Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. JÜLIUS 1. 3 Gyorsul a Tisza II. vízlépcső építése A kiskörei Tisza II. víz­lépcső építésé az idén döntő szakaszához érkezett. A be­ruházásra előirányzott ősz­szeg ebben az évben mintegy háromszorosa a tavalyinak és meghaladja a 800 millió forintot. A terveik szerint a Tisza II. vízlépcső főművei­nek üzempróbáit 1973-ban meg kell kezdeni és ennek az a feltétele, hogy az idei évre előírt nagyszabású munkálatok határidőre elké­szüljenek. A különböző épí­tési és szerelési tevékeny­ségben érdekelt fővállalko­zók nemrégiben közös ta­nácskozáson egyeztették a feladatokat. Ennek eredmé­nyeként a beruházás üteme az idén lényegesen meggyor­sult, Az építők számos, ko­rábbi késedelmet is behoz­tak és az eddigi legeredmé­nyesebb félévet zárták. A munka előrehaladását ielzi, hogy az idén több te­rületen már a szerelök is munkába álltak. Ök dolgoz­nak az erőmütelep kábel­rendező helyiségében, a kapcsolótéren. valamint a villamos gépműhelyben. A nyáron gyors ütemben folytatják a Tisza két olda­lán a partvédelmi munkát, valamint a kiskörerői kiin­duló két főcsatorna építését is. A munkálatok méreteire jellemző, hogy az idén mintegy 3.5 millió köbméter földet mozgatnak meg Kis­körén. Diplomakiosztó ünnepség a politikai főiskolán Diplomakiosztó ünnepséget tartottak tegnap az MSZMP Központi Bizottságának po­litikai főiskoláján. Az ün­nepségen beszédet mondott Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára.1 Az okleveleket Nemes Dezső, a párt Politikai Bi­zottságának tagja, a főisko­la rektora adta át a végzett hallgatóknak. (MTI) . Légkondicionálás, hangszigetolt falak az új szövődében A Kenderfonó és Szövő- szont megtartották a hagyo­ipari Vállalat újszegedi köz­ponti gyárának régi szövő­csarnoka elavult már, ami nem is meglepetés, hiszen 80—100 esztendővel ezelőtt építették, s amikor a má­sodik világháborúban bom­mánvos zöldágünnepséget az építőmunkások. Nyolcvan­négy betonoszlopon 220 da­rab, egyenként 28 méter hosszúságú és 2,5 méter szé­lességű előregyártott födém­panel nyugszik. A szövő­batalálat érte a gyárat, le is csarnok négy hajóból áll és égett. A felszabadulás után összesen 72 méter széles, s gyorsan helyreállították, 132 méter hosszú, hogy megkezdődhessék a Persze még a nagyja mun­termelés, de akkor beton- ka a gépek szerelése ból készült födémet nem hátra van; s körülbelül két tudtak a csarnokra tenni, év múlva zümmöghetnek a hanem fagerendakkal igye- szövőgépek a 70 millió fo­keztek rendbehozni. Néhány rintot érő üzemrészben. A évvel ezelőtt a fagerendák szövőterem falait hangszi­felmondták a szolgálatot és geteléssel készítik, a termet egy helyütt leszakadt a te- légkondicionáló berendezés­tőszerkezet. Tovább már nem sei szerelik fel, s termesze­lehetett halogatni az elha- tesen a szövőgépek is a leg­tározást; új szövőüzem fel- modernebb cseh és belga M a szigetre építésére adott a gyár meg­rendelést. Érdekes kooperációval, együttműködéssel kezdték el a 10 ezer négyzetméter alap­területű szövőüzem építke­zését. A megrendelő kender­feldolgozóipar a kőműves-, és segédmunkásgárdáját is fel­sorakoztatta a . kivitelező DÉLÉP szakemberei mellé, hogy előbb elkezdődjék a munka és készen legyen a nagyon fontos üzemépület. Jelenleg már — mint je­lentettük — tető van az új csarnoképületen. Az év ele­jén még csak néhány be­tonoszlop állt az újszegedi gyár déli kerítésének men­tén, hetekkel ezelőtt vi­gyártmányok lesznek. Csipkeházkor" a hegymavárosban Egykor megyeszékhely rangú „hagymavárosunk" — Makó — átmeneti megtor­panás után ismét gyors ütemben, dinamikusan fej­lődik. A központja egyre in, kább nagyvárosias jelleget ölt. Szerdára elkészült a főtér legimpozánsabb része, a „csipkeház-sor", s meg­kezdték a műszaki átadását, j is értünk a tóhoz: a nádsze- Előttünk a tó gerezdjei, A négy-ötszintes lakóhá­zak homlokzatát több száz négyzetméternyi felületen műkő csipkével díszítették. Az ötletesen elhelyezett csipkecsíkokkal törték meg a főtérre néző függőfolyo­sók képét. A homlokzat ugyanis északi fekvésű, s csak így tudták a lakószo­bákat a napos oldalra he­lyezni. A csipkedíszítéssel különleges hangulatot köl­csönöznek a főtérnek. I közlekedési dolgozók munkaideje A szakszervezet XXVIII. gépjárművezetők nagy ré­kongresszusának megbízásá- sze azonban mindössze 1—2 ból a Közlekedesi és Szállí- szabadnappal havonta 280, nem egyszer 300 órát tölt szolgálatban. Ez a hátrá­nyos helyzet nagyban hoz­zájárul a közlekedésben a munkaerőhiányhoz. A szak­szervezet vezetői szükséges­nek tartják, hogy csökkent­sék a munkaidőt a közleke­dés ágazataiban is. tási Dolgozók Szakszerveze­tének elnöksége szerdai ülé­sén ismét foglalkozott a közlekedési dolgozók mun­kaidejének ügyével. A szakszervezethez tarto­zó szakmákban 44 000-en már heti 48 óránál rövidebb munkaidőben dolgoznak, a Földúton kapaszkodik a nál, rendre felkapaszkodunk kocsi. Telőkalászú búzatáb- a szomszédos kilátótorony Iák, a zöldben pipacsok tü- óriáslétráján. A kép, ami zes szirmai. S egy tanya szemünk elé tárul, megéri a mellett elkanyarodva már ki fáradságot. gély bólogatva zizeg a nyá- nagy, fénylő vízfelületek, ri szélben, a tiszta égen fel- Nádashullámzás a parti sá­feltűnik egy-egy madár. A vokon. Madarak itt, mada­birtokos nyugalmával úsz- rak ott. Előkerül a messze­hatnak itt a levegőben, hisz látó. Jókor, mert barátréce­Éehér-tó természetvédelmi csapat húz el fölöttünk. Kö­lerület. Madárbirodalom ma telékrepülés. Ezek mind is"""ha nem is maradt meg gesztenyebarna fejű, fekete­a régi „vadvízországnak". mellényű gácsérok. A rekettyés felől kakukk­Kes- hangok hallatszanak. A tó­keny, lé- ban egy karón ülő madarat pésnyi távcsovezünk. Szürkegóm. A nyom- legnagyobb termetű európai Hosszú csőrű, fekete sze­mű, szürkés tollú és min­den valószínűség szerint ár­va. Az éhség űzhette a part­szegélyig — vélekednek a hozzáértők. Így találtak rá a diákok, akiknek kitűnő ter­mészettanulmány, de sport és szórakozás is egyben ez a vasárnapi kiruccanás. i Az or­SIRÁLY- . , nitol6_ BIRODALOM gusok 1 ezúttal is SZÁRNYAK A VÍZ­TÜKÖRBEN távú a vasút, melyen át az fajhoz tartozik, ehhez mért, ornitológusok „várához" méltóságteljes szárnycsapá­baktatunk. Tamariszkiuszok, sokkal száll fel nemsokára a fűzfák, nyárfák. És a kapu- leshelyről. Később a vala­tol : pár napos friss széna il- mivel kisebb vörösgém egy lata Hogy a levegő milyen példánya is feltűnik, itt, a forró nyári városéhoz Itt-ott sirályok is röpdös­képest, azt nagyon nehéz n-ek a víz fölött. Dankák. lenne elmondani. A felirat: Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal kuta­Már idejövet, a termőfölde­ken találkozhattunk velük. — Rossz idő jár rájuk, ... „ ., . ..., - pedig milyen hasznos mada­tohaza. Egyik szobajaban né- ^Szántáskor csapatokban met ormtologus vert tanyat, á k az eRe tó ^ tj^^j™* földből kiforduló pajorokat, természetvédelmi együtt Dorozsmára őrrel rándul­rovarárcákat szedegetik. . , ., , ..... Nagy ellenségei a cserebo­f3írEa:Bárnak, burgonyabogárnak nálunk élő faj ugyanis szín­pompás, érdekes madár. Nem sokat időzünk a ház­hogy a új bécsi iskola. Késóbb seregével Mi marad meg ebben a mindent változott, nem is valószínű, jövőben elavulna. Ez a példa már sejtetni engedi, hogy ebben a radikálisan új helyzet­ben mi az iskola legfontosabb fel­adata. Olyan alapismeretek nyújtása, amelyek még a mi rohamléptekkel ha­ladó világunkban sem változnak meg, és nem avulnak el. Kétségtelen, hogy ezzel bizonyos szakadék keletkezik majd élet és iskola között, de úgy látszik, ma ilyen a világ, és ebbe be­le kell nyugodnunk. Egyébkent, ahogyan mondani szok. ták, semmi sem új a nap alatt, s erre az élet és iskola közötti ilyen zeneszerzői, akármilyen modern értelmű szakadékra láttunk már pél- kola híveivé szegődjenek majd, dát. sót a probléma megoldására mo­dellt is. Ha alaposabban körülnéz­nénk a tudományok és művészetek, egyáltalán a tudnivalók világában, biztosan találhatnánk több ilyen pél­dát. De mi most csak a modern ze­neszerzésre, illetőleg iskolai tanulásá­ra hivatkozunk. Tudnivaló, hogy aki zeneszerző akar lenni, hosszú évekig törvényeit nem ismeri. tartó szakmai-iskolai tanulás nélkül nem kezdhet munkához. A zeneszerző­jelöltnek meg kell ismerkednie a mes­terség alapelveivel, az összhangzat­tannal. az ellenponttannal, a forma­tannal stb. Ezek igen szigorú tudo­mányok: a komponálás legjelentékte­lenebb részeit is pontosan szabályoz­zák. Illetőleg szabályozták a múltban, körülbelül a századfordulóig, amig Schonberg osztrák zeneszerző ki nem találta az úgynevezett dodekafóniát, az _ másképpen fogalmazva — leg­születtek a még ennél is merészebb felforgató világban változatlanul? és modernebb iskolák és irányzatok. Ezek sokban különböztek egymástói. de abban valamennyien megegyeztek, hogy a zeneszerzés klasszikus szabá­lyait és törvényeit egyaránt felrúg­ták. Az összhangzattan, az ellenpont­tan stb. régi szabályainak az igv szü­letett művekben már az égvilágon semmi szerepük nincs. Mindamellett, azokban az évtize­dekben, amikor ezek a változások le­zajlottak, soha, egy pillanatra sem jutott eszébe senkinek, hogy a jövő is­ne tanulják meg a klasszikus összhang­zattant és az ellenponttant, a mester­ség szakmai tudnivalóit. A dodeka­fon stílus és a többi méginkább, egészen más, mint a klasszikus zene, Csak az alapelvek, a legfontosabb, leglényegesebb princípiumok. Az iskola elsősorban ezekkel foglalkoz­zék. Jelképeket mondunk: az egy­szereggyel és a helyesírással. Még akkor is, ha ez a vád éri majd, hogy „passzív" tudást ad. Nagy szük­ség van az ilyen tudásra. Nem hihe­tünk abban a matematikusban, aki nem tudja az egyszeregyet, abban a színészben, aki képtelen szépen be­szélni, abban az irodalomtanárban, aki nem ismeri a helyesírást. Az eljövendő idő tehát az élet és az iskola szakadékát azzal hozza lét­re, hogy az iskolának adja feladatul az alapelvek, az úgynevezett passzív tudnivalók megismertetését — gon­doljunk mégegyszer a modem zene­szerzők példájára —, az aktív, ope­is — mondja a madártudós, dr. Beretzk Péter. — A nö­vényeket, gyümölcsfákat védő vegyszerek sajnos egy­úttal a rovarpusztító mada­rakat: is irtják, szegény si­rályok közül is sok esik ál­dozatul a mezőgazdaság ke­mizálásának. A MADÁR­VILÁG ÉPÍTÉSZE de nyilvánvaló, hogy az új mód, az ratív tudás, a legújabb eredményeket új stílus szerint *em tudhat, senki komponálni, ha a zeneszerzés régi Valahogyan így kell, kellene elkép­zelni a jövő iskoláját Azt az iskolát, tehát, amely arra neveli tanulóit, hogy képesek legyenek tudásukat öt­tíz évenként megújítani. Az iskolá­nak ebből következően nem arra kell törekednie, hogy az idő elmúltá­val törvényszerűen megváltozó isme­feldolgozó ismeretanyagok megszerzé­sét pedig az iskola utáni állandó to­vábbképzés tennivalójának tekinti. Aki a tudomány mai, legfrissebb eredményeivel akar ismerkedni, nem bajlódhat az egyszereggyel és a he­lyesírással, mert nem jut semmire. Viszont, aki nem ismeri tökéletesen ezt a két tantárgyat, aligha hatolhat a modern tudomány titkaiba. Hogy milyen legyen a jövő iskolája. amely mindenféle klasszikus össz­hangzattani, ellenponttani stb. szabály­nak hátat fordított, és ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, azt mondhatjuk, pontosan az ellenkezőjét hirdette mindannak, amit addig át­hághatatlan törvényként tanítottak. Schönbergnek gyorsan követői tá- . madtak, és kialakult az ugynewezett f"3*1 kísoWa erteüenul. retekkel törőd.iék elsősorban, hanem ma még aligha tudja valaki ponto­san elképzelni. Sokat vitatkozunk még erről. De az egészen biztos, hogy az iskola a jövőben sem „avul el", s abban a munkamegosztásban, amely a tudás megszerzésében a mai világ mindenekelőtt azzal, ami e robbanás­szerűen fejlődő világban is válto­zatlan marad: erre kell épülnie. Az­főbb célként ne operatív, a legújabb eredményeket bravúrosan kezelő-al­kalmazó diákokat képezzen — ez nem feltételei következtében az élet és az az iskola, hanem az élet, a munka- iskola között kialakul, mindig meg­hely feladata — hanem olyan tanuló­kat, akik az alapelvek ismeretében semmiféle változás előtt nem állnak lesz a maga fontos, semmi mással nem helyettesíthető szerepe. Ökroa László Fehér­tó ma tiszai vízzel el­árasztott halastó, s nemcsak a növényzete alakult át, madárvilága is merőben más. A régi vízivilág sok madara Pusztaszer vidékére húzódott az utóbbi eszten­dőkben. A kutatóház mellett, egy vízre hajló fűzágon gömbö­lyű, finomművű kis fészek ringatózik. Ügy van elhe­lyezve, hogy a nád legfelső szálai se érjék el, nehogy cickányoik, vagy más raga­dozók veszélyeztethessék. Az építőművész neve: függőci­nege. Most láthatatlan, bizo­nyára táplálék után kutat vialahol a fűzbokrokon vagy a fakoronákban. Ez a na­gyon kicsiny madár minden európai szárnyas közt a leg­mesteribb építő. A füzek és nyárfák pelyhes barkáit szö­vi össze fészekké fa-háncs­szálakkai. Hátizsákos férfi közeledik .a sínek mellett: Hadnagy Béla, szintén ornitológus. Nem sokkal utána négy fiú is belép a kapun; Judik Béla, Flender József, Hajtó Lajos és Hornoik Tibor. Az erdészeti technikum másod­évesei. Gumicsizmában, fényképezőgépekkel, távcsö­vekkel, sőt „fotópuskával" felszerelve jöttek az erdész­jelöltek. Hoztak égy új té­mát is: egyikük kezében dankasirály -fióka. madárgyűrűzés végett jöttek a rezervátumba. Most már itt elkezdhetik: a 160—607­es számú al-umíniumkarika kerül a sirály bal lábára. Elengedik majd természete­sen. Hogy mi lesz a sorsa, arról talán valaha ez a gyűrű ad bővebb tájékoz­tatást. Aminthogy már sok­sok meggyürűzött madárról kaptak hírt távoli országok­ból, földrészekből a szegedi­ek. Az intermezzo után neki­vágunk a tónak. Öten, egy jókora ladikban közeledünk a madarak szigetéhez, és ez a fő. Számunkra. Az itt lakó szárnyasaknak meg nagy ije­delem. Egyre több sirály re­pül az elénk táruló sziget fölé, vészjelző kiáltásokkal, éles rikoltozással riasztják egymást. Mindinkább elfel­hősödik az ég, a vízen pe­dig a kismadarak úszó le­gyezője óvatos-menekülve nyílik mind szélesebbre a csónak előtt. Madáríelleg? Sírályvihar? Szárnyak sátora? Szárnyas boltozat, madárkupola? — melyik kifejezést is közelíti meg legjobban az igazságot? A szigetre csak a madár­tudósok mehetnek, hiszen „lakáshiány van", három­ezernyi fészek zsúfolódik itt, az emberi mértékkel ki­csinynek tűnő területen. De áttekintésre, távcsövezésre, a kolónia figyelésére a csó­nakorr is alkalmas. Annál inkább, mert a zöld dióra emlékeztető, barnával pety­tyegetett sirálytojások kéz­nyújtásnyira a parttól is ott látszanak a fészkekben. S a barnásszürke fiókák megbolydulva szaladoznak a fészkek, a kiszáradt gaz kö­zött. Űj meg új gyűrűk a si­rálvláibakon. Utolsó napok ezek a tudományos munka végzésére, hiszen maholnap „repülőssé" nő az új sirály­nemzedék is. De vannak itt rajtuk kívül csérek, cigány­és tőkésrécék is. Nem messze tőlünk egy cigányrécefészek. Tojások, meg elsőnapos kisrécék. Aranyos apróságok. Lábukra nem kerül gyűrű, mert a si­rályokéval ellentétben még sokat vastagszik a növeke­déskor. Eltelt egy délelőtt, de még nem néztünk szét a sás és a nád rejtekhelyein. Láttuk viszont a madárparadicsom legszebb darabját, a Korom­szigetet. Simái Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom