Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-23 / 197. szám

IlETl'Ö, 1971. AUGUSZTUS il Kedvezmények csecsemé örökbefogadásakor II. J.-né munkaviszonyban áll, s szeretne egy háromhetes esccseinőt örökbei'ogadni. Azt kérdezi, jár-e a csecsemő után szülési szabadság az örökbefogadó anyának, s ha igen, miiyen öszszegi segélyre tarthat igényt? Ila a szülési szabadság letelte után nem megy vissza dolgozni a vállalathoz, jogosult lesz-e a gyermek hároméves koráig gyermekgondozási segélyre? A rendelkezések szerint azt a munkaviszonyban ólió nöt, aki csecsemőt fogad örökbe — jogerős örökbefogadási határozat esetén —, az örökbefogadós napját követően megilleti a szülési szabadság, Illetve az említett időponttól még háralevő része, s erre az időre a társadalombiztosítástól a gyermekágyi segély. Olvasónk esetében a szülési szabadság kiszámításánál a gyermek születése előtti négy hetet (28 napot) a szülés előtt kiadottnak kell tekinteni. Továbbá az örökbefogadós napjóig eltelt három hetet ínég le kell vonni a 20 heti szülési szabadságból. A fennmaradó 13 hétre azonban szülési szabadságra tarthat Igényt, illetve erre az Időre gyermekágyi segély illeti meg éppen úgy, mint a szülő anyákat. Vagyis terhességigyermekágyi segélyként munkabére napi átlagának száz százalékára jogosult, ha a szülést megelőző két evben legalább 270 napi biztosítási ideje van. Ha ennél kevesebb, de legalább 180 nap a biztosítási idő, akkor a terhességi-gyermekagyi segély összege a napi átlagnak 50 százaléka. Ha a gyermekgondozási segélyre jogosult anya a segélyezés igénybevételében akadályoztatva van, a gyermek gondozósót, illetve az ezzel kapcsolatban igénybe vehető segélyezést az a személy (nő) igényelheti, aki a gyermek gondozását a továbbiakban ellátja. illetve vállalja. Tehát a rendelet értelmében a gyermekgondozási segély a d/leo/ó nőt sz örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke utón is megilleti. Ilyen fordulhat elő az anya elhalálozása esetén; a szülők válása következtében (a gyermek az apa új házasságába kerül); az anyát a törvény megfosztja a gyermek nevelési, gondozási jogától; az anya vagy a szülők a gyermeket örökbe adják. Ezekben az esetekben a gyermekgondozási segélyjogosultság akkor állapitható meg, ha a gyermek gondozását vállaló nő a segélyezéshez szükséges feltételekkel rendelkezik. Ilyenkor a jogosultsági feltételeket a gyermek elvállalása napjától visszamenőlegesen kell vizsgálni. Vagyis azt kell vizsgálni, hogy a gondozás vállalása napjától visszafelé számított 18 hónapon belül megvan-e a 12 hónapi munkaviszonya, amelyben napi 6 órai elfoglaltsága volt, és a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot kér. Tehát ha olvasónk az elmondott feltételekkel rendelkezik, akkor 13 hétre gyermekágyi segélyre, a szülési szabadság leteltét követően pedig a gyermek hároméves koráig havi 600 forint gyermekgondozási segélyre lesz jogosult. Dr. V. M. A hidon túl, a Torontál tér jobb sorsra érdemes fáinak árnyékába egy krakkói rendszámú Moszkvics áll be a késő délutáni órában. Budapest felől érkezett, lehet, hogy utasai a Balatonnál is elsütkéreztek néhány napig, a vezető, aki családapa egyszemélyben, a térképet nézegeti. Eközben feltárul a hátsó ajtó, két legényke bújik elő a forró vasbörtönből. Amint nézem, egyikük tizenkét éves lehet, a másik talán nyolc. Barnára pörkölődött, csontos kisfiúk, apró fürdőnadrágban. A vezető mellől kilép az anyjuk is, nagyot nyújtózik, megigazítja a sortját, amit napjainkban forrónadrágnak nevezünk. Aztán a tér felé fordul. Igen, a két fiúnak bokorra van szüksége, rövidke terepszemle utón oda is szól nekik, fussanak le nyugodtan a térre, ahol e pillanatban — s lehet, hogy még elég sokáig — lefektetésre váró vascsövek hevernek. Eközben kiszáll az apa is, ő is megropogtatja gémberedett tagjait, és nézi a fiait, milyen ügyesen tájékozódnak az ismeretlen terepen. A képhez tartozik, hogy ezekben a percekben néhány helybeli fiú hancúrozgat a csövek és téglatörmelékek körül. Természetesen magyar fiúk. Azzal, hogy fent az úton megállt egy kocsi, hogy emberek szálltak ki belőle, látszatra egyikük se törődik. A két kis lengyel azonban, amint megkönynyebbült a gyéren takaró bokorban, megáll, s figyeli a játékukat, ami ebben a pillanatban abból áll, hogy versenyeznek, ki tud végigsétálni a fekvő csövön anélkül, hogy lelépne a földre. Az egyik lengyel fiúcskát Sztaseknek hívjók, amit akkor tudok meg, amikor a mama odíiszól nekik, talán azt mondja, hogy sétáljanak, mozogjanak egyet. A fiú visszamosolyog a szép, szőke mamájára, ő is mond valamit, s miután a mama szabadon engedi csikós vágyaikat, odaáll a csőhöz, hogy ő is végigmegy rajta. S ezzel itt most meg is kezdődik a játék. A magyar kisfiúk félreállnak, biztatják a nagyobbik lengyelt, hogy csak rajta, vágjon neki a próbának. Sikerül is elsőre. Aztán a kisebbik fiú következik. Aztán egy magyar, egy lengyel és megint egy magyar, egy lengyel. A szülők rágyújtanak, gyönyörködnek bennük, az apa ránéz olykor az órájára, de a mama leinti. Hagyjuk a gyerekeket — mondhatja szelíden. S a fülledt, nyári délutánban mennek a fiúk felváltva a vascsövön, olykor nagyokat rikkantanak, nevetnek, ha egyik-másik lecsúszik a csőről. Elég sok csövet jártunk meg így együtt a letűnt századokban. Ormos Gerő Zöld kertek A Mezőgazdasági Kiadó az idén hasznos könyvet adott ki; szerzői Debreczy Zsolt és Csapody Vera. „Télen ls zöld kertek" címmel 860 örökzöld növény leírását és ápolását olvashatják el az érdeklődők a könyvben, amit 59 ábrával és 327 növényillusztrócióval láttak el. Általában azt mondhatjuk, hogy azok a növények örökzöldek, amelyek leveleiket legalább két tenyészidőszakon át vagy ennél hoszszabb ideig is megtartják életképes állapotban. Az örökzöldeknél is van lombhullás, de úgy, hogy az idős levelek lehullásának időpontjában egy vagy több levélnemzedék mindig a hajtásokon, illetve vesszőkön marad. Tehát e növények mindig zöldek, azaz örökzöldek. A könyv foglalkozik a télizöldekkel, és félörökzöldekkel is. Különböző szakaszaiban a táj bemutatására is törekszik, így például Szarvas, Vácrótót és Kálmon. Hasznos tanácsokkal szolgál a könyv örökzöldparkok telepítéséhez, terek kialakításához, s nem utolsósorban a szaporításról, ültetésről, telepitésről és ápolásról ad szakmai leírást. Mire kíváncsiak a rádióhallgatók? A rádió egyik legnépszerűbb, legsűrűbben hívott osztálya a műsortájékoztató. Az elmúlt fél évben kerek kettőszázezren csöngették fel az ügyeletet, hogy érdeklődjenek a nyomtatott programban külön nem részletezett műsorszámok felől, vagy hogy közöljék véleményüket, észrevételeiket, elképzeléseiket. Természetesen fontos világpolitikai események olykor jelentősen megnövelik a „kíváncsiskodók" számát. A Holdraszállás vagy a Lunohod-program olykor 500-ra emeli a Bródy Sándor utcai hívásokat, A legtöbben a sztereo kísérleti adások műsora felől tudakozódnak. Nem egyszer vidékről, Törökbálintról, Tatáról is jelentkeznek a hallgatók, hogy átfogó eligazítást kapjanak a zenei csemegékkel bőségesen szolgáló ipari adásról. Sokan „élőben" tolmácsolják véleményüket egy-egy közvetítésről, zenei összeállításról, így a közelmúltban nagy vihart kavart a Riporter kerestetik, a Kaleidoszkóp egyegy műsora, de sokan gratuláltak az országgyűlési tujunlus. FARKAS Gábor: Megnyílt az MTA Szegedi Biológiai Központja. Magyar Tudomány, július—augusztus. kérdései"-ről. Szeged, 1911. június 1—3. Magyar Jog és Külföldi Jogi Szemle, július. BEZEREDY István: Sikeres kai.] — ti relme. — Dóim téri beszélgetés Krasznói Klárával. Szolnok megyei Néplap, aug. 6. lap, aug. 8. F. D.: Bemutatták a Csínom Palkót. — Premier előtti beszélgetés Horváth Zoltánnal. Dunántúli Napló, aug. 8. [NIKOLENYI István] N. I.: Üjabb bemutató Szegeden. Eszakmagyaroroszág, Népújság (Eger), Pest megyei Hírlap, , - .. , Szolnok megyei Néplap, Vas rencia Szegeden. Magyar NemNépe. aug. 8. Kisalföld, aug. 10. zet- auS. 19[A Csinom Polkó bemutatójáról. Fényképpel.] Harmincezer látogató Szege- a szegedi Dóm téren. Népszaden. Szolnok megyei Néplap, badság. aug. 19. [Kritika.] aug. 10. niyés gyei Néplap, aug. 10. kiállításról.) Pali bácsi — Mihelyt megszülettem, rögtön nagy • lettem. Kérdezték már, hogy miért. Azért, mert Nagy Pali vagyok. Apám Nagy Benedek volt, nyugodjon. Benedek bacsinak, vagy Bencének hívták. Így lettem én utána „Bence" Pali... Ennyi a bemutatkozás, és ebben mindjárt benne van az ember is. Tréfás, jó szótehetségű, afféle poétás ember. Jó időben mindennap kinn ül a kispadon, a kövesút mentén. Pár éve egy szerencsétlen baleset érte, azóta két bottal jár. De az út melletti padról kitágul a világ. Előtte zajlik az utca. Aki csak Tápéra igyekszik, vagy innen a városba tart, itt halad el. Gyalogosok, kerékpárosok, lovas kocsin járók sűrűn odaköszönnek, még a buszsofőrök is üdvözlik a padon üldögélő öregembert. Hozzátartozik a tápai nagyutcához. Amikor a tavasszal, már nyiladozó időben Tápéra menet nem láttam szokott helyén, hiányzott. Megtudtam, hogy a télen betegeskedett, hetekig nyomta az ágyat, kórházban is volt, de szívós szervezete — meg az orvosi tudomány — csak legyűrte a bajt. Nem először. Mert nemcsak szavas ember, hanem erős is. Munkabíró, nagy erejű férfi volt javakorában. — Apám Szél Antal tanyáján volt tanyásbérös, évesbérös, Szent György-napkor telt ki az ideje. Én meg hónapos gyerköc voltam, jószágot legeltettem a Kismarosfőben. Kaptam 10 koronát egy hónapra, szalonnát, meg amennyi bocskort el bírtam szaggatni. 1904-ben bejöttünk a faluba, de itt sem volt jobb, mert apám egy évre rá 10 hald bérföldet vett a réten, Malajdok alatt. Hatan voltunk testvérek, egy apától, de három anyánk volt. Nekem csak egy volt az édes, de a mostoha! Ebből nem kérek senkinek, még a haragosomnak se! Dolgoztatott a mostoha, a dolog veleje mindig nekem esett, de a kosztbői csak a maradék. Jobb sorom lett, amikor szolgálni mentem. Elsőbb a kordésoknál voltam nupszámba földet hányni. A Tisza-töltést süvegeltük, vagyis a töltést fejeltük (magasították). Aztán Berger Mór nagybérlőhöz szegődtem kocsisnak. Parádéskocsis is voltam, de jobb szerettem az igáskocsisságot. — Surbankó kölök voltam, amikar a komáimmal elmöntünk a kocsmába. Hozattunk fél-féldecit. meg 2—2 deci bort. Muzsikált a cimbalmos, daloltak a legények. Egyszer aztán nekem is dalolhatnám volt, hát mi is daloltunk. Odajött egy öregebb legény, azt mondja: fogjuk be a szánkat. Elhallgattunk, de nemsokára újrakezdtük. A legény olyant rávágott az asztalra, hogy mi hárman hazáig szaladtünk. Egy darabig csak lesni jártunk a kocsma közelébe... Ha beszélgető társa, helyesebben hallgatósága akad, legszívesebben háborús emlékeiből mesél. A katonaidő és a 14-es háború olyan kifogyhatatlan mesetarisznya, amelyből bármikor tud újabb és újabb történeleket előszedni. — Ott voltam már a halál markában. Fogságba estem, és ahová vittek, elkapta a láger a kolerát. Hullottak az emberek, én is beleestem. Élni se volt kedvem: mire jövök haza? Ki vár engem otthon? Apám, mostohám biztosan nem, szeretőm sincs, a hozzámvaló lányok mind férjhez mentek. Hát akkor mire vagyok én? Az volt a szokás, hogy este, elalvás előtt sorban meséltünk. Én nem is ettem, elgyöngültem, csak bedőltem az agyba. Arra ébredtem, hogy fázok. Egy ingben feküdtem, tapogatok, alattam hideg kő, balra is egy test, jobbra is egy, kihűltek. Hát a hullaházban voltam. A sötétben egy keskeny fénycsíkot láttam. Ahogy csak tudtam mozogni, oda, Döngetem az ajtót: nyissák ki! Élek! Nem akarták hinni. De én csak kiabáltam: Nagy Pál vagyok, trombitás a —.-es huszároktól. Végdósítások magas színvonalához, eredetiségéhez, ünnepi hangvételéhez. Nem ritka a műsortájékoztatóhoz befutó bizarr vagy éppen megválaszolhatatlan kérdés sem. Érdeklődtek mór csütörtökön a pénteki nyertes lottószámok felől, azután arról is, hogy tulajdonképpen kinek, melyik csapatnak drukkol Szepesi. Arról is faggatták már az osztály szakembereit, ki a világ legkövérebb embere, hol lehet Magyarországon hiúzra vadászni, vagy hogy férjhez ment-e már a népszerű tévé-bemondónő, s igencsak meg lenne lepve a telefonáló, ha tudná, hogy a hölgy több gyermek édesanyja. Volt olyan kíváncsiskodó is, aki Vitray Tamás születésének hónapját kérte, hogy horoszkópot készítsen számára. S akadt olyan is, méghozzá a rádió munkatársai közül, aki azt szerette volna megtudni, hogy meddig tart a viharszünet.,. Szeged a hazai lapokban 1971733 fBENKÖ László) B. B.i Az el- Ara Sonntagabend flndet lm ső szegedi „magyar nyelv he- Freilicht—Theater auf dem te". Magyar Nyelvőr, április— Domplatz in Szeged die Premiere des Dramas „Dózsa György" von Gyula Illyés statt. Neueste Nachrichten, nug. 15. [Fénykép az előadásról.] BERNATH László: Szegedi ÜJVARI József: Nemzetközi felújítás. — Dózsa a Dóm téren, tudományos kollokvium „A szo- Esti Hírlap, aug. 16. [Kritika, ciallsta jogászi hivatásra nevelés Fényképpel.] Szegeden: Dózsa. Hétfő! Hírek, aug. 16. [Fénykép a Dózsa György bemutatójáról.] .„,. _ „„. . , A szabadtéri Játékok utolsó tL T0 kbBZZ£5JSJSr bemutatója, Magyar Hírlap, aug. véltárépület tervpályázata. 1B Nénszava nűe 17 IA Dóm Könyvtáros, augusztus. [Rajzok- György "mútat<ü'áiói.]' _ , , , , Földrajzkutatók Szegeden. SÜ^SL J£"k,t „SE M**y*r HlrlaP' PAPP Antal: Illyés Dózsája Szegeden. Magyar Hírlap, aug. Kétezer ezüst emlékpénz feiál- 17- [Kritika.] lítósa Szegeden. Békés megyei VAJDA Péter: Amerikai maNépújság, Szolnok megyei Nép- gyarcrk krónikása. Népszabadság, aug. 17. [a szegedi születésű Vasváry Ödönről. Fényképpel.] Hatvan előadás a szegedi altajisztikai konferencián. Magyar Hírlap, Népszava, aug. 19. [R. FARKAS Klári] r. f. k-9 Nemzetközi altajlsztikai konfeKOLTAI Tamás: Dózsa György. — Illyés Gyula drámája A kilencedik szegedi kiállítás. „Dózsa György" című Kertészet és Szőlészet, aug. 20. drámája Szegeden. Szolnok mc- [Az őszibarack-^ bor- és likőrre a százados kinyittatta az ajtót üi; Elvittek más lágerbe, ott azután fölerősödtem. 1923-tól öt éven át aratógazda volt Szeged város tápairéti majorjában. O fogadta fel a részesaratókat és a cséplőmunkásokat. Nem szívesen emlékezik erre az öt esztendőre — úgy mondja, jobb volt a maga gazdája lenni. 1927ben két hold földet vásárolt 25 évi törlesztésre és haszonbéres földet is munkált. — A réti földet árverésen parcellázták Vasárnap a templom előtt kidobolták, mikor lesz ái-verés. Csak úgy tódult a nép oda. ötholdas parcellákat árvereztek tíz esztendőre, utóbb huszonötre, az utóbbi már „hosszúbérlet" volt. A gazdász kitűzte az árat, az emberek meg egymásra licitáltak, fölverték az árandát. Aki nem tudta fizetni a bért, az elbukott, és újból árvereztek. Jöttek a rétre makai „hagymagányók", vásárhelyiek is. Élete egyik felét a Tápairéten töltötte. Kevés tápai ember ismeri úgy a rétet, a régi bérlőket, birtokviszonyokat, mint ő. Tudja, mikor, miért jártak a réti gazdák a faluba, hisz ő maga is sokszor húzta a kompot a két part között. Mondják, olyan erő volt benne, hogy akár egymaga is áthúzta volna a nagy „víziedényt" a Tiszán. Arról volt ismert, hogy rendesen egy lóval kocsizott. Ha két lovat tartott, akkor is egyet fogott be, de ezzel az egvgyel elvitt olyan terhet, mint más kettővel. Pedig a meredek, esős időben sáros tápai kompjáró igen próbára tette a lovat és kocsisát. Elbeszélései, visszaemlékezései beépültek a tápai monográfiának csaknem valamennyi fejezetébe. A mesekutatónak 1969-ben 14 történetet mondott magnetofonszalagra, ezzel a tápai mesemondók „ranglistáján" a negyedik, de ismeretanyaga még nincs kimerítve. Tavasz óta újra kinn ül a támláspadon. Ritkán van egyedül. Mostanában élete történetét mendja magnószalagra. 81 éves. de a homlokára tolt kalap alól éppoly hamiskásan villan a szeme, mint évekkel ezelőtt. Megrakott tarisznyát hagyott már eddig is — és hagy ezután is — faluja és a parasztélet kutatói számára. Juhász Antal NAPI KISLEXIKON a csendrendeletről Kellemes férfi- vagy bársonyos női hang szólít fel mindenkit a rádióban az esti hirek után: gondoljunk szomszédainkra, halkítsuk le tévé- és rádiókészülékeinket. Mert elmúlt már tíz óra. Nagyon sokan vannak, akik a figyelmeztetést eleresztik fülük mellett, pedig annak alapján nem kérelem, hanem rendelet, • Szabály? A csendrendelet ölapja az 1947-ben kiadott, s ma is érvényes belügyminiszteri rendelet. Előírja, hogy a városok és községek lakott területén levő nyilvános, illetve a lakosság által megközelíthető bármilyen helyen (közterület, nyilvános előadásokra szolgáló helyiségek, nyilvános étkező- és szórakozóhelyek, középületek vagy lakóházak lépcsőházai stb.) a nyugalmat zavaró zajt okozni tilos. Különösen tiltva van a nyitott ajtó és ablak mellett a köznyugalmat háborító rádiózás, zenélés, éneklés, kiabálás, zajos összejövetel. S minden lakó figyelmébe ajánlva: tilos olyan nagy és tartós zajt okozni, amely a szomszéd lakásban tartózkodó embereket pihenésükben vagy éppen munkájukban zavarja. • Éjjel? _ Este 22 és reggel 7 óra között zajos munkát is csak akkor lehet végezni, ha annak elkerülhetetlen szükségességét igazolják. A csendrendelet tehát különösen védi az éjszakai nyugalmat: lakóházakban ilyenkor feltétlenül kerülni kell a szomszédok zajos zaklatását, le kell halkítani a rádiókat és tévéket, s a rendelet alól nem lehetnek kivételek a házi mulatságok sem. • Büntetés? Aki — a fentiek szerint — akár közterületen, akár lakóházban indokolatlanul zajt okoz, szabálysértést követ el. A gyengébbek kedvéért: nemcsak éjjel, nappal is. A csendrendelet megszegőit 3 ezer forintig terjedő pénzbüntetéssel sújthatják, a rendőrségnek pedig jogában áll az, hogy a szabálysértés miatt a helyszínen megbírságolja a zajongókat.