Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

VÉ&AWRXP, I9TL TÜtSt?ti TL Néptáncosok találkozója SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Újító vendéglátók A Szegedi Ünnepi Hetek, a szabadtéri játékok idején a félmilliónyi vendeg foga­dása, kellő színvonalú ellá­tása szállással, étkezéssel jó­részt a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat mintegy 2500 dolgozójára hárít rend­kívüli feladatokat. Közülük többen még újításokat is ki­dolgoznak a vendéglátói munka gyorsítására, tökéle­tesítésére, mások pedig kü­lönféle ínyencségek, helyi ételspecialitások kialakításá­ra. Az utóbbi hetekben 11 ilyen gasztronómiai újítást nyújtottak be a vállalat újí­tási előadójának. Nagy Endre főszakács né­hány év alatt tucatnyi újí­tást dolgozott ki. Nemrégi­ben az ökör egybesütésére honosított meg új „techno­lógiát''. Ez természetesen csak „nagyüzemben" alkal­mazható. Emellett kiscuk­rászdák, vagy háziasszonyok dolgát megkönnyítő újítást is kidolgozott. Ennek lényege: a tortadíszítés „kisgépesíté­se". Máris gyártják az álta­la kialakított új típusú po­lietilén tubust, amelyen olló­val tetszés szerinti méretre vágott „csillagmintán" át nyomható a díszítés a torta­lapra. A cikket már a „ki­váló áruk fórumának" emb­lémájával hozzák forgalom­ba. Tóth István cukrász­üzemvezető is „tortaújító": használat után eldobható ol­csó tortakarikát tervezett, amely a tortakoronggal együtt süthető, szállítható, kezelhető, s így a sütemény nem deformálódik. Több más vendéglátóipari újító is hozzájárult a maga ötletével a szegedi vendég­fogadás színvonalának eme­léséhez. így a hírneves Hági Étterem egyik szakácsa „fel­találta" a „tápéi böllérhúst", a Szeged Étteremből indul el hódító útjára a csípős piros­paprikával fűszerezett „sze­gedi tarhonyáshús", a Búbos Étterem szakácsának ötlete nyomán pedig a „csipettkés szegedi gulyást" jegyezték be az újítási naplóba. A trombiták, kürtök, har­sonák már tegnap, szomba­ton délután 5 órakor meg­szólaltak a városi tanács zász­lókkal díszített épülete előtt, s így azok a járókelők is, akik korábban nem szerez­tek tudomást a Szegedi Ün­nepi Hetek idei Rendezvény­sorozatának első nagy ese­ményéről, a II. Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesz­tiválról, megbizonyosodhat­tak, hogy valami ezreknek szóló programra hívogatnak a hangszerek ... A muzsika egészen este 6 óráig szólt a Széchenyi té­ren, addig, amíg a többezres érdeklődősereg tapsa köze­pette meg nem érkeztek azok a díszes fogatok, ame­lyek %a táncostalálkozó kül­földi vendégeit hozták a ta­nácsháza elé. A fogatok után lovasok léptettek el a nézők sűrű sorai előtt, majd a történel­mi épület szélesre tárt ka­puin át kivonult a táncfesz­tivál részvevőinek tarka se­rege. A nemzetközi rangra emelt táncostalálkozót Tim­mer József, a SZOT titkára nyitotta meg. Beszédében a szakszervezeti mozgalom íz­lésnevelő, ízlésformáló ha­gyományairól szólott, hang­súlyozva. hogy az immár hatodik alkalommal sorra kerülő szegedi táncfesztivál különösen jól szolgálja a kultúra terjesztését, a mű­vészetek népszerűsítését. A vendéglátó város nevé­ben Papp Gyula, Szeged vá­ros tanácsának elnökhelyet­tese, a Fesztivál Intéző Bi­zottság elnöke mondott kö­szöntő szavakat. A megnyitó beszédek után fellobbant a fesztivál láng­ja, majd a múlt évi találko­zón legjobban szerepelt bol­gár együttes képviselői át­vették Szeged város szimbo­likus kulcsát. Ezután rövid bemutatóso­rozat keretében sorra tánc­ra keltek a fesztiválon részt vevő külföldi és hazai együt­tesek: a bulgáriai Sumen művelődési házának együt­tese. a lengyelországi Cie­szyn Föld ének- és tánc­együttese, az NDK drezdai kerületében levő riesai álla­mi csőkombinát Joliot-Cu­rie együttese, az ordzsoni­kidzei (Szovjetunió) dzsigit együttes, a pitesti (Romá­nia) Chindia együttes, az Avas táncegyüttes, a debre­ceni Építők Hajdú tánc­együttes. a HVDSZ Bihari János táncegyütese, az épí­tők Vadrózsák együttese, a Vasas művészegyüttes tánc­kara, a Zala néptáncegyüt­tes, valamint az ÉDOSZ Szeged együttese. Mind a nyitóünnepség el­nöksége — amelyben többek között helyet foglalt dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsá­gának titkára, Hantos Mi­hály, a Csongrád megyei Ta­nács elnökhelyettese. Juhász József, az SZMT vezető tit­kára — mind pedig az idő­közben alaposan megszapo­rodott közönség nagy tet­széssel fogadta a gyorsan pergő táncszámokat. Tegnap, szombaton este az újszegedi szabadtéri szín­padon a külföldi együttesek részvételével megkezdődött a táncfesztivál versenysorozata. A csoportok teljesítmé­nyét jeles személyiségekből álló zsűri ítéli meg. Részt vesz a bíráló bizottság munkájában többek között dr. Ortutay Gyula akadémi­kus, néprajztudós és Rábay Miklós. az Állami Népi Együttes művészeti vezető­je is. A július 15-én, csütörtök este záruló néptáncfesztivál alkalmából Szegedre érke­zett több ország szakszerve­zeti tanácsának képviselője is. t A. L. Készülődés a vásárra Ahogy közeledik az ünne­pélyes megnyitó pillanata, úgy gyorsul a kiállítók mun­katempója. A Marx téri új vásárterületet jól kihasznál­ják, az adottságokhoz alakít­ják dekorációikat, pavilon­jaikat. Az idei termékpará­dé egyik leglátványosabb be­mutatóját például a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat rendezi majd: a Vasútforgal­mi Technikum udvarán új, külön pivalont készít, amelyben nemcsak az ismert és először szereplő gyártmá­nyaikat, hanem működő szövő-, fonógépeket is lát­hat majd a közönség. Az előjelekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az idén szerepel majd a legrango­sabb szövőipari kiállítás a vásárok történetében. Nap mint nap új teher­autók érkeznek a kiállítás bejáratához. A legfrisebbek — a VBKM világítástechni­kai gyára, a Ganz, a Tisza Bútoripari Vállalat, a Haj­dúsági Iparművek, a Mis­kolci Vasipari Vállalat szak­emberei — már termékei­ket rendezik. Végre megér­kezett a jugoszláv résztve­vők dekorációs anyaga is, sajnos a Volán kél napot ké­sett a szállítással, így a ju­goszláv szakembereknek éj­jel-nappal megszakítás nél­kül dolgozniuk kell, hogy a nyitásra, július 16-án dél­előtt 10 órára minden ké­szen fogadja a vendégeket A kedvező tapasztalatok mellett negatívum ls akad. A vásárigazgatóságon elmond­ták, hogy a Szegedi Építő­ipari Ktsz — amely egyik fő kivitelezője a kiállításnak — nem akar tudomást venni a sürgető időről. Nagyon rá­érősen dolgoznak a ktsz bri­gádjai; például hiába kérte a kiállítás vezetősége a ktsz­tól, hogy szombaton és va­sárnap is folytassa a parko­sítást, a kapuépítést — a munkások csak elszéledtek. Kényelmességük miatt majd a többi vállalatnak kell a szokásosnál is nagyobb erő­vel és tempóval dolgozni. Mert a kiállítás mindenkép­pen színpompásan, a ha­gyományokhoz híven kíván­ja fogadni vendégeit s láto­gatóit. Svájci ipari formaterv­kiállítás Élményben lehet részük azoknak, akik megtekintik a svájci ipari formatervezés eredményeit bemutató kiál­lítást a Szegedi Bartók Bé­la Művelődési Központban. Képet kaphatnak arról, hogy ha az ipar összefog a művészettel, az ember szá­mára legcélszerűbb, legtet­szetősebb használati cikke­ket alkothatja meg. S ez már korunk követelménye. Találkozások ürügyén Képernyő Másnál, máshol akár mű­fajt is jelölhetne Vészi End­re péntek esti tévédarabjai­nak közös címe: Váratlan találkozások. Pedig itt sincs kevesebbről szó. hiszen a két groteszk történet fő­szereplőinek váratlan talál­kozásai csupán ürügyet ad­nak a mögöttes erkölcsi, lel­kiismereti elemzéshez. Á ta­lálkozás tehát olyasfajta szerzői fogás, mint máshol mondjuk a telefon vagy a névtelen levél — a felismert és fel nem ismert összefüg­gések bizonytalanságából a tisztázatlan múlt halvány emlékfoszlányai derülnek föl. Csupán sápadt pillanatokra, ám elegendőkre ahhoz, hogy az iró alakjai zavarba jöj­jenek. Az első jelenet (Vendég az esküvőn) tömörebb, balla­disztikusabb. A vidéki tég­lagyár igazgatója (Kálmán György) várattanul súlyos lelki defektusokkal érkezik fiának lagzijára, s túl gyor­san zavarba jön. Elég hozzá az ismeretlen főmérnök (Mensaros László) zárkózott természete, lakonikus maga­tartása — ideges lesz tőle, gyorsan kipakol. A jelenet feszültségét túlfokozz^, hogy Kálmán György rájátszik szerepére. vele szemben Mensáros Lászlónak az esz­köztelenség is erős fegyver. A második jelenet egyértel­műbb, kidolgozottabb. Kö­zös felülete az előzővel, hogy hősének (Sinkovits Imre) a múlt zavaró emlékei szin­tén a háborúval kapcsolato­sak. Pazarul megkomponált dialógus zajlik le az ötvene­dik születésnapját, előlépte­tését ünneplő családapa és felesége között — miután ki­derül, a háborúban nem csak megalkudni kellett a lelkiismerettel, de emberba­ráti gesztusokat is lehetett gyakorolni. Ami az ember­telenségben emberi — az lesz a végén alapélménnyé. S az emberi természetre vall Vészi Endre, amikor a Ko­raesti látogató tragikomikus jelenetét lezárja: csak a szépre, a jóra szeretünk em­lékezni. Igaza van. N. I. Ezt bizonyítják a svájci ipari formatervezők Szege­den bemutatott munkái: a rendkívül egyszerű vonalú, a kés, kanál, villa ősi for­máját követő rozsdamentes étkészlet; a készülék funk­ciójához igazodó filmfelve­vő gép és magnetofon, a fürdőszobai felszerelés, vagy gyermekjáték-kombinációi, és az óragyártásban nagyha­talomnak számító Omega­órák legújabb típusai. Köz­tük a bűvárórák és a „hold­órák" típusa, amelyet az Apolló-holdexpedíció tagjai viseltek. A sokszínű vetített képek bemutatásával gazda­gított kiállítás azt példázza, hogy minden tárgyat lénye­ge, célja határozza meg. A kiállítás tegnap déli 12 órakor Takács János, a sze­gedi városi tanács elnökhe­lyettese nyitotta meg. a vendégeket pedig Rottmar Uhl, a budapesti svájci nagy­követség első titkára köszön­tötte. A kiállítás július 10-től 24­ig, délután 2-től este 6-ig díjmentesen megtekinthető. M. I. Vasutasok napja A z idei vasutasnap időpontja — július 11-e — egy­beesik a magyar vasút fennállásának 125 éves ju­bileumi évfordulójával is. Nemrégiben elkészült a negyedik ötéves terv, megjelent az új kollektív szerződés. Mindezek a jövőre vonatkozóan szép perspektívát, reális, komoly fejlődést, dinamikus változást tartalmaznak. A közlekedéspolitikai koncepció gyakorlati megvalósítása, a dieselesítés, a villamosítás, a kocsipark felújítása, annak további korszerűsítése, a műszaki fejlesztés, a rakodási és építési munkák intenzív gépesítése, a kibernetika, a szá­mítástechnikai tudományoknak a vasútüzem szervezése szolgálatába állítása, a szociális és egészségügyi létesítmé­nyek fejlesztése a vasúti munka végzésének hatékonysá­gát növeli. Ezzel együtt a dolgozok munka- és életkörül­ményeit teszi jobbá, az életszínvonal emelését segíti. A megújhodó műszaki és technikai forradalmát élő 125 éves magyar vasút — a közlekedéspolitikai irányel­vek szabta fejlődés közepette — már napjainkban is olyan jelentős változásokat jelent, amelyekre a korábbi évek­ben még gondolni sem lehetett. Ehhez igen nagy jelentő­ségű az a segítség, amelyet részünkre a területi párt- és tanácsi szervek, a koordinációs, valamint a szállítási bi­zottságok nyújtottak. A műszaki fejlesztés — a modern biztosítóberendezés, az automatizálás, az üzemszervezés, a korszerű vontató és vontatott járművek fokozatosan szaporodó sokasága — a 125 évvel ezelőtti vasútépítés és vasúttervezés időszakát is felidézi, a mai technikai kor eredményének tükrében Széchenyi, Kossuth és a forradalmár költő, Petőfi álma vált valóra munkánk nyomán, a magyar dolgozó nép ja­vára, mindannyiunk hasznára. Nem a pompa, a díszelgés a jellemzője a vasutas­napnak. Munkanapja ez a vasút sokezernyi dolgozójának éppúgy, mint az év többi vasárnapja és fizetett ünnep­napja. A különleges megnyilvánulások elmaradása azon­ban korántsem jelenti, hogy csökkent volna a vasutas munka becsülete. Mi, vasutasok a számadás napjának is tekintjük ezt az ünnepet. Ez j.ut kifejezésre a jubileumi évfordulóra és a vasutasnapra a munkavállalások meg­tételében, azok folyamatos teljesítésében, az ünnepi mű­szakok megszervezésében. Ezek a célkitűzések a baleset­mentes szolgálat biztosítására, az önköltségcsökkentésre, az áruszállítási tormaterv túlteljesítésére és a személy­szállítási szolgáltatások színvonalának növelésére irá­nyulnak. A dolgozók jó munkájával az igazgatóságok munka­versenyében az első negyedévben az első helyezést ér­tük el, s az első félév összeredményét figyelembe véve teljesítményünk szintén a legjobbak között van. Az elért eredmények, a munkaverseny lendülete, a dolgozók jó hozzáállása, a kevesebb látványosság és a több hétköz­napi tett egybevág azzal a népgazdasági szintű törekvés­sel, hogy a külsősegek helyett többet törődjünk a lényeg­gel. Többet kell törődnünk azzal, ami valóban előbbre visz, ami a szocializmus eszméinek megfelelően az al­kotó, teremtő embert szolgálja. Az utóbbi időben az előző évekhez viszonyítva jelen­tősen többet, évente mintegy 12—13 millió forintot for­dítunk szociális létesítmények építésére. Többek között tavaly átadtuk a kelebiai és nagykőrösi szociális épületet, elkezdődött a mezőhegyesi, s hamarosan hozzáfogunk a kunszentmiklós-tassi szociális létesítmény építéséhez. Fo~ lyam.atban van ilyen irányú munkánk Békéscsabán és a közeljövőben átadjuk a szociális létesítményt Hódmezővá­sárhelyen is. Ezek és a hasonió intézkedések, a jelentós lakásépítési támogatás mind hozzájárulnak a munkahelyi körülmények jobbá tételéhez, a dolgozók egészségvédel­méhez stb. T udatában vagyunk annak, hogy a vasutasnap min­den évben a forgalom emelkedésének kezdetét je­lenti. Erre fokozattabban számítani kell most, amikor viszonylag kedvező az időjárás; időben biztosítani kell a megtermelt javak sértetlen elszállítását. Ezzel együtt az építkezésekhez szükséges anyagok, ezenkívül az import, export, tranzit továbbítását is biztosítanunk kell. Hasonló központi helyet kell kapnia munkánkban mindenütt a személyszállítási szolgáltatások minőségi ki­elégítésének a gyors és pontos szállítások biztosításának. KISS KAROLY, a MÁV Igazgatóság vezetője Ünnepségek, kitüntetések A MAV Szegedi Igazgató­ságának dolgozói a hét kö­zepén, csütörtökön kezdték a vasutasnapi megemléke­zések sorát; a Petőfi Sándor művelődési otthonban ün­nepség keretében 270-en vet­ték a törzsgárdajelvény kü­lönböző fokozatait. Pénte­ken a csomópontok rendez­tek ünnepi gyűléseket, ahol a munka legjobbjait megju­talmazták. A MAV Szegedi Igazgató­sága tegnap, szombaton a Tisza Szálló koncerttermé­ben tartotta meg a 21. vas­utasnap központi ünnepsé­gét. Ezen megjelent és kö­szöntötte a vasutas dolgozó­kat dr. Varga Dezső, az MSZMP városi bizottságának titkára; Papdi József, a me­Gördíthető üvegház Óriási üvegházat épít Győr határában a Városgazdálko­dási Vállalat, amelyben szeg­fűt termesztenek. Az üveg­ház érdekessége, hogy gör­díthető, ha kifárad a talaj, arrébb tolják, és újból bete­lepítik virággal Matematikai diákolimpia Tiznnégy ország diák ma­tematikusai mérik össze jú­lius 10—20 között tudásukat a szlovákiai Zsolnán. A sor­rendben 13. nemzetközi ma­tematikai diákolimpián ha­zánk fiataljain kívül a Szov­jetunió, Bulgária, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, Lengyel­ország, a Mongol Népköztár­saság, az NDK, Románia, to­vábbá Anglia, Ausztria, Hol­landia, Franciaország és Svédország fiataljai verse­nyeznek. Szombaton reggel a Nyu­gati pályaudvaron a Művelő­désügyi Minisztérium mun­katársai búcsúztatták a ma­gyar színeket képviselő nyolc fiatalt gyei pártbizottság osztály­vezetője, Kovács Imre. a Csongrád megyei tanács el­nökhelyettese, valamint a szegedi üzemek és intézmé­nyek több képviselője. a vasutas szocialista brigádok képviselői, nyugdíjas MÁV­dolgozók. Az egybegyűltek előtt Kiss Károly, az igazga­tóság vezetője mondott be­szédet, majd a Kiváló vas­utas kitüntetést nyújtotta át többek Között Lugosi Jó­zsefnek. az igazgatóság fő­előadójának; az Érdemes vasutas kitüntetést Kassai József, a Szeged állomás vo­natvezetője, MÁV vezérigaz­gatói dicséretet Karsai And­rásnak a szeged-rókusi pá­lyaudvar anyagkiadója kaá pott. Ebből az alkalomból 500-an részesültek Kiváló dolgozó jelvény- és oklevél­kitüntetésben. illetve pénz­jutalomban. Budapesten, a MÁV Ve­zérigazgatóság ünnepségén a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kitüntetést vette át Kiss Sándor, a MÁV Szege­di Igazgatóságának osztály­vezetője és bronz fokozatát Czékmán Flórián, a Szegedi Pályafenntartási Főnökség előmunkása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom