Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-08 / 186. szám

VASARNAP, 197L AUGUSZTUS í. 3 Nemzetközi tűzoltó­delegáció Szegeden A szocialista országok ha­zánkban tanácskozó 9. nem­zetközi tűzoltó-konferenciá­jának küldötted tegnap, szombat délután megyénkbe látogattak Horváth Sándor ezredesnek, a BM Országos Tűzrendészeti Parancsnokság helyettes vezetőjének kísé­retével. A bolgár küldöttsé­get Ilija Penev Doncsev ve­zérőrnagy, küldöttséget ság vezetője fogadta. Meg­jelent a fogadáson dr. Ke­lemen Miklós rendőr ezre­des, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság veze­tője, dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bi­zottsága titkára, dr. Kovács Lajos, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Kovács Imre, a megyei tanács el­a csehszlovák nökhelyettese, s Takács Já­Errül Hnidka nos, a városi tanács elnök­ezredes, a kubai küldöttsé- helyettese, get Jüan Terry hadnagy, a A nemzetközi tűzoltó-kon­lengyel küldöttséget Zyg- ferencia résztvevőit Kovács munt Jarosz ezredes, a mon- Imre, a megyei tanács el­gol küldöttséget Zs. Zsan- nökhelyettese üdvözölte. A zsiv ezredes, az NDK kül- szívélyes légkörben lezajlott döttségét Kari Glássel ezre- fogadás után Emil Hnidka des, a román küldöttséget Toropoc Benőne ezredes, a szovjet küldöttséget Georgoj Petrovics Skremenszkij ez­redes vezette. ezredes, a Szlovák Szocia­lista Köztársaság tűzoltó pa­rancsnoka köszönte meg a vendéglátást, majd a kül­döttség üzemlátogatáson vett A magas rangú vendégeket részt, a Szegedi Paprikafeldolgozó A tűzoltó-konferencia kül­Vállalatnál Pollák Zoltán döttei este a Dóm téren igazgató és Csete György al- megtekintették a Borisz Go­ezredes, a Csongrád megyei dunov előadását, majd visz­Tűzrendészetá Parancsnok- szautaztak Budapestre. II szakértői működés szabályozása Az Igazságügyi Közlöny­ben kormányrendelet jelent meg a szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról. A rendelet szerint szakértői címet az használhat, és a rendelet szerinti szakértői működést csak az végezhet (szakér­tői véleményt az nyilvánít­hat), aki erre engedélyt ka­pott, és ennek alapján a szakértők nyilvántartásába bejegyezték. A Magyar Tudományos Akadémia rendes és levele­ző tagja, tudományos foko­zattal rendelkező személy és egyetemi tanár a rendelet szerint engedély nélkül is használhatja a szakértői cí­met és szakértőként működ­het. A szakértői tevékeny­ségre jogosító engedélyt a tevékenység jellege szerint illetékes miniszter, illetve országos hatáskörű állami szerv vezetője adja. (MTI) Pontonhidépítés a Dunán Csehszlovák, szovjet és magyar katonák mintaszerű együttműködése az Opál—71 gyakorlaton Mártélyí paletta *.<'Jjt.v. •SMSFK®' Fiatalok jönnek szembe, hónuk alatt mappa, rajztáb­la. A KISZ KB megbízásá­ból a KISZ Csongrád me­gyei Bizottsága által rende­zett VI. országos mártélyi ifjúsági képzőművészeti tá­bor lakói. Témát keresnek napi feladatukhoz. A töltés után el­téveszt­A RÉSZT­VEVŐK hogy műhely alakuljon ki. ahol a németekre találtunk. Egy-egy művésztanárra 15 akikről végülis csak kiderült, fiatal jut. Ilyen kis csopor- hogy táborlakók. Czakó Já­tokkal valóban lehet dolgoz- nos szegedi. Állványán a ni. spatni és a henger nyomán a Holt-Tisza színei-formái — Szak- bontakoznak, mailag _ itt lent túl üres a kép. ideális Bontsd meg a csónakok for­a kör- máival! — adja a tanácsot nyezet — mondja Fodor Jó- Fodor József. A csehszlovák, szovjet és meg. Az átkelést a magyar magyar csapatok részvételé- néphadsereg folyami flotillá­vel hazánkban megtartott jának hajói biztosították, és Opál—71 elnevezésű harcá- részben ellátták a légitáma­szati együttműködési gyiakor- dás elleni védelmet is. Az lat egyik fontos mozzanata aknász naszádok feladata az volt: pontonhíd építése a volt, hogy az ..ellenség" ál­Dunán, amelyet a sajtó kép- tal telepített víziaknákat viselői is megszemléltek. A megsemmisítsék. A rögtön­hídverés azért vált szüksé- zött „hadihíd" teherbíró-ké­gessé, mert a feltételezett pességére, korszerűsítésére ellenség nagyarányú rom- jellemző, hogy azon a harc­bolást végzett, és egy hosszú Duna-szakaszon minden hi­dat megsemmisített. Ennek következtében a délnyugati „front" csapatai között meg­szűnt a frontális összeköt­tetés. A frontútvonal megte­remtése érdekében a pa­kocsik 30 kilométeres se­bességgel, a gépkocsik pedig sebességkorlátozás nélkül haladhattak át. Közben azonban az „el­lenség" sem tétlenkedett: repülői felderítették az át­kelés helyét és légicsapást egy része megrongálódott. Emiatt a magasabb egység parancsnoka úgy intézkedett, rancsnokság olyan döntést mértek a hídra, amelynek hozott, hogy az egyik Duna menti község körzetében 60 tonnás úszóhidat kell építe­ni. Az erre kijelölt erők a harci feladatot olyan helyen hajtották végre, ahol a folyó szélessége megközelíti az 500 métert, mélysége 5 mé­ter. A híd építését a bal par­ton a csehszlovák néphad­sereg, a jobb parton pedig a magyar néphadsereg és a szovjet hadsereg pontonos alegységei végezték. A fel­adat megoldására 45 percet irányoztak elő. A pontonhíd — a mintaszerű együttmű­ködés eredményeként — lé­nyegesen gyorsabban, 30 perc alatt készült el, és így a csapatok átkelése is a ter­vezettnél előbb kezdődhetett hogy az épen maradt ré­szekből húsztonnás hidat epítsenek. A csehszlovák, a szovjet és a magyar katonák ezt a feladatot is gyorsan, pontosan végrehajtották, és hamarosan folytatódott a csapatok átkelése a „három nyelvű" hídon. A harci feladat közös megoldása jól szolgálta a három hadsereg azonos fel­szereléssel rendelkező mű­szaki alakulatai közötti együttműködés fejlesztését, lehetőséget nyújtott a kikép­zésben szerzett tapasztalatok kölcsönös átadására, s egy­ben tovább erősítette a test­véri hadseregek katonáinak fegyverbarátságát. Az Opál—71 hadgyakorlat tegnap befejeződött. Nyári egyetem kapuzárása Szombaton, tegnap be­zárta kapuit az idén negy­venötödször megrendezett debreceni nyári egyetem. Minden eddiginél több kül­földi résztvevője — 23 or­szágból több mint kétszáz hallgatója — volt. A háromhetes nyári egye­tem fő célja a magyar va­lóság, a magyar kultúra és a magyar nyelv megismer­tetése lett. A tanulmányok mellett népdal- és tánctanu­lás, klubösszejövetel, kirán­dulás színesítette a progra­mot. (MTI) zsef festőművész. Valóban, Mártély az Al­jük az föld egyik legszebb helye. A kemping víz, partján az öreg fák, a fák közt sík, termő vidék, gyönyörű — hangzik a viszontkérdés Felirat a bokrok közt ki­feszített vásznon. Alatta a bejárat a színes sátrak kö­zé. Dr. Sebe János, a KISZ Csongrád megyei Bizottsá­gának munkatársa, a tábor — Nem merem. Nem tu­dom úgy megcsinálni, hogy egynemű legyen. — Húzd el a spatnival! És valóban, a kép máris kiegészül lassan az űj kom­pozíciós elemekkel, egyen­Jönnek az ország minden súlyt, jobb atmoszférát kap. sie deutsch? tájáról a fiatalok. Vajon Czakó János különben már irányt. Jobbra, a felé indulunk. A kis tábor. Előtte három lány öreg parasztházak. Hangula­és egy fiú festeget. ta, sőt lelke van errefelé a — Ez a képzőművészeti tájnak, tábor? — Sprechen megértik-e, érzik-e az Al- negyedszer vesz részt a tá­föld világát, Mártély párat- borozásban. Grafikus a ter­lan hangulatát? Mint kide- vezó szövetkezetnél, közel a rült, igen. Aki először van szakmához, itt, kezdetben nehezen ba- _ Nem igaz _ mondja rátkozik a tájjal. Az első na- _ mit jelent, hogy a város­ból kijön az ember. Szinte romantikus a táj. És olyan pókban nem érzi, nem tud egyik vezetője fogad. Invitál, az itteni formákkal mit kez- _ _ _ vezet föl a kis hűvös padlás- deni. De a bizonytalan ke- emberek~ seeítenek nekünk szobába. Ott találjuk a tá- resgélés csak pár napig tart. emDereK segítene* neüun*, bor művésztanárait, Fodor Mert akik másodszor, har- akik érzik ezt a tájat, értik a Józsefet, Holler Lászlót, Lel- madszor járnak itt, már vi- szakmát. kes Istvánt. Hézső Ferenc szik a tradíciót. Kár eldobni lehet épí­nincs itt. ö úgy látszik, ki- Különben minden érkező- t . _ ' n- • 7(iH ment valahová a csoportjá- nek otthonról két-három ké- 1 Delole- a ParDeszea val dolgozni. Mert a tábor pét előre be kell küldenie a F°dor József, és a fa tövé­üres, a gyerekek kint feste- szervező bizottsághoz. Abból ben ülő kecskeméti kislány, nek a tájban. Csak egy fes- válogatják ki a tábor után Miklós Aliz másodikos gim­tőállványnál szorgoskodik megnyüó kiállítás anyagát. nazista között folytatódik A valaki a sátrak előtt. És még egy fontos szerepe Minden megyéből jöttek a van a beküldött képeknek. A táborba. Magyarországról zsüri> vagyis a tábor mű­összesen ötvenen, hatan az vésztanárai azokból ismerik NDK-ból, Halle városából, me§ a gyerekeket. Abból in­öten pedig a szomszédos Sza- dúlnak ki a segitségadásban, badkáról. A megyei és vá- onnan tudják, mit, kinél és lem­rosi művelődési osztályok hogyan érdemes fejleszteni, — Egy kis okkert keversz válogatták ki a tábor részt- mit kel1 megtartani a gye- ultramarinnal és megkapod a vevőit, a megadott keretszá- rekek sajat maguktól elért tónust mok és az egyéni eredmé- eredményeiből, nyek, a tehetség alapján. Mert sokan jönnek kisfal­vita tárgya egy szép, artisz­tikus akvarell-folt egy rajz­lap felső részén. — Vizet nem tudok fes­És már mutatja is. A la­Legtöbben középiskolások, de vakból. Olyanok, akik sem- Pon születik a víz, áttűz raj­vannak köztük szakmunká- miféle képzésben nem része- ta a papír fehérje. (•iíHnlr A l.i.'il. ..4.Z Miklós Aliz és Juhász Te­sok, főiskolások is. És bol­dog ember, aki itt lehet. Mert csak kevesen kaphat­tak meghívót a táborba, akár tízszer ennyien is jönnének. Igaz, a kis keretszámnak elő­nye is van, részint az, hogy aki jöhet, dolgozni jön. A hatvanas létszám arra is jó, sültek. A saját fejük után mentek és nem eredményte- , . lenül. Dehát sokat kell még rezia a kecskeméti Kodály csiszolni rajtuk. Itt naponta Zoltán ének-zenei iskola ta­több feladatot is kapnak, elő- nulói. Szakköri tagok. Most panaszkodnak és örülnek is. időlegesen vállalhatjuk például a költségvetés esetleges hiányát, vagy a külkereskedelmi kivitel mértékét meg­haladó behozatalt. Ezt az átmeneti áldozatot és adósságot ugyanis a kor­szerű és gazdaságos termelő kapaci­tások gyors üzembe helyezése kamatos­tól visszafizetheti. A nagyarányú soronkívüli beruhá­zások és bankhitelek azonban sajnos már a harmadik ötéves terv idősza­kában sem térültek meg gyorsan. Bi­zonyítja ezt, hogy öt év alatt a befe­jezetlen beruházások értéke több mint megkétszereződött, s 1970 végén elérte a 70 milliárd forintot. Ez lé­nyegében egy egész évi beruházás összegének mintegy 80 százaléka. Az egyes terven felüli beruházási döntések külön-külön bármennyire indokoltak, hatékonyak is, végered­ményben szétforgácsolják a népgaz­daság építő- és szerelőkapacitását, el­nyújtják a kivitelezési időt, növelik a parlagon heverő értékeket. Mert a beruházások országos mértékét, érté­két. az elméleti lehetőségeken túl na­gyon gyakorlatiasan behatárolja a ki­vitelezést végző vállalatok teljesítmé­nye Némileg leegyszerűsítve a dol­gokat, azt mondhatjuk, hogy ha pél­dául öt év alatt 400 üzem felépítésé­hez van az országban elegendő anyag, építőgép, szakember. segédmunkás stb., akkor ne kezdjünk el egyszerre 600-at. Mert így a 400 sem épülhet fel, hanem jobb esetben annak csu­pán egy töredéke. Az egyik helyen így az ötödik év végén a csarnok áll üresen, a másik helyen az udvaron új gépek hevernek, mert nem készült el az épület. És sorolhatjuk a befejezet­len beruházások megannyi variáció­ját. A realitástól elszakadt igények meg­valósulásának, a légvárak felépítésé­nek útját állják a gazdasági törvé­nyek. A hatékony tervezés, az ésszerű előrelátás okosan számol e törvények­kel. Az imént leegyszerűsített példáló­zásnál maradva, ha csupán 100 új üzem építését kezdik meg, s ezekre összpontosítanak minden erőt, anya­got. eszközt, akkor egy év alatt vé­gezhetnek a kivitelezéssel. A követ­kező években pedig hasonló gyorsa­sággal felépülhet újabb száz, miköz­ben az előző száz már termel, hasz­not hajt. Így az első esztendő befek­tetése nem lesz sokáig holt érték, s az ötödik év végéig annak nagy része, esetleg egésze megtérül. A koncent­rált, gyors beruházások további elő­nye, hogy a tervezett technika kor­szerű marad, s nem évül el a végnél­küli kivitelezéssel. Vagyis, aki kevesebbet markol, az többet fog. A beruházási javak kon­centrálásával, hatékony felhasználásá­val több lakóház, iskola, óvoda, kór­ház, üzlet is épülhet. De csak akkor, ha nem vállalkozunk többre, mint amennyire a népgazdaság, az építő-, az építőanyag-, a szerelőipar teher­bírása „hitelesítve van". Sem a vál­lalat, a szövetkezet, sem az ország beruházási programja nem lehet te­hát kívánságlista. Korunkban, amikor a tudomány, a technika fejlődése szinte felülmúlja a fantázia szárnya­lását. különösen kísért az igények és a lehetőségek éles összeütközésének veszélye. Az egyszerre mindent aka­rás semmivé válhat. Hiába céloztuk meg a csúcsot, az évekig elhúzódó beruházásokkal végül is az elmara­dott technikát konzerváljuk. Erőinket reálisan számba véve nem támadha­tunk széles fronton, nem építhetünk, nem korszerűsíthetünk egyszerre mindent, csupán a kulcspontokon ér­hetünk el gyorsan átütő, a társadal­mi, gazdasági haladást hatékonyan szolgáló eredményeket. Kovács József (A cikk befejező részét kedden kö­zöljük.) te reggeltől estig festenek, rajzolnak. Nem könnyű a tábor, főként azoknak, akik eddig nem dolgoztak rend­szeresen, akiknél hiányzottá rendszeres képzés. VIZET NEM TUDOK A strand másik ol­dalán egy öreg fa árnyékában, pár méterre a víztől hárman is dolgoznak. Nem messze attól a helytől. Rengeteg a téma, gyönyörű a táj — mondják —, csak ki­csit sok a munka, fárasztó. — De hát — fogja kezébe az ecsetet újra Miklós Aliz — rajztanárnak készülök. Kell a gyakorlás. A délelőtt feladata külön­ben képépítés volt rokons>+ nekkel. Szávay István Lengyel papíripari üzem Balatonfűzfőn A Technoimpex és a len­gyel Polimpex külkereske­delmi vállalat megállapodá­sa szerint szeptemberben Balatonfűzfőn lengyel szak­emberek megkezdik a füz­rendezését szállítják, hanem magát az üzemet is félépí­tik. A 43 000 légköbméteres előkészítőüzemben a raktá­rak és a szociális intézmé­nyek is helyet kapnak. Az fői papírgyár anyagelőkészí- előkészítő üzemegység afüz­t:_.Uzemenek .építfsét' Az új fői papírgyár fokozatos re­üzemegység felépítése azért szükséges, mert a jelenlegi anyagelőkészítő üzem bau­xitbetonos épületben van és különben sem felel már meg a követelményeknek. A Technoimpex tájékoztatása szerint első ízben került sor ilyen külkereskedelmi meg­állapodásra, amikor a kül­földi szakemberek nemcsak az importált üzem gépi be­konstrukciójának első lépé­se. Az épületet főleg a Len­gyelországból érkező előre'­gyártott épület- és tetőszer­kezeti elemekből állítják össze. Az építők a jövő év má­sodik felében adják át he­lyüket a gépszerelőknek és az új üzem 1973-ban készül

Next

/
Oldalképek
Tartalom