Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-23 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 61. évfolyam, 224. szám 1971. szeptember 23* csütörtök Ara; 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Lakóházak vonaton Bár elkészült a szegedi házgyár, de ott még csak az üzemi próbáknál tartanak, s Szegednek szüksége van egy* re több lakásra. Régebbi megállapodás alapján a szolnoki házgyárból szállítanak lakásokat városunkba. A DÉLÉP központi telepére futnak be a speciális vasúti szerelvények. Egy-egy vonaton nyolc lakás összes „alkatrészét" továbbítják. Felső képünk a tárolótért mutatja be, ahol lerakják a szállítmányt, hogy a vagonok visszaindulhassanak Szolnokra. Az alsó képen konténerekre rakják a lakások alkatrészeit, hogy mielőbb a tarjáni városnegyedbe szállítsák, ahol összeszerelik a tízemeletes lakóépületeket. arlament előtt Összeült ez országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő. a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Bajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán. Németh Károly. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően bemutalta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács beterjesztette az országgyűlésnek a szövetkezetekről, valamint az ifjúságról szóló törvényjavaslatokat. A két törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés illetékes állandó bizottságai, és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Apró Antal közölte, hogy két képviselő interpellációt jegyzett be. Ezeknek tárgyát és az interpelláló képviselők nevét dr, JPesta László jegyző ismertette. Korom Mihály: Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: 1. A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat; 2. Az ifjúságról szóló, törvényjavaslat; 3. Interpellációk. Ezután a napirend szerint megkezdődött a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány revében dr. Korom Mihály igazságügyi friiniszter mondott expozét. , A vitában először dr. Bodnár Ferenc (Borsod megye), a törvényjavaslat bizottsági előadója szólalt fel, és az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága nevében kérte a képviselőket, hogy a törvényjavaslatot az írásban ismertetett módosításokkal kiegészítve fogadják el, és az országgyűlés emelje törvényerőre. Szünet következett, majd Varga Gáborné elnökletével folytatódott az ülés. Délelőtt dr. Molnár Frigyes (Bács-Kiskun megyei, a SZÖVOSZ elnöke, Fülöp László (Tolna megye), a bátai November 7. Tsz elnöke, Kovács Sándor (Pest megye), a Nagykörösi Konzervgyár igazgatója, Papp József (Borsod megye) és Szviridov Ivánné (Szabolcs-Szatmár megye) mondta el véleményét a törvényjavaslatról. Délután Apró Antal elnökletével folytatták a tanácskozást. Elsőként Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. A miniszterelnök-helyettes után Vass József (Nógrád megye) tsz-etnök, dr. Tamás László (Heves megye), az ÉDOSZ főtitkára, Radnóti László (Somogy megye) ktsz-elnök, majd szünet után — Varga Gáborné elnökletével — Szabó István (HajdúBihar megye), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Pájer Imre (Győr-Sopron megye) tsz-elnök, Horváth Kálmán (Veszprém megye) tsz-elnök, Bollók Józsefné (Borsod megye) műszaki ügyintéző, Kapíller Imre (Vas megye) tsz-elnök kért és kapott szót. A második szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökölt. Ekkor szólalt fel Rév István (Csongrád megye), a MIRKÖZ-szöveikezet elnöke, majd Fábián Márton (Szolnok megye) tsz-elnök. Miután a vitát az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós lezárta, dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter válaszolt Uz elhangzott észrevételekre. Kérte a képviselőket, hogy a szövetkezetekkel kapcsolatos ágazati jogszabályok előkészítésében, megalkotásában is a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során tanúsított aktivitással és felelősségtudattal vegyenek részt. Az elnök előbb szavazásra bocsátotta a módosító javaslatokat, melyeket az országgyűlés elfogadott. Végezetül az országgyűlés a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot általánosságban és, a már megszavazott módosításokkal együtt, részleteiben egyhangúlag elfogadta. Csütörtökön az ifjúságról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját az ülésszak. A szövetkezeti ntozgatom fejlettsége teszi szikségessé a Jogi szabályozást Somogyi Károlyné felvételei Podgorníj fogadta Losorczi Pált L osonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán moszkvai idő szerint 12 óra után néhány perccel KNDKbeli látogatásából hazatérőben Moszkvába érkezett. Az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét a Vnukovói kormányrepülőtéren Mihail Georgadze, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, Sityikov, a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták. Jelen volt Ropai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete, valamint Li Chan Rim, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivője. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán délután fogadta Losonczi Pált. Kíséretének tagjai közül részt vett a találkozón Szekér Gyula nehézipari miniszter, Marjai József külügyminiszter-helyettes, valamint Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes. A szívélyes légkörben eltelt találkozón Nyikolaj Podgornij és Losonczi Pál hoszszas baráti eszmecserét folytatott. Az esti érákban az Elnöki Tanács elnöke és kíséretének tagjai a moszkvai Leninstadionban megtekintették a Szovjetunió—Észak-Írország Európa-bajnoki labdarúgóválogatott selejtező mérkőzést. Az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön kora délelőtt tér vissza különrepülőgéppel Budapestre. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy hazánkban a szövetkezetek általában — különösen pedig a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek — számottevően járulnak hozzá a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. A több mint egymillió tagot tömörítő mezőgazdasági termelőszövetkezeteink adják a mezőgazdasági termelés 70 százalékát. A közel negyedmilliós tagsággal rendelkező ipari szövetkezeteink a belső forgalomba kerülő hazai ipari termékek 16 százalékát, a szocialista szektor által épített lakások 22 százalékát adják. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek taglétszáma több mint másfél millió; a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari forgalomnak közel egyharmadát, a községek jelentős részében teljes egészét bonyolítják le. A takarékszövetkezetek kb. S00 ezer, a lakásszövetkezetek pedig 60 ezer tagot számlálnak. Igen jelentősek a szövetkezetek számszerűen nem mérhető társadalmi eredményei; részvételük a szocialista tudatformálás, a kulturális élet, a nevelés, a szakképzés, a szociális ellátás különböző területein is. Szövetkezeteink gazdasági és társadalmi tevékenysége. további erősödése és fejlesztése tehát — szögezte le a miniszter —, fontos közérdek. Az általános szocialista fejlődésen belül az utóbbi években szövetkezeti mozgalmunk számárd is erős ösztönzést adott két fontos tényező: a gazdaságirányítási rendszer reformja, valamint a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének követelménye. — A szocialista demokratizmus fejlődése szempontjából a szövetkezeti viszonyok között kibontakoztatható aktivitásnak is nemcsak egy-egy szövetkező közösség látja hasznát, hanem annak társadalmi méretekben is sokféle előrevivő kisugárzása van. Ezek a tényezők, összhangban a szövetkezeti mozgalom szilárd voltával, igénylik a törvényhozástól és a kormánytól: jogi téren is adjon további segítséget ahh'oz, hogy a szövetkezetek még hatékonyabban és intézményesebben beilleszkedjenek népgazdaságunk rendszerébe és egész szövetkezeti mozgalmunk még eredményesebben szolgálja általános szocialista fejlődésünket. A továbbiakban elmondotta: — A törvényjavaslat a szövetkezet fogalmának meghatározásánál abból indul ki, hogy a szövetkezet az állampolgárok által gazdasági és társadalmi tevékenység céljából önkéntesen létrehozott szocialista közösség, amely a szocialista szövetkezeti tulajdon és a demokratikus önkormányzat alapján működik. Tevékenységével előmozdítja tagjainak anyagi jólétét, szocialista tudatának fejlődését, egyben pedig közreműködik a társadalmi szükségletek sokoldalú kielégítésében. — Szövetkezeteink a szocializmust építő társadalmi és gazdasági környezetben léteznek és működnek. Az MSZMP szövetkezeti politikájának irányelvei aláhúzzák, hogy a szövetkezetek nálunk nem átmeneti alakulatok, hanem hosszú távon, a szocializmus teljes felépítésének folyamán hasznos szolgálatot látnak el. Ebből kiindulva, a szocialista állam minden társadalmi, gazdasági és politikai segítséget megad számukra, hogy szerepüknek és jelentőségüknek megfelelően működhessenek és fejlődjenek tovább. Mindehhez az is szükséges, hogy a társadalmi tulajdon egyik fajtájával, a szövetkezeti szocialista tulajdonnal gazdálkodó szövetkezetek és az állami vállalatok gazdasági kapcsolatában a két tulajdoni forma azonos jogi megítélés aláessék. Az a tény azonban, hogy a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdonnak, a szövetkezeteket pedig vállalatoknak tekintjük, nem jelenti azt, hogy el akarnók mosni a különbségeket az állami vállalatok és a szövetkezetek között. — A Magyar Népköztársaság csakis a kizsákmányolástól mentes szövetkezés szabadságát ismeri el, azt védi és támogatja. A társadalmi, a csoport és az egyéni érdekek vizsgálatánál alapvetően abból helyes kiindulni, hogy a munkáshatalom, a szocialista állam viszonyai között ezek az érdekek többségükben megegyeznek és szocialista módon érvényre jutnak. Ennek az összhangnak politikai alapja a kölcsönös bizalom. A szocialista állam bízik a szövetkezetekben mint társadalmunk egyik fontos gazdasági és társadalmi intézményében, a szövetkezetekbe tömörült milliók ugyancsak bizalommal vannak szocialista államunk politikája, és az általa tervszerűen irányított gazdasági rendünk iránt. — Az egységes szövetkezeti törvény előkészítése kapcsán felmerült a kérdés: beszélhetünk-e egységes szövetkezeti mozgalomról, és lehetséges-e valamennyi szö(Folytatás a 3. oldalon.)