Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-25 / 226. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. SZEPTEMBER 30. 3 Gyors csőfektetés Korszerű csőfektetési mód1 szert dolgozott ki az Építéstudományi Intézet. A hagyományosnál háromszor gyorsabb fektetéshez egy árokásó vezérgép készíti a munkagödröt, a csöveket a védőkosárhoz kapcsolva emeli be. Az illesztéseknél gumigyűrűvel illesztik a csöveket és két manipulátor segítségével vákuumos eljárással húzzák össze őket Készül Kistelek új rendezési terve Hat évvel ezelőtt készült egy ezer forintba kerül, a költKistelek belterületére vonat- séget a fejlesztési alap többkozó úgynevezett általános letbevételéből vagy megtaés egyszerűsített rendezési karításából tudják fedezni, terv. Ennek a tervnek felül- A lakosság véleményét vizsgálása már aktuálissá kérte ki a tanács az új láváit. Aktualitását az adta kásépítési terület kijelölésémeg, hogy az utóbbi időben nél, s abban is, hova kejó néhány esetben eltértek rüljön a bölcsőde, a húsfelaz 1965-ben született rende- dolgozó üzem, az ÁFOR zési tervtől. Az eltérés je- vállalat üzemének töltőállogyében épült fel az áfész új mása. Indokoltnak látszik a ÁBC-áruháza, s az ugyan- község belterületén autóparcsak új iparcikk bolt elhe- kírozó hely kijelölése is. El lyezése is ellentmond a régi kell dönteni, hogy a megterveknek. A hat évvel ez- kezdett csatornaépítést mielőtti programban nem sze- lyen területen folyassák, repel a jelenleg épülő Volán hová kerüljön a művelődési telephely és szervizüzem otthon, s az új 8 termes issem. A bekövetkezett váltó- kola. Vásár- és piactér lézások tették szükségessé, tesítése ugyancsak sürgető, hogy a nagyközségi tanács ennek helyét is ki kell jetegnapi ülésén foglalkozzon lölni. a községrendezési terv mó- A tegnapi tanácsülésen dosításával, számba vegye a nagyon sok életrevaló ötlet, lehetőségeket, a lakosság jó elképzelés hangzott el. A igényeit, s a tennivalókat, lakosság igényeivel, elképzeÜj, összevont községren- léseivel egészül majd ki az dezési terv elkészítésével a a községrendezési terv, mely Csongrád megyei Tervező Kistelek fejlődését miegVállalatot bízzák meg. A szabja, beépítését tervszerűterv elkészítése mintegy 100 vé teszi. Polcoló Ftskcdflnii A megyei tanács ülése hogy a kereskedelem saját erejéből nem képes a forgaA kereskedelem egyre fontosabb szerepet tölt be az a tanácsülésen. Ezek ugyanország gazdasági életében. Szembetűnő volt az utóbbi évek- is arra késztetik a kereskeben elért gyors javulás, és ennek tükrében, ha lehet, még delmet, hogy minél kevesebb lom fejlődésének megfelelő élesebben észrevelictőek az elmaradás, a gyenge pontok, eszközt kössenek le, tehát a ütemben fejleszteni hálózaErthető teliát, hogy minden fórumon egyre több szó esik vállalatok többnyire a lehea kereskedelemről. A Csongrád megyei tanács is erről a tő legkevesebb árut rendetémáról tárgyalt tegnapi ülésén. A tanács tagjai elemez- ük, raktárkészleteik nagyon ték a III. ötéves terv idején szerzett tapasztalatokat és kicsik. A készletek több- szagos átlaghoz viszonyított megvitatták a IV. ötéves terv programjának a megye ke- nyire nem érik el a vásár- lemaradást. Csakhogy a háreskcdelmét érintő kérdéseit. lók, a kereslet igényeit, sőt, lózat még így is elmaradt a A tanácsülésen — melyet dr. Komócsin Mihály, a me- a választék meg sem közeli- forgalomtól. Szegeden pélgyei tanács elnöke nyitott meg — részt vett Rózsa István, ti a népgazdaság egészében dául 1970-ben egy négyzeta megyei pártbizottság titkára, ott voltak a megye ország- ^ mar rendelkezésre álló méter eladótérre számítva gyűlési képviselői, a városi tanácsok és járási hivatalok ve- készletnagyságot és -összeté- 126 ezer forintos forgalma zető munkatársai, a kereskedelmi vállalatok vezetői. Jelen telt A ruüázati cikkek for- volt a ruházati kereskedevolt Sivó Tibor, a Belkereskedelmi Minisztérium kollégi- g>aimában például 1 százaié- lemnek, pedig az optimális unianak tagja, a vendéglátó és kereskedelmi főosztály kép- kas forgalomnövekedésre, 83 ezer lett volna. Magyarán viselője is. A napirend a kereskedelemről szóló beszámolo 0 2 százalék, tehát egyötöd egyharmadával kisebb az elíl I /\ <1 /I f, a« Donreillr • f' I «/ .» ikln aIí Knli'ATtArí vrnlv ... ... tát Ám a megyében igy is sikerült az üzlethálózat fejlesztése révén behozni azorelőadója dr. Paczuk István elnökhelyettes volt. rész készletnövekedés ju- adótér nagysága a szükséA tanácsülés egyperces néma Elállással adózott a nem- tQtt A készletgazdálkodást a gesnél. vásárló számára az befolyá- Főként Szegeden roppant dor tanács- és végrehajtó bizottsági tag emlékének. Érde' meit jegyzőkönyvben rözítették. Fejlődés az elmúlt öt évben solja ilyen hátrányosan, kevés a szállodai hely. Kihogy az eszközlekötési járulékot fizetni kell, a raktárkészletek után is. Részben a gazdasági szabályohasználásuk százszázalékos, tavaly a szezonban a városban megszállt vendégeknek csak 35 százaléka kapott heAz eltelt öt év sok szem- alatta is maradt egy szá- zók következménye az is, lyet szállodában, pontból hozott jelentős vál- zalékkal az országos növetozásokat az ország életében, kedésnek. A növekedés adaA nemzeti jövedelem éven- taihoz azonban ebben az Miben várható előrelépés? te mintegy 7, a fogyasztási alap pedig 6 százalékkal nőtt. A lakosság reálj öveesetben hozzá kell azt is tenni, hogy az egy lakosra jutó ruházati forgalom ná A negyedik ötéves terv négyzetméter alapterületre időszakában nagy feladatok jutó lakosok száma. várnak a kereskedelemre. A Sajnos, a szállodahiány megye és főként Szeged la- megoldására nincs sok reielülmúha Szeaeden vél- kossága növekedésének, a mény a negyedik ötéves Wulmulja.^JzegMen ^pel^ jövedelmek emelkedésének tervben sem. Megkezdik megfelelően az öt év alatt ugyan Szegeden egy 140 de átlagot meghaladó lesz a ke- az csak csepp a tengerben. A kereskedelmi szektorok reskedelmi forgalom emel- A város fejlesztési tervében aránya is változott az öt- kedése. A tervek szerint az szerepel egy 300 ágyas száléves terv idején. Az állami üzlethálózat bővítése révén loda és étterem építése, ám a bolti kereskedelemben öt egyelőre nincs rá .vállalkozó, év alatt 25 százalékkal, a £ delmének emelkedése több lünk a legmagasabb az ormint 30 százalék volt. Ezért szagban, még Budapestet is természetesen a kiskereskedelem forgalma is jelentő- dául 18 százalékkal többet sen nőtt. Az országos átlag költenek az emberek ruház- "ZÜu^I1"^'*. „ .„ . ... , ...... 58, a Csongrád megyei 64 kodásra, mint a fővárosban. varhatoan ismet az orszagos agyas szalloda épiteset> százalékkal. Az öt évet tekintve a forgalom leggyorsabban az utolsó esztendőben, 1970-ben emelkedett. Az átlagos, mintegy évi 10 szektor részaránya fél szászázalékos növekedéssel zalékkal csökkent. Valameszemben 14,9 százalékkal, lyest kisebb Lett a magán- vendéglátóiparban pedig 15 15 millió forintot maeá Legnagyobb mértékben a ve- szektor aránya is, l-ről 0,8 százallkal csökken az eav ra 4llahi gyesiparcikkek forgalma százalékra esett. Viszont a szazalekteal csökken az egy ra vállalna. nőtt, amely öt év alatt szövetkezetek részvétele 32,4 majdnem megkétszereződött. A második helyen az éleiszázalékról 34,2-re emelkedett. Az állami szektoron Vita a kereskedelemről miszerek forgalma áll, 69, a belül a tanácsi kereskedelem A negyedik ötéves terv ke*" ~ " részaránya csökkent na- reskedelmi célkitűzéseit tárharmadikon a vendéglátásé 52 százalékkal. A ruházati cikkek forgalma viszont csupán 37 százalékkal nőtt. A megyei forgalom emelkedése att. gyobb mértékben, főként a istók Sándor (Felgyő, Tömörkény) az egyenlőtlen el, gyaló dokumentum, melyet a látás megszüntetését sürgetvarosrendezesek során szuk- végrehajtó bizottság állitott te, Batka Julianna (Makó) segesse vált szanalasok mi- össze, nagyon részletesen és a szakmunkás- és középkáalaposan elemezte a keres- derképzés problémáiról bekedelem helyzetét, számot szélt. Reinholz András vetve minden lényeges szem- (Nagylak, Magyarcsanád, Kiponttal, melyek a fejlődés rályhegyes), a határátkelőhealakulását meghatározhatják, lyek kereskedelmi ellátásáA terv nem tehet csodákat, nak gondjait, dr. Telkes Az ellátás javítása szem- zó, főként azok, melyek az «>k mindenre szükség van György (Szeged) a ruházati még, hogy valóra váljék, cikkek minőségét, " 1 Az eszköz- és készletgazdálkodás gondjai pontjából sok gondot .okoz eszközgazdálkodást befolyáVecseri néhány gazdasági szabályo- solják — emelték ki többen Ám alapossága, az elemzé- József (Szentes) a kishatársekben kifejezésre jutó tisz- forgalom és az árak viszoveli a szalámigyártást és az olcsó diákcsemege termelését. A tejipar is arra készül, hogy az átlagot meghaladó ütemben emelje a tejtermékek, ízesített tejkészítmények, tejföl, étkezési túró termelését. A konzerviparon belül az ételhús és halkonzervek részaránya növekszik a leggyorsabban, a paprikafeldolgozó pedig licenc vásárlásával szándékozik bővíteni a levesporok és -kockák termelését és vaiasztékát. Megduplázzák a levesféleségek mennyiségét, s a választék bővítésvei is legalább tíz világszínvonalon álló levesterméket készítenek, s ezzel szeretnék megteremteni az import levesporok egészséges hazai konkurrenciáját. Mivel az élelmiszeripari vállalatok termékeinek többsége fix, vagy maximált árformába tartozik, ezért áremeléssel nincs lehetőségük eredményüket javítani. Úgy is mondhatnánk, hogy az árpolitika rákényszeríti őket, hogy más úton és módon keressék a jövedelmezőbb gazdákodást. A negyedik ötéves terv idején legjelentősebb fejlesztés a húsipari vállalatnál lesz. A Minisztertanács nemrégiben hagyta jóvá a 722 millió forint öszszegű szalámigyári fejlesztési programot. Ebből a pénzből az egész termelési folyamatukat modernizálják, hozzávetőlegesen megduplázzák a szalámi termelését, s az egész feldolgozó rendszerüket újjáépítik. Ennek keretében a szegedi vágóhídon új szalámigyárat építenek, amelyben évente 510 vagon szalámit tudnak elkészíteni. Ezzel párhuzamosan a Maros utcai régi, elavult és korszerűtlen hentesüzem helyett ugyancsak a vágóhídon új, korszerű húsfeldolgozó üzemet szándékoznak felépíteni, amelynek termelő kapacitása a jelenlegi 320 vagonnal szemben 520 vagon lesz. Ugyancsak e beruházási program során teljes átépítésre kerül a szegedi vágóhíd is, korszerű vágóvonalakkal, új, folyamatos zsírgyártó- és csomagolóberendezéssel, gyors előhűtőkkel és az egész komplexum üzemeltetéséhez szükséges megfelélő kapacitású víz- és csatornahálózattal, energiaszolgáltató-berendezésekkel, az igényeket kielégítő úthálózattal és korszerű szociális épülettel. A leendő új üzem modernségét jelzi, hogy a sertés vágóvonal kapacitása nyolc óra alatt 1600 darab, a marha vágóvonalé pedig 240 darab lesz. A húsipar további fejlődéséhez tartozik a szegedi sertéshizlalda felépítése és a hódmezővásárhelyi vágóhíd korszerűsítése és átalakítása. A hizlalda kitelepítése már megkezdődött, s a szegedi halgazdaság szomszédságában a budapesti vasútvonal dorozsmai oldalán épülő új hizlalda jövő év végére elkészül. A 80 millió forintba kerülő hizlaldából évente 22 ezer darab hízott sertést szállíthatnak a feldolgozóiparnak. Visszatérve a hatékonysághoz: a negyedik ötéves terv előirányozza, hogy az ipari termelés növekedését 75—80 százalékban a munkatermelékenység növelésével kell biztosítani. Etekintetben nincs különösebb eltérés a szegedi élelmiszeripari vállalatok tervei és a központi elképzelések között. A húsipar 81, a tejipar 70, a konzervgyár 84, a paprikafeldolgozó pedig 77 százalékban a termelékenység javításával kívánja elősegíteni termelésének növekedését. Mivel az élelmiszeripari vállalatok csak minimális értékű — évenként 1—2 százalékos — létszámnövekedéssel számolnak, így jelentős mértékű termelésemelkedésben az intenzív fejlődés tükröződik. Amint a beruházási számokból is látható, a termelékenységnövekedés az újjáépítés és a modernizálás, valamint az ehhez kapcsolódó munkaszervezés következtében valósul meg. A tejiparban például a gépesítés fokozásával, polipack gépek beállításával igyekeznek a termelékenységet növelni. Az élelmiszeriparban dolgozó emberek helyzete is tovább javul ebben a tervidőszakban. Fontos ez azért is, mivel a húsipar kivételével a többi vállalatnál a foglalkoztatottak között igen nagy a nők és a fiatalok száma. Az elmúlt tervidőszakban például 26 százalékkal emelkedtek az átlagkeresetek a szegedi élelmiszeripari vállalatoknál. A következő évek során — kivéve a tejipart — szintén a népgazdasági átlagot meghaladó bérszínvonal-növekedést terveznek. A húsipar 25, a konzervipar 27, a paprikafeldolgozó ipar 30 százalékkal kívánja javítani dolgozóinak jövedelmét 1976-ig. Így az itt dolgozó emberek évi bére 25—30 ezer forint között alakulhat. Ilyen szép béremelés valószínű jelentősen mfesítakelni fogja a ma még meglevő fluktuációt, s lehetőséget ad egy jobb bérpolitika kialakítására, a differenciáltság fokozására. AZT IS MEGÁLLAPÍTOTTA a városi párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén, hogy a pártalapszervezetek jelentős segítséget adtak a vállalatok gazdaságpolitikai célkitűzéseinek meghatározásához, s munkájuk arra irányult, hogy a gazdaságvezetés olyan fejlesztési tervet dolgozzon ki, amely összhangban a negyedik ötéves terv célkitűzéseivel elősegíti a társadalmi érdekek megvalósulását, végső soron a szocializmus építésének magasabb szinten való folytatását. A szegedi városi pártbizottság és az élelmiszeripari vállalatoknál dolgozó párttagok fokozottan figyelemmel kísérik és segítetánlátás mindenképpen meg- nyát elemezte. Lökös Imre nyugtató és biztató a jövö szempontjából. (Hódmezővásárhely) a közgazdasági szabályozók hatáSokan megállapították, ezt sáról szólt. Sivó Tibor, a a hozzászólók közül. A vitá- Belkereskedelmi Minisztéban jó néhány új szempont rium képviselője a beszámois felmerült. Martonosi And- ló és a vita jelentősebb kérrásné (Hódmezővásárhely) a déseihez szólt hozzá. Dr. Kokülterületek kereskedelmi mócsin Mihály, a tanácsok kultúrájának fejlesztését sür- felelősségére hivatkozott a gette, Regöczi István (Sze- lakosság ellátása terén, elged) a termelési és ellátási mondta, hogy növelni kell a állandó bizottság nevében a városi és községi tanácsok gazdasági szabályozók gya- hatáskörét, hogy a felelőskori változását kárhoztatta, ségükhöz mért jogokat is Dr. Máthé Ferenc (Csöng- megkapják, réd) a szakember-utánpót- Végezetül dr. Paczuk Istlás jobb megoldását sürget- ván elnökhelyettes foglalta te, dr. Petrik István, a ta- össze a vitában elhangzottanácsi pénzügyi osztályveze- kat. A beszámolót és a vita tője a tervgazdasági állandó összefoglalóját a megyei tabizottság nevében az áru- nács elfogadta és utasította szerkezet alakulását és az a jelentés készítőit, hogy az idegenforgalom hatását ele- elhangzott javaslatokkal egémezte, valamint a kereske- szítsék ki a határozatokat, delem intenzív fejlesztését A tanács elismerését fejezte ki a jelentés készítőinek, egyúttal kötelezte őket arra, hogy további munkájukról szorgalmazta. Kocsis Imre (Makó) a szabályozóknak a készletezésre gyakorolt negatív hatásáról szólt, Nagy- számoljanak be. Interpellációk Dr. Paczuk István a tá- ellen emelt szót. Nagyistók vollevő Rév István csöng- Sándor (FelgyÓ) a Felgyő— rádi országgyűlési képviselő Csongrád közti téli autólevelét olvasta fel, aki a vá- buszforgalom javítását kérros rossz húsellátása miatt te, dr. Balázs Imre (Marosinterpellált. Balassi Pálné ieie) az Úttörő Tsz—Maros(Kistelek) kihelyezett keres- ieie közti út javítását sürkedelmi iskolát kért a köz- gette, Czibulya Mihályné ségnek, Bodó Viola (Bor- (Mártély, Derekegyháza) a dány, Zsombó) a Bordány— Vásárhely—Mártély közti út Zákányszék bekoto ut épite- szélesítéséért emelt szóttöbLrá,.^ „ acKllc- S8t sürgette, Nagy Sándor bek közt> Rácz János (Szen_ i fogják minden célkitűzés megváló- (Asotthalom) a rendszeres tes) közlekedési problémák- . - _ ..... 1-7 — — — — 1.71..1 „Irrt/J/)- í'nl l—, 1 4 U rt I_ 7 sulását, különösen azt a nagyarányú fejlesztést, amelyet a húsipar kíván végrehajtani ebben a tervciklusban. G. L kisvasúti közlekedés vissza- ról beszélt, dr. Czabarka állítását kérte, Kocsis Szil- i"nos (Nagymágocs, Árpádraszter (Szőreg) pedig a tég- ^iha^nálSratett ^ lagyártás visszás jelenségei vaslatot.