Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-31 / 204. szám

SZERDA, 1971. AUGUSZTUS 31. Gépesített tantermek Az NDK-beli lübbentiul Krupszkaja felsőiskola 5—10 osztályainak tanulói az új tanévben teljesen „gépesí­tett" tantermekben folytat­ják majd tanulmányaikat. A hugyományos falitáblát ve­títővászon és mágneses táb­la váltotta fel. A tanári ka­tedra a modern szemléltető eszközök, köztük az iskolai tv távirányítására szolgál. Az első tíz tanterem újjá­építését már befejezték, a következő Időszakban kerül sor a többi tanterem kor­szerűsítésére. (MTI) Pénz - műanyagból Különböző színű mű­anyag pénzérméket — cen­tet és rúpiát — bocsátottak kl az Indiai-óceán egyik legnagyobb szigetcsoportján, a Kókusz-sztgeteken. Eddig a pénzérméket elefántcsont­ból készítették, az elefánt­csont azonban használat közben Igen gyorsan kopott. Emlékezés Hámán Katóra I. KERÜLET Házasság: Aprő László és Ve­res Piroska. Kiss Komán Péter cs Tihanyi Ildikó. Tandl Lujos ós Hontl Katalin, Gyulai fareno és GaramvMgyl Klára, Nagy Viktor és Marton Anna. CraJ­ozár Tibor és Boris Ilona, Kiss András ós Meggyesy Ilona, Tóth László és Németh Mária, Szom­bati János és Laczi Klára. Pé­ter István és Fehér Julianna, Pór István és Ferenez Erzsébet, Tanács Péter és Kálmán Ágnes, Németh Jenő és Tombácz Sa­rolta, Tasnádl Ferenc és Molnár Mária, Házi Lajos és Kordás Irén. Bátianos István és Kiss Erzsébet, Szabó István és Ivánka Katalin. Árendás Péter és papp Marta. dr. Szursent József én Medgyes Eva, Melszter József éa Bozsókl Anna. Zana László és Mltter Anna, Vince Ferenc és Molnár Mária, Nagy Lajos és Tóth Sarolta, Kovács lltla és Balogh Berta. Makra Mihály ós Molnár-Tóth Klára, dr Szabó' Pál és Forgó Zsuzsanna, dr. Kásl Gyula és dr. Réti Márlu, dr. Stumpf Gábor és Dóka Irén, Lázár Sándor és VargH Anna. Szigeti Ferenc és Rigó Irén, Hollós Imre és Szabó Margit, Véghseö György és Somlai Má­ria. Jancsika Sándor ós Borsos Rozália Ágnes, Székelyhídi György és Lovas Eszter. .!am­rik Lajos ós Nagy Mária há­zasságot kötöttek. Születés: Szél László és Szdts Ágnesnek László, Bunkóczi Menyhért és Boros Máriának Mária Tünde. Krisztin Imre és Csiszár Máriának László, Mc­gyeal Antal és Varga Ilonának Ilona. Ördög László és Varga Plroakának Ilona. Hemzö Sándor és Boros-Gyevl Zsuzsannának Judit, Stefkovlch Károly és Kö­rösi Erzsébetnek Katalin. Mol­nár Pál és Temesvári Irénnek Edit. dr. Magassy Dánlel éa Szabó Erzsébetnek Zsuzsanna, Szabó János és Kovács Rozáliá­nak Rózsa. Szabó Jánoa és Ko­vács Rozáliának Ildikó. Llpták János és Galiba Ilonának Ilona, Harsányl Tibor éa Hegedűs Gyöngyinek Nóra Zsuzsanna, Rácz Lajos és Kószó Annának Andrea, Tóth Károly és Kiss Erzsébetnek Sándor. Dobál An­tal és Szabó Zsuzsannának Zsu­zsanna, dr. Lonlvlcs János és dr. Rózsa Zsuzsannának Zsu­zsanna. Nógrádi Béla és oyetval Ilonának Gabriella. Llppal Lász­ló ós Gunles Erzsébetnek Edit Ibolya, Paronal Sándor és Erdős Margitnak Melánia Margit. Bt­czók László é« Márta Emmának Mónika Emma. Kovács Pál ós Tornán Máriának Szilvia, Tiszai Károly ós Baki Máriának Ttméa Mária, Horváth Imre és Ábra­hám Máriának Zoltán. Nógy­ökrü László és Rekeczkl Máriá­nak László Attila, Szokody Sán­dor és Szlovák Zsuzsannának Fedor. Kalapács István és Makra Máriának Krisztina, Eperjesi László és Telek Julian­nának László Attila, Zlrcher Fe­renc és Hős Irénnek Márta Emília, Péter-Szabó Zoltán és Gémes Rozáliának Zoltán, Mar­tin Ferenc és Pálmai Évának Erika. Juhász György és Nyer­ges Juditnak Péter. Kocsonyl János és UJJ Piroskának Gab­riella, Jakus Imre és Mihály Zsuzsannának Imre István, Bu­Anyakönyvi hirek dal István és Huszár Máriának Gyula, llia István és Kanász Arankának Csaba Lajos. Bende József és Kovács Juliannának Zoltán, Judlk Péter és Fazekai Katalinnak Barbara, dr. Cnnja­vcc Elek és dr. Timár Máriának Judit. Erdösl Pál és Meleg Má­riának Krisztina. Beke Rudolf és Szűcs Ildikónak Péter Ru­dolf, dr. Mnrótl Imre és dr. Pa­taky Szerénnek Zoltán. Gyurkó Mihály és Nagy Piroskának Györgyi Anita. Frank Ferenc és Pintér Klárának Ildikó. Se­bők László és Tóth Erzsébetnek Márta Erzsébet, Szabó János és Varga Máriának Attila. Lele Antal tó Márton Jusztinának Csaba Gábor. Bodó Mihály és Molnár Ilonának Gabriella, Pocskal Zoltán és Sfpos Máriá­nak Zoltán, Kovács Imre és Szécsl Margitnak Róbert. Csótl János és Tóth Rozáliának László, Tomonicska Péter és Kovács Margitnak Zoltán, Gedey József és Joó Máriának Zoltán, Bodré János és Tóth Erzsébetnek Ág­nes, Pópity István és papp Irénnek István, Kertész István és Füredi Annának László Ró­bert. SudR Jenő és dr. Miklós Máriának Magdolna, Csávás Já­nos és Síkhegyi Borbálának Zoltán János. Földesi Károly és Nagy Rózának Tamás, Tóth Zol­tán és Vékony Évának Eva, Gárgyán József és Sólya Iloná­nak Erika, Bíró József és Nagy Honának Oabrlella Rita, Juhász Károly tó Takács Katalinnak Katalin Hilda. Szabó István és Török Annának István, Béres Gábor és Brlganer Máriának Gábor. Asztalos István és Andó Piroskának Anikó, Bujdos László és Lengyel Eszternek Attila László, Kotroazó Pál és Rescslk Gizellának Oábor, Bíró János és Szabó Klárának Csaba. Adorjányl Sándor és Ocskay Ágnesnek Eszter Berta, Ador­jányl Sándor és Ocskay Ágnes­nek Klára Brigitta. Gyűrű And­rás és Csamangó Klárának And­rea Oabrlella, Vlncze István és Ocskó Ilonának István, Kis Szilveszter és Marton Olgának Anita, Heller István és Szlro­vlcza Honának István, Lévai Sándor cs Pácra Erzsébetnek Csaba. Lantos János és Nagy Rozáliának Erika, Bálint Dávid és Illés Ilonának Ilona, Dbrmer Henrik és Székesl Ilonának Ilona Hilda, Törők István éa Turzó Ilonának Attila, Gábor, Neumann György és Bánfl Ilo­nának Ilona nevű gyermeke született. Halálozás: Kársai Istvánné Móricz Julianna, Mlkla András­né Nagy Rozália, Horváth An­kának Márta Rozália. Csaimangó talné Tóth Veronika, Perecz Márton, Balogl Ferenc, Kardoá Jenó. Zstgó János, dr Benkő Sándor, Szemenyel Albert. Makra István, Fazekas Istvánné Szélpál Rozália, Szabó Gyula, Csókást István, Bányai János meghaltak. II. KERÜLET Házasságkötést Faggyas István és Vass Jolán, Sólyom Béla és Balog Mária Anna. Kucsera Zoltán Imre és Hévízi Eva, La­katos Tibor Károly és Tóth Zsuzsanna Magdolna. Furák Attila János és Letsch Ilona Mária. Berkó Péter és Ka­lovszki Eva Mária, Bárkányi György és Rátkai Sarolta, Bo­gos Ferenc és Kis Eva, Nagy János és Hajdú Katalin. Hege­dűs Mihály és Pördl Zsuzsanna. Vastag István József és Srölldsl Ilona. Dobó György Szilveszter és Szobotka Katalin Etelka há­zasságot kötöttek. Halálozást Német András. Ba­kos Péter, Takács Jánosné Székblró Terézia meghaltak, in. KERÜLET Születés: Kovács Pálnak és Pintér Mártának László, Kovács Pálnak és Pintér Mártának Pé­ter, Németh Istvánnak és Sánta Ibolyának Zsuzsanna Odry Ká­rolynak és Kádár-Német Aran­kának Krisztián Zsolt. Zrtllei András Istvánnak és Báló Ka­talinnak Katalin Mária. Botba Andrásnak és Horváth Rozáliá­nak András. Helm Oéza György­nek és Berta Mártának Kriszti­na, Héli Péternek és Plllinger Katalinnak Péter György, Mol­nár Istvánnak és Görög Irénnek Tünde Irén, Nátyl Csaba Ár­pádnak és Pásztor Zsuzsanná­nak Róbert. Rácz Zoltán István­nak és Fejes Mária Gizellának Zoltán, Takács Károlynak és Papp Eva Máriának Adrién, Denucz Györgynek és Hézlnger Erzsébetnek György, Hamvay­Kovács Imrének és Lugosl Má­riának Imre Zsolt. Helntz Gyu­lának és Gyuris Rózaa Klárának Tamás Gyula, Kálmán Miklós Dávidnak és Orosz Katalinnak Katalin, Kovács Ferenc litván­nak éa Vldács Erzsébetnek An­namária, Bálint Józsefnek és Kisagócsi Mária Teréziának Zsolt József, Lajkó Mátyás Jó­zsefnek és Mészáros Klára Ju­liannának László, Szalma Ist­vánnak és Kovács Rozália Ktel­Istvánnak éa Pesti Gizellának Csaba István, Galló József And­rásnak és Szabó Mária Honának Gabriella Andrea, Gyuris Mi­hálynak és Patlk Erzsébetnek Erzsébet. Simon Jánosnak és Csontos Máriának János Mihály, Nagy Antal Gyulának és Kiss Erzsébetnek András. Üveges Lászlónak és Süli Anna Mar­gitnak László, Rácz Gézának és Argyelán Ilonának Géz,a György, Varga Istvánnak éa BOrcsök Juliannának Zsolt, Kenéz Mi­hálynak és Süle Juliannának Csaba, Antal László Gyulának és /.alga Violának Anikó. Dtt­mötör Antalnak és Szegedi Er­zsébetnek Antal Zsolt, Lóczl Jenőnek és Pap Anna Ilonának Zsolt. Papp István Jenőnek és Bélák Magdolna Vilmának Zsolt István, Vörös Péter Pál­nak és Fodor Honának Márta nevű gyermeke született. Halálozás: Krlska József, Jár­mai Vllmosné Weisenfeld Irma, Tanács Mátyásné Semperger Ka­talin. Lehota Lászlóné Verebes Mária, Takács Lajos. Páll Jó­zsef, Vőneki Vince, Helm Krisz­tina, Karasz Józsefné Mészáros Matild, Révész József, Szilágyi István, Galló Istvánné Venczel Katalin meghalt. Hámün Kató falusi lány volt. 1884-ben született. Szü­lei korán meghaltak. A nagy család minden terhe rázudult ekkor ... Tanulni szeretett volna. A vasútnál pénztáros volt naponta tíz órán át, a másik nyolc órát otthon dolgozta. Harminc­négy esztendős volt, amikor Budapestre, a Nyugati pá­lyaudvarra helyezték. * Aránylag későn Ismerke­dett meg a szervezettség erejével. És mindjárt a ma­gyar munkásmozgalom egyik nagy alakja, a vasutasok kedvelt szónoka, dr. Land­ler Jenó figyelt fel rá. Első beszélgetésük nem tartott hosszú Ideig, de meghatáro­zó jelentőségű volt Hámán Kató fejlődése szempontjá­ból. Bekapcsolódott u szak­szervezeti mozgalomba, és néhány hónap múlva már sztrájkot szervezett. Landler megajándékozta az érdeklődő nőt egy so­kat forgatott, szakadozott könyvvei is. Hámán Kató egész éjjel ezt olvasta, és ezután százszor elővette még Marx és Engels gyújtó hatá­sú Kommunista kiáltványát. A tanácsköztársaság ide­jén Landler Jenő népbiztos volt, Hémán Kató forradal­mi szervező. A fehérterror Landlert menekülésre kény­szerítette. Hámán Kató Itt­hon maradt és a vegyipar­ban helyezkedett el. Nem volt erős fizikumú; a mér­gező anyagok belégzése gyor­san aláásta egészségét. Ke­gyetlenek voltak az üldözé­sek, amelyekben forradalmi tevékenysége miatt volt ré­sze: összesen tízszer tartóz­tatták le és ítélték el hosz­szabb-rövidebb börtönbünte­tésre. De minden új megpró­báltatás csak a kommunis­ta meggyőződést szilárdítot­ta benne. Az újjászerveződő kom­munista párt az illegalitás­ban jelentős feladatokkal bízta meg. Nagy nehézségek árán eljutott a párt első kongresszusára, Bécsbe ls, ahol az a feladat várt a küldöttekre, hogy kidolgoz­zák az itthoni Illegális és legális harc stratégiáját és taktikáját. Hámán Kató többször hoz­zászólt a vitához. Az akkor negyvenegy éves asszony sokoldalúan elemezte a ma­gyarországi helyzetet. Ekkor lett az Illegális Központi Bizottság tagja. » Az I. kongresszus határo­zatainak itthoni alkalmazá­sában Hámán Kató nagy si­kereket ért el. A féllegális Magyar Szocialista Munkás­párt egyik vezetőjeként azonban tömérdek üldözést kellett elviselnie. Egészségi állapota mind elviselhetetle­nebbé vélt; a börtönből ls feltételes szabadságot ka­pott emiatt.' A nagyszerű kommunista asszony még ezt a lehetőséget is arra hasz­nálta fel, hogy a párt kül­földi vezetőihez, Bécsbe utazzék. 1927 különösen hi­deg telén, embercsempészek segítségével ment át a hóval és jéggel borított határmenti erdőkön. Magas lázzal, tel­jesen elcsigázva érkezett meg az osztrák fővárosba, ahol tanítómesterét, Landler Je­nőt a kórházban látta utol­jára viszont: a súlyos szív­baj már akkor elhatalmaso­dott a párt kiváló vezető­jén. (Egy év múlva halt meg Franciaországban.) Hámán Kató a magyarországi bör­tönviszonyokkal kapcsolatos személyes tapasztalatairól számolt be ezen az utolsó beszélgetésen. Landler azt a tanácsot adta neki, hogy hazatérése után szélesebben szervezzék meg a bebörtön­zöttek megsegítésére szolgá­ló társadalmi mozgalmat, a Vörös Segélyt. Hámán Kató erejéből sok mindenre telt; az újjászer­vezett Vörös Segély ez idő­től egyik nagy támasza lett a pártnak. De többet volt kínzókamrában, börtönben, mint szabadon. Utolsó, 51 éves korában készült arcké­Hozzáértő, tudós férfiak mondják, hogy az emberi agy mechanikus működését a kiberne­tikus gépek hovatovább helyettesíteni kepesek. Sőt, egy elektronikus számológép pillanatok alatt annyi számot ad össze, von ki stb. ameny­nylt neves fejszámoló művészek együttesen leg­följebb egy év alatt volnának képesek. Azt is mondják: ezek a központilag vezérelt halálílnom precíziós gépek csodálatosan pontosak, érzéke­nyek. Gombnyomás és mint az őrült: készítik a statisztikát, mtfenét. Laikus lévén eltátom a szám, amikor ilyesmit olvasok népszerű tudományos tápunkban. Laikus lévén álmodozni kezdek. De Jó volna, hu komoly tudós, vagy akár egy nemzetközi tudóskollektiva feltalálná szép csöndben, az emberi szivjóság ki­bernetikai gépét. Az özvegyek, az árvák, az el­hagyottak, a szerelmi búbánatosak odajárhatná­nak az állami jóság kibernetikai gépének jó kút­jához gyógyírért. Egyszerű lenne az egész. Mindenki megnyom­ná a gépen a maga kis gombját, és sokáig süt­kérezne, melegedne a neki hiányzó jóságsugár­ban. És a jóság sugura tovább hatna az embe­rekben, még otthon is melegítené őket. És ve­szélyes sugár lenne ez is, mint a radioaktivitás, megfertőzne bennünket, mi tovább adnánk min­denkinek. Elöször a kicsi családunknak, aztán a kollégáknak, aztán mindenkinek, akivel talál­koznánk. Azután mlndenkt mindenkinek és akkor minden ember vidám lenne, örömmel járna haza, szívesen dolgozni.,. Botor almaimban a jóságkibernetika segítsé­gével elrendeztem a világ ügyeit, megoldottam a Kelet és Nyugat problémáját, az ázsiai helyze­tet. Felszabadítottam minden elnyomott népet, kinyitottam a börtönök kapuit, békésen elrendez­tem az embereket a villamosokon és a buszokon. Nem volt már egyetlen boldogtalan ember sem a Földön. Almom rögeszmévé vált. Elhatároztam, hogy addig is, míg valaki ezt a gépet felfedezi, és államunknak telik a megvásárlásra, én ajándé­kozom meg az emberiséget jósággal. Az elhatározásomat szép csendben vertem nagydobra, egyébként fölöslegesen, hiszen a sze­memben már régen kikönyököl a Jóság. Jött a kollégám, beteg a házmestere, gyomor­perforáció, azonnal szanatóriumba kell szállíta­ni, Vidd pajtás a kocsit, igaz, az államé, de én most az emberi jóság nevében odaadom neked. Minden jót a házmesterednek és minden beteg­nek. Jött a másik kollégám, esküvője lesz a román határ szélén. Vidd pajtás, a kocsit, az emberi boldogság egyik kelléke, hogy messzi utakon ne gyalog júrjék... Jöttek még vagy tízen kocslügyben hozzám, és én boldog voltam, hogy segíthettem rajtuk. Bol­dogságot kívántam a nászúthoz, boldogságot kí­vántam az új tévékhez, a randevúkhoz... Az állam Jóság tekintetében messze elmaradt szívemtől, megfizettette velem a sok száz kilo­méter árát. De jóságom vakká tett, sem a kol­legákat, sem az államot nem voltam képes szidni. Jósággal mindent le lehet győzni, gondol­tam, a gépet úgyis nemsoká felfedezik, addig kl kell tartanom. Csak az idegesített, hogy közben Vietnamban bombázták az amerikai fiúk az ártatlan lakos­ságot, az Indiai és pakisztáni férfiak pedig egy­másra lövöldöztek és Djakartában a derék pol­gárok már nem hallgattak Sukarno elnökre. Közben Pista, hivatalunk Benjaminkája, elkö­vetett valami kisebb hülyeséget, egy lánnyal Szegeden. A mama nem hagyta, a mama fel­jelentette, a tárgyalást Szegeden tartották. Pista hozzám jatt és elmondta, nincs egy huncut vasa sem, tehát nem tud leutazni a tárgyalásra: Ne­kem sem volt, most ml legyen? Megnyomtam a kis gombot és eszembe jutott a táskaírógépem. Azonnal odaadtam Pistának: vidd el fiam, a zaclba. A pénzből vegyél el kétszáz forintot, az elég lesz útiköltségre, majd megadod, ha lesz. A zálogcédulát és a többi pénzt, hozd vissza ne­kem. Pista Örült, az írógépet hóna alá kapta, el­vitte, aztán eltűnt cédulával, pénzzel együtt. Harmadnap kaptám egy táviratot tőle. „Az írógépre kaptam 620 forintot, a zálogcédulát el­adtam a Marx téren háromszázért, tehát Jövök összesen 920 forinttal. Ne haragudj, meg kellett nősülnöm." Nem haragudtam rá, tudtam, kis idő még, és meglesz a gép. Jóságom mágikus erővel hatott mindenkire. Mancika ls bejött a hivatalomba és elmondta: a vőlegénye egy gazember, nem jött el a randevú­ra, pedig ő megvette a két jegyet a Van, aki for­rón szeretl-rc. Meg sem nyomtam a kisgömböt a szivemen, csak mentem vele a vőlegénye he­lyett, bár kissé zavart, hogy a lány nagyon csi­nos és a hivatalból ismerem. Mozi után a szi­getre mentünk. Éjféltájt arra gondoltam, nagyon rossz ember lehet az a vőlegény, aki ezt a lányt otthagyta. Hajnali háromra még nem találhatták fel a Jóság kibernetikai gépét, mert a rendőr elég gúnyosan írta ki házassági adataimat a sze­mélyazonosságimból. Mancika sírt és csábitónak nevezett. Kissé letörve ballagtam haza. Leültem felesé­gem mellé az ágy szélére, és kifejtettem neki, hogy közeli már az idő, a jóság, az emberi bol­dogság Ideje amikor az ember az embernek em­bere lesz, amikor... A kis csacsi! Míg én az emberiség megváltásá­nak eszméit ecseteltem előtte, ő ásitott egy na­gyot. Felkelt, feketét főzött nekem, ktkefélte a ruhámat, meleg fürdőt készített és megcsókolta az arcomat. Nem értette a jóság kibernetikai el­méletét, szegényke, csak a maga kis ügyeivel fog­lalkozott. De azért nem tudtam rá haragudni. Suha Andor péről már egy megtört, 70 év körülinek tűnő öregasz­szony néz ránk. A tizedik letartóztatást és u börtönt csak kevéssel élte túl. 35 évvel ezelőtt, augusztus 31­én nagy fájdalmak között, kórházban halt meg. * Landler Jenő, a tanító­mester. ha élne, 96 éves len­ne, Hámán Kató, a tanít­vány 87; ilyen nagy távol­ságra a születés napjától már elhalványul a hősi ha­la. tragikuma, és az élők fi­gyelme inkább az életműre irányul. Mindketten fiatalok maradtak a ml korunk em­berének szivében. Utcák, gyárak, intézmények, úttö­rőcsapatok, honvédalakula­tok vették fel nevüket. Mü­vüket történelemórán tanít­ják. Előfutárai és úttörői voltak a marxizmus—le­ninizmus hazai elterjeszté­sének és győzelmének. Máté György NAPI KISLEXIKON a víz­tisztításról Napjainkban egyre na­gyobb gond, hogy tava­ink és folyóink vize — az iparvidékeken külö­nösen — szennyezett. Hasonlóképpen jelentős feladat ivóvizünk tisztí­tása. £ Vízvizsgálat? Olyan laboratóriumi eljárás, amelynek célja a víz használhatóságának megállapítása, ipari, nö­vényvédelmi, öntözési és haltenyésztési szem­pontból, s mindenek­előtt: az emberi fogyasz­tás szempontjából. A vi­zet kémiai, bakterioló­giai és plankton vizsgá­latokkal minősítik. £ Ivóvíz? Az Ivásra és a háztar­tásban használható vizet fizikai, vegyi és bioló­giai eljárásokkal teszik alkalmassá, vagyis tisz­títják. Az Ivóvizet üle­pítőmedencékben men­tesítik a levegő- és úszó tisztátlanságoktól, a kol­loidális szennyezést olyan szűrőkkel (kavics, homok) távolítják el, melyeknek .mechanikai, adszorpciós és biológiai hatásuk van. Az oldott sók közül a keménysé­get okozó mész és mag­néziumtartalom ' csök­kentését lágyitótartá­lyokban vegyszerek ada­golásával érik el. Éppen mert az ivóviz tisztasá­ga egészségügyi szem­pontból rendkívül fon­tos, a víztisztítást, illet­ve a Vezetékbe kerülő víz minőségét kémiai, fi­zikai, mikroszkopikus, biológikus és biokémiai, továbbá bakteriológiai vizsgálatokkal ellenőrzik. £ Ipari víz? Az ipari víz tisztítá­sának két fontos szem­pontja van, egyrészt, fel­használásra alkalmassá tegyék, majd pedig a felhasznált ipari vizet a durva szennyeződéstől tisztítják. A durva szeny­nyeződést (Iszap, ho­mok, olaj és zsiradé­kok), az oldott ásványi sókat és a vízben oldott gázokat kell a felhasz­nálás igényeinek megfe­lelően eltávolítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom