Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-18 / 168. szám

VASARNAP, 1911. JÜLIUS 18. DM • A LAKOSSÁG JAVASLATAINAK SORSA Interjú dr. Bicz ó Győr dolgoznak. Hogy milyen lesz, azt elsősorban az dönti el, milyen megoldásnak lesz ipari alapja. Az azonban bizonyos, hogy ebben az ötéves tervben 80—120 milliót költhetünk rá, vagyis az építkezést 1974 körül meg lehet kezdeni. Készül a Petőfi Sándor sugárút és a Kossuth Lajos sugárút felújítási terve, utóbbié az Izabella-híddal. 1974—75-nél előbb azonban nem jöhet szóba a megvalósítása, mert előbb a Tolbuhin sugárutat kell rendbe hozni — csatornázással együtt —, hogy az E—5-ös űt forgalmát átterelhessék. Ennek határideje 1973. — Megoldódik a Székely sor panasza is. A felújítási terv elkészült. Ez a munka összefügg az új híd építésével is, mivel egy időre ide kell majd terelni a 43-as út forgalmát. — Nem kifejezetten közlekedési téma, de minthogy Szeged a Nagyállomáson fogadja utazó vendégeinek zömét, az Indóház tér városias kiépítésének javaslatát is szívesen fogadtuk. A rendezési tanulmányterv már elkészült. A várost méltán reprezentáló építészeti megoldást kívánunk erre a forgalmas helyre. Új áruházak és üzletek — A vásárlás gondjai tízezreket érintenek napról napra. Nem csoda hát, hogy a kereskedelmi hálózat fejlesztését sokan sürgették. A tervekben ennek megfelelő fontosságot kapott új áruházak, üzletek, vendéglők építése. Elsősorban nagy alapterületű, modern ABC-áruházak építése célszerű. Tarján problémáit első helyen kezeljük. Itt 3 ÁBC-áruház, 2 vendéglő, 2 presszó lesz. Újszegeden modern vendéglátó üzlet épül, az Ilona utca környékén és Petőfitelepen élelmiszerárudák nyílnak. Szó van egy újabb bútorüzlet megnyitásáról, még egy nagy élelmiszerboltról, és keressük a nagykereskedelmi raktárkapacitás bővítésének módját. — Minden olyan igény jogos, amely a szegedi piacok korszerűsítésével kapcsolatos. Különösen a Marx téri piac fejlesztése időszerű és indokolt — A szállodahiány enyhülésére csekélyek a kilátások továbbra is, jóllehet a város komoly áldozatokra képes az ügy előmozdításáért. Már megajánlott megfelelő szanált területet és anyagi segítséget is — együttes értéke kb. 25 millió —, de még mindig csak tárgyalások folynak. Ezt a támogatást a város egy 300 személyes szállodához adná, amit a fejlődő idegenforgalomban már nem tud Szeged nélkülözni. Bölcsőde, óvoda, művelődés — A hagyományos építési módszerrel tervezett bölcsőde- és óvodaépítés elmaradásai miatt gyorsabb megoldást kellett keresni a kisgyerekes szülők kényelmére. A sürgetó javaslatok hatására döntöttünk úgy, hogy könnyűszerkezetekből pavilon rendszerű épületeket emelünk. Az óvodafejlesztés talán egyszerűbb lesz: a lakáskerethez tartozó óvodai férőhelyek mellett 300 gyereknek tudunk helyet" biztosítani. Az első százszemélyes, pavilon rendszerű óvoda felállítása szeptemberre várható Tarjánban. s még egy ugyanilyen épület elkészítését remélhetjük év végéig az új városrészben. 1972-ben a Szent György tér környékén emelhetik a harmadik ilyen épületet. Félő azonban, hogy még ez is kevés lesz, különösen Tarjánban, ahol rengeteg az óvodáskorú kisgyerek. A bölcsődei és óvodai férőhelyek szaporítása az üzemeltetés anyagi terheit növeli a tanácsnál, de ezt mindenképpen vállalja az ügy érdekében. — Mi '.esz végre a színházzal? — ez a kérdés is sok helyen elhangzott 1971—72-ben be kell fejezni a Kamaraszínház felújítását, mert ez nélkülözhetetlen előzménye a nagyszínház korszerűsítésének. És a művelődési otthonok? Az ifjúság művelődésének és szórakozásának lehetőségei? — jött a másik fogas kérdés. Tarjánban nagy művelődési központot építünk; Petőfi telep végre megkapja a művelődési házat. Az ifjúságnak olyan otthont szeretnénk teremteni — űj központi ifjúsági ház kialakításának lehetőségével A amely. méltó lesz Szegedhez. A végrehajtó bizottság hamarosan dönt majd ebben. Víz, csatorna, köztisztaság — A vízellátásra főként külterületen, az alacsony nyomású hálózatra kapcsolt háztartások panaszkodnak : Petőfitelep, Alsóváros egy része, Ságváritelep, Mihálytelek. A legutóbbi tanácsülés után az illetékes szakosztály azt a feladatot kapta, hogy mérje fel e területek vízellátási gondjait és dolgozzon ki variánsokat a megoldásra. Hozzáteszem még azt is: úgy tervezzük, hogy ha bárhol pénzmaradvány adódik a fejlesztési alapon, azt az összeget elsősorban a víz, a csatorna- és az útépítés, a közlekedés előirányzatának bővítésére használjuk fel. — E tételeken legtöbb pénzt a rókus—móravárosi csatornaépítés képvisel, amelynek építésével el kell jutni a Kossuth Lajos sugárútig; meg kell építeni a Tolbuhin sugárúti szakaszt, és az újszegedi ágat, a jelenlegi ládagyár helyén. — Teljes egyetértéssel fogadtuk azt a kezdeményezést is, hogy szennyvíztisztító telepet kell építeni. A Tisza tisztasága elsőrendű városi és népgazdasági érdek, s a mezőgazdaságnak is nagy hasznára lenne a telep. Készülnek a tervek, és bizonyos összegek máris rendelkezésre állnak ehhez a negyedik ötéves tervben. Tárgyalásokat folytatunk úgynevezett „szemétfaló" gépek beszerzéséről is, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság közbenjárásával. A városi szemét összetétele annyira megváltozott, hogy feltöltésre már nem alkalmas, de a feltöltés bizonyos veszélyeket is hord magában: megszűnnek a csapadékvíz-tároló kubikgödrök, s a vízelvezetésről másként kell gondoskodni, hogy lakott területek ne kerülhessenek veszélybe. Ezenkívül a szemét ilyen feldolgozásának népgazdasági haszna sem csekély. S ha már a csapadékvíz és a belvíz szóba került: érdemben foglalkozunk az újszegedi belvízveszély elhárításával. is. Az építőipar kezében vagyunk — Az építési Igények rohamos növekedése olyan helyzetet teremtett, hogy lényegében minden tervünk az építőipar kapacitásán múlik. Saját fejlesztési alapjai nem elegendők a rohamosan növekvő város igényeivel való lépéstartáshoz. Ezért a városi tanács — bizonyos építőipari kötelezettségek fejében — támogatást nyújt építőipari vállalatoknak. Ezzel a további építés biztonságahoz járul hozzá, ami általános városi érdek. Fogalmazhatnánk úgy is: a támogatást igénylő és elfogadó vállalatok később „kapacitás biztosításával" fizetnek a tanácsi hozzájárulásért — Befejezésül ide kívánkozik még £gy gondolat: a városszeretet — amely a javaslatokban megnyilvánult — maga is nagy kapacitástartalék. így a lakosság gondolati segítségén felül továbbra is számolunk aktív cselekvőkészségére. Ma már nem elsősorban anyagi kérdés ugyanis a városfejlesztés, hanem termelő, cselekvő energia dolga. Sz. S. L Az idei országgyűlési képviselői és tanácstagi jelölőgyüléseken a felszólalók több mint háromszáz közérdekű javaslattal járultak hozzá az új tanács munkájához. Ezek közül kétszázhetven az első látásra is reálisnak és megvalósíthatónak bizonyult. A tanács szakosztályai úgy ítélték meg, hogy rövidebb-hosszabb időre szóló városfejlesztési, kommunális, szociális és kulturális terveikbe beilleszthetők, megvalósításuk Szeged fejlesztése érdekében indokolt. A város negyedik ötéves tervében számos javaslat máris szerepel. Több javaslat a végrehajtó bizottság határozatával elindult a megvalósuláshoz. A tanács pedig úgy határozott, hogy munkája során rendszeresen visszatér a javaslatok sorsának vizsgálatára. Munkatársunk azzal a kéréssel kereste fel dr. Biczó György városi tanácselnököt, szegedi országgyűlési képviselőt, hogy válaszoljon kérdéscinkre: a lakosság javaslatai hogyan épülnek az új tanács munkájába; melyek azok a jellegzetes várospolitikai gondok, amelyeknek időszerűségét a lakosság felismerte? A várospolitika közügy — Az idei javaslatok értékét mindenekelőtt realitásuk adja. Kifejezik Szeged lakosságának városszeretetét, várospolitikai és városfejlesztési kérdésekben szerzett nagy jártasságát. Igen élénk figyelemmel kísérnek az emberek minden tervet, minden határozatot és következetesek ezek számonkérésében is. A várospolitika közügy lett Szegeden. Tiszteletet, gondosságot, szakértői mérlegelést és korrekt választ vagy intézkedéseket követel tehát valamennyi észrevétel. Még azok is, amelyek anyagi vagy technikai okok miatt egyelőre illuzórikusak, hiszen a gondolat hasznos elemeit ezekben is megtalálhatjuk. Csupán szemléltetésül említek egyet-kettőt. Volt, aki trolibuszközlekedést javasolt a város belső forgalmának lebonyolítására; valaki más belvárosi fiókkönyvtár-hálózatot sürgetett. A közvélemény és a szakemberek egyetértenek azzal, hogy a már meglevő autóbusz- és villamoshálózat fejlesztése a városi közlekedés reális szegedi útjamódja, s ehhez képest a trolibusz sem ígér többet vagy jobbat. A fiókkönyvtárak szaporítása fontos közművelődési feladat, de a külső városrészekben és az új lakónegyedekben, hiszen a Belvárosban modern könyvtárpalota épül. — Korántsem ilyen egyszerű a szegedi iparfejlesztés dolga, amit többen is szorgalmaztak. Mivel folytatódik a nagyarányú szegedi ipartelepítés? — kérdezték számosan, és új iparágak meghononítását, fővárosi üzemek idetelepítését stb. szorgalmazták. Nem találnak igazán nagy ipari beruházást a negyedik ötéves tervben sem. Most akkor Szeged leáll? — születik az aggodalom. Nem erről van szó. Hiszen folytatódik a nagy jelentőségű olajprogram; új szalámigyár épül; több üzem bővítése van folyamatban. Az iparfejlesztés azonban nem csupán ipartelepítésből áll. S minthogy Szegeden a munkaerőforrások kimerültek, iparunk rangját és súlyát elsősorban korszerűsítésével kell növelni. Lesz-e korszerű közlekedés? — Szinte minden jelölőgyűlésen kifejtették az emberek a korszerű városi közlekedéssel szembeni igényüket. Elég nagy az élet tempója ahhoz, hogy mindjobban elvárjuk: a lehető legrövidebb idő alatt tudjunk otthonunkból a munkahelyre, a bevásárló- és szórakozóhelyekre jutni és viszsza. Ez a kor követelménye. A megvalósulás azonban sok mindennel összefügg: vannak ennek anyagi, műszaki, kapacitásbeli feltételei egyformán. Jó utak nélkül nincs gyors közlekedés. A negyedik ötéves terv tételei között 270 millió forinttal szerepel az útkorszerűsítés. Látszatra nagy pénz — ám felhasználását elsősorban a városrekonstrukcióval összefüggő feladatok határozzák meg. Azt már említettem, hogy a villamos- és az autóbuszközlekedés az egyetlen gazdaságos és reális megoldás Szegeden. Ezért elkezdjük a József Attila sugárúti vonal második vágányának kiépítését; az autóbuszhálózat az útviszonyok javulásával párhuzamosan bővül; a forgalomszervezés tartalékai ugyancsak enyhítenek a gondokon. — Igazán nagy lépéseket az új híd megépítésével és a fontos sugárutak korszerűsítésével teszünk a közlekedésert. A második Tisza-híd műszaki tervein XII. SZEGEDI NYÁRI TÁRLAT Fejér Csaba Önarckép Pataki Ferenc Örök élet Fontos Sándor Kazalrakó 4