Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

2 VASÁRNAP, 1971, JÚLIUS 1* Félévi gyorsmérleg a határból Év közepén tartunk, a ne­gyedlk ötéves terv első esz­tendejének hat hónapját tudjuk magunk mögött. Lé­nyeges Időszak, hiszen már moet megnlapozódhat, ho­gyan ls teljesítjük elképze­lő,"-Inket. l-rvelnket, egy-egy mezőgazdasági üzem, gyár, s sí. egész ország. Az elmúlt hónapokra is az volt a Jel­lemző szűkebb pátriánkban, ütemét megváltoztatja; nem mindegy egy-egy gazdakü­z ősség ben, mikor kezd ter­melni a több millió íorlnt értékű beruházás. Korszerűsödő gazdaságok Napjaink egyik égető problémája — szintén az országgyíl lésen hangzott el a kisebb-nagyobb problémák Kuruez Márton, megyénk or­ellenére dinamikusan fej­lődtek a mezőgazdasági üze­mek. s megtettek minden telhetőt a sikeres esztendő­ért. 16 termés várható Megszoktuk már, hogy év. ről évre növekedjenek a ho­zamok, egyre tisztessége­sebb eredményeket érjenek el a közös gazdaságok, jöve­delmezőbben, a nemzetközi, hazai piacokhoz Igazodva termeljenek. Az eddigi idő­szak azt bizonyltja, az idén sem lesz ez másképp. A nö­1 vények állapota jó, nemcsak a kalászosok, hanem a ka­' pások is egyöntetűén, jobb terméssel fizetnek majd, mint az elmúlt esztendőben. Az állattenyésztésben, külö­nösen a sertésállomány fej­lődésében mutatkoznak ked­vező jelenségek. Ezek alap­ján nyilvánvaló, hogy a nemzeti jövedelemhez inten­zívebben járulnak hozzá a mezőgazdasági üzemek. Tanulságos üt volt a szö­vetkezeti mozgalom megala­kulásától napjainkig, törté­nelmileg rövid szakasi, rö­vid idő. mégis nagy ered­ményekkel. ország-világ el­ismerésével. Különösen n beruházások, a termelőesz­közök gvors fejlődése a szembetűnő. Nemcsak azért, mert esztendőről esztendőre ütemesen nőnek a beruhá­zások, 1970-ben például ti­zenöt százalékkal ruház­"-"tvfrtf be" főbbet öl-Más­ban. mlh't tflBff-b'eft, s a* szággyűlési képviselőjének felszólalásában — a modern, szakosított sertéstelepek, sertésgyárak, -kombinátok építése, termelése. Hatal­mas összegekbe ezek, sok év eltelik, amíg az építési, fenntartási költsé­get „behozzák". A legfonto­sabb, hogy az eddigi gya­korlat, tervezés és építés gyakorlata nem törekedett arra, hogy ne csak betonból, vasból, hanem más jellegű, olcsóbb, és többrendeltetésű épületeket is tervezzenek, gyártsanak. Ehhez mindjárt kapcsolódik a termelésbe lé­pő sertéskomplexumok üze­meltetése. takarmánnyal, ta­karmánytáppal való ellátása. Milliárdos beruházások Az utóbbi években Csong­rád megyében nagyarányú rasztl munka régen elveszí­tette manufakturális jelle­gét, a nagyüzemekben egyre inkább a szakosodás, a tu­dás dominál. Egyre több fia­tal, szakember szükséges, annál Inkább, mert az el­következendő esztendőkben mintegy 20 százalékkal csök­ken a mezőgazdaságban dol­gozók aránya. Növekvő Igények A változó környezetben az ember, s igénye. ízlése is változik. Nem ls olyan régen az aratásnak, az új ke­nyérnek legendái, szép ha­. ',1,'T gyományai voltak, különbö­nerumeK /ó megmaradt szokások ad­nak hírt egv-egy nagy ara­tási ünnepről. Elmúlt. Ma már az aratás egy-egy üzemben 30—40 ember gond­ja. Akad olyan állami gaz­daság, szövetkezet, ahol tí­zen se tudnak kaszálni. Az életkörülmények, a társadal­mi viszonyok, a tervszerű fejlődés napról napra módo­sítja a fogyasztói és étke­zési szokásokat is. Nő az igény a biológialag értéke­sebb élelmiszerek iránt, el­tolódik a finomabb, érté­kesebb táplálékok, gyümöl­csök felé. Ezért ma már leg­több helyen aratás idején nemcsak mindennapi kenye­rünk betakarítását értik, ha­nem azt a nagyüzemi fo­4 Uj intézet Szegeden A korszerű ós oóiszerü városiütést segíti fejlődés bontakozott ki, amit lyamatot, amikor a termék bizonyít az is, a termelő­szövetkezetekben a tervezett 1,1 milliárd forintos beruhá­zás helyett 2,9 milliárdot használtak fel. A mezőgaz­daság szocialista szektorá­ban Összesen 3,8 milliárd fo­rint értékű új létesítmény készült el, Vagyis a korsze a földekről beíakarítódik, el­jut a fogyasztó asztalához; a búza, a kenyér, a külön­böző gyümölcsök, húsfélék. Minden nyárnak, minden évszaknak, minden évnek ez az értelme. A termék, az értékek betakarítása. S a terveknek is. Jól tervez­müszakl. technikai alapját, felteteleit teremtették meg. Tervek szerint a negyedik ötéves tervben 18—20 száza­lékkal nő a megye mezőgaz­dasági bruttótermelése. A közös gazdaságokban külö­nösén az állattenyésztés fej­i>«x >m,. — v lődik jól. az élelmi szerága­idén 900 milliárdok a bcru- 7ntok közül naKyobb mér. rű nagyüzemi gazdálkodás íünk" eddig jól munkálkod­tunk. Az első fél év nyara reménykeltő. Így lesz a to­vábbiakban is. Sz. Lukács Imre A városi tanácsháza mö­gött, meglehetősen szerény körülmények között új in­tézmény, az Energiagazdasá­gi Intézet szegedi csoportja dolgozik. A Nehézipari Mi­nisztérium irányítása alá tartozó kollektíva fontos cél elérése érdekében látott munkához Szegeden: a me­gyében megtalált termál- és gázenergia gazdaságos fel­használását, az egészséges városfűtés megvalósítását kí­vánja előmozdítani. A tervezőgárda, valamint a kisegítő személyzet kis létszámú. Ennek ellenére már érdekes eredményre ju­tott: olyan tanulmányterve­ket dolgozott ki, amelyek a szegedi gázprogramot tekint­ve rendkívül figyelemre­méltóak. Dávid Mihály ki­rendeltségvezető és Nóvák Jenő irányító-tervező elmon­dotta. hogy az Ingatlankeze­lő vállalat kérésére meg­vizsgálják a Belváros né­hány központi helyén műkö­dő intézmény fűtését, s en­nek során megállapították — bebizonyították —. hogy fű­tési rendszerük bizony nem célszerű. Például a belvá­rosi lakóépületek fűtése nincs energetikailag Össze­hangolva, ezért megoldásuk nem a leggazdaságosabb. Egymás mellett épültek es épülnek külön-külön, önálló álló épületekhez, hanem köz-, kazánházak a volt László­bazár épületében, a Lenin körút 38. alatt, a Centrum áruházban, a Károlyi utca 2. számú tömbben, a vórosl tanács épületében. Ezeket, az egymáshoz igen közel fekvő épületeket például egy közös kazánházból lenne érdemes ponti kazánokat. Javaslatuk azért is megszívlelendő, mert a nagyobb kazánoknál jobban lehet a megfelelő szűrőberendezésekét alkal­mazni; a központi kazánok­kal előnyösebben lehet fű­teni. kisebb lesz a légszeny­nyeződés. Elképzeléseik sze­fűteni, s ezzel jelentős rint egy ilyen rokontsrukció­mennyiségü költséget, ener­giát takaríthatnának meg. Az Energiagazdasági Inté­zet a tanulmányterveket In­gyen készíti, s ha azokat a megrendelők elfogadják, a részletesebb munkáért szá­mítanak tervezési díjat. Ezt az Intézet sajátos, némileg hatósági jellege teszi lehető­vé. Mivel saját költségre dolgoznak, kizárólag egyet­len szempontot vesznek fi­gyelembe munkájukban, • s ez. hogy a népgazdaság, a felhasználók és a megren­delők szempontjainak leg­célszerűbb fűtésrendszereket tervezzék. Az adott lehetőségek. a jó földgázlelőhelytik közelé­ben, mint például Szegeden, ezért javasolja az Intézet az úgynevezett tömbösítéses módszert; azt. hogy ne kis kapacitású, különálló kazá­nokat építsenek a varosban az új háztömbökhöz, vagy a régi. de rekonstrukció előtt hoz — az Arany János utcá­ban — előnyösebb tömbka­zánházat építeni a bíróság, a színház, az építőipari tech­nikum fűtéséhez, mint külön egyedi kazánokat. A szegedi csoport munká­ja iránt nagy az érdeklódes, a tervezők máris helyszű­kével küszködnek; Dávid Mihály elmondotta, hogy lét­számukat szeretnék megkét­szerezni, bővíteni helyiségei­ket. ez azonban egyelőre különböző akadályokba üt­közik. Remélik, hogy a he­l.Viséggond megoldódik, és 1972 'régére befejezhetik a kirendeltség fejlesztését. M. I. János, a Konzervipari Vál­lalatok Trösztjének kereske­Tiázásj előirányzói, hanem azért ls. mert mindez, a vál­tozás történelmileg és társa­dalmilag szinte szinkronban Van a körülmények, a táj és az ember változásával. Az év első felében a tervezett ütemet meghaladták a be­ruházások. Á mezőgazdaság­tőkben a húsipari feldolgo­zás. « takarmánykeverékek gyártása és n konzervipari kapacitás bővül. A meglevő területeket hatékonyabban használják fel. a legrosszabb minőségű szántókon terme­lésiág-változás lesz, erdőket telepítenek, s nagy legelő­bán is ez a helvzet Az or- ket alakítanak ki.'A kuko­szággyúlés legutóbbi üléssza­kán Fock elvtára hangsú­lyozta is, hogy kedvezőtlen Jelenség; sok nagy beruhá­zásnak az üteme nem éri el a kívánalmakat, és egy-egy üzem, vngv létesítmény át­adása elhúzódik. Ez min­denképpen káros és kedve­ricatermesztést 30—35 száza­lékkal növelik, amit szük­ségszerűen megkövetel a sertésgyárak üzemeltetése. A mezőgazdaság struktú­rája változik. Ebben a vál­tozó világban megtalálja he­lyét a dolgozó ember. Egyre Inkább nő a felelőssége, s zőtlen, ezen mindenképpen egyre több szellemi energiát, főkét követel a munkája! Nem ritka már az 1 millió forintnál értékesebb gép egy-egy szövetkezetben, ál­lami gazdaságban, s a nagy értékű tenyészeevedek, pzek­változtatni kell. Hasonló tü­netekkel Csonsrúd megyé­"ben és a szegődi lárásban is találkozhatunk. Nemcsak a beruházás megvalósításáról van itt szó. hanem egyben arról is, hogy a termelés kel bánni felelősség. A pa­Osi kutya-e a puli? A legnépszerűbb.-.magyar liozzánk, s a honfoglaló ma­kutyafaj, a puli, eredetéről gyarokkal együtt érkezett a sok téves elképzelés él. A Kárpát-medencébe, s nem ls nuilt század végén megin- volt feladatuk más, mint dult mentési akció, amely- Ázsiában maradt „rokonaik­ben Hermán Ottó munkás- nak": a terelés és az állat­sága nyomán elsősorban Buz- hajtás.' Az úgynevezett zl Oéza Félix Jeleskedett, „munkapull" azonban az eredményesnek bizonyult. emberi életmód változásával Hermun Ottó fedezte fel a lassan-lassan eltűnt. A szembetűnő hasonlóságot a XVIII. században a merinó­mi kutyafajtánk és a tibeti juhok megjelenésével megér­pásztorkutya között. Sőt azt keztek az uszkárok, splccek, is megállapította, hogy még s bizony csorba esett a faj­az elnevezés is azonos, a Hi- tiszta puli nemzetség család­malája környékén élő ebet fáján... Manapság nagyon ugyancsak pulinak emiege- ritka az olyan juhász, ame­tik. Ez n szó az ottani la- lyik valódi fajtiszta pulival kosság nyelvén „űzve tere- dolgozik, legfeljebb Bugac lést" jelent. Az első ilyen mellett, Kecskemét és Kls­fajta kutya csak 1904-ben kunfélegyháza környékén egy angol hegymászó expe- bukkanhatunk az ősi példá­díció utazása révén került nyok hiteles utódaira. Az Európába, s innen kapta kis- azonban kétségtelen, a túl­sé romantikus „tibet-terrier" élt puiikat most a legna­elnevezését. A kutatások . . •, ,, . , aztán megállapították, hogy gvobb ves7ely- és elkenyel­a magyar puli is valahon- mesedés, az „elvárosiasodás" nan a Távol-Keletről került fenyegeti. Merényletek. a levegőben es a főidőn 14* Terrorszervezet az akció mögött Az argentínai dlplomatarablasi történet 1970 tavaszának a világsajtóban részletesen tárgyalt eseménye volt. Húsvét vasárnapjának estéjén Pivovarov, Buenos Airesben dolgozó szovjet diplomata feleségével és három gyermekével együtt éppen egy kirándulásról tért haza. Ami­kor a diplomata kiszállt az autóból, hogy ki­nyissa a lakása mellett levő garázs ajtaját, egy már régóta lesben álló csoport géppisztolyokat szegezett rá és a fal mellé állította. Egy másik merénylőcsoport a diplomata felesegét és gyer­mekejt parancsolta ki a kocsiból és őket egy másik kerítés mellett, arccal fal felé fordítva őrizte addig, amíg Pivovarovot fegyverrel kény­szerítették egy hirtelen felbukkanó kocsiba. A diplomata felesége kiáltozni kezdett. A szovjet konzulátus szomszédságában levő egyik dél-amerikai diplomáciai épület ©lőtt posztoló rendőr felemelte fegyverét és a nagy sebesség­gel haladó autóra lőtt. A rendőr golyója ugyan­csak súrolta a kocsit, de a lövöldözésre meg­élénkült az esti utca és néhány háztömbbel arrébb sikerült feltartóztatni az emberrablókat — legalábbis azt a csoportot, amely az autóban ült —, letartóztatták. A Szovjetunió kormánya természetesen eré­lyes hangú jegyzékben tiltakozott Ai-gentína kormányánál a merénylet miatt. Buenos Aires­ből rendkívül gyorsan megérkezett a válasz: a kormány hivatalosan sajnálkozását fejezte ki az ügyben. Csakhogy nem sokkal később különös dolgok derültek ki a diplomata elrablásával kapcsolat­ban. Kitudódott, hogy azoknak a sajtójelénté­seknek volt igaza, amelyek már a támadás más­napján megírták, hogy az emberrablási kísérlet mögött a Movimiento Argentino Organizado nevű fasiszta terrorszervezet áll. (Ez a társaság félig legálisan toborozza tagjait, vezető szerepet ját­szik minden demokráciaellenes, kommunistael­lenes, szovjetellenes fellépésben, és a haladó saj­tó többször annak a gyanújának adott kifejezést, hogy tagjai között magas állású hivatalos szemé­lyiségek is vannak.) Egy idéig el lehetett hallgatni a letartóztatot­tak nevelt. Amikor azonban neves közéleti sze­mélyiségek tiltakoztak a hallgat és ellen, nyilvá­nosságra hozták a letartóztatottá' adatait és ki­derült, hogy egyikük neve Carlos Benlngo Buena. foglalkozása rendőrtiszt. Más forrásokból a sajtó azt is nyilvánosságra hozta, hogy a támadásnál a merénylők olyan fegyvereket használtak, ame­lyek részben a rendőrség, részben az argentin kémelhárítás raktáraiban találhatóik. Pontosan egy héttel ennek a leleplezésnek a nyilvánosság­ra kerülése után, korára, valamint megrendült egészségi állapotára való tekintettel lemondott Eduardo Senorans, az argentin kémszolgálat ve­zetője. (Senorans még nem töltötte be ötvene­dik életévét és a támadás napjáig aktív spor­toló volt.) Az. hogy éppen a Pivovarov elleni merényle­tet említjük, elsőnek természetesen nem terel­heti el a figyelmet arról, hogy bár korábban a legtöbb diplomaták elleni erőszakos fellépés (gyilkossági kísérlet, gyilkosság, elrablás, vagy elrablási kísérlet) kiszemelt áldozata a Szovjet­unió vagy más szocialista ország diplomatája volt, az utóbbi esztendőkben a hasonló esetek többségében tőkés országok képviselői szolgál­tak célpontul az ilyen merényletekhez. Sőt. különlegesen érdekes az a tény. hogy 1969­ben és 1970-ben több amerikai nagykövetség, kö­vetség és konzulátus vezetője vagy beosztottja volt a célpont, a különösen Latin-Amerikában elszaporodó merényletsorozatok kapcsán. Van abban valami Ironikus, hogy amikor a már többször is említett bécsi egyezmény jogi előkészítése folyt, a legkülönbözőbb fórumokon éppen az Egyesült Államok képviselői kísérel­ték meg a végtelenségig elhúzni, sőt esetlég meg­akadályozni a diplomáciai mentességet végre jogérvényes nemzetközi egyezményben szava­toló szerződés létrehozását. És hogy a történelmi fintor teljes legyen, em­lítsük meg, hogy a végül is elfogadott becsi szerződést megszavazta ugyan az Egyesült Álla­mok, de mind a mai napig elmulasztották rati­fikálni azt... (Következik: Levél a színhelyen) Tovább bővül a konzervek választéka A nyár derekához, a befő- delmi igazgatója arról tájé­zés idejéhez érkezve, Maver koztatott: „mit főz be az ipar, a raktárakat mivel tölti fel, mit várhatunk a télre?" Az idén 16 százalékkal több konzervet készítenek a gyárak, mint tavaly. Gondokról, bosszúságokról is szólt az Igazgató. Áz ipár felkészült az .üdülési, az ide-, genforgnlml szezonra, de a kereskedelem nem vásárolja ezeket az ételkonzerveket olyan mértékben, mint amelyről még a télen Jelzé­sekét adott. A választék nö­velésére a belkereskedelem külföldi konzerveket Impor­tál, ami helyes. Viszont ért­hetetlen, hogy olyan készítményeket Is Importálnak, amelyekből nemcsak hogy bőségcsen áll a raktárakban rendel­kezésre, hanem a mezőgazdasági üze­mek is gondokkal küzdenek, hogyan tudják ezeket a gyü­mölcsöket értékesíteni. A sok újfajta cikk közül, amelyek hamarosan megje­lennek az üzletekben, né­hány; korhely-, szárazbab­leves. sült kacsa rizzsel, sült csirke, kacsapörkölt, rizses kacsa, tarhonyás csirke- és kacsapörkölt. KUPI KISLEXIKON a gondozó­intézetekről Az egészségügyi háló­zat egyik legfontosabb intézményrendszere a gondozóintézeteké, Ma­ga a gondozási módszer megelőző tevékenység, hiszen célja, hogy felku­tassa a betegeket, sőt felvilágosításával óvja a nem betegek egészségét, élet- és munkakörülmé­' nyeiriék - -javításához ad tanácsokat.. ® Szakrendelések'-" A gondozóintézet, olyan egészségügyi járőbéteg­intézmény, amely a te­rületéhez tartozó lakos­ságot, annak csoportjáít rendszeres, fólyamatói egészségügyi ellenőrzés­ben, ellátásban részesíti. A szakrendelések hiva­tottak a betegnek és szükség esetén családjá­nak és környezetének gondozását végezni. Az orvosi lexikon sze­rint az első gondozóin­tézetet A. Calmette francia orvos létesítette 1898-ban, Lílle városá­ban, tbc-s betegek gyó­gyítására. Nálunk eddig a gondozást elsősorban a népbetegségek (tbc, nemlbetegségek, rák, el­mebetegségek, tracho­ma) elleni harcban ve­zették be, a jövő felada­ta lesz egyes idült be­tegségekben szenvedők (szív- és érrendszeri be­tegek, mozgásszervi, anyagcsere- és fekély­betegek) gondozása szer­vezett formában. # Csak betegeknek? Az elsődleges feladat a betegek felkutatása, nyilvántartásba vétele, gyógykezelésük ellenőr­zése, szükség esetén gon­doskodás kórházi elhe­lyezésükről. De az egész­ségesek több csoportjá­nak gondozása ls szük­séges az úgynevezett ta­nácsadókban, életkoruk (csecsemő, gyermek, ser­dülő, öreg) állapotuk (terhes), vagy életmód­juk (sportoló) miatt szükséges az állandó or­vosi felügyelet. Ismere­tes még, hogy a foglal­kozásuk, munkakörük miatt veszélynek (szili­kózis, ólomártalom stb.) kitett dolgozók gondo­zása is szervezett for­mában történik. 4 Szervezete? A gondozóintézetek, egészségügyi tanácsadók szervezetileg a tanácsi egészségügyi apparátus­hoz tartoznak, és vagy önállóan vagy pedig a rendelőintézet egvfk osz­tályaként működnek. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom