Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-25 / 226. szám

VASÁRNAP, 1971. SZEPTEMBER 19. 5 Ünnepelt a DÉMÁSZ szegedi üzeme A szegedi villamosenergia­szolgáltatás 75 éves évfor­dulója alkalmából a DÉ­MÁSZ szegedi üzemének kollektívája tegnap ünnep­séget rendezett a Hungária nagytermében. A megemlé­kezésen — amelyen megje­lent dr. Varga Dezső, a sze­gedi városi pártbizottság tit­kára is — dr. Bonta Magda, a DÉMÁSZ vállalati igazga­tóhelyettese köszöntötte a dolgozókat, majd Kovács Já­nos üzemvezető mondott be­szédet. Az ünnepségen 18-an kapták meg a Kiváló Dolgo­zó oklevelet és jelvényt, 320-an törzsgárda jelvény kitüntetésben részesültek. A munka élenjárói között mintegy 117 ezer forint pénzjutalmat osztattak szét. Az egybegyűlt dolgozókat és vendégeket a DÉMÁSZ va­csorán látta vendégül. Fiatal előadóművészek fesztiválja A budapesti Egyetemi Színpad október 1. és 13. között rendezi meg — újsze­rű kezdeményezésként — a fiatal előadóművészek fesz­tiválját. A sorozatot Margit­tay Ági előadóestje vezeti be. A fiatal színésznő mai költők és prózaírók művei­ből válogatta össze estjének anyagát. Az összekötőszöve­get Lukács György filozófiai műveiből vett szemelvények­ből szerkesztette. A nyilvá­nos főpróba csütörtökön es­te a szegedi orvosegyetem KISZ-klubjában volt. A fesztiválnak még egy szegedi vonatkozása van. Október 5-én Üjlaky Károly előadóestje szerepel a prog­ramban. Éberen őrizzük határainkat A kerületi parancsnok sajtótájékoztatója Közeleg szeptember 29-e, a fegyveres erők napja, amikor a dolgozó nép kö­szönti a haza védőit, közöt­tük nem utolsósorban a ha­tárőrséget. Ilyenkor több szó esik róluk is, többek között felvetődik: mit is je­lent ma a határőr szolgálat, amikor arról beszélünk, hogy a mi határaink béke­határok minden égtáj felől? Hogyan teljesítik kötelessé­güket a határőrség hivatá­sosai és a sorkatonák? Erről tájékoztatta a sajtó képviselőit Dudás István al­ezredes, kerületparancsnok, a kunbajai őrsön. A Bács­Kiskun és Csongrád megyé­ből meghívott főszerkesztők, újságírók, pártmunkások körében megjelent Ispáno­vics István országgyűlési képviselő, a kiskunhalasi já­rási pártbizottság elsö titká­ra is. Az őrs életét Magony József főhadnagy ismertette. Fontos politikai kérdÓS Fehér Janos szescdi traktoros, határőr sorkatona Mindenekelőtt arról szólt tög az átkelöforaalom. Az nia. A határőrzés jó kezek­Dudas alezredes, hogy a ha- pIfíad(. elmondotta. _ Az ben t,an. forgal­za határainak őrzése a mai — s remélhetően tovább ja­előadó elmondotta: itteni átkelőhelyek vuló - békés, viszonyok kö- t^esére^ ^daliul \l\M ÍS MS Stff Pemelkedett" " Hozzájárul ehhez töb­kai határokról beszélünk, X T személvforSíom btt bek között uz is " folytalta úgy a határőrizet is fonlos 3 raökkent a Pa«mcsnok hogy a ha­poUtikai kérdés. Az állam- ^ aáfom vismnt térőrizet egyre inkább tár­határok sérthetetlenségének emelkedTtt Erre számított sadalmi ielleg<?vé válik- A szavatolása a nemzeti szu- f.T„df";. n^mrétah^Tb határmenti lakosság és a verenitás egyik lényeges f^i^S érv határőrség kapcsolata, feltétele. Ezért a határ rend- ^P8 s-Writasokat erve pDvmtml1y szágok jó kapcsolatait kiját- mutnl: .... „ lénv h BV a - Szeretném hangsúlyoz- szani igyekvők, a csempész- igen jelentős ni, hogy határőrizetünk kedők megfékezése közös j^&f* laSg egyben internacionalista érdek. kötelezettség is — mondot­eXetto'ho^/.'^éii ZTr Kgrszerüsítík Röszkét Duna—Tisza közötti szaka­len együttműködésével si­kerül elfogni. Nem utolsó­sorban annak köszönhető ez, hogy a helyi politikai, társadalmi és állami szer Megkezdődtek az országos biológiai napok Több mint 350 résztvevő rád megyei szervezetének és jelenlétében nyílt meg teg- egyben az ülésszak elnöké­nap délután a Tisza szálló nek megnyitója után dr. nagytermében a 14. országos Megyeri János főiskolai ta­biológiai napok. A megnyi- nár, a biológiai szakosztály tó elnökségében többek kö- elnöke üdvözölte a biológxi­aött helyet foglalt dr. Agos- sok 14. országos találkozóját. ton József, a megyei párt- Dr. Hortobágyi Tibor egye­bizottság titkára. Hantos temi tanár megnyitó beszé­Mihály. a megyei tanács el- dével vette kezdetét a há­nökhelyettese, Szabó G. romnapos ülésszak. A talál­László, a városi pértbizott- kozón tíz előadás hangzik el. ság osztályvezetője, Törő A résztvevők biológiai témá­Imre akadémikus és dr. Sa- jú filmvetítéseken vesznek lánki János, a tihanyi Bio- részt, majd vasárnap közös lógiai Kutató Intézet igaz- kirándul.,ssal ér véget a 14. galója. . . ,, Dr. Kiszely György egye- országos biológusnapok temi tanái-nak, a TIT Csöng- rendezvénysorozata. ™ « rend <rs a nyugalom Igen sokat fejlődött az el- Vek rendszeresen foglalkoz­őrzésében a jugoszláv ha- múlt években a röszkei át- riak a határőrizet segítésé­táror szervekkel jo egyeter- kelö. Idei tapasztalatok sze- nek helyi feladataival, a la­íesben teljesítik feladatai- rint a személykocsik vára- kosság felvilágosításával, kat- kozási ideje 4—5, az autó- felkészítésével. Ilyen együtt­Ismeretes, hogy az or- buszoké 12—15 perc, ami működés nélkül nem lehet­szágnak ezen a részén. így európai viszonylatban jó. De ne ezt a nagy jelentőségű Csongrád megyében is jelen- további korszerűsítéssel még feladatot megfelelően ellát­jobbá teszik a röszkei át- ni. A lakosság közreműkö­kelő körülményeit, nem dése. őrködése a haza ha­utolSósorban javítják az ott tárainak őrzésében, a min­szolgáló vám- és határőr- dennapi békés, nyugodt élet szervek beosztottjainak egyik feltétele, amit jól ki­munkakörülményeit. Az egészít a határőrség, vala­épülő új létesítmény meg- mint a különböző társ fegy­felelően reprezentálja a veres testületek jó együtt­Magyar Népköztársaságot az működése. A határőrszervek államhatáron, s egyben közreműködnek a közrend gyorsabban, magasabb szin- védelmében, a bűnüldözési ten bonyolítják le a forgal- feladatok végrehajtásában, mat. Javul az utazók kiszól- a velünk együttműködő szer­gálása is. S ebben jelentős vek. a rendőrség, a munkós­a DÉLÉP szerepe, smely a őrség,1• a vámőrség pedig a szükséges létesítményeket határőrizetet segítik, építi. zo^ra^/hS: ^ SZO vonatkoznató^Az 'ffiXS 3 h81ÖfSSM0kFül közölte, hogy a határőrség­hez többnyire paraszt és plőadó iellemez­munkás fiatalokat hívnak ;szeüea az el°ad.° 3f3tomez­be. megfelelő válogatás ^aZt alapján. Ez érthető, hiszen oS a a haza fegyveres szolgalata- . ]ak nvuaaimát nak-ez a sajátos területe " ^kísérli Sérted ha­,fiy U: ®ztiltott határátlépésre vál­seget ro nemcsak a hivatu- lalkoz6k jelentös része olyan mkatiR. El Ismerés- ^k v^s'^ff T Ait „. „ u„ nyék elkövetése után a fe­sel szólt a parancsnok a ha- ,vnnás elől nróbál tárőr katonák fegyelmezett- II.^VD „ MSJ ségéről, helytállásáról, pél- ^^í'a p J&K*1" ...-,,.. i «w«, i-k selt. Mások rendezetlen csa­&TSTK2' vauinak MiS^S: próbíUkcniiak £3%<Ta bői, városok ból va 1 ók. Emli- KSl^íStk tette hnsv -17 őrsökön tevé- latlaMdgbói vállalkoznak, kenvkedő nártszSvezetek és ka'aadVádból, néha a rossz .„2JZ 1 ítanulmányi eredmény ha­KlSZ-szervezetek, valamint , ,, „ ... ..,,», „ ,„„„„i,„i, „ tasa alatt, a túlzott szülői a parancsnokok gondosko- i f-K euettei? dása, ellátó, kiképző és ne- yagy f'™*8 velő munkája arra a jó 3 ™§lévasit E alapra épül. amit a legé- pa«""da csalo8atasara men" nyek az otthoni környezet- v- n, került a kun­bői nem utolsósorban a szü- . J^L.^3 IÁI „,.,„..i.i,„i i „ baiai Örs bemutatásara. ahol lői házból magukkal hoztak. A többnyire 1,1-2,1 éves if- ^SS^SSSSS^Z ja,k ultulaban igen jol tel- nulnak a határőré"', felké­jesítik a szolgálati teendő- szülnek az állandó szolgálat ket, éberségüket a legrit- ellátására mindannyiónk kább esetben sikerül egy- nyugalmáért, egy határsértőnek kijálsza- Kaczár István A tájékoztató befejező ré­Ma megnyílt a korszerűen felújított önkiszolgáló 53-as áruda (Április 4. útja 67.) Bő áruválasztékkal, udvarias kiszolgálással várják kedves vásárlólkat a bolt dolgozói Áskálódók M eg sem kísérlem palóstoloni: nagyon haragszom az intrikusokra. A hazug jellemekre. Azoknak a faj­tájára, akik ájtatos jezsuitaarccal, a szocialista éberség és igazság fölkent bajnokaként eregetnek rága­lomnyilakat tisztességes honpolgárok hátába. Utalom a hízelgésnek, e különösen visszataszító emberi jellemvo­násnak utóreneszánszát kihasználni próbáló sötét ár­mánykodokat. Zé úr, anyagkönyvelő, besompolygott a főnöke szo­bájába. Gondosan becsukta az ajtót, aztán fontoskodva, kezét dörzsölgetve elkezdte: Ha megengedne, osztályve­zető kartárs, egy szerénvke szolgálatot, szíves todomására hoznám Kovács Tihamér viselt dolgait.,. Egy pillanat — szakították félbe, és kiszóltak a titkárnőnek: Szíves­keljék üzenni Kovács Tihamér elvtársnak, hogy kére­tem. Nem, nem — tiltakozott kétségbeesve Zé úr. és ki­zárólag csak az osztályvezető karlársnak ... Kitessékelték. Nagyon szimpatikus eljárás. De eré­lyesebben is csinálhatták volna, hogy minél többen okul­hassanak belőle. Egy közismert személyiség társasággal vacsorázott a Tisza étteremben. Jó hangulat támadt, melynek zenitjén közelebb intették a zenekar prímását. Ügy. ahogyan azt legtöbb ember megteszi hasonló szituációban. Másnap mar ment a névtelen levél az illetékes helyre: „Csak az éberség íratja velem, lpszilon elvtárs a züllés útjára lépett". Hát hogyan lehet az ilyen „jóindulat" ellen védekez­őn!!? És mi van, ha a címzett véletlenül — minden jel­(zési-e oda kell figyelni alapon — rábólint az „informá­cióra"? Igazgatót kei-estek fontos munkahelyre. Már vagy három jó képességű, városszerte ismert, feddhetetlen em­bert számításba vettek, ám az utolsó pillanatban min­dig ..kiderült" róluk valami. A mindig mindent tudók je­lentették, hogy az egyik jelölt „igen gyöngéden szokott nézni a nőkre", a másik „nyilvánvalóan antiszociális, mert senkinek sem köszön az utcán". a harmadik meg „autót akar vásárolni, ki tudja, miből". Ezekből a bár­gvúságokból mindenesetre leszűrhető egyrészt az, hogy közéletünkben megint kezd jelentkezni a kucserás rossz­indulat (az a magatartás, amikor a gyanús foglalkozású, horribilis pénzeket zsebrevágók vádaskodnak szerény ke­resetű funkcionáriusok ellen). Másrészt az is kétségtelen, nem á legjobbak az esélyei annak, akinek nyitott könyv az élete, hiszen az ilyennek nemcsak az erényeit, hanem a hibáit is számon tartják. Sajnos, általános hozzéllás: Jó, jó, tényleg rendes embernek ismerjük Kiss Jánost, de hátha van abban valami, amit rebesgetnek róla. S mivel az igazság kiderítése fáradságos utániórást igényel, in­kább kevésbé ismert igazgatójelölt után néznek. Hót nem abszurd jelenség ez!? Telefonáltak, hogy az esvik gyárigazgató magáncélra használja a vállalat gépkocsiját. A kérdésre, hogy ki be­szél, tömör válasz hangzott: Valaki, akinek fáj a nép­vagyon herdálása. Közölték vele, hogy az igazgatónak hivatalosan jár bizonyos kilométer-mennyiség, az autót egyébként valóban ő szoklu legtöbbet használni, a válla­lati ügyek gyorsabb intézése érdekében. Kattanás — az ilyen válasz nem volt érdekes Valaki úr számára. Már többen megkockáztatták azt a véleményt, hogy az efféle áskálódások ellen nincs mit tenni, mert egy kicsit hozzátartozik a magyaros jellemvonáshoz. Azt hi­szem, milliók tisztessége tiltakozik e kategorikus ítélet ellen. Sok-sok tapasztalat ugyanis arra vall. hogv a mun­kaközösségek esészségfs közvéleménye „nem dől be" a rosszindulatú általánosításnak. „A demagógia miközöttünk nem él már meg — mondotta Pálfi Istvánná. a szegedi kenderfonó cérnázónője —. mert hamar lepisszentiük". Jól teszik. Bár így cselekednének mindenütt az értelmi­ségi munkahelyeken is. ahonnan bizony még számos lesi­puskás lövöldöz azokra, akik tehetségük vagy becsületük révén társadalmi rangot nyertek, illetve figyelemre mél­tót produkáltak. Es utoljára: e glosszébó] remélhetőleg kevesen jut­nak arra a téves következtetésre, hogv manapság senki sem kíváncsi a jogos észrevételekre. Mert csak a rágal­mazók miatt mérgelődtem F. N. T. Egyszer komponista lesz? Az idénynyitó színházi premier szünetében többen dicsérték a hangulatos kísé­rőzenét, a lantkísérettel el­hangzó dalokat. Es találgat­ták, hogyan kerültek a da­rabba. A szerző nem isme­retlen, csak az Arbdtot hir­dető plakátokról maradt le a neve (bizonyosan helyhi­ány miatt). Csata Benedek, a színház fiatal korrepeti­tor-karmesitere. Egyike a le­hetséges muzsikusoknak, akik a Vaszy-iskola nevelt­jei. — Karmester leszek, ha­tároztam el 18 évesen, s ha most, 15 évvel később ott tartok, hogy közel 30 zenés darab dirigálása után még mindig nem tartok ott: ma­rad cél, titkos terv bőven a | későbbiekre. íme a rövid életrajz. A budapesti Bartók szakisko­lában orgona-zeneszerzés szakon végzett, a zenekarral Győrben került közelebbi is­meretségbe, Betlen B. Lász­ló avatta be a dirigálás rej­telmeibe, de az opera-ve­zénylésig csak Szegeden jut­hatott el, s mindjárt a ked­vencig, a Don Jüanig. Még­sem innen kapott kedvet a komponálásra. — Gyerekfejjel magam is rajzolgattam kottafejeket az asztalfiók számára, ám ahogy ismerkedtem a zene­szerzés és összhangzattan szabályaival, úgy lohadt a 1 lelkesedés, elbizonytalanod­|lam. A félsz ma is tart — I csakhogy Szegeden kaptam jó néhány megrendelést színpadi kísérőzenékre, amit egyszerűen meg kellett csi­nálni. Az Oresteiá hoz (a hajdani Móra irodalmi szín­padra), a Nyár és füsthöz (amerkai népdalt variálva), Salamon Pál drámájához, a Méz a kés hegyénhez (még mindig csak összeállítás), a Háború és békéhez (az első önálló munka), Dorst gro­teszk darabjához, a Vigyázz, szakadék! karnaraszínházi előadásához (naturális zajo­kat kellett zenekari ruhába öltöztetni), majd a János ki­rályhoz (ami nem sikerült) — végül az Arbát meséihez. S már kész az újabb, a Sza­badkára induló Csongor és Tündéhez. Ügy hozta a véletlen, hogy általában Angyal Mária rendezővel került egy stáb­ba, tehát nagyjából kialakult módszerekről, munkakap­csolatokról is beszélhet. Ami nem közömbös, hiszen Ilyen­kor a komponista legfonto­sabb szempontja az alkal­mazkodás. Jelenleg itt tart Csala Benedek, tud alkal­mazkodni. A kísérőzene mindenesetre „megfertőzte". Egyszer — talán — hozzá alkalmazkodnak. Amikor majd kiírja magából a dal­lamokat, melódiákat, „úgy ahogy jönnek", s nem kell néhány másodpercbe vissza­fognia képzeletét. Egyszer — talán — komponista lesz... Rí. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom