Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-27 / 175. szám

4 KEDD, 1971. JÜL1US 27. Száznegyven évvel ezelőtt az észak-csehországi Hruba Skálán a maga nemében egyedülálló parkot létesítet­tek kísérleti és kutatási cé­lokra. Néhány érdekes kül­földi tűlevelű és lombhulla­tó fát foglal magában, amely csírát hajt. Ilyen csí­rák, magok nagy fontossá­gúak az erdészeti munká­ban és a kertművészetben. Ebben a különleges park­ban található például az egyetlen, Csehszlovákiában előforduló, Kaliforniából származó fehér fenyő (Abies concolor) és Észak-Amerika legnagyobb fenyőfajtája, a nagy fenyő (Abies grandis) — más faritkaságok mellett. Ezeket az elmúlt években honosították meg a „ritkasá-v gok erdejében". Aszúborok története Tanulmányi szerződés T. B. olvasónk jelenleg vállalati technikus. Egyete­men szeretné tanulmányait folytatni, dc vállalatánál közölték vele, hogy ehhez csak akkor adják meg az engedélyt, ha tanulmányi szerződés keretében vállalja, hogy tanulmányai elvégzése után még négy évig ott dol­gozik. Kérdezi, lehet-e ilyen feltételeket szabni számára? A Munka Törvénykönyve és a kormány végrehajtási rendelete az alapvető kérdé­seket rendezi, a részletesebb szabályozást a munkaügyi miniszter 5/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelete tartal­mazza. A vállalat a szakem­ber szükségletének biztosí­tására tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben arra kötelezi magát, hogy dolgo­zóját a tanulmányok ideje alatt támogatja, a dolgozó pedig vállalja, hogy a meg­állapodás értelmében a ta­nulmányokat elvégzi és a képzettség megszerzése után meghatározott időn át a vállalatnál tovább dolgozik. A vállalat a tanulmányi szerződésben támogatásként az iskola vagy a tanfolyam elvégzésével járó költségeket és a munkaidő alatt történő képzés miatt kieső időre járó munkabért térítheti, és vál­lalja a tanulmányi szabad­ság idejére átlagkeresete fi­zetését is. A támogatás mér­tékét, rendszerét és feltéte­leit pontosan a szerződésben I. KERÜLET Hazassag: Díttmann György és Eszik Zsuzsanna. Juhász Ga­bin- es Fehér Gabriella, Nagy Ádám és Fazekas Maria, Kiss Anüras cs Szűcs Olga, dr. Cza­ku AtUla és Dunai Kldra, La­sancz István és Kovács Zsu­zsanna, Szlrovicza Péter és Mészáros Agncs, Lengyel Gá­bor és Gllly Klára, Király Lász­ló és Fodor Mária. Radics Zol­tán és Tandari Irén, Papp Fe­renc és Fábián Andrea, Pósa Sándor és Kovács Julianna, Tö­rök-Berta László és Gálik Ág­nes, Gémes Jozset és Ábrahám Etelka. Mártha Lajos és Tarl Veronika. Palankal Tibor és Ja­kab Ágnes, Békél László és Kis Ida. Kotroczó József és Túrák Gizella. Kovács Mihály és Mo­t'ka Györgyi. Lakatos Kálmán és Török Irén. Kecskeméti Il­lés és Mészáros-Nagy Ágnes, Takács László és Orl Judit, Ke­rek Attila és Lajos Mária há­zasságot kötöttek. Születés: Rácz Istvánnak és Bakacsy Rozáliának Mónika Helga, Suti Józsefnek és Rat­kay Margitnak Zoltán, Tóth Szilveszternek és Házi Máriának Gábor, Font Lászlónak es Kó­szo Jolánnak László Attila, Kiss Gyulának es Rácz-Szabó Máriá­nak Ernó Árpád, Varga László­nak és Ferenczl Annának Zol­tán, dr. Kedves Miklósnak es dr. Schneider Jolánnak Ágota Judit. dr. Bényl Tamásnak és Farkas Máriának szabolcs Ta­más, Pécsi Alajosnak és Len­gyel Piroskának Gabriella. Soós Ferencnek és Retkes Máriának Anetta, Mórahalml Jánosnak és Márta Annának János, Rully Józsefnek es Kovács Máriának Róbert, Domoki Ferencnek és S/önyl Gabriellának Ferenc, Szalma Bálintnak és Szabó Ro­záliának Zoltán Bálint, Ml­hályffy Bélának és Borbola Ka­talinnak Zsolt, Róvó Gézának és Gémes Zsuzsannának Szil­via. Szekeres Jánosnak és Csi­kós Máriának Zoltán, Nagy Im­rének és Verbászi Máriának Annamaria, Kovács Sándornak es Zontbory Erzsébetnek Szilvia. Tarl Vincének és Kovács Piros­kának Edit, Frank Andrásnak és Racskó Izabellának Andrea Anita, Császár Gézának és Naszádos Margitnak Ildikó, Ko­vács Ferencnek és Hegedűs Idának László Ferenc, Mandász Anyakönyvi hirek Ferencnek és Batylk Ibolyá­nak Ferenc, Szabó Istvánnak és Jani Gizellának István Fe­renc, Szabó Zoltánnak és Tóth Gabriellának Edit, Darázs Ist­vánnak és Szabó Erzsébetnek Zsolt István, Gárgyán Pálnak és Szabó Máriának Tibor, Szűcs Mihálynak és Basa Cecíliának Róbert Mihály. Papdl Antalnak és András Szlávának Tünde, dr. Szabó Andrásnak és dr. Hamar Juditnak Zsolt, Bán Mihálynak és Fehér Irmának Irma, Tóth Gyulának és Kollényi Teréznek Gyula. Sebők Szilveszternek és Kiss Margitnak Tamás, Kónya Ferencnek és Kószó Klárának Zsolt, dr. Papp Györgynek és Szőke Borbálanak Klára nevű gyermekük született. Halálozás: Boros Jánosné Gé­mes Mária, Simon Ferenc, Czl­nanó András, Klrl Antal, Már­kus János, Mezey Istvánná Tre­yer Ilona, Aradi József, Juhász Mlhályne Kakuszl Rozália, Prá­gai Ferenc, Maxi János, Krámll Andrásné Sörös Julianna. Je­néi Ferenc, Bagoly Józsefné Nngy Jolán. Zédorl Lajos, Oláh Mihály, Nagy Mihály, dr. Vén Andrásné Kovács Mária. Nagy­idal János, Ácsán Jözsef, Mol­nár Tstvánné Kural Ro/álla, Krátkl Mthtl.vné Szlankó Mária, Gergely Nándor meghalt. n. KERÜLET Házasság: Susánszkl János és Bakos Zsuzsanna Matild. Hege­dűs István és Csupor Eva Te­rézia. Dézsi Vilmos és Verebé­lyl Margit Anna. Ránlcs Mik­lós Dezső és Bátky Emese Má­ria. Tamási András Géza és Molnár Sarolta, Tompos Dezső és Vastag Ágnes. Zsembery An­tal Gyula és Oláh Katalin Ro­zália, Barna József és Vlncze Irén. Német Kálmán és Nagy Erzsébet, Harmati Gyula és Borbás Matild Erzsébet. Kósa József és Daróezi Erzsébet, Bo­zókl Ferenc Imre és Havasi Er­zsébet házasságot kötöttek. Halálozás: Blnder Györgyné Kulcsár Rozália, Horváth János meghalt. ül. KERÜLET Házasság: Körmeni Antal és Halász Ilona, Kakusz László Je­nő és Ződt Erzsébet. Borka La­jos és Karácsonyi Anna Eva, Ördög Szilveszter és Molnár Csilla Mária, Ördög István és Kotogány Ilona, Tarácsky Géza és Égető Mária házasságot kö­töttek. Születés: Tarl Ferencnek és Rapcsák Juliannának János An­tal, Balogh Józsefnek és Betkó Valériának Eszter Beáta. Kocsis Dániel Péternek és Halász Sa­roltának Andrea, Mathias And­rás Antalnak és Fehér Magdol­nának Andrea, Nagy Imre La­josnak és Bozsó Anna Máriá­nak Imre, Farkas Mihálynak és Tóth Mária Erzsébetnek Zsu­zsanna, Antalfl Zoltánnak és Terhes Editnek Zsolt Zoltán, dr. Lakatos Lajos Sándornak és Kovács Margit Ágnesnek Attila Gábor- Mlnyó Ferenc Józsefnek és Ábrahám Matildnak Andrea, Nagygyörgy Mihálynak és Vári Hona Juliannának László, Rózsa Zoltánnak és Török Máriának Zoltán, Horák Károlynak és Telekl-Horváth Juliannának Il­dikó, Jójárt Józsefnek és Kri­zsán Erzsébet Etelkának Csaba. Czlrok Mihálynak és Komlós! Ilona Máriának Mihály József, Czlrok Mihálynak és Komlósl Ilona Máriának Tünde Erzsé­bet, Gocsik Ferenc Józsefnek és Marót! Mária Juliannának Eva Gabriella, Nagy Gézának és szekeres Erzsébetnek Zsolt Géza, Böszörményi Jenő Káz­mérnak és Ádám Sárának Je­nő, Kovács Imrének és Pesti Gzellának Imre, Meszes István­nak és Szélpál Irénnek Anna­mária. Pozsár István Ferencnek és Kenéz Ilona Máriának And­rea Ilona. Vukoszovlyev Jóczó­nak és Földes! Máriának Krisz­tina. Pálfalvi Sándornak és Tas­sl Margit Katalinnak Hajnalka, I .amper Pál Gézának és Haj­ducsák Kornéliának Kornélia Edit. Narozsnytk Ferencnek és Szabó Ilona Margitnak Ferenc, Takács Jánosnak és Balogh Er­zsébetnek Attila nevű gyerme­kük született­Halálozás: Marsi Vendel Lász­lóné Tóth Mária. Csépé Mihály, Korossy Irma Vilma, Horváth József Ferenc, lülöp Józsefné Biró Mária. Rácz János, Savanya András, Tóth István meghalt. kell meghatározni, A válla­latnál eltöltendő idő tartal­mát a támogatás mértekétől és idejétől függően szintén a szerződésben határozza meg. Az az idő a két évet csak akkor haladhatja meg, ha a támogatásban részesülő dolgozó közép- vagy felső­fokú oktatásban vesz részt, a munkaviszonyban eltöltendő idő tartamát azonban ilyen­kor sem lehet a támogatás időtartamánál hosszabb idő­ben megállapítani. Az a tény tehát, hogy a vállalat tanulmányi szerző­dést akar kötni nemcsak tör­vényes, hanem igen előnyös is. Tulajdonképpen olvasónk részére a lehetőség a to­vábbtanulásra ezzel nyílik meg. A tanulmányi szabadsá­gokkal kapcsolatban megje­lent 15/1967. (XI. 16.) Mü. M. sz. rendelet ugyanis kimond­ja. hogy tanulmányi szabad­ság, a munkaidő-kedvez­mény, a szabadnap, a vizsga­szabadidő és a külön tanul­mányi szabadság teljes tar­tamára átlakereset csak azt a dolgozót illeti meg, aki a munkakörére jogszabály vagy kollektív szerződés ál­tal előírt szakképzettséget szerzi meg, vagy aki a nap­pali tagozatos képzés befeje­zéseként előírt esti vagy levelező tagozatos képzésben vesz részt. Végül azt, akivel a vállalat tanulmányi szer­ződést kötött. Dr. V. M. Az aszúborok fogalma ed­dig összekapcsolódott a tokaji Sátorhegy fogalmával. A szőlőszemekben végbemenő nemes rothadás, a napfény csodálatos ízeket adó kon­centrációja, ami az aszúbo­rok jellegzetes ízét adja, el­választhatatlan volt Tokaj nevétől. A Szőlészeti Kutató Inté­zet leendő bormúzeuma, amelyet a budai vár egyik katakombájába terveznek, most rácáfol erre. A Vár Vino-Téka, amely az első igazi értelemben vett bor­múzeum lesz, a hét leghíre­sebb magyar borvidék 25 éve termelt boraival kínál­ja majd a látogatókat. A bormúzeum gondolata 25 évvel ezelőtt született meg, és azóta szisztematikusan gyűjtik országszerte a boro­kat. 25 évjárat több száz faj­táját raktározták el. A bor­múzeum borai között a nagy­közönség számára eddig is­meretlen. egészen ritka pél­dányok is szerepelnek majd. Ezek a palackok érdekes adatokkal és érdekes ízek­kel bővítik majd az aszú­borok történetét. A bormú­zeum gondolatát dédelgető szakemberek negyedszázad alatt több magyar szőlőter­melő vidéken készítettek a tokajival vetekedő, egyesek szerint azt felülmúló aszú­bort. 1957-ben a Szőlészeti Kutató Intézet igazgatója a móri borvidéken fedezte fel, hogy a jó minőségű szőlő­érés, majd rövid csapadékos időszak után a termés egy része rothadáisnak indult. A csapadékos idő után követ­Elsüllyedt „hidak" a Csendes-óceánban Egy tudományos kutatásról kező száraz, meleg idő ha­tására a rothadás sajátos jelleget öltött, amelyben a szakemberek felismerték a nemes rothadás folyamatát, így született meg 13 évvel ezelőtt Tokaj után Móron is az aszúbor. Az írásos emlé­kek már a középkorban em­lítenek más borvidékeken készült aszúborokat. Ilyen volt az Arad környéki mé­nesi vörös aszú, a szekszárdi aszú és Ausztria területén az Alpok keleti lábánál fek­vő ruszti borvidék aszúja is. 1957-ben a móri aszú mellett Kecskeméten a Mik­lós-telepi gazdaságban is próbálkoztak. Mindkét kísérlet kiváló eredménnyel végződött. A móri aszút azóta is 3xl2-es csodabornak hívják a szak­emberek. Ebben ugyanis a bor legfontosabb alkotóele­mei igen sajátos kombiná­cióban helyezkednek el. Az alkoholtartalom 12 Malli­gand-fokos, a ki nem erjedt cukortartalom szintén 12 százalékos, és a savtartalom, amely a móri aszú különle­ges zamatát adja, 12 ezre­lék. A 3xl2-es csodabor, a Vár Vino-Téka egyik érde­kességének ígérkezik. A Vino-Téka, amely « eddig megnyitott bormúze­umokkal ellentétben nem muzeális borászati eszközö­ket, hanem valóban borma­tuzsálemeket mutat be, szá­mos adatot közöl a magyar borvidékek aszú borairól, amelyek, úgy látszik, megiri­gyelték a tokaji hegemóniát. Alekszander Kondratov szovjet kutató rendkívül ér­dekes elméletet ismertetett a szovjet etnográfusok érte­kezletén. Szerinte a Csen­des-óceán óriási kiterjedése nem akadályozta meg az ős­időkben az embereket, hogy ellepjék a megszámlálhatat­lan szigetet és benépesítsék azokat. A víz alatt ugyanis igen sok hatalmas földnyelv, „földhíd" húzódott, amelyek a tektonikus erők hatására időnként fölemelkedtek, majd ismét elsüllyedtek. Az antropológiai, oceanográfiai és nyelvészeti kutatások alapján a fiatal leningrádi tudós arra a megállapításra jutott, hogy a világtengerek vízszintje a jégkorszak előtt mintegy 300 méterrel ala­csonyabb volt, mint most és ennek következtében a Csen­des-óceán mai hatalmas szi­getei és korallzátonyai vagy „egybeépültek", vagy pedig csak keskeny csatornák vá­lasztották el őket egymás­tól. Az etnográfiai kongresz­szuson a tudósok megállapí­tották, hogy Kondratov el­mélete kiindulópontja lehet a csendes-óceáni népek szár­mazásával, történetével és nyelvének kialakulásával kapcsolatos új kutatásoknak. Lázár Ervin Zuhanó­repülés 3. A második mondatot Bíró már nem hallotta, mert odavágta a kagylót, és rohant a terep­járóhoz. Az asztalon ott maradt az árx« telefon, és elvékonyítva, dühösen recsegte a semmibe a főpilóta hangját: — Hé, tartsátok a vonalat, halló, halló, jelentsetek... — majd kis szünet után: — A rohadék anyátokba! Huszár úgy száguldott a ködben, hogy az már egyenesen istenkísértés számba ment. perceken belül kint voltak a tarlón. Bíró készülődött a fel­szálláshoz, a rakodók furcsállva nézték az ese­ményeket, önkéntelen tisztelet gyűlt bennük a pilóták iránt, valami olyasfélét éreztek, mint amikor először láttak repülőgépből kiszálló pi­lótát — s ami aztán a mindennapos együttlét, meg a repülőbrigád kis „ügyei" miatt fokozato­san eltűnt belőlük. Mikor Bíró felszállt, a kis Agi még ugyan­ott állt. ahol Csapó gepének utolsó hangfoszlá­nyát hallotta, s ugyanúgy mereven a ködbe bá­mult, mint akkor. Csapó még mindig nem látta a földet. Látta, hogy a benzintartály lassan ürül, kezdeti jóér­zésébe már beleködlött egy kis félelem — de sokkal inkább a magány bántotta, rettenetesen egyedül érezte magát. Lejjebb ereszkedett, figyelt a föld felé, hétha valahol fölszakadt a köd. S akkor kissé jobbra egy sötét tömeget vett észre, pár pillanat múlva Bíró arcai is meglátta. Az villant az eszebe, hogy ez is föntragadt, bár azt neki okvetlen lát­nia kellett volna, s amikor aztán Bíró annak tu­datában, hogy észrevették egymást, határozottan jobbra kanyarodott, már tudta, hogy miről van szó, és beállt a másik gép mögé. Kristófszőlős felett valóban derült volt az ég. A repülőtéren már tudtak róluk, szinte feltűnés nélkül szállt le a két kis gép a széles betonki­futóra, ahol máskor szuperszónikus harci gépek motorjai bőgtek. Az ügyeletes megmutatta, hova álljanak a gé­pekkel. Leállították a motort, kiszálltak. Már szür­kült, a homályban meghittebbnek tetszett a vi­lág. A két pilóta szótlanul állt egymással szem­ben. Az egyik medveformán hajlott háttal. A másik kecsesen, mint egy balett-táncos. Egy­másra nevettek — bizonyára nagyon boldog volt mind a kettő. Aztán Csapó hátbavágta Bírót, és szorosan egymás mellett elindultak. A reptérügyeletes felajánlotta nekik, hogy aludjanak a laktanyában, de ők inkább meg­jártak a faluba vezető három kilométeres utat. Égy öregasszonynál kaptak éjszakai szállást. Megmosakodtak, megkérdezték a mamát, merre van a kocsma, az öregasszony dicsekedve me­sélte; most mar presszó is van a faluban. — Hogy miket tudnak ezek a falra festeni — mondta nevetve a presszóban Csapó, és Bíró is vele nevetett. Elfáradtak, de egyikük sem érezte a fáradsá­got. Leültek az apró asztalka mellé, szótlanul nézték egymást, aztán Bíró azt kérdezte: — Jó a benzinóród? — Persze — mondta Csapó —, a vén Berci még tegnapelőtt megcsinálta. A presszóskislány odajött az asztalukhoz, ki­csit esetlen — messziről látszott rajta, hogy fa­lusi — lány volt, szőke, az arccsontjai picit ki­álltak. de ez jól illet keskeny, mandulavágású saeméhas. — Valami jó töményét — mondta Bíró, s erre a kislány sorolni kezdte: — Kecskemeli fütyülős, szatmári szilva, hu­bertusz, kevert, konyak — s kis szünet után még hozzátette — ja, meg gin is van. Így mondta, g-vel. A két pilóta elmosolyodott, s Csapó azonnyom. ban meg is szólalt: — Akkor legyen szíves két gint. A lány a farát billegtetve elkacsázott az asz­talok között, Csapó hosszan utánanézett, meg­csóválta a fejét és csettintett. — Na, úgy látom, fölébredtél — mondta Bíró, s talán egy kis sajnálkozás is volt a hangjában. — Nem rossz kis csibe, mi? — mondta a má­sik. Biró megrántotta a vállát, elnézően mosoly­gott. Az előbb még meghitt csendben ültek egymás­sal szemben, vastag, átjarhatatlan réteggel elvá­lasztva a külvilágtól, mint valami különleges szekta tagjai, de ez a fal a lánytól hirtelen le­omlott. Nem tudni miért, ezt a pillanatot választotta Biró a kérdesre. — Miért váltál el ? — mondta váratlanul. Csapó éppen a lány felé nézett, most Bíróra kapta a tekintetét, pár pillanatig értetlenül né­zett rá, aztán megrántotta a vállát. Ezen még ő sem gondolkozott, öt hónap után kínosnak érezte Klárit. Eleinte még rohanva száguldott a piros autón a feleségéhez, de ez a vonzalom hamarosan elmúlt. Egy-két vasárnapot kihagyott, aztán egy szép napon megírta az asszonynak, jobb ha vége az egésznek. Nem kellett kínos jelenetektől tar­tania, csak egy levélbe került az egész. Mikor egy hónap múlva hazament, a lakás már régóta üres volt, a kulcsot Klári bedobta a levélszek­rénybe. (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a födémekről Az öreg épületeknek rendszerint a födéméi mennek tönkre legha­marabb. Ez Szegeden is gyakran okoz gondot. # Fa? Fűrészelt vagy fara­gott fából készült fö­démszerkezet Leggya­koribb változatai a csa­pos-, a palló- és ge­rendafödémek, egy­vagy kétoldali deszka­borítással. # Bauxit? Bauxitból és mész­kőből olvasztásos vagy zsugorításos égetési technológiával előállí­tott cement. Jellemzője, hogy kötésideje a port­landcementével meg­egyezik, azonban szi­1 ár dúlása nagy hőfej­lődéssel, sokkal gyor­sabb: 1 nap alatt eléri azt a szilárdságot, amit a portlandcement 28 nap alatt. A bauxitce­mentből készített be­tonok szilárdsága azonban 2—5 év után csökkenni kezd, mert a kötés folyamán kelet­kezett kalcium-alumi­nát-hidrátok felbom­lanak. Ma már tudjuk, hogy ezért nem alkal­mas födémkészitésre. 4 Palló? A teherhordó függő­leges falakra felfekvő keskeny, pallószerű, előregyártott vasbeton elem. A pallókat egy­más mellé helyezve ké­szül a vízszintes födém teherhordó szerkezete. A hézagokat cementes habarccsal öntik ki. # Panel? Nagy méretű, esetleg szoba nagyságú, előre­gyártott vasbeton, fe­szített beton födémelem. A födémelemek gyakori formái: gerenda, a ge­rendák közötti bélés­testek, leniezek, felfelé, vagy lefelé fordtíott bordázatú teknős pa­nelek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom