését. Mert ügyünk győzni fog. Bízzanak benne és bennünk! Ránk, igaz magyar utazókra mindig számíthatnak a protekció, ja, a progresszió (na ugye, így szájalják uz okosok!) tőlünk idegen elemei elleni harcban. AZ UTAZÓKÖZÖNSÉG nevében Sz. I. „Csak egy kislány Összehajtható kerékpárok A lengyelországi Romét kerékpárgyár Európa egyik legnagyobb üzemévé lépett elő: a gyár 1971-ben eddig egymillió sport-, turista-, gyermek- és versenykerékpárt, valamint összehajtható kerékpárt állított elő. Az összehajtható kerékpárok egy csapásra meghódították a fiatalokat. Az eddigi típusokat most kiegészítették a Pelikán nevű kerékpárral, amely úgyszólván együtt növekszik a gyerekkel. Nyerge és kormánya ugyanis a gyermek mindenkori testmagasságához alkalmazható, sőt a megfelelő beállítás után a felnőttek is használhatják. Emlékükéi őrzik az utcák 17. FÜRST SÁNDOR UTCA 1928-tól 2. utca Somogyi-telepen, n mai Petőfi-telepen. 1963-ban olvassuk a várostérképen először fiirst Sándornak (1903—1932), a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosának és vértanújának nevét. Részt vett az MSZMP megalakításában, s 1925 őszén kapcsolódott be uz illegális kommunista mozgalom munkájába 1928-ban n Központi Bizottság tagjaként íöladnta a szociáldemokrata szakszervezetekben kifejtett tevékenység volt. 1928-bur. letartóztatták, s bár bizonyíték hiányában kiengedték, munkahelyére, a Ruggyanfogyárba ahol tisztviselő volt, nem vették vissza. Ekkor hivatásos forradalmár lett. Mint a KIMSZ irányítója, lerakta az 'fiúmunkás mozgalom szervezetének, az Országos Ifjúsági Bizottságnak nlanlait. 1929 nvarán újból letartóztatták, s elitélték 16 hónapra. 1931ben Ideiglenesen szabadlábra helyzeték, ekkor illegalitásba vonult. A htatorbágyi merénylet ürügyén kihirdetett statáriumot követően, 1932. július 15-én ismét letartóztatták, az országos meg nemzetközi tiltakozás ellenére halálra ítélték, s még aznap kivégezték Sallai Imrével együtt GÁBOR ARON UTCA 1928-tól 11. utca volt a neve. 1963 óta Gábor Aron (1814—1849) tüzér őrnagynuk. az önálló székely tüzérség megteremtőjének és főparancsnokának nevét olvashutjuk az utcatáblákon. Úgyszólván a semmiből teremtette meg 1849ben Székelyföldön. Hermánybnn. Kézdivúsárhelyen és Szentkereszt bányán a fegyvergyártó műhelyeket. Néhány hónap alatt hetven ágyút öntetett, nugy mennyiségű lőszert, puskaport gyártatott. Az uzoni csatatéren, ágyúgolyótól találva vesztette életét. GERA SÁNDOR UTCA 1958-ban még név nélkül szerepel « térképen, 1963-ban olvasható először a mai utcanév. Gera Sándor (1907—1937) cipész. a szegedi forradalmi munkásmozgalom kiváló harcosa volt. Mesterétől. Dobó Miklóstól tanulja először a mazgalom elveit, majd a Munkásotthonban Ladvánszky József lesz a tanítója. 1930. május 18-án, az elárult illegális találkozón, a tápai füzesekben, 6t is meglátták, s bár átjutott a gyűrűn. másnap letartóztatták. A statáriális tárgyalástól csak a szerencse és védőik ügyessége mentette meg őt és társait. Két és fél évre Ítélték, R már többet is töltött börtönben, amikor az ítélőtábla egyévre mérsékelte büntetését. Szabadulása után sem ijedt meg, továbbfolytatta harcát, mígnem egy úíabb lebukás miatt 1932-ben ismét bíróság elé. majd börtönbe került. Most nyolc hónapot kapott. Szabadulása után. bár rendőri fölügvelet alá helyezték, hamarosan eltűnt Szegedről. Csehszlovákiába, onnan Franciaországon át Spanyolországba ment. Franco ellenforardalmúnak letörésére, a spanyol köztársaságiak támogatására 1937 március végén az addig szétszórt magyar egységekből zászlóalj szerveződött. Ennek volt katonája Gera Sándor is. Harcostársa, Mező Imre visszaemlékezése szerint, 1937 nyarán fejlövést kapott. Az 1957-ben megalakult szegedi munkásőrzászlóalj példaképéül, névadójául választolta, iskolát és úttörőcsapatot neveztek el róla. GEADICS JÓZSEF UTCA Véletlen, hogy neve a betűrendben Cera Sándoré után következik. De jelképes. Az életben is együtt harcoltak, két ízben is együtt állottak bíróság előtt. Gladlcs József (1902—1942) henlessegéd az Illegális kommunista mozgulom egyik helyi vezetöalakja volt. Szintén Ladvánszky József Irányítása alatt sajátította el a mozgalom elméletét és gyakorlati tudnivalóit, s őt is akkor tartóztatták le, amikor Gerát, a tápal füzesekben tartott gyűlés miatt. Együtt álltak a bírósúg előtt, együtt éltették a Kommunisták Magyarországi Pártját és « magyarországi forradalmat, együtt viselték el érte a bírótól frissen kiosztott hatórás kurtavasat. Molnár Erik volt közös védőjük, Az ítéletük is egyforma volt: két és fél év. 1932-ben is együtt kerültek a bíróság elé. s ekkor is egyforma bátran felelgettek a bíró firtatásaira. Most is ugyanannyit kapott Crladics is, mint Gera: nyolc hónapot. Szabadulása után sem hagyott föl munkásmozgalmi tevékenységével. Ezért azután 1942-ben az elsők között hívták be munkaszolgálatra, s vitték ki a frontra. hadd pusztuljon el a tűzvonalban, a kíméletlen földmunkától, a hidegtől, eltévedt golyótól. Ügy is lett. Voronyezsnél nyoma veszett. Utcája egyébként 1933-ban tűnik föl először a város térképén, még név nélkül. 1939-ben Trencséni út. 1942-ben Trencsén utca. 1963-tól viseli Gladics József nevet. Pctcr László (Frílytaljuk.)