Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-21 / 170. szám

S2ERDA. 19T1. JÚLIUS 21. 3 Mi lesz veled, láda gyár? öt esztendeje keresi helyét — s jövendő boldogulását — az egyik szegedi kisüzem, a ládagyár. A 104 éves telep sorsa sehogyan sem akar megnyugtatóan rendeződni, legalábbis 210 hűséges munkása és vezetője szerint nem. A gyárat a városrendezési tervekben régen kitelepítésre ítélték, a költözést azonban még nem hajtották végre. A gépek, az emberek ma is ott dolgoznak ... Gyárszeretetből Igen, az üzem ma is dolgozik. bár állagára — az épületeire és gépeire — jó néhány év óta éppen csak annyit költenek, hogy ne dőljenek össze. Érthetően, hisz mindenki a kitelepitest, a rekonstrukciót várta, a regit nem kívánták nagyobb összegekkel fejleszteni, amikor úgyis elhagyják. A gyenge körülmények miatt csak a leghűségesebbek maradtak, az a 210 ember, akihez hozzánőtt ez a munka. Mert az bőven akad: a megrendelők nem vesznek tudomást a gvár öregedéséről. Az icién 58,5 millió forint ériéket termel a ládagyár. Nemrég az iparágban úgy hírlett, nincs szükség a fa alapanyagú csomagolóeszközökre. ládákra. A gyárat ezért nemcsak kitelepítik, hanem visszafejlesztik. S mintha ez a hiedelem járt volna a sorsalakítók fejében: hat év alatt nem tudtak előnyös, a munkás gárda és a gyár érdekeit egyaránt szolgáló tervet kidolgozni. Pedig nem kevesebb, mint 5 elképzelés született. Komlósi Sándor, a Délmagyarországi Erdő es Faleldolgozó Gazdaság (1970lol a ládagvár anyavállalata) igazgatóhelyettese ezeket így sorolta fel: 1. Szőregen új, korszerű üzemet építenek a ládagyár részére. 2. Mivel az igények csökkennek. a lemezgyárban kiseob kapacitással dolgoztatják. 3. A iádagvár és a szegedi fűrészüzem (a régi Lippai fatelep> a lemezgyár telepére költözik. 4. A ládagyár egyik része Szóregen, másik rés/e a lemezgyárban — kettéosztva (!) — kap helyet. 5. Változatlan kapacitással a lemezgyár Budapesti úti telepén építik fel az új ládaüzemet. Jelenleg ez az utóbbi álláspont a „hivatalos', a OEFÁG vezetője úgy döntött, hogy ezt az elképzelést hsjtja végre a közeljövőben. Kétszáztíz nem A Szeged városi tanács a kitelepítés fejében mintegy 22 millió forintot fizetett ki a Ládaipari Vállalatnak, illetve annak fölszámolása után jogutódjának, a DEFAG-nak. A végső határidő 1971. december 31. ekkor kell befejezni a termelést, további fél év alatt ki kell költöztetni a gépeket, embereket. Le kell bontani az épületeket. Hogy ez hogy sikerül, ma nem lehet tudni, hiszen a nyár közepén a készülődés jelét sem lehet felfedezni az öreg telepen. A kapott felvilágosítás szerint a DEFAG műszaki osztálya csak most kezdte el az ötödik variáció terveit kidolgozni. Kívülálló aligha ítélheti meg, vajon melyik elképzelés a reálisabb, a megfelelőbb. Egy azonban vitathatatlan: 210 ládaipari ember — a törzsgárda, aki Újszegedről, Szőregről és környékéről jár évtizedek óta az üzembe — nem hajlandó munkát vállalni a lemezgyár területén. A szakszervezet és a gyárvezetés fölmérése után akaratát aláírásában tanúsította. A másik tény: A munkakörülmények javítása és az újítómozgalom a textiliparban A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége legutóbb egy évvel ezelőtt tárgyalt arról, hogyan tehető eredményesebbé az újítómozgalom a textiliparban. Az akkori határozatok nyomán hozott intézkedések végrehajtását és az újítási szabályzatok készítésének tapasztalatait vitatta meg kedden tartott ülésén az elnökség. A legutóbbi ülés óta kidolgozott irányelvek alapján készítették el a vállalatok öt évre szóló újítási szabályzataikat. Az újítómozgalom helyzetét és a szabályzatokat most a textilipar 45 százalékát képviselő tíz vállalatnál vizsgálták. Az elnökség megállapította. hr>gy a szabályzatokban kifejezésre jut az újítási tevékenység öszszehangolása a műszaki fejlesztéssel. A korábbi szabályzatokhoz mérten lényeges előrehaladást jelent, hogy intézkednek a jogvédelem biztosításáról, az újítók erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. Az elnökség a továbbiakban megvitatta a munkakörülmények javításának ötéves vállalati terveiről készült jelentést. A vállalati szakszervezeti bizottságok 723 millió forintot kértek munkavédelmi és szociális beruházásokra. Ezzel szemben a vállalatok 846 millió forintot irányoztak erre elő, és ebbe még nem is számították bele a szövőés kártológépek cseréjét, s a gépcserékkel összefüggő üzemcsarnok-építésekel. A tervek nyomán várható, hogy a következő években számottevően javulnak a textilipari dolgozók munkakörülmén vei: korszerűsítik az anyagmozgatást és világítást. csökkentik a zajt, s gyors ütemben javul a szociális ellátottság. A Pamutnyomóipari Vállalatnál például 26 millió forintot, a győri Textilipari Vállalatnál több mint 7, a Kenderfono és Szövőipari Vállalatnál kilenc, a Rostkikészítő Vállalatnál csaknem 16 millió forintot fordítanak öltözők, mosdók, fürdők létesítésére. A pamut- és gyapjúiparban bővítik a munkásszállásokat. Üdülők építésére, berendesésére mintegy 11 millió forintot kívánnak fordítani. elsősorban a kötszövőiparban. Szőregen — a kitelepítés i céljára — tízholdas terüle- ; tel vásároltak, utat építettek, kutat fúrtak, a telket beke- j rítették — azzal, hogy itt álljon a ládagyár .. . Az el- j kezdett beruházás Orsi Béla 1 főkönyvelő szerint 2 millió 100 ezer íorintot ér. Megint mások szerint ennél jóval többet. A Szeged városi tanács által kifizetett több mint 20 millió forint már nincs meg teljes egészében a ládagyári kitelepítéshez. Hogy mennvj van. s azt eddig mire költötték — nem tudni. Bizonytalanság A DEFÁG gondjai között a ládagyári kitelepítés egy a sok közül. A másfél évvel ezelőtt megalakított nagyvállalat házataján ugyanis akad gond szép számmal. Hogy csak néhánvat említsünk: napról napra biztosi- j tani kell a több „állomáshe- ! lyen" müködö nagy létszámú vezetőség közötti rendszeres kapcsolatot, az erdőgazdasági tevékenység és fafeldolgozás között az összhangot, elosztani a rendelkezésre álló beruházási összegeket, megküzdeni a vállalaton belüli ellenérdekekkel. Ennek fényében tekintve a ládagyár dilemmája nem nagy. De csak ilyen vetületben. Mert tény, hogy az ott dolgozóknak, a régi ládagyáriaknak szívet szorító kérdés. A külső pártatlan szemlélő számára sem tűnhet „vállalati témának" — hiszen megtestesülve látja benne a rossz példát. Arra, hogy napjainkban hogyan nem szabad gazdalkodni és „tervezni", értékeinkkel bánni. S még valami: az újságírót szokatlan kérdéssel illették a ládagyáriak. Pontosan azt akarták megtudakolni, amiért ő indult oda. A munkasok, a műszakiak — az igazgatót is beleértve — tőle kérdezték meg: mi lesz a ládagyárral, melyik az utolsó terv, hol épül fel újra, hol lesz. a régi törzsgárda új munkahelye? Hatha ö jobban értesült, mint ők. A bizonytalanságukat — amelyért nem ők a hibásak — sajnos ezúttal sem lehet egyértelműen eloszlatni. Matkó István Oszlopok és »palánták« Mini villanyoszlopok? — állok meg csodálkozva az utcán, kandikálok a kerítésen át. S még ha magukban állnának, de gyerekek, szürke ruhás 15—16 évesek is rajzanak körülöttük. Aztán — lábukon a mászóvas, derekukon a biztositóöv — már indulnak is a kicsi villanyiakra. Kezdik a munkát: a csavarást, a szerelést, a vezetékekkel való mesterkedést. Mivel az egész a DÉMÁSZ Pulcz utca 42. szám alatti birodalmában történik, nem lehet kétséges: villanyszerelő-palántákról van itt szó. ök igyekeznek felnőni a holnapi munkához, egyelőre a pónioszlopokat lovagolva. A nagy azokat a kötésmódokat, amelyekről elméletben tanulnak. Szekszárdi István is csatlakozik hozzánk, ő a másik szakoktató. Mindketten a 600-as számú Szakmunkásképző Intézethez tartoznak. Mutatnak egy összeszabdalt falszakaszt: ez itt a szerelöfal. A fogyasztásmérőket — vagyis hát a villanyórákat — szereigetik itt gyakorlásképp a gyerekek, aztán valóságosán is csinálják már: például a tarjáni új házakCÉLOK ÉS TÁVLATOK NYÁRI GYAKORLATON kapu tárva áll, nem nehéz közelebb jutni az ipari tanulókhoz. Marschalek Gyulának, a fiúk szakoktatójának mondom jövetelem célját, megnézném, hogyan is tanulnak-ügyeskednek a szakma reménységei. A magas férfi elmondja, hogy június 9-től július 24-ig nyári gyakorlatukat töltik itt a gyerekek. Ennek persze csak egy kis részét jelenti az „oszlopos" gyakorlat. — Mikor idejön egy tanuló. még magasnak látja az oszlopot, ezért szoktatjuk, gyakoroltatjuk velük a mászást. Ez a tanpálya egyébként új, még nincs is kész teljesen, néhány oszlopot még odaültetünk majd — magyarázza. — Amint látja, itt a gyerekek önállóan szerelnek, légvezetékeket terítenek, aztán ki is feszítik őket. Így gyakorolják be Növényi kártevők fenyegetik a termést A mezőgazdasági üzemek figyelmébe Több o uerado A Magyar Vöröskeresztben elkészült a véradó mozgalom első félévi mérlege. A szép eredmények azt mutatják, hogy az életek százait megmentő mozgalom hatósugara tovább nőtt. Az év első hat hónapjában összesen 300 000 véradó sietett embertársai segítségére. és együttesen 6.8 százalékkal több vért juttattak a kórházaknak, mint a tavabn azonos időszakban. Tovább bővült a téritésmente veradók tábora: a donorok 80 százaléka minden ellenszolgáltatás nélkül adott vért. A vérmennyiség 38,5 százalékát a 18—25 éves korosztály adta. A donorok 44 százaléka volt kétkezi munkás. Az elmúlt időszakban nótt a fnss vert adok. a hívásra azonnal mozgosithato készenléti brigádok tábora. Az elmúlt napok időjárása. a kánikula és az eső váltakozása olyan klímát teremtett szerte az orszagban, amely meggyorsítja a gombafertőzést, a kártevők szaporodását. A Növényvédelmi Kutató Intézetben elmondották, hogy elsősorban a I peronoszpora-féleségek ve• szél.veztetik a termést. A ; kártevő család nálunk el' terjedt 6—7 variánsa a szőlőkben, a burgonya-, paradicsom- és a hagvmatáblákon fokozatos elővigyázatosságra int. A jelenlegi időjárás hatására ugyanis több J generációjuk fejlődhet ki az átlagos öt-hattal szemben a párás meleg tíz generációt is létrehozhat. A gombafertőzés veszélye egyenlő mértékben jelentkezik a páradús Dunántúlon és a szá| razabb Tiszántúlon is, ahol a kevesebb esőt a hajnali harmat pótolja. melynek apró cseppjei a gombák böllaesői lehetnek. A kártevő család a termés mennyiségét veszélyezteti: a hagymaperonoszpóra az egész mennyiséget elpusztíthatja de a szőlőperonoszpóra és a burgonya kártevője a pitoítóra is jelentős kiesést okozhat. A peronoszpóra-féleségek mellett gyorsan szaporodik az almák, körték kártevője, a fuzikládium. A termést csúfító varasodást okozó gombaexport lehetőségeinket csökkentheti, hiszen az előírások szerint csak sima felületű gyümölcsöt szállíthatunk külföldre. A Növényvédelmi Kutató Intézet szakemberei felhívjak a mezőgazdasági üzemek figyelmét, hogy ezekben a napokban fokozatosan ellenőrizzék szántóföldjeiket, tartsák szemmel a növényvédelmi szolgálat jelentéseit és a növényvédő szakemberek készüljenek fel a gyors beavatkozasra. (MTB Barna szemű, komolyarcú legényke Kormányos Jancsi. Most hagyta el a másodikat. — Milyen volt a bizonyítványod? — Négyes. Gyakorlatból ötös voltam, de az elmélet csak hármasra sikerült. — Hová való vagy? — Balástvára. — A bejárás? — Bizony, fárasztó. Három órakor kell kelnem, hogy reggel 6-ra beerjek. — Miért ezt a szakmát választottad? — Szeretem. Már kiskorom óta műhelyben voltam. Igaz, kovácsmúhelyben. Elmeséli, hogyan vezették be az árvizes házaknál a villanyt. Algyőn történt ez. a KISZ-felajánlást váltották valóra. — Mik a terveid? — Ha sikerül a szakmunkásvizsga, utána érettségizni szeretnék. Itt ugyanis emelt szintű a képzés — fűzik hozzá az oktatók. A legjobbak élnek a lehetőséggel, hogy harmadik gimnáziumba iratkozhatnak. Ígv közelebb kerülnek a művezetői és egyéb beosztáshoz, növekszik a perspektíva. A szőke, szerény Karip Tibi is ezért tervezi az érettségit. Ha megszerzi a szakmunkás-oklevelet, ő is nekivág. A kistermetű, szemüveges Kéri Laci azért célozta meg ezt a pályát, mert az unokatestvérét akarja követni. Elsőéves. Vitathatatlan fegyverténye: felszerelte otthon a villanycsengőt. Am némi árnyék vetődik erre: — Elektróból meg szakrajzból elvágtak — közli szomorkásán. — Ilyenkor természetesen többet foglalkozunk velük, korrepetálunk — mondja Marschalek Gyula. — Lehet-e JUTALOM- visszaÜDÜLÉS kapcsolni? — kérdi később a szakoktató. Nagy kapcsolótábla elött áll: a tanulók innen kapják, nevelői biztosítással az áramot. Legfőbb gond itt az érintésvédelem, s hogy az elmúlt években még kisebb baleset sem fordult elő, sürgősen le kell Kopogni. A tanműhelyben pereg a munka, ügyködnek a holnapi villanyszerelók. Higanygőzlámpa-nyelek támaszkodnak a satus asztalokhoz, most az izzók bekötése van soron, aztán a próbáló villogtatások következnek. A szakma kiváló tanulója Vucseta Pali. ősztől már harmadikos lesz. Ö azzal dicsekedhet: a szakmunkásképző intézet idei versenyén munkájával kierdemelte az első díjat. — A jutalom-? — Aranyérmet kaptam, könyvet, meg egy üdülési beutalót, augusztusban megyek Siófokra. — Varga Nándi az osztály egyetlen kitűnő tanulója is mosolyoghat: ő is jutalmat kapott, üdülni mehet a gyakorlat után. Az áramszolgáltató vállalat — mint arról Faragó Mihály személyzeti vezető és Peták József oktatási előadó oeszámol — sokat áldozott s áldoz ma is a szakmunkás-utánpótlásra. Így született a korszerű tanműhely, amelyet tovább bővítenek, újabb és újabb gyakorló- és szemléltetőeszközökkel látnak el. — A húsz harmadéves tanuló közül, élve az új lehetőséggel. a második félévben tizenegynek már szakmunkásbért, 1200 forintot adtunk — morvlja Faragó Mihály. Ami persze a jól tanulók, a holnapi jó munkaerők itttartását is célozza. A DÉMASZ bizony jó néhány szakmunkást képzett az elmúlt, években masoknak is. Most hát. nagyon helyeslik azt az elképzelést, hogy a jövőben minden vállalat, üzem fizessen be bizonyos összeget egy közös szakmunkásképzési alapra, amit a képzés költségeit viselő üzemek közt arányosan eloltanak. Simái Mihály Új híd épül a Dráván Magyar—jugoszláv vállalkozás Magyar—jugoszláv közős vállalkozással felépül a második világháború idején eljusztult drávaszabolcsi Dráva-híd. Ezzel újabb kapu nyüik Dél-Magyarország és a szomszédos jugoszláv területek között. amelyek már most is élénk kereskedelmet bonyolítanak egymással, s lakói is szívesen „szomszédolnak?. A 316,5 méter hosszú közüti híd alépítményének tervezését és kivitelét a magyarok, a felépítmény tervezését és kivitelezését pedig a jugoszlávok végzik mindkét oldalon. Az űj Dráva-hid átadasának határideje 1973. november 29. Ekkor nyílik a határátkelőhelye.