Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

7 VASÁRNAP, 1971. SZEPTEMBER Ml ILLÚZIÓK NÉLKÜL f EZ MEG AZ Mackó szövetkezet öt világrész különböző országaiban lengyel játékokkal játsza nak a gyerekek. Még olyan távoli, egzotikus vidékekre is eljui a lengyel játék, mint Afganisz. tán, Kuwait, Elefántcsontpart. A nagy keresletnek örvendő, ötletes játékok jelentős többségét a bialystoki vajdaságban működő Mackó szövetkezet állítja elő. 1971-ben 70-féle játékot gyártottak, 200 ezer példányban. A dolgozók 90 százaléka nő. A múzeumváros Az 5. század végéig Meheta a grúzok fővárosa volt. A közelmúltban olyan döntést hoztak hogy az egykori várost a grúz régészeti intézet székhelyév" avatják. A városban és környékén számtalan műemlék találka, tó; a régészek évtizedekig folytathatják itt munkájukat. A döntés értelmében az egész várost múzeummá alakítják és pályázatot hirdettek a legkorszerűb b ! vetelményeknek megfelelő és ugyanakkor a környezetbe esztétikusan és történelmi szempontból is beilleszkedő lakóházak építésére. A város vezetősége megkezdte szállodák, kempingek építését és az üzlethálózat kiépítését, hogy megfelelő felkészültséggel fogadhassák az érdeklődőket. Abagar Az elsó nyomtatott bolgár könyv, az Abagar 1651. május 6-án jelent meg. Ez a Rómában készült imakönyv Filip Szaniszlavov bolgár püspök müve, amely Avgar cár episztoláit tartalmazza. A későbbi századokban a könyv származásával kapcsolatban viták merültek fel, de a külföldi és a bulgáriai kutatások egyértelműen bizonyították a bolgár eredetet A szófiai Cirill és Metód Nemzeti Könyvtárban van az Abagar elsó példánya, és az első kiadás példányai vannak meg az odesszai, a lipcsei és a moszkvai könyvtárakban is. Szobrásziskola Az Antony Kerner Állami Képzőművészeti Líceum Lengyelország különleges iskolái köze tartozik. Zakopanéban működik és a diákok oktatásában közvetlenül felhasználja a gazdag népművészeti hagyományokat. A két b'ceumi szaktárgynak, a szobrászatnak és a beiső építészetnek 150 hallgatója van. A növendékek megtanulják az anyagkezelés technikáját: a fa-, a kerámia-, a fém- és alabástromtechnikát. A tantervet a diákok jórészt a professzorokkal együtt állapítják meg. Előadásokat nem tartanak az iskolában; minden felmerült kérdést a gyakorlati foglalkozásokon oldanak meg. A növendékek szabadon valósíthatják meg saját elképzeléseiket és képezhetiL- p<j,.V-i-'-.••i'-ot A „divertimento" kifejezés — tudjuk — szórakozást jelent. A múltkor, egy társaságban, lemezjátszóval meghallgattuk Bartók Divertimento című alkotását és utána vitával szórakoztunk. Es a vita tárgya éppen az volt. vajon a mindenkinek oly szükséges szórakozás feltétlenül együtt jár-e azzal, hogy szét kell szórni magunkat, gondolatainkat, érzéseinket? Megállapodtunk abban, hogy a szellem is megkövetelj a maga pihenését hogy nem lehet mindig a végsőkig koncentrálni, az egész lét feladataival birkózni. Rá kellett jönnünk azonban — és nem utolsósorban a bizonyos szórakozásokat gúnyos idézőjelbe tevő Bartók-mű hatására ls —, hogy gyakran, amikor azt hiszszük, no most pihenünk, különböző közhelyek és hamis érzések nagyonis serényen munkálkodnak bennünk. Nem a semmit tesszük ilyenkor — ez néha jó volna, a teljes kikapcsolódás használna testünknek, lelkünknek —. hanem azt a sekélyes, felszínes valakit erősítjük, aki nem képes bátran élni. hasznosan dolgozni, és okosan pihenni, mert különböző rossz beidegzések fogva tartják. Kalodába zárja a „többnyire lelki lapulásra késztető" múltnak az a hatalma, az « „beletörődése az ál-életbe", amelyről a Divertimentóról Irt kritikájában Tóth Aladár, a néamit Bartók a népdalok tiszta forrásából merített, de gyanakszanak a disszonáns hangokra. Nem veszik észre: a bartóki reményt éppen az hitelesíti, hogy ez a művész nem fordította el fejét a valóság kínzó ellentmondásaitól, felismerte, hogy a jobb világért vívott harc nem pusztán elhatározás, és lelkesedés dolga. Bartók nemigen kommentálta műveit, ő a zene anyanyelvén fejezte ki gondolatait. Életművéből azonban az a gondolat sugárzik, amelyet egyik kortársa, a fényért vívott győztes csatát, de a pokoljárást is jól ismerő Károlyi Mihály így fogalmazott meg „Hit. illúziók nélkül." Illúziókkal persze, kényelmesebb. Az illúziók azonban előbb utóbb eltompítják az emberi. Lehet, hogy jobb marad a közérzetünk, de a világot rosszabbul látjuk. Az érzékeny morálnak és a mélyebb összefüggésre kíváncsi értelemnek naponta kell megmérkőznie a jelenségek világával és a világ jelenségeivel, és ez aló] a „Jákobi birkózás" alól vonják ki magukat azok. akik az illúziókhoz menekülnek. Az elmúlt években tényleg sokat tettünk azért, hogy „meg dolgozzunk Bartókért". Es itt most nem annyira a különböző rendezvényekre — köztük közéDiskolás diákok Bartók életével és művével kapcsolatos, nagyszerű versenyeire — gondolok, hanem arra, hogy közvéleményünk jobban, elmélyültebben kapcsolódik az ember, a népek felemelésének gondolatához, mint régebben, és arra is, hogy már nem a „mindennap győzelem" lelkesítőnek tűnő. valójában lefegyverző. Illúziójának közegében élünk és mozgunk. ANTAL GÁBOR hány éve elhunyt, kiváló zenetudós beszélt. A leggyermekibb, látszólag primitív játékokkal is szabad és lehet szórakozni — szűrtük le a Bartók műtől ösztönzött. felfrissítő beszélgetés'-"'! — ám a „sírva vigadás", a „szétrúgom a világ oldalát". a „száz szál gyertyát ide az asztalra", meg az ehhez hasonló érzések és indulatok kultusza éppen hogy nem feledteti, hanem aktivizálja bennünk az olcsó sóhajok és óhajok — mondjuk így — romantikáját. Vannak, akik nem tudják, de nem is kívánják a XX. század magyar világ-géniuszától megtanulni. hogy korunk a nagy drámák és a nagy remények kora. Vannak, akik felületes és kusza ismereteik, egész szórakozó életfilozófiájuk — pontosabb azonban, ha így mondjuk: közérzetük — közegébe zárják Bartók nevét ls, amelyet „ismernek". mivel divat ismerni és elismerni is. Esetleg odáig is elmennek. hogy szólnák valamit a világ bartóki disszonanciájáról, ám arról, hogy van nehéz, küzdelmes, teljes emberségünket Igénybevevő kiút és hogy éppen ez a legigazibb mondanivalója Bartók művészetének, arról már nem vesznek tudomást Nem kevésbé felületesen közelednek azonban Bartókhoz azok is, akik — különösen évfordulók alkalmából — elfogadják azt.