Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

VASÁRNAP. 19T1. JÜUTUS 11. Elutazott hazánkból a szovjet ^^^ pártmunkáskiildöttség hp"'* külföldre A Magyar Szocialista A vendégeket fogadta és Munkáspárt Központi Bi- tájékoztatta Pullai Árpád, a zottságának meghívása alap- Központi Bizottság titkára, ján V. I. Harazovnak, az Cseterki Lajos, az Elnöki SZKP Központi Revíziós Tanács titkára, dr. Korom Bizottsága tagjának, a Lit- Mihály igazságügyi miniszván Kommunista Párt Köz- ter, Borbándi János, a Központi Bizottsága másodtit- ponti Bizottság osztályvezekárának vezetésével szovjet tője, a KB tagjai, dr. Papp pártmunkásküldöttség tanul- Lajos, a KEB tagja, állammányozta az MSZMP ta- titkár és Lakos Sándor, a pasztalatait az államélet KB Társadalomtudományi pártirányítása és a szocia- Intézetének igazgatója. A lista demokrácia fejlesztése küldöttséget, amely szombaterén. A pártmunkásküldött- ton elutazott hazánkból, a ség megbeszéléseket folyta- Ferihegyi repülőtéren Bortott az MSZMP KB illetékes bándi János, az MSZMP os-talvain meevei iárási KB tagja' osztályvezető búosztaiyam, megyei, jarasi. csúztatta Jelen volt v j városi és üzemi pártbizott- Pavlov, a Szovjetunió budaságokon. pesti nagykövete. Megkezdődött a sárgabarackidény a Duna—Tisza közén. A világhírű kiskunsági kajszisokban — a tél végi fagyok miatt — gyengébb a termés, mint tavaly, a kereskedelem alig félezer vagon gyümölccsel számol. A felvásárlótelepekre már az édes sárgabarack érkezik, amelynek exportját is megkezdték. Az első rakományt Angliába küldték. A hosszú utat kamionokban majd hajón teszi meg a szigetországig a kecskeméti kajszi. (MTI) Közművek korszerű építése Magyar elnök a Nemzetközi Építéskutatási A Nemzetközi Építéskutatási Tanács először választott elnököt e szervezet élére a szocialista országok képviselőiből, mégpedig magyar kutatót dr. Sebestyén Gyulát az Építéstudományi Intézet igazgatóját, aki szombaton sajtótájékoztatón ismertette a tanács munkáját terveit. Elmondotta, hogy a csaknem 200 tudományos intézetet és nagy építőipari vállalatot tömörítő Nemzetközi Építéskutatási Tanács mintegy 30 munkabizottságában több mint 50 ország tudósai és szakemTanács élén berei vesznek részt. Magyarországot 20 kutató képviseli a munkabizottságokban. Eredményeik elismerését jelenti, hogy két munkabizottság vezetésével is magyar szakembert bíztak meg, s a nemzetközi tanácsnak június második felében Versaillesban megtartott kongresszusán 21 ülésszakból három magyar kutató elnökölt. A Nemzetközi Építéskutatási Tanács munkájának új vonása, hogy a korábbinál nagyobb teret szentel a kutatási eredmények gyakorlati hasznositásának. A tanács magyar elnökének hóroméves megbízatása idején előtérbe kerül a fejlődő országok építésügyi gondjainak megoldása. Nemsokára megalakul a közműépítési munkabizottság is, amely magyar elnök vezetésével foglalkozik majd a közművek korszerű építési eljárásainak kutatásaival. A nemzetközi kutatási szervezet elnöksége még az idén ülést tart Rotterdamban, hogy meghatározza a következő hároméves munkaprogramot Kalapács és flogarléc A húszas-harmincas évek Persze hiba volna, ha az erre sarkallja a tudomá• .is1' M nyos-technikai forradalom. Ezért, hogy a munkások közül mind többen már nemcsak szakvizsgával és speciális tanfolyamokon szerzett ismeretekkel rendelkeznek, hanem érettségivel is, s már nemcsak azt ITT bendőri jelentéseiben nyak- olvasó mindebből arra köra-íőre használták a „mun- vetkeztetne, hogy a munkás kás külsejű" meghatározást, szakmai jelvényeként a loPersze, nemcsak a hatósá- garlécet ajánlom, mert azt gok és a hivatalok, hanem fogadom el hitelesebbnek, a középosztálybeliek is így Hivatkozhatna statisztikai jelölték a városi szegény- adatokra, amelyek szerint embert, ami annyiban jogos gyáraink többségében még volt, amennyire igaz is, hogy uralkodó a meghaladott végzik' el hozzáértőén, amit a munkás altalaban nem technika, vagy arra például, ra;uk bíztak hanem mind tartozott sem a jól táplált, hogy a fizikai dolgozók nagy többen és ^ind többször sem a jól öltözött emberek hanyada az iparban ma meg megtaiálhatók az újítók> az koze- cs,uPan kisegítő feladatokat ésszerűs£tők között. akik vegez a kepzett munkasok, ütt fejlődnek korszerű. technikusok irányitasa mel- södő üzemeikkel, akik mindlett. Mindez igaz, ha csak a inkább partnerei a műszaki jelenlegi allapotokat vesz- értelmsiégnek, s akikre A felszabadulás után a szuk figyelembe. Am a ter- masok mellett — a jövőt munkás, osztályával együtt melés, s így a termelő em- építette a párt és a korelfoglalta az őt megillető he- ber sem mozdulatlan vala- mány amikor a gazdasági lyet, s végérvényesen be- mi. öt evvel ezelőtt lenye- reformot elhatározta, kivonult legűjabbkori törté- gesen kedvezőtlenebb volt a munkálta és bevetette nelmünkbe. Az azóta eltelt, kép, mint ma, s öt-tíz év több mint negyedszázad be- múlva hatalmas fejlődést bizonyította: a munkás tapasztal, aki majd visszanemcsak fenntartani képes pillant. Vajon az iparágak az államot, mint valamikor erőteljes fejlesztése, az új munkás külsejű elődei, de technika és a magasabb főmért sajátja lett, vezetni is kú technológia megteremtétudja a magasabbrendű tár- se kizárólag a közgazdásadalom államát. Mindeb- szok, tudósok, mérnökök fel- gazdasági üzemeket is — bői jól és pontosan meg- adata, érdeme? Vajon léte- művelt és igényes fiatalok alkotható a kép: valójában, zik-e olyan termelőüzem, ezreí léptek és lépnek apáik milyen is a munkás. Vagy ahol a legkiválóbb mérnö- heiyébe A hagyományos és a korszerű munkáskép látá- kök és technikusok, a legki- ....... sa és láttatása mégsem ilyen tűnőbb gépsorok mellől hiá- a korszerű munkaskep konyilvónvaló? nyozhatna a képzett, tapasz- zött feszülő képzeletbeli ívSajnos nem Érdemes pél- talt munkás? Aligha. A leg- ben tehát, egymástól nem dául szemügyre venni a tár- korszerűbb üzemeinkben a messzej helyezhető el a kalatok képeit, a köztéri szob- képzett mérnökök es techm- logarléc rokat. Az osztályt, a hatal- kus°k mellett, az eredmé; iapacs és a logarléc TT| Ismétlem: 1971-et írunk. A gyárakban, az üzemekben — beleértve a fejlett mezőmat jelképező munkás szak- "yek reszesekent, kezdettol mai jelvénye gvakran nem- foSva ott van a szakmunkás csak a jó szimbólumnak el- is. és mindinkább ott lesz. fogadható overáll, de vele együtt a kalapács is. Igen, a kalapács, a munka és az erő, 2. a hősi múltat őrző hagyómány szép szimbóluma. Ezért tartom korszerűtlenMa azonban 1971-et írunk. nek. vagy ha úgy tetszik elA munkás immár nemcsak avultnak a kalapácsos állahidakat szegecsel, síneket potában rögzített munkás fektet, gőzmozdonyokat sze- képét. Sietve hozzáteszem rel, s téglából épít háza- azonban: sokáig szükség lesz kat, mint harminc-negyven még a kalapáccsal jól bánó évvel ezelőtt, hanem bo- munkások tízezreire, de a nyolult gépek, számvezérlé- hangsúlyt a jól bánó szasű automaták. végtelenül vakra helyezem. Még enpontos távközlési és kutató- nél is fontosabb, hogy a ma si eszközök gyártásában vesz és a holnap munkása — errészt, s ellenőrzi, működteti re köteiezi a rangja — a azokat Szerszámai közt ott kalapácsánál is jobban bánvan még a kalapács, de már a magasabb szaktudást ott az ezernyi finom műszer, * , , , b mind gyakrabban ott van ^enylő szerszamokkal, műAndrás Endre Volt egyszer, hol nem volt, egy nagy-nagy vállalat, annak a vállalatnak egy kirendeltségvezetője, s annak a kirendeltségvezetőnek egy fegyelmi elbocsátása. Ment, mendegélt az elbocsátott vezető, míg csak a felügyeleti hatósághoz nem ért — Felfogadnának-e —kérdezte kissé szorongva, hisz ott éktelenkedett az az igen csúnya bejegyzés. De hamarjában megnyugtatták: épp szükségük van egy olyan emberre, aki felügyeleti jogkört gyakorol. Különféle üzemek, köztük az említett nagy-nagy vállalat fölött is. Nosza megegyeztek, tüstént el is küldték egy kéthetes iskolára... Mielőtt az elbeszélést folytatnánk, sürgősen tisztáznunk kell: bár mesefordulattal kezdtük, s mesebelien nagy képtelenséggel folytattuk, az eset megtörtént. A Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat Pulcz utcai irodaházában érdeklődöm: hogy is volt csak? Varga János, a DÉGÁZ igazgatója és dr. Dáni Sándorné, a személyzeti osztály vezetője válaszol. — Tóth Tibor a csongrádi kirendeltségünk vezetője volt — mondja az igazgató. — Egy bejelentést követően népi ellenőrök végeztek vizsgálatot a kirendeltségnél, majd ennek nyomán a vállalat megbízottai egy még teljesebb, részletesebb vizsgálatot tartottak. 1971. március 16án fegyelmi úton bocsátottuk el. Nem sokkal később azonban véletlenül megtudtuk, hogy már április 1-től alkalmazták őt az Állami Energetikai és Energiabiztonság Technikai Felügyeletnél. Ilyenformán ellenőrzési, felügyeleti jogkört kapott a vállalatunk felett, ugyanis Csongrád megye is az ő körzete. Levelet mutat az igazgató. „Azért kerestük meg információnkkal az elvtársakat, mert összeegyeztethetetlennek tartjuk, hogy Tóth Tibor, akit a vállalat fegyelmileg távolított el, mint. az Önök alkalmazottja, felügyeleti jogkört gyakoroljon a DÉGAZ fölött." Természetesen csatolták a fegyelmi határozat másodpéldányát is. A főmérnök telefonérdeklődésére lejött Szegedre a felügyelet személyzeti osztályvezetője. Sajnálkozott, hogy nem informálódott ebben az ügyben (noha a munkakönyv sem ajánlhatta valami buzgón a gazdáját!), elmondta, hogy épp nagy szükségük volt valakire, már el is küldték tanulni kéthetes tanfolyamra. Különben is neki az a véleménye: meg kell várni, hátha a megyei döntőbizottság a kirendeltségvezetőnek ad igazat. — Ügy tűnt — magyarázza a személyzeti osztály vezetője —, mintha megalapozatlannak. esetleg elfogultnak tartanák a mi határozatunkat. KIRUCCANÁS TIHANYBA a logarléc is. Visszahódítják a Balatontól a 100 évvel ezelőtti partvonalat Az utóbbi évtizedek egyik munkának és része annak a legnagyobb partszabályozási programnak, amely szerint munkáján dolgoznak a Ba- 40 kilométeres szakaszon laton déli partján. Közis- szabályozzák a déli partot, mert, hogy a tó úgyneve- Siófok és Balatonvilágos zett elhabolási folyamata, a között 4 esztendő alatt 8 víz szárazföldi terjeszkedő- kilométeres szakaszon 150 se miatt, néhány helyen el- méterrel beljebb viszik a vesztek a teleksorok és ez partot. Ezzel mintegy 150 az oka annak, hogy bokáig hektárnyi szárazföldel nyerérő vízben kell gyalogolniok nek a tó jelenlegi medréa vendégeknek. bőt. Valójában azonban nem A szabálvozás véeered- vesznek el a Balatonból, A szaoaiyozas vegerea csupán visszahódítják a 500 ményben folytatása a siófo- esztendővel ezelőtti partvoszerekkel, gepekkei. mert .ki Ezüst-parton megkezdett nalaL A Csongrád megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság — melyhez a vállalati MDB állásfoglalása után az elbocsátott fellebbezett — nem tartotta megalapozatlannak, jóváhagyta a fegyelmi konzekvenciákat. „A csongrádi kirendeltség vezetőjét munkaviszonyával és beosztásával összefüggő kötelezettségek vétkes megszegése miatt elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtom" — olvasom már néhány szobával odébb, dr. Veszely József igazgatási osztályvezetőnél. Egész aktahalmazt teregettünk szét az asztalon. Jegyzőkönyvek, másolatok és feljegyzések sora. Bizonyítékok. vallomások arról, hogv Tóth Tibor, mint vezető, rosszul vizsgázott. Fegyelmi vétségek. Vezetőhöz méltatlan magatartás. Ez a két fogalom fonódik össze a dosszié anyagában. Hozzá kell tennünk: a vétségek nem engetverően nagvok, de így a vezetői felelősséghez mérve mégis súlyosak. Legjobb, ha — a jegyzőkönyv segítségével — meghallgatunk néhány tanút. „R. J. gépkocsivezető elmondja. hogy 2,5 tonnás tehergépkocsijával egy alkalommal egy fuvar sódert szvllított Tóth Tibor kir*ndeltségvezető Körös-toroki üdülőjéhez. Elmondása szerint az a fuvarozás munkaidő után történt, ezért ellenszolgáltatást nem kapott, a fel- és lerakásnál közreműködő vállalati dolgozók a visszaút alkalmaval 1—2 liter bort kaptak.'j ságdal éppúgy jó lalati kocsi, min V. J. gépkocsivezető: „Rendszeresen előfordult az, hogy szombaton a déli órákban a kirendeltségvezetőt bevittem Szegedre és hétfőn hajnalban mentem érte ... Előfordult, hogy ezért szóltam, erre azt a választ kaptam, hogy bízzam rá, mert ő felel a gépkocsiért." A fegyelmi határozat szerint a kirendeltségi gépkocsi 1970-ben futott 23 038 kilométeréből 11 398 kilométer üresjárat volt. „Ezt az sem indokolja, hogy a gépkocsi több ízben (háromszor) volt motorcserés, emiatt ugyanis legfeljebb 1—1 ezer kilométer üresjárat lett volna indokolt a bejáratások alkalmával. A nagymérvű és indokolatlanul sok üresjárat akkor keletkezett, amikor a kirendeltség vezetője folytatólagosan jogtalanul használta magáncélú utazásokra a vállalat gépkocsiját. (1970. július hó 13-án Tihanyba utazott, mely alkalommal barátja édesapját is magával vitte és annak részére anyagszállítást is eszközölt." Disznótorra menni baráti társavolt a válmint válóperes tárgyalásra utazni a Szentendre—Szeged útvonalon. S a gépkocsiügy mellett más szabálytalanságokat is föltártak a vizsgálatok, így a bizonylati fegyelem többszöri megsértését. Kérdés, miért kalandozott el állványzatnak a magánüdülő-építéshez két — egyébként dekorációs célt szolgáló — farostlemez, s maradt ott a vizsgálat időpontjáig? Nagy port vert fel az a baleseti kártérítés is, amire Tóth Tibor nem volt jogosult. Mert a baleset megtörtént ugyan, de a kár nem bizonyult valóságosnak. A tanúk közül, akikkel a kirendeltségvezető aláíratta, egyik nem is volt a helyszínen, nem is látta, mi történt, a másik tanú pedig a fegyelmi eljárás során ismerte be, hogy az igazolásban foglaltak nem fedik a valóságot. Ehhez csak annyit: mindketten beosztottak voltak. Megválni a vezetésre alkalmatlanoktól — gazdaságpolitikánk sarkalatos elve. S ha jó néhány olyan munkahely akad, ahol az ilyesmikért — mint. úgymond, bocsánatos bűnökért — nem szólnának egy rossz szót: annál inkább szükség van a szigorúságra. Vannak persze sarkalatos elvei személyzeti politikánknak is ... A DÉGAZ most már ilyen irányba mutató levelet kapott a felügyelettől: mint írják. a volt kirendeltségvezető hatósági felügyeleti munkát sem a DÉGÁZ-nál, sem más vállalatnál nem fog végezni. Simái Mihály