Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

VASÁRNAP. 19T1. JÜUTUS 11. Elutazott hazánkból a szovjet ^^^ pártmunkáskiildöttség hp"'* külföldre A Magyar Szocialista A vendégeket fogadta és Munkáspárt Központi Bi- tájékoztatta Pullai Árpád, a zottságának meghívása alap- Központi Bizottság titkára, ján V. I. Harazovnak, az Cseterki Lajos, az Elnöki SZKP Központi Revíziós Tanács titkára, dr. Korom Bizottsága tagjának, a Lit- Mihály igazságügyi minisz­ván Kommunista Párt Köz- ter, Borbándi János, a Köz­ponti Bizottsága másodtit- ponti Bizottság osztályveze­kárának vezetésével szovjet tője, a KB tagjai, dr. Papp pártmunkásküldöttség tanul- Lajos, a KEB tagja, állam­mányozta az MSZMP ta- titkár és Lakos Sándor, a pasztalatait az államélet KB Társadalomtudományi pártirányítása és a szocia- Intézetének igazgatója. A lista demokrácia fejlesztése küldöttséget, amely szomba­terén. A pártmunkásküldött- ton elutazott hazánkból, a ség megbeszéléseket folyta- Ferihegyi repülőtéren Bor­tott az MSZMP KB illetékes bándi János, az MSZMP os-talvain meevei iárási KB tagja' osztályvezető bú­osztaiyam, megyei, jarasi. csúztatta Jelen volt v j városi és üzemi pártbizott- Pavlov, a Szovjetunió buda­ságokon. pesti nagykövete. Megkezdődött a sárgaba­rackidény a Duna—Tisza közén. A világhírű kiskun­sági kajszisokban — a tél végi fagyok miatt — gyen­gébb a termés, mint tavaly, a kereskedelem alig félezer vagon gyümölccsel számol. A felvásárlótelepekre már az édes sárgabarack érkezik, amelynek exportját is meg­kezdték. Az első rakományt Angliába küldték. A hosszú utat kamionokban majd ha­jón teszi meg a szigetorszá­gig a kecskeméti kajszi. (MTI) Közművek korszerű építése Magyar elnök a Nemzetközi Építéskutatási A Nemzetközi Építéskuta­tási Tanács először válasz­tott elnököt e szervezet élé­re a szocialista országok képviselőiből, mégpedig ma­gyar kutatót dr. Sebestyén Gyulát az Építéstudományi Intézet igazgatóját, aki szombaton sajtótájékoztatón ismertette a tanács munká­ját terveit. Elmondotta, hogy a csaknem 200 tudo­mányos intézetet és nagy épí­tőipari vállalatot tömörítő Nemzetközi Építéskutatási Tanács mintegy 30 munka­bizottságában több mint 50 ország tudósai és szakem­Tanács élén berei vesznek részt. Magyar­országot 20 kutató képvise­li a munkabizottságokban. Eredményeik elismerését je­lenti, hogy két munkabizott­ság vezetésével is magyar szakembert bíztak meg, s a nemzetközi tanácsnak június második felében Versailles­ban megtartott kongresszu­sán 21 ülésszakból három magyar kutató elnökölt. A Nemzetközi Építéskuta­tási Tanács munkájának új vonása, hogy a korábbinál nagyobb teret szentel a ku­tatási eredmények gyakorla­ti hasznositásának. A ta­nács magyar elnökének hó­roméves megbízatása idején előtérbe kerül a fejlődő or­szágok építésügyi gondjai­nak megoldása. Nemsokára megalakul a közműépítési munkabizottság is, amely magyar elnök vezetésével foglalkozik majd a közmű­vek korszerű építési eljárá­sainak kutatásaival. A nemzetközi kutatási szervezet elnöksége még az idén ülést tart Rotterdam­ban, hogy meghatározza a következő hároméves mun­kaprogramot Kalapács és flogarléc A húszas-harmincas évek Persze hiba volna, ha az erre sarkallja a tudomá­• .is1' M nyos-technikai forradalom. Ezért, hogy a munkások közül mind többen már nemcsak szakvizsgával és speciális tanfolyamokon szerzett ismeretekkel ren­delkeznek, hanem érettségi­vel is, s már nemcsak azt ITT bendőri jelentéseiben nyak- olvasó mindebből arra kö­ra-íőre használták a „mun- vetkeztetne, hogy a munkás kás külsejű" meghatározást, szakmai jelvényeként a lo­Persze, nemcsak a hatósá- garlécet ajánlom, mert azt gok és a hivatalok, hanem fogadom el hitelesebbnek, a középosztálybeliek is így Hivatkozhatna statisztikai jelölték a városi szegény- adatokra, amelyek szerint embert, ami annyiban jogos gyáraink többségében még volt, amennyire igaz is, hogy uralkodó a meghaladott végzik' el hozzáértőén, amit a munkás altalaban nem technika, vagy arra például, ra;uk bíztak hanem mind tartozott sem a jól táplált, hogy a fizikai dolgozók nagy többen és ^ind többször sem a jól öltözött emberek hanyada az iparban ma meg megtaiálhatók az újítók> az koze- cs,uPan kisegítő feladatokat ésszerűs£tők között. akik vegez a kepzett munkasok, ütt fejlődnek korszerű. technikusok irányitasa mel- södő üzemeikkel, akik mind­lett. Mindez igaz, ha csak a inkább partnerei a műszaki jelenlegi allapotokat vesz- értelmsiégnek, s akikre ­A felszabadulás után a szuk figyelembe. Am a ter- masok mellett — a jövőt munkás, osztályával együtt melés, s így a termelő em- építette a párt és a kor­elfoglalta az őt megillető he- ber sem mozdulatlan vala- mány amikor a gazdasági lyet, s végérvényesen be- mi. öt evvel ezelőtt lenye- reformot elhatározta, ki­vonult legűjabbkori törté- gesen kedvezőtlenebb volt a munkálta és bevetette nelmünkbe. Az azóta eltelt, kép, mint ma, s öt-tíz év több mint negyedszázad be- múlva hatalmas fejlődést bizonyította: a munkás tapasztal, aki majd vissza­nemcsak fenntartani képes pillant. Vajon az iparágak az államot, mint valamikor erőteljes fejlesztése, az új munkás külsejű elődei, de technika és a magasabb fő­mért sajátja lett, vezetni is kú technológia megteremté­tudja a magasabbrendű tár- se kizárólag a közgazdá­sadalom államát. Mindeb- szok, tudósok, mérnökök fel- gazdasági üzemeket is — bői jól és pontosan meg- adata, érdeme? Vajon léte- művelt és igényes fiatalok alkotható a kép: valójában, zik-e olyan termelőüzem, ezreí léptek és lépnek apáik milyen is a munkás. Vagy ahol a legkiválóbb mérnö- heiyébe A hagyományos és a korszerű munkáskép látá- kök és technikusok, a legki- ....... sa és láttatása mégsem ilyen tűnőbb gépsorok mellől hiá- a korszerű munkaskep ko­nyilvónvaló? nyozhatna a képzett, tapasz- zött feszülő képzeletbeli ív­Sajnos nem Érdemes pél- talt munkás? Aligha. A leg- ben tehát, egymástól nem dául szemügyre venni a tár- korszerűbb üzemeinkben a messzej helyezhető el a ka­latok képeit, a köztéri szob- képzett mérnökök es techm- logarléc rokat. Az osztályt, a hatal- kus°k mellett, az eredmé; iapacs és a logarléc TT| Ismétlem: 1971-et írunk. A gyárakban, az üzemekben — beleértve a fejlett mező­mat jelképező munkás szak- "yek reszesekent, kezdettol mai jelvénye gvakran nem- foSva ott van a szakmunkás csak a jó szimbólumnak el- is. és mindinkább ott lesz. fogadható overáll, de vele együtt a kalapács is. Igen, a kalapács, a munka és az erő, 2. a hősi múltat őrző hagyó­mány szép szimbóluma. Ezért tartom korszerűtlen­Ma azonban 1971-et írunk. nek. vagy ha úgy tetszik el­A munkás immár nemcsak avultnak a kalapácsos álla­hidakat szegecsel, síneket potában rögzített munkás fektet, gőzmozdonyokat sze- képét. Sietve hozzáteszem rel, s téglából épít háza- azonban: sokáig szükség lesz kat, mint harminc-negyven még a kalapáccsal jól bánó évvel ezelőtt, hanem bo- munkások tízezreire, de a nyolult gépek, számvezérlé- hangsúlyt a jól bánó sza­sű automaták. végtelenül vakra helyezem. Még en­pontos távközlési és kutató- nél is fontosabb, hogy a ma si eszközök gyártásában vesz és a holnap munkása — er­részt, s ellenőrzi, működteti re köteiezi a rangja — a azokat Szerszámai közt ott kalapácsánál is jobban bán­van még a kalapács, de már a magasabb szaktudást ott az ezernyi finom műszer, * , , , b mind gyakrabban ott van ^enylő szerszamokkal, mű­András Endre Volt egyszer, hol nem volt, egy nagy-nagy vállalat, an­nak a vállalatnak egy ki­rendeltségvezetője, s annak a kirendeltségvezetőnek egy fegyelmi elbocsátása. Ment, mendegélt az elbocsátott ve­zető, míg csak a felügyeleti hatósághoz nem ért — Felfogadnának-e —kér­dezte kissé szorongva, hisz ott éktelenkedett az az igen csúnya bejegyzés. De hamar­jában megnyugtatták: épp szükségük van egy olyan emberre, aki felügyeleti jog­kört gyakorol. Különféle üzemek, köztük az említett nagy-nagy vállalat fölött is. Nosza megegyeztek, tüstént el is küldték egy kéthetes iskolára... Mielőtt az elbeszélést foly­tatnánk, sürgősen tisztáz­nunk kell: bár mesefordu­lattal kezdtük, s mesebelien nagy képtelenséggel folytat­tuk, az eset megtörtént. A Dél­alföldi Gázgyár­tó és Szol­gáltató Vállalat Pulcz utcai irodaházában érdeklődöm: hogy is volt csak? Varga Já­nos, a DÉGÁZ igazgatója és dr. Dáni Sándorné, a sze­mélyzeti osztály vezetője vá­laszol. — Tóth Tibor a csongrádi kirendeltségünk vezetője volt — mondja az igazgató. — Egy bejelentést követően népi ellenőrök végeztek vizsgála­tot a kirendeltségnél, majd ennek nyomán a vállalat megbízottai egy még telje­sebb, részletesebb vizsgálatot tartottak. 1971. március 16­án fegyelmi úton bocsátot­tuk el. Nem sokkal később azonban véletlenül megtud­tuk, hogy már április 1-től alkalmazták őt az Állami Energetikai és Energiabiz­tonság Technikai Felügyelet­nél. Ilyenformán ellenőrzési, felügyeleti jogkört kapott a vállalatunk felett, ugyanis Csongrád megye is az ő kör­zete. Levelet mutat az igazgató. „Azért kerestük meg in­formációnkkal az elvtársa­kat, mert összeegyeztethetet­lennek tartjuk, hogy Tóth Tibor, akit a vállalat fegyel­mileg távolított el, mint. az Önök alkalmazottja, felügye­leti jogkört gyakoroljon a DÉGAZ fölött." Természete­sen csatolták a fegyelmi ha­tározat másodpéldányát is. A főmérnök telefonérdek­lődésére lejött Szegedre a felügyelet személyzeti osz­tályvezetője. Sajnálkozott, hogy nem informálódott eb­ben az ügyben (noha a mun­kakönyv sem ajánlhatta va­lami buzgón a gazdáját!), el­mondta, hogy épp nagy szük­ségük volt valakire, már el is küldték tanulni kéthetes tanfolyamra. Különben is neki az a véleménye: meg kell várni, hátha a megyei döntőbizottság a kirendelt­ségvezetőnek ad igazat. — Ügy tűnt — magya­rázza a személyzeti osztály vezetője —, mintha megala­pozatlannak. esetleg elfogult­nak tartanák a mi határoza­tunkat. KIRUCCANÁS TIHANYBA a logarléc is. Visszahódítják a Balatontól a 100 évvel ezelőtti partvonalat Az utóbbi évtizedek egyik munkának és része annak a legnagyobb partszabályozási programnak, amely szerint munkáján dolgoznak a Ba- 40 kilométeres szakaszon laton déli partján. Közis- szabályozzák a déli partot, mert, hogy a tó úgyneve- Siófok és Balatonvilágos zett elhabolási folyamata, a között 4 esztendő alatt 8 víz szárazföldi terjeszkedő- kilométeres szakaszon 150 se miatt, néhány helyen el- méterrel beljebb viszik a vesztek a teleksorok és ez partot. Ezzel mintegy 150 az oka annak, hogy bokáig hektárnyi szárazföldel nyer­érő vízben kell gyalogolniok nek a tó jelenlegi medré­a vendégeknek. bőt. Valójában azonban nem A szabálvozás véeered- vesznek el a Balatonból, A szaoaiyozas vegerea csupán visszahódítják a 500 ményben folytatása a siófo- esztendővel ezelőtti partvo­szerekkel, gepekkei. mert .ki Ezüst-parton megkezdett nalaL A Csong­rád me­gyei Te­rületi Munkaügyi Döntőbizottság — melyhez a vállalati MDB ál­lásfoglalása után az elbocsá­tott fellebbezett — nem tar­totta megalapozatlannak, jó­váhagyta a fegyelmi konzek­venciákat. „A csongrádi kirendeltség vezetőjét munkaviszonyával és beosztásával összefüggő kötelezettségek vétkes meg­szegése miatt elbocsátás fe­gyelmi büntetéssel sújtom" — olvasom már néhány szo­bával odébb, dr. Veszely Jó­zsef igazgatási osztályveze­tőnél. Egész aktahalmazt te­regettünk szét az asztalon. Jegyzőkönyvek, másolatok és feljegyzések sora. Bizonyíté­kok. vallomások arról, hogv Tóth Tibor, mint vezető, rosszul vizsgázott. Fegyelmi vétségek. Veze­tőhöz méltatlan magatartás. Ez a két fogalom fonódik össze a dosszié anyagában. Hozzá kell tennünk: a vét­ségek nem engetverően na­gvok, de így a vezetői fele­lősséghez mérve mégis sú­lyosak. Legjobb, ha — a jegyző­könyv segítségével — meg­hallgatunk néhány tanút. „R. J. gépkocsivezető el­mondja. hogy 2,5 tonnás te­hergépkocsijával egy alka­lommal egy fuvar sódert szvllított Tóth Tibor kir*n­deltségvezető Körös-toroki üdülőjéhez. Elmondása sze­rint az a fuvarozás munka­idő után történt, ezért ellen­szolgáltatást nem kapott, a fel- és lerakásnál közremű­ködő vállalati dolgozók a visszaút alkalmaval 1—2 li­ter bort kaptak.'j ságdal éppúgy jó lalati kocsi, min V. J. gépkocsivezető: „Rend­szeresen előfordult az, hogy szombaton a déli órákban a kirendeltségvezetőt bevittem Szegedre és hétfőn hajnal­ban mentem érte ... Előfor­dult, hogy ezért szóltam, er­re azt a választ kaptam, hogy bízzam rá, mert ő fe­lel a gépkocsiért." A fegyelmi határozat sze­rint a kirendeltségi gépkocsi 1970-ben futott 23 038 kilo­méteréből 11 398 kilométer üresjárat volt. „Ezt az sem indokolja, hogy a gépkocsi több ízben (háromszor) volt motorcserés, emiatt ugyanis legfeljebb 1—1 ezer kilomé­ter üresjárat lett volna in­dokolt a bejáratások alkal­mával. A nagymérvű és in­dokolatlanul sok üresjárat akkor keletkezett, amikor a kirendeltség vezetője folyta­tólagosan jogtalanul használ­ta magáncélú utazásokra a vállalat gépkocsiját. (1970. július hó 13-án Tihanyba utazott, mely alkalommal barátja édesapját is magá­val vitte és annak részére anyagszállítást is eszközölt." Disznó­torra menni ba­ráti társa­volt a vál­mint válóperes tárgyalásra utazni a Szent­endre—Szeged útvonalon. S a gépkocsiügy mellett más szabálytalanságokat is föl­tártak a vizsgálatok, így a bizonylati fegyelem többszö­ri megsértését. Kérdés, mi­ért kalandozott el állvány­zatnak a magánüdülő-épí­téshez két — egyébként de­korációs célt szolgáló — fa­rostlemez, s maradt ott a vizsgálat időpontjáig? Nagy port vert fel az a baleseti kártérítés is, amire Tóth Ti­bor nem volt jogosult. Mert a baleset megtörtént ugyan, de a kár nem bizonyult va­lóságosnak. A tanúk közül, akikkel a kirendeltségvezető aláíratta, egyik nem is volt a helyszínen, nem is látta, mi történt, a másik tanú pe­dig a fegyelmi eljárás so­rán ismerte be, hogy az iga­zolásban foglaltak nem fe­dik a valóságot. Ehhez csak annyit: mindketten beosztot­tak voltak. Megválni a vezetésre al­kalmatlanoktól — gazdaság­politikánk sarkalatos elve. S ha jó néhány olyan munka­hely akad, ahol az ilyesmi­kért — mint. úgymond, bo­csánatos bűnökért — nem szólnának egy rossz szót: annál inkább szükség van a szigorúságra. Vannak persze sarkalatos elvei személyzeti politikánk­nak is ... A DÉGAZ most már ilyen irányba mutató levelet ka­pott a felügyelettől: mint ír­ják. a volt kirendeltségve­zető hatósági felügyeleti munkát sem a DÉGÁZ-nál, sem más vállalatnál nem fog végezni. Simái Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom