Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-18 / 168. szám

VASARNAP, 1911. JÜLIUS 18. DM • A LAKOSSÁG JAVASLATAINAK SORSA Interjú dr. Bicz ó Győr dolgoznak. Hogy milyen lesz, azt elsősorban az dönti el, milyen megoldásnak lesz ipari alapja. Az azonban bizonyos, hogy ebben az ötéves tervben 80—120 milliót költhetünk rá, vagyis az építke­zést 1974 körül meg lehet kez­deni. Készül a Petőfi Sándor su­gárút és a Kossuth Lajos sugár­út felújítási terve, utóbbié az Izabella-híddal. 1974—75-nél előbb azonban nem jöhet szóba a megvalósítása, mert előbb a Tolbuhin sugárutat kell rendbe hozni — csatornázással együtt —, hogy az E—5-ös űt forgalmát át­terelhessék. Ennek határideje 1973. — Megoldódik a Székely sor panasza is. A felújítási terv el­készült. Ez a munka összefügg az új híd építésével is, mivel egy időre ide kell majd terelni a 43-as út forgalmát. — Nem kifejezetten közleke­dési téma, de minthogy Szeged a Nagyállomáson fogadja utazó vendégeinek zömét, az Indóház tér városias kiépítésének javas­latát is szívesen fogadtuk. A ren­dezési tanulmányterv már elké­szült. A várost méltán reprezen­táló építészeti megoldást kívá­nunk erre a forgalmas helyre. Új áruházak és üzletek — A vásárlás gondjai tízezre­ket érintenek napról napra. Nem csoda hát, hogy a kereskedelmi hálózat fejlesztését sokan sürget­ték. A tervekben ennek megfe­lelő fontosságot kapott új áruhá­zak, üzletek, vendéglők építése. Elsősorban nagy alapterületű, mo­dern ABC-áruházak építése cél­szerű. Tarján problémáit első he­lyen kezeljük. Itt 3 ÁBC-áruház, 2 vendéglő, 2 presszó lesz. Újsze­geden modern vendéglátó üzlet épül, az Ilona utca környékén és Petőfitelepen élelmiszerárudák nyílnak. Szó van egy újabb bú­torüzlet megnyitásáról, még egy nagy élelmiszerboltról, és keres­sük a nagykereskedelmi raktár­kapacitás bővítésének módját. — Minden olyan igény jogos, amely a szegedi piacok korsze­rűsítésével kapcsolatos. Különö­sen a Marx téri piac fejlesztése időszerű és indokolt — A szállodahiány enyhülésére csekélyek a kilátások továbbra is, jóllehet a város komoly áldo­zatokra képes az ügy előmozdí­tásáért. Már megajánlott megfe­lelő szanált területet és anyagi segítséget is — együttes értéke kb. 25 millió —, de még mindig csak tárgyalások folynak. Ezt a támogatást a város egy 300 sze­mélyes szállodához adná, amit a fejlődő idegenforgalomban már nem tud Szeged nélkülözni. Bölcsőde, óvoda, művelődés — A hagyományos építési mód­szerrel tervezett bölcsőde- és óvo­daépítés elmaradásai miatt gyor­sabb megoldást kellett keresni a kisgyerekes szülők kényelmére. A sürgetó javaslatok hatására dön­töttünk úgy, hogy könnyűszer­kezetekből pavilon rendszerű épü­leteket emelünk. Az óvodafejlesz­tés talán egyszerűbb lesz: a la­káskerethez tartozó óvodai férő­helyek mellett 300 gyereknek tu­dunk helyet" biztosítani. Az első százszemélyes, pavilon rendszerű óvoda felállítása szeptemberre várható Tarjánban. s még egy ugyanilyen épület elkészítését re­mélhetjük év végéig az új város­részben. 1972-ben a Szent György tér környékén emelhetik a har­madik ilyen épületet. Félő azon­ban, hogy még ez is kevés lesz, különösen Tarjánban, ahol ren­geteg az óvodáskorú kisgyerek. A bölcsődei és óvodai férőhelyek szaporítása az üzemeltetés anya­gi terheit növeli a tanácsnál, de ezt mindenképpen vállalja az ügy érdekében. — Mi '.esz végre a színházzal? — ez a kérdés is sok helyen el­hangzott 1971—72-ben be kell fe­jezni a Kamaraszínház felújítá­sát, mert ez nélkülözhetetlen előzménye a nagyszínház korsze­rűsítésének. És a művelődési ott­honok? Az ifjúság művelődésé­nek és szórakozásának lehetősé­gei? — jött a másik fogas kér­dés. Tarjánban nagy művelődési központot építünk; Petőfi telep végre megkapja a művelődési házat. Az ifjúságnak olyan ott­hont szeretnénk teremteni — űj központi ifjúsági ház kialakítá­sának lehetőségével A amely. méltó lesz Szegedhez. A végre­hajtó bizottság hamarosan dönt majd ebben. Víz, csatorna, köztisztaság — A vízellátásra főként külte­rületen, az alacsony nyomású há­lózatra kapcsolt háztartások pa­naszkodnak : Petőfitelep, Alsóvá­ros egy része, Ságváritelep, Mi­hálytelek. A legutóbbi tanács­ülés után az illetékes szakosztály azt a feladatot kapta, hogy mér­je fel e területek vízellátási gondjait és dolgozzon ki varián­sokat a megoldásra. Hozzáteszem még azt is: úgy tervezzük, hogy ha bárhol pénzmaradvány adó­dik a fejlesztési alapon, azt az összeget elsősorban a víz, a csa­torna- és az útépítés, a közleke­dés előirányzatának bővítésére használjuk fel. — E tételeken legtöbb pénzt a rókus—móravárosi csatornaépítés képvisel, amelynek építésével el kell jutni a Kossuth Lajos su­gárútig; meg kell építeni a Tol­buhin sugárúti szakaszt, és az újszegedi ágat, a jelenlegi láda­gyár helyén. — Teljes egyetértéssel fogad­tuk azt a kezdeményezést is, hogy szennyvíztisztító telepet kell építeni. A Tisza tisztasága első­rendű városi és népgazdasági ér­dek, s a mezőgazdaságnak is nagy hasznára lenne a telep. Készül­nek a tervek, és bizonyos össze­gek máris rendelkezésre állnak ehhez a negyedik ötéves tervben. Tárgyalásokat folytatunk úgyne­vezett „szemétfaló" gépek be­szerzéséről is, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság köz­benjárásával. A városi szemét összetétele annyira megváltozott, hogy feltöltésre már nem alkal­mas, de a feltöltés bizonyos ve­szélyeket is hord magában: meg­szűnnek a csapadékvíz-tároló kubikgödrök, s a vízelvezetésről másként kell gondoskodni, hogy lakott területek ne kerülhesse­nek veszélybe. Ezenkívül a sze­mét ilyen feldolgozásának nép­gazdasági haszna sem csekély. S ha már a csapadékvíz és a bel­víz szóba került: érdemben fog­lalkozunk az újszegedi belvízve­szély elhárításával. is. Az építőipar kezében vagyunk — Az építési Igények rohamos növekedése olyan helyzetet te­remtett, hogy lényegében minden tervünk az építőipar kapacitásán múlik. Saját fejlesztési alapjai nem elegendők a rohamosan nö­vekvő város igényeivel való lé­péstartáshoz. Ezért a városi ta­nács — bizonyos építőipari köte­lezettségek fejében — támoga­tást nyújt építőipari vállalatok­nak. Ezzel a további építés biz­tonságahoz járul hozzá, ami ál­talános városi érdek. Fogalmaz­hatnánk úgy is: a támogatást igénylő és elfogadó vállalatok ké­sőbb „kapacitás biztosításával" fizetnek a tanácsi hozzájárulá­sért — Befejezésül ide kívánkozik még £gy gondolat: a városszere­tet — amely a javaslatokban megnyilvánult — maga is nagy kapacitástartalék. így a lakosság gondolati segítségén felül to­vábbra is számolunk aktív cse­lekvőkészségére. Ma már nem elsősorban anyagi kérdés ugyanis a városfejlesztés, hanem termelő, cselekvő energia dolga. Sz. S. L Az idei országgyűlési képvise­lői és tanácstagi jelölőgyüléseken a felszólalók több mint három­száz közérdekű javaslattal járul­tak hozzá az új tanács munká­jához. Ezek közül kétszázhetven az első látásra is reálisnak és megvalósíthatónak bizonyult. A tanács szakosztályai úgy ítélték meg, hogy rövidebb-hosszabb idő­re szóló városfejlesztési, kommu­nális, szociális és kulturális ter­veikbe beilleszthetők, megvaló­sításuk Szeged fejlesztése érdeké­ben indokolt. A város negyedik ötéves tervében számos javaslat máris szerepel. Több javaslat a végrehajtó bizottság határozatá­val elindult a megvalósuláshoz. A tanács pedig úgy határozott, hogy munkája során rendszere­sen visszatér a javaslatok sorsá­nak vizsgálatára. Munkatársunk azzal a kéréssel kereste fel dr. Biczó György vá­rosi tanácselnököt, szegedi or­szággyűlési képviselőt, hogy vála­szoljon kérdéscinkre: a lakosság javaslatai hogyan épülnek az új tanács munkájába; melyek azok a jellegzetes várospolitikai gon­dok, amelyeknek időszerűségét a lakosság felismerte? A várospolitika közügy — Az idei javaslatok értékét mindenekelőtt realitásuk adja. Kifejezik Szeged lakosságának városszeretetét, várospolitikai és városfejlesztési kérdésekben szer­zett nagy jártasságát. Igen élénk figyelemmel kísérnek az embe­rek minden tervet, minden hatá­rozatot és következetesek ezek számonkérésében is. A várospoli­tika közügy lett Szegeden. Tisz­teletet, gondosságot, szakértői mérlegelést és korrekt választ vagy intézkedéseket követel te­hát valamennyi észrevétel. Még azok is, amelyek anyagi vagy technikai okok miatt egyelőre il­luzórikusak, hiszen a gondolat hasznos elemeit ezekben is meg­találhatjuk. Csupán szemlélteté­sül említek egyet-kettőt. Volt, aki trolibuszközlekedést javasolt a város belső forgalmának lebo­nyolítására; valaki más belvárosi fiókkönyvtár-hálózatot sürgetett. A közvélemény és a szakembe­rek egyetértenek azzal, hogy a már meglevő autóbusz- és villa­moshálózat fejlesztése a városi közlekedés reális szegedi útja­módja, s ehhez képest a troli­busz sem ígér többet vagy job­bat. A fiókkönyvtárak szaporítá­sa fontos közművelődési feladat, de a külső városrészekben és az új lakónegyedekben, hiszen a Belvárosban modern könyvtárpa­lota épül. — Korántsem ilyen egyszerű a szegedi iparfejlesztés dolga, amit többen is szorgalmaztak. Mivel folytatódik a nagyarányú szegedi ipartelepítés? — kérdezték szá­mosan, és új iparágak meghono­nítását, fővárosi üzemek idete­lepítését stb. szorgalmazták. Nem találnak igazán nagy ipari beru­házást a negyedik ötéves terv­ben sem. Most akkor Szeged le­áll? — születik az aggodalom. Nem erről van szó. Hiszen foly­tatódik a nagy jelentőségű olaj­program; új szalámigyár épül; több üzem bővítése van folya­matban. Az iparfejlesztés azon­ban nem csupán ipartelepítésből áll. S minthogy Szegeden a mun­kaerőforrások kimerültek, ipa­runk rangját és súlyát elsősor­ban korszerűsítésével kell nö­velni. Lesz-e korszerű közlekedés? — Szinte minden jelölőgyűlé­sen kifejtették az emberek a kor­szerű városi közlekedéssel szem­beni igényüket. Elég nagy az élet tempója ahhoz, hogy mindjobban elvárjuk: a lehető legrövidebb idő alatt tudjunk otthonunkból a munkahelyre, a bevásárló- és szórakozóhelyekre jutni és visz­sza. Ez a kor követelménye. A megvalósulás azonban sok min­dennel összefügg: vannak ennek anyagi, műszaki, kapacitásbeli feltételei egyformán. Jó utak nélkül nincs gyors közlekedés. A negyedik ötéves terv tételei között 270 millió forinttal szere­pel az útkorszerűsítés. Látszatra nagy pénz — ám felhasználását elsősorban a városrekonstrukció­val összefüggő feladatok határoz­zák meg. Azt már említettem, hogy a villamos- és az autóbusz­közlekedés az egyetlen gazdasá­gos és reális megoldás Szegeden. Ezért elkezdjük a József Attila sugárúti vonal második vágányá­nak kiépítését; az autóbuszháló­zat az útviszonyok javulásával párhuzamosan bővül; a forga­lomszervezés tartalékai ugyan­csak enyhítenek a gondokon. — Igazán nagy lépéseket az új híd megépítésével és a fontos sugárutak korszerűsítésével te­szünk a közlekedésert. A máso­dik Tisza-híd műszaki tervein XII. SZEGEDI NYÁRI TÁRLAT Fejér Csaba Önarckép Pataki Ferenc Örök élet Fontos Sándor Kazalrakó 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom