Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1811. JÜL1US 1. Vizsgálatok és büntetések Örködnek az élelmiszerek minőségén Korszerűsítették a Minőségellenőrző Intézet felszereléseit Nem mindegy, hogy mit eszünk — az a megnyugtató, hogy nemcsak nékünk. Hi­vatásos ellenőri hálózat ós a népi ellenőrök sorozatos vizsgálatai mellett a legfőbb „árgus" a minőségvizsgáló intézet, amelynek hatásköre az egész megyére kiterjed. Az intézet 1970 eleje óta a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztériumhoz, hely­,ben pedig közvetlenül a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságához tartozik. Az el­múlt két évben jelentős anyagi segítséggel korszerű­sítették laboratóriumi és műszeres berendezésedjket és felújítás alatt áll épületük is. Az intézetnék 33 dolgo­zója van, tudományos felké­szültségükre jellemző, hogy köztük öt vegyészdotktor dolgozik. Látogatás a gyárban „Hadszínterük" minden élelmiszeripari termelő — az állami gyártól a téesz üzemig, s emellett az élel­miszar-ikereskedelem is. Nincs könnyű dolguk az in­tézet munkatársainak, úgy­szólván pápábbnak keil len­niük a pápánál. Üzemi el­lenőrzésikor végigkísérik a gyártást és mintát visiznek a kész termékről a laborató­riumi vizsgálathoz. Az élel­miszeripari szabványoknak megfelelő termékek kerül­hetnek csak forgalomba — ízekre (pontosabban: érzék­szervi tulajdonságokra), ösz­szetételre, mennyiségi tulaj­donságokra és csomagolási formákra egyaránt szigorú az előírás, ezt kell számon­kérnie az ellenőrnek. S ha hibát talál? Meg kell tudni mondania azt ífs, Ijogyan le­het kijavítani, az alapanyag volt-e a gyengébb, a gyár­tástechnológia rossz, avagy éppen nem tartják be a jó technológiát. S éppen, mert a tanács­adás a fő feladattik, a szigo­rúság ellenére sem veszik zaklatásnak a gyár-ló cégek az ellenőrzést, engedékeny­ség nincs, de harag se. dr. Selmeci György az inté­zet igazgatója mondja: har­cos jóbarátság ez. Az inté­zet segítőtárs, hiszen közös célért dolgoznak az üzemek­kel: az élelmiszeriparnak az a célja, hogy etessen ben­nünket, jót ós választékos árukat kínáljon az intézet pedig azt akarja, hogy kizá­rólag jó kerüljön az aszta­lunkra. Nem csukott szemmel A rendszeres ellenőrzés jó bizonyítványt ad az élelmi­szeriparnak, s ha vannak is olyan üzemek, ahol „folyton ott kéli lenni", az elsősor­ban a kedvezőtlenebb adott ságok miatt van. Viszont az intézet nem lehet elnéző ilyen esetben sem, nincs, ami indokolná, hogy szemet hunyjanak hibák felett. Alapvető élelmiszereink mi­nőséglét — kenyér, tejtermék, húsáruk — nagyon szigorú, kötelező szabványok dekla­rálják. Arra a kérdésre, hogy esetleg az ellátás terhére is kitiltanának-e alapvető cik­ket a forgalomból, az inté­zetben elmondták: az a ke­vés százaléknyi, ami időn­ként kifogásolható, nem okozhat ellátási gondot Ez egyben azt is jelenti, hogy megnyugtató színvonalúak élelmiszereink, ellenben to­vább szövi a kérdést: miért akkor a sok vizsgálat? Nem indokolatlan a kisebb hibá­kat is azonnal és állandóan kifogásolni, s ha kell sza­bálysértési eljárást indítani, vagy súlyosabb esetiben gyártást leállítani — az élel­miszerek minőségrontása nemcsak anyagi kárt okoz­hat a vevőnek, de egészsé­günket is veszélyeztetheti. A fogyasztó érdekében Az intézet alapvető feldaita — ezt a megyei tanács vb határozatiban is rögzítette — a jó termékminőség ellen­őrzése, ami egyúttal a fo­gyasztók érdekeinek védel­mét jelenti, s ebben a mun­kában a társadalmi szerve­zetekkel és a tanács szak­igazgatási szerveivel jó az együttműködés. De népgaz­dasági érdekeket is véd az intézet, mert nem lehet cél jgyártmányok megszüntetése, amikor élelmiszereink vá­lasztókának bővítése fon­tos, ellenben a termelést — hiba esetén — szaktanáccsal kell ellátni, segíteni. Még ha ki is kell vonni a forgalom­ból néha alapanyagokat — gyengébb minőségű lisztet, vagy ami egy alkalommal történt: zsírt —, javaslatot tesznek, hogy takarmányo­zásra, vagy ipari célokra miképp használhatóak ezek az anyagok. Fontos munka­területük még az élelmi­szer-kereskedelem, amely­nek területén szintén nyo­mon követik az áruk sor­sát, ellenőrzik az esetleges minőségromlást. Az, hogy a helyszínen is vizsgálják, egyben azt is jeleníti, hogy mai segítségükkel, tanácsa­ikkal megelőzik a holnapok hibáit. Az, hogy évente átlag hatezer vizsgálatot tartanak, s az elmúlt évben alig száz büntetést kell elrendelni, megnyugtató képet fest élelmiszereink minőségéről. P. Sz. M. Aranyásó nagyüzemek A szovjet Távol-Kelet térképén egy új pont — Uhagan település — jelent meg. Az Amúri Terület leg­északibb vidékén, vad he­gyek között,- a kietlen taj­gáb.an úszóaranymosó nagy­üzem összeszerelését kezd­ték meg. Egy-egy ilyen úszó­nagyüzem ötezer aranyásó munkáját végzi el. A szovjet geológusok által feltárt lelőhelyekre, az 1971 —75. években még további négy úszónagyüzemet szerel­nek össze. Szöveg nélkül A lakásigény mértéke Takarmánykeverő Szeresen A szőregi Egyetértés szö­vetkezet állatállományának évenként kétszáz vagon táp­takarmányra van szüksége. Csak a fuvarköltség hatezer forintot jelent egy év alatt. Ha ezt a pénzt megtakarít­hatnák, már jól jájjna a gaz­daság. Ha azt is számításba veszik, hogy ki vannak téve a megnövekedett piaci ér­deklődés miatt szállítási ne­hézségeknek' is, és a keve­réktakarmányokhoz szüksé­ges alaptakarmányt vég­eredményben megtermeli a szövetkezet, a legegyszerűbb számítás is azt hozza ki ered­ményként, hogy célszerűbb saját takarmánykeverő üze­met létesíteni. Az egyszerű számításokat célszerű tett követte. Olyan üzemet hoztak létre, amely óránként 30 mázsa takar­mánykeveréket állít elő sa­ját termésű alapanyagokat is fölhasználva. A keverőüzem fölszerelését támogatta, mű­ködését szakmai tanácsaival segíti a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat A lakásügyi hatóságnak a tanácsi bérlakás kiutalása­kor az igénylő és a vele együttlakó családtagok szá­mától függően a lakásigény mértékének megállapításánál általában a meghatározott alsó határt kell figyelembe venni. A lakásigény mértékének felső határáig terjedő, annak alsó határát meghaladó fél­szoba, illetve szoba kiutalá­sára akkor kerülhet sor, ha az igénylőnek és a vele együttlakó családtagjának egészségi állapota, családi körülményeit, foglalkozása (munkaköre) vagy tevékeny­sége miatt igazoltan szükség van, és a lakásügyi hatóság rendelkezésére álló lakás­alap azt lehetővé' teszi. Figyelembe vehető egész­ségi ok, ha az igénylő, vagy a vele együttlakó családtagja tartós betegségben szenved, vagy azt a bíróság cselekvő­képességet érintő gondnok­ság alá helyezte, és elkülö­nítése érdekében külön szo­ba szükséges. Figyelembe vehető családi körülmény, ha az igénylővel együttlakó 12. életévét betöltött és kü­lön nemű családtag elhelye­i zésére van szükség. Kétszobás lakás kiutalá­sára van lehetősége, ha azt ! fiatal házaspár családalapí­tásra tekintettel kéri, felté­ve, ha kedvezményben része­sült. Foglalkozása (munkaköre), vagy tevékenysége miatt a lakásigény mértékének alsó határát meghaladó szobát utalhatnak ki, ha az igénylő vagy a vele együttlakó kö­zeli hozzátartozója az or­szággyűlés tagja; a megyei vagy a városi tanács tagja; az államigazgatás helyi vagy felsőbb szervének vezetője, főosztályvezetője, ' osztályve­zetője, vagy ezek helyettese; az államigazgatás helyi vagy magasabb szintű intézetének (intézményének) vezetője, fő­osztályvezetője, osztályveze­tője vagy ezek helyettese; helyi vagy magasabb szintű politikai, társadalmi, tudo­mányos, gazdasági, egész­ségügyi, művelődésügyi szerv vezetője, főosztályvezetője, osztályvezetője vagy ezek he­lyettese; bíró vagy ügyész; a Magyar Tudományos Aka­démia rendes vagy levelező tagja, a tudományok dokto­ra vagy kandidátusa, egyete­mi, főiskolai tanár, docens, adjunktus, tanársegéd, tan­intézetben oktató, vagy ott szakfelügyeletet ellátó ta­nár, illetve tanító; művész, író, költő, újságíró, ha jogo­sultságát az illetékes szö­vetség igazolja; orvos, ügy­véd, jogtanácsos; fegyveres testületek helyi vagy fel­sőbb szervének vezetője, fő­osztályvezetője, osztályveze­tője vagy ezek helyettese; olyan dolgozó, akinek jelen­tős találmányai, újításai vagy egyéb alkotó tevékenysége miatt arra szüksége van; va­lamint a muzeális értékű védett magángyűjtemény el­helyezése érdekében is. A tanácselnök méltányos­ságból, személyes hatásköré­ben a nem említett esetek­ben is engedélyezheti a la­kásigény felső határának al­kalmazását, illetve külön szoba biztosítását. Ipari vagy kereskedelmi tevékenység folytatása céljából több szo­bával számolni nem lehet A külön szoba Iránti igény fél lakószobával is kielégít­hető. A lakásigénylés A lakásigénylést igénylő­lapon a lakásügyi hatóság­nál kell benyújtani. Együtt­élő házastársak (élettársak) és önálló lakás hiánya miatt különlakó házastársak lakás­íMeténylelek a levegőben és a földön 5. Az ellenállás kétes formája A repülőtársaságok többsége, a Pan Ameri­can, a BOAC, a SAS és a többi 1970-ben olyan utasítást adott pilótáinak, hogy a repülőgép­rablás esetén a pilóta köteles engedelmesked­ni a fegyvereseknek. Ez a döntés egy rendkí­vül egyszerű számítás következménye. Még mindig olcsóbb leszállni egy idegen repülőté­ren, ott gosdoskodni az utasok ellátásáról és hazaszállításáról, majd visszaszállítani a gépet, mintsem, elveszteni egy sokszor — tizmillió dol­lár vagy még nagyobb értékű repülőgépet —, nem is szólva a veszélyeztetett emberéletekről. (Amikor az amerikai nagy repülőtársaságok ezt a döntést hozták, annak a repülőtérnek az adatait kérték be, amely a legtöbbször szerepel a repülőgéprablásokban. Az egyesült államok­beli Miami repülőtérről van szó. Ezen az egyet­len amerikai repülőtéren 1970-ben valamivel több mint hatmillió légiutas fordult meg. Az egész Egyesült Államokban 1967-ben 130 mil­lió légiutas volt, és mivel naponta 40 000-rel nő az utasok száma, rendkívül nagy a kockázat a repülőgéprablók elleni tűzharc esetén.) Nem engedelmeskedtek azonban fegyveresek­nek egy NSZK-beli és egy svájci esetben. A müncheni repülőtéren 1970. február 10-én ren­des időben szállt le .az El A1 nevű izraeli lé­gitársaság Tel Avivból Londonba tartó repülő­gépe. Az utasok a tranzitváróterembein hallgat­ták a hangszórót, a pilóták kérték a londoni utasait, hogy szálljanak vissza a repülőgépre. Az utasok között volt egy 23 éves fiatalember, Assaf Dajan, Moshe Dajan izraeli hadügymi­niszter fia is. Az utasok elindultak az autó­busz felé. ám a pilóta és a másodpilóta észre­vették: négy fiatalember közeledik az autóbusz felé, kezükben pisztoly és kézigránát A négy férfi — egy palesztinai ellenállási szervezet tagjai — az El A1 gépet és mindenekelőtt uta­sát, az ifjabb Dajant akarták elrabolni. Azt hitték, hogy nem a fiúról, hanem az apáról van szó. Az autóbusz sofőrje meghallotta a négy fiatalember és a pilóták szóváltását, gyorsan bezárta a busz ajtaját. A kiáltozásra a repülő­téren szolgálatot teljesítő nyolc határrendőr géppisztolyhoz kapott és az autóbusz felé ro­hant. Már futás közben lőttek a busz előtt álló fegyveresekre, a palesztinai ellenállókra, két férfi azonnal megsebesült, a másik kettő pisz­tolyából visszalőtt, egyikük eldobta kézigránát­ját is. A partizánok és a határrendőrség közötti tűzpárbajnak egy halottja és tizenegy sebesült­je (rendőr, utas, ellenálló), volt; a célt, Dajan elrablását a palesztinai ellenállók nem tudták megvalósítani. Egy esztendővel ezelőtt történt egy másik, sok szempontból hasonló repülőgéprablási kí­sérlet Zürich Kloten nevű nemzetközi repülőte­rén is. 1969. február 18-án az El A1 légitársa­ság menetrendszerű járata, amely Amszterdam­ból Tel Avivba tartott, zürichi tartózkodása után éppen megindult a kifutópálya felé, ami­kor egy Volkswagen tűnt fel és amint közelebb ért a repülőgéphez, utasai a nyitott ablakon keresztül géppisztolytüzet zúdítottak a Boeing­gépre. A repülőgép személyzetének öt tagja megsebesült, a másodpilóta nem sokkal később belehalt sérüléseibe. A repülőgépről, válaszként a tüzelésre, a hirtelen felrántott ajtóból több lövést adtak le az autóra, A repülőgépből az izraeli biztonsági szolgálat Mordehaj Rasamin nevű embere lőtt. (Az El A1 izraeli légitársaság gépein ugyanis a biztonsági szolgálat egy-egy fegyveres emberét is elhelyezik.) Rasamin lövései eltalálták az autó egyik uta­sát, Abdel Moszin Haszant. A lövöldözésre ha­mar odaérkeztek a repülőtéri rendőrök, meg­adásra szólították fel az autó életben maradt három utasát. Mindhárman a Palesztinai Népi Felszabadítása Front tagjai voltak és két alter­natívát beszéltek meg a támadás előtt. A Front utasítása szerint lehetőleg úgy kellett végrehaj­taniuk a támadást, hogy megkíméljék az ártat­lan utasokat. Az első elképzelés az volt, hogy a hirtelen megálló gépbe beugranak és arra kényszerítik a pilótákat, hogy ne Tel Avivba, hanem egy más repülőtérre menjenek — a má­sik terv csak a gép megrongálását írta elő. A Palesztinai Népi Felszabaditasi Front ként azzal indokolta fellépését, hogy az El A1 Légitársaság tulajdonképpen álcázott katonai szervezete Izrael államnak, mert a légitársaság gépei fegyvert és lőszert is számtaniak. A züriohi támadásnak rendkívül érdekes foly­tatása volt: per indult az életben maradt há­rom palesztinai gerilla ellen a következő vádak alapján: előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés (Joran Perez másodpilótát lelőtték), súlyos testi sértés, (öt sebesültje volt a táma­dásnak), robbanóanyag bűnös alkalmazásának kísérlete és tiltott fegyverviselés (az elfogot­taknál több automata fegyvert, ezekhez szük­séges lőszert, kézigránátot és robbanóanyagokat találtak), svájci felségterület megsértése — és a legérdekesebb, jogilag új vád.; légiközlekedés veszélyeztetése. Vádat emelt a svájci ügyész Mordehaj Rasa­min, az izraeli titkosszolgálat tagja ellen is, aki lelőtte Abdel Moszin Haszant. A perre a win­terhuri bíróságon került sor és ott végül is el­ítélték az araib gerillákat, viszont felmentették az izraeli biztonsági szolgálat emberét, aki köz­ben előlépett, és mint Golda Meir miniszterel­nök-asszony személyi testőre kapott beosztást. A zürichi történetnek azonban nem a per volt a befejezése, hanem egy politikailag fon­tos lépés. Nem sokkal az esemény .után Kairó­ban az egyiptomi szervek egy hivatalos nyilat­kozatban elhatárolták magukat a repülőtéri tá­madástól, majd később, bizonyos fokig utalva a kloteni repülőtéren eldördült lövésekre, de egy, az athéni repülőtéren történt hasonló üggyel kapcsolatosan az A1 Ahram című félhivatalos lapnak tekinthető újságban a következő meg­jegyzés jelent meg: „Nem minden izraeli cél­pont ellen külföldön végrehajtott támadás hasz­nál feltétlenül a palesztinai ügynek ... Nagyon keskeny vonal választja el azokat az incidense­ket, amelyek kedvező reagálást keltenek, azok­tól, amelyek ellenséges érzelmekhez vezetnek" —, írta a kairói lap, majd hangsúlyozta, hogy a palesztinai ellenállási mozgalom harcosai szá­mára számos olyan harci feladat adódhat, amelynek eredményes megvalósítása nemcsak, hogy nagyobb hasznot hajthat az ügynek, ha­nem azt nem is lehet kihasználni arabeílenes propagandára. Elsősorban az Izraelnek szóló fegyverszállítások és lőszerutánpótlás megaka­dályozását, valamint fontos — és a fegyverellá­tás szempontjából számaibjöhetó —, külföldön levő izraeli épületek megszállását említették a példáik között. (Következik; A legizgalmasabb hónapi igényüket csak együttesen terjeszthetik elő. önállóan csak nagykorú személyek igényelhetnek lakást. A lakásigénylést olvasha­tóan kitöltve, három pél­dányban kell előterjeszteni a lakásügyi hatóságnál. A lakásügyi hatóság a la­kásigénylés előterjesztésekor ellenőrzi az adatok helyes­ségét. Ha a lakásigénylés ol­vashatatlan, vagy hiányosan van kitöltve, vagy az igazo­lások nincsenek meg, vagy azok nem megfelelőek, azt hiánypótlás miatt vissza kell adni az igénylőnek. Postán küldött hiányos lakásigény­lés esetében az igénylőt hi­ánypótlásra kell felhívni. A lakásügyi hatóság a la­kásigénylés átvételét annak egy példányán igazolja, és azt az igénylő részére azo­nosítási számmal ellátva visszaadja, illetve vissza­küldi. A lakásigényiéshez csatolni kell az igénylő és a vele együttlakó családtagjai jö­vedelmi viszonyainak igazo­lását; életveszélyessé, lak­hatatlanná nyilvánitott la­kás esetében az ezt kimondó jogerős hatósági határozatot; egészségtelen lakás esetében az ezt igazoló hatósági bizo­nyítványt; fertőző betegség esetében 30 napnál nem ré­gebbi keletű, ezt igazoló szakorvosi igazolást; mun­káltatói igazolást arról, hogy az igénylőnek mióta van fo­lyamatos munkaviszonya és jelenlegi munkahelyén mióta dolgozik, továbbá tagja-e a törzsgárdának. Bérlő-, illetve vevőkivá­lasztás esetén a közületi szervnek a bérlő, illetve a vevő személyének jelölése mellett a kitöltött lakás­igénylést is csatolnia kelL A lakásigenylés illetékkö­teles.

Next

/
Oldalképek
Tartalom