Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-12 / 189. szám

3 CSÜTÖRTÖK, 1971. AUGUSZTUS 18. Országgyűlési bizottság ülése Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága szerdán ülést tartott a Parlamentben. Első napirendi pontként a bizottság tájékozódott az előkészítés alatt álló új egészségügyi törvényről, ennek a témának dr. Keresztes László, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője volt az előadója. Foglalkoztak továbbá az egészségügyi dolgozók bérezésével; az egészségügyi miniszter és a munkaügyi miniszter erről szóló együttes tájékoztatóját dr. Horváth Dávid, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese ismertette. A bizottság a tájékoztatókat megvitatta. Kifejtette véleményét dr. Szabó Zoltán egészsegügvi miniszter, dr. Bartos István. a SZOT társadalombiztosítási főigazgatosaganak vezetője, továbbá dr. Hargitai Katalin, dr. Marton Zoltán, Nics János, dr. Noszkay Aurél. dr. Petri Gábor. dr. Radnai Éva, dr. Stark Janka képviselő. Országos biológusnapok Szegeden Sajtótájékoztató a TIT-ben A Szegeden szeptember 24. és 26. között megrendezésre kerülő XIV. országos biológusnapok programjáról tájékoztatta szerdán az újságírókat dr. Hortobágyi Tibor egvetemi tanár, a TIT biológiai elnöke. Az évente megismétlődő országos biológiai napok részvevői, a legújabb igazolt biológiai ismereteket, azók gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit szinte első kézből kapják a legkiválóbb választmányának magyar szakemberektől. Hangsúlyozta: a Az idei országos biológiai TIT 14. alkalommal rendezi napokon három beszámoló meg az ismeretterjesztők, foglalkozik majd a növépedagógusok, a biológia nyek fizikai, kémiai és bioiránt érdeklődők találkozóját lógiai befolyásolhatóságával, a biológiai oktatás és kuta- további három pedig az áltás fellegvárában, Szegeden, lati magatartás, a bioritmus minden eddiginél több részt- és az idegműködés témakövevővel. —" —-—íj- rn-""UK; "i*A háromnapos tanácskozás küldetéséről ' szólva elmondotta: ismereteink gyarapodása annyira gvors, hogy azt tankönyveink, kézikönyveink szinte képtelenek követni. Ifjúságunk, a felnőtt hallgatók, a falun és a városokban, Iskolákban és egyetemeken pedig igénylik a legújabb kutatások eredményeinek megismerését. rét tárgyalja. További előadások az emberről, kialakulásáról, az emberek egymásra való hatásáról és egészségük megóvásának lehetőségeiről tájékoztatnak. A Tisza kutatásáról elhangzó beszámoló, s az azt kiegészítő kiállítás, a tudományos intézmények meglátogatása az elmélet és a gyakorlat mind közvetlenebb kapcsolatára igyekszik majd rámutatni. f Épülő óvodák Tarjánban Ilyenkor nyáron a megüresedett iskolákba, óvodákba rendes évi menetrend szerint festők, kőművesek, építőmunkások költöznek, hogy restaurálják a szilaj diákkedv nyomait őrző falakat, felfrissítsék az épületeket, csinosítsák, otthonosabbá tegyék. Szegeden ezekben a hetekben több iskolában meszelnek, de a könnyebb karbantartási munkák mellett nehezebbek, problémásabhak, elhúzódok is akadnak. Mint például a Toldi utcai óvoda födémcsereje, mely másfél éve, amióta kiürítették, esedékes — talán szeptemberben hozzáfognak. A petőfitelepi 2-es óvodában ugyancsak födémjavítást végeztek, miközben életveszélyes szakaszt találtak, igy a további munkálatokat átmenetileg szerződéskötési viták szakították meg. Befejezés előtt áll viszont két szegedi gimnázium, két szaktantermének újjáépítése. A Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépiskola kémiai előadóját több mint 300 ezer — a Radnóti gimnázium fizikai előadótermét Csak ügyes propaganda? Még az ünnepi hetek szí- terméket állítja elő. A dínes forgatagában is figyel- jakat a társadalmi funkciómét kelt az egyik Kárász náriusok, a gazdasági vezeutcai kirakat, ahol az ötö- tök és a munkaversenyben dik születésnapját ünnepölő résztvevők kiküldöttjei Részegedi Emergé gumigyár lik oda október közepén a munka versenyenek első dí- legérdemesebbeknek. (Emeljait állította ki. Az értékes lett a gumigyárban külön ülőgarnitúrát, automata mo- üzemek közötti verseny is főbb mint 400 ezer forint értékben korszerűsítették. Ugyancsak átadás előtti a 100 férőhelyes tarjáni óvoda és a bölcsőde, valamint még egy 100 férőhelyes barakkóvoda, szükségmegoldásnak, hogy már szeptemberben enyhítsenek a szorító gondokon. Október-novemberre pedig újabb barakkóvoda nyit majd kaput a tarjáni kicsiknek. Az utolsó simításokat végzik az Ilona utcában, ahol a városi tanács és a konzervgyár három esztendeje közös beruházással fogott hozzá az 50 férőhelyes óvoda, és a 40 férőhelyes bölcsőde kialakításához, melyet a tanács üzemeltet majd. A nyári időszak végén kezdik, előreláthatóan jövőre fejezik csak be az Ifjú Gárda kultúrtermének átépítését, mely kellemesebb környezetet biztosit a fiataloknak. Agyfelesleg ? Egy ország gazdagságát, céljait, fejlődésének koronkénti dinamizmusát talán épületein lehet legjobban lemérni. Hiszen az épületek beszédesek. Szólnak az ország anyagú helyzetének változásairól, a vállalkozó kedv alakulásáról. Beszélnek a szellem forradalmáról, az emberek képzettségéről, kulturáltságáról, ízléséről, és még nagyon sok mindenről. Sok-sok ország büszke építészetére. Sokat szidott és dicsért lakónegyedeinkkel nekünk sem kell szégyenkeznünk. Hiszen emberek százezreinek adtak jó otthont, lakást néhány ev alatt. TERVEK A SELEJTBE? Snopper Tibor okleveles épij tészmérnök, a Szegedi Tervező Vállalat főépítész-helyettese a zsúfolt műteremben íogad. Beszélgetni — azt itt nem lehet. Invitálom, gyerünk a szomszédos Virágba. Mentegetődzik: kevés a hely, már alig férnek. — Mi lesz a terveikkel? — faggatom. — Megépülnek-e? Változott-e valami a néhány évvel korábbi múlthoz viszonyítva, amikor mérhetetlen energiákat kötött le a szemétkesár. Renvitelezővel. A csongrádi középmagas házak példája: a tervező előregyártott vasbetonváz-rendszert javasolt, hasonlót a Károlyi utcai új lakóházhoz. A Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat elfogadta. A tervek egy éve félmillió forintért elkészültek. Üj kivitelezőhöz került az építkezés. Az már nem vállalja a vasbeton vázat. Orosházára OTP-lakásokat terveztek, a földszinten üzletekkel. A Békés megyei Építő Vállalat csak téglablokkból hajlandó megcsinálni. Csakhogy akkor a földszinti födémeket vasbeton szerkezettel kell megerősíteni. A kivitelező ezt sem vállalta. Egy lehetőség maradt: az acélszerkezet. Az viszont nagyon megdrágítja az építkezést. A tervek elkészültek, de több mint valószínű: hiába. Nem lesz rá pénz. Négy éve készek a belkereskedelem koordinációs raktárának tervei, kétmillióért. Azóta sincs belőle semmi. Egymillióba került 1966-ban a Hungária szálló felújításának tervezése. Már rég lemondtak a felújításról, hiszen nem éri meg. tehát a beruházóét, a tervezőét és a kivitelezőét. Furcsa és ellentmondások- ' kai teli háromszöget alkotnak. És közben a tervező vállalat évi 25 milliós tervezési értékéből 2—2,5 millió a selejtbe, a szemétkosárba kerül. Ilyen jól állunk agyakban? Feleslegünk van belőle? Aligha. ELKÉPESZTŐ ADATOK sógépet. hűtőszekrényt, motorkerékpárt. Állok az üveg előtt, s akaratlanul is tanúja vagyok a vélemenyeknek. Közöttük tamáskodó folyik, a tét 214 ezer forint, j azaz fejenként 400—1000 forintot kaphatnak a munkások.) Puszta propaganda lenne1 a munkaverseny-kirakat? elismerő es tamaskodo egy- Nem, Inkább ü arant elhangzik. Ket lakatos nank jó ropa|andá1a egy a közeli építkezésről elisme- nem ' ^ magamg_ roen biccent mondván, hogy togatasara szoigáió valódi ..ez tiszta dolog, az erde- mankamozeal *nak Bár kell .melósok- tudják, miért alakfukell hajtaniok." Népviseletbe öltözött, fejkendős fiatalasszonyok a válogatást tartják szerencsének, mivel a díjak hasznos, otthoni dolgok. A hivatalnok külsejű rérfi viszont ajkbiggyesztve jegyzi meg feleségének — „nem más ez, mint ügyeskedő. puszta propaganda, azért, hogy az emiitett üzem felhívja magára a figyelmet, magához csalogassa az embereket". A valóban szokatlan munkaverseny-kirakat — meg a rendezők, véleményünk szerint. kimondottan jó érzékről tanúskodó ötlete — nem szorul magyarázatra. Mégis érdemes néhány szóval megemlíteni azt a versenyt, amelynek tétjeit sok százan szemrevételezik naponta. Igen. mert a gumigyári ötéves születésnapra a szó igazi értelmében tartalmas versenyt teremtettek az üzemben. Kizárólag fizikai munkások számára. Nincs több oldalas, agyonadminisztrált — tehát homályosan fogalmazott — felhívás, csak néhány soros követelmény. Az a gyári munkás nyeri az emiitett díjakat, aki három hónap alatt a legtöbb, a iegertekesebb nák így az áldozatkészségből táplálkozó, a közösség érdekeit szolgáló munkaverseny sorsát. Matko István fllumíniumkozmetika A Fémmunkás székesfehérvári gyárában svájci profilcsiszoló gépet helyeztek üzembe. Ezzel szép fényesre csiszolják az alumíniumszerkezetek külső, borító felületeit. A minőség javítását és a választék bővítését szolgálja a nyers alumínium színes eloxálása is. amelyet a Fémipari Kutató Intézet szabadalmi eljárása alapján alkalmaznak. geteg terv készült, melyek hallgatagon, tiltakozás nélkül várták a fiókban a selejtezést. — Jó néhány dolog megváltozott. Szabályzók, rendeletek. Igen, 1968 óta már nem fogad el a tervező megrendelést. csak akkor, ha a beruházó vállalat hiteligazolást csatol. Vagyis bizonyítékot arra, hogy a tervezett ' épületet képes lesz megépíttetni. Most pénz nélkül már nem terveztethet a beruházó. De a kivitelezői kapacitás? És egyáltalán: a kivitelező? Tervezés közben a születő ' tervet egyeztetni kell a kiERDEKEK ÉS ELLENTMONDÁSOK Kihasználatlan öntözési lehetőségek Szomjaznak a szántóföldi növények j Mát- negyedik hete tart a szárazság az Alföld déli ré| szén. A tartós meleg a földek felső zónáját teljesen ki! szárította, s ahogy a gazdák mondják: „furulyázik" a kukorica. Levelei összesodródnak. így próbál védekezni a növény az aszály ellen, hogy csökkentse az elpárolgást, a nedvességveszteséget. Sínylődnek az egyéb szántóföldi kultúrák is. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint a gazdaságok nem használják ki jól az öntözési lehetőségeket. Az igazgatósag körzeteben a vizkiveteli müvek másodpercenként 24 ezer liter vizet képesek a folyókból kiemelni. de ennek húsz-huszonöt százalékát fogyasztják csak az érdekelt gazdaságok. Vasárnapokon pedig még enynyit sem. A főcsatornákban mindig van elegendő víz és csupán a téeszken, az állami gazdaságokon múlik, hogy jó munkaszervezessel továbbvezessék a szomjazó földekre. Öntözni minden erővel, ez most nagyon fontos teendő. Az sem lehet kifogás, hogy kevés a berendezés, mert az ősi barázdás öntözési módszer is hasznos, és csupán fillerekbe kerül. .Ezer liter viz elvezetése igy mindössze hat fillérbe kerül, míg a korszerű esőztető berendezésekkel 80—120 fillérbe. 'Az esőre várakozó, tétlenkedő gazdaságok mellett szerencsére vannak olyanok, amelyek idejében felvették a küzdelmet az aszállyal, A Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat jelentése szerint például a szegedi Felszabadulás és a tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezetben hétszáz. Illetve hatszáz holdat öntöznek rendszeresen. A kertészeti növényeken kívül mesterséges csapadékkal árasztják el a szántóföldi növények egy részét is. Csak néhány példa. Ennél több terv készült értelmetlenül. céltalanul. Mert az érdekek ellentmondanak egymásnak. Jó példa az orosházi eset. A téglablokkos megoldás — amihez ragaszkodott a kivitelező — mérhetetlenül megdrágítja az épületet. Mert az üzletek födémjét acélszerkezettel kell megerősíteni. A kivitelező azért ragaszkodik ehhez, mert közel van a téglablokkot gyártó üzem, amelynek ki kelí használni a kapacitását. Ezt diktálja nemcsak az építőipar, hanem a népgazdaság érdeke is. Ám, a népgazdaság érdeke azt is megkövetelné, hogy az épület minél olcsóbb legyen. De hát az sokkal drágább lesz. No meg a népgazdaság érdeke azt is kívánná, hogy a tervező munkája ne a fiók számára készüljön. Így viszont kérdéses, hajlandó lesz-e az OTP a sokkal drágább épületet elkészíttetni. Mert kérdés, hogy egyáltalán el tudja-e adni az igy megdrágult lakásokat. Nehéz az érdekek közt igazságot tenni. Hiszen mindhárom fél igazát a népgazdaság érdeke is támogatja. Mindhárom félét, Olcsó a tervezés Magyarországon. A kiviteli összegnek a tervezés dija általában másfél százaléka. Nagyritkán éri el a 3 százalékot. Lehet, hogy ezért is készül anynyi felesleges terv. És viszonylag kevés a hozzáértő szakember a beruházóknál, akik tudják, mit akarnak, és azt mennyiből lehet kihozni. Elkészül a terv, aztán javítgatni kell, olcsóbbá tenni a kivitelezést. Például olcsóbb burkolattal, a homlokzat igénytelenebb kiképzésével. Csakhogy akkor 2—3 évtized alatt a különbözet rámegy a tatarozásra. Később pedig a többszöröse is. A fővárosi IKV elképesztő adatai alapján: a 30 —40 éves épületek karbantartási költsége alig több. mint az elmúlt tíz évben épülteké. De hát a beruházónak az a fontos, hogy az épület elkészüljön. Méghozzá a meglevő penz'oöl. Így aztán sokszor nem törődik azzal, mi lesz tíz, vagy húsz év múlva. Nem gondolnak arra, hogy egv épület 80—100 esztendőre szolgai. Igaz, sok tekintetben vál« tozott a helyzet. A csak beruházással foglalkozó vállalatoknál már jó szakemberek vannak. Ám, végső soron a kivitelezők döntenek, mit hajlandók megcsinálni. Pedig a műszaki fejlődés irányát a tervezés kellene hogy megszabja. Emberek százai dolgoznak •a tervező vállalatoknál. Sokan vannak, jó tudással, nagy felkészültséggel. Ara sok munkájuk kárba vész. Sokat dolgoznak hiába, gyakran kényszerülnek félmegoldásra. Néha feleslegesnek érzik tudásukat, agyukat, a szellemi tőkét. Pedig Magyarország világéletében tőkeszegény ország volt. És szellemi tőkében ma sem vagyunk gazdagok. Annyira legalábbis nem, hogy még a fióknak is jusson belőle. Szávay István Műemlékvédelem Egerben szerdán befejeződött az ország egyetlen műemlékvédelemmel foglalkozó nyári egyeteme. Az első alkalommal tartott egri tudományos rendezvényre tíz országból érkeztek vendégek. A hallgatók, az előadások kiegészítéséként tanulmányozták Heves megye és Eger műemlékeit is. A technika házában rendezett záróünnepségen Dancs Lajos, a városi tanács elnökhelyettese átnyújtotta a diplomákat az egri nyári egyetem részvevőinek.