Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-15 / 165. szám

I CSÜTÖRTÖK, 1911. JÜLIUS lá. 3 Vita a jótállásról Rendelet — gyakorlatban és elméletben Ügy látszik, az értekezletek, megbeszélések nem min- egy külkereskedelmi vállalat dig tartoznak szükségszerűen a legunalmasabb kategóriába, alkatrész nélkül in,portál, Legalábbis ezt a tanulságot vonhatta le tegnap a megvei ta- az Í8azgatoJ?em kaphat nye' . ....... ,.. . resegreszesedest. Es egy raanacs epuleteben tartott eloadas es vita utan a resztvevő. sjk kezdeményezes: az NDK Mert ha egy téma körül körömszakadtáig folyik a vita, a már tart Magyarországon szenvedélytől elcsuklanak a hangok, hát akkor ott nem na- e8.v úgynevezett, „vám-szagyon unatkozik senki. A Delta és a Vidia Kereskedelmi badraktárt ", alkatrészekből. ,,.,,, , ,, a. . , Ebből szükség szerint vasaVallalat kezdemenyezett. Ok vetettek fel. hogy jo lenne ,olhat a magyar kereskedemegvitatnl a garancia szabályait tartalmazó, 1969-ben meg- lem. Ilyen tárgyalásokat jelent miniszteri rendelet végrehajtását, mert a kialakult folytatunk a Szovjetunióval gyakorlat nem mindenben felel meg a rendeletek szellemé- 1S-' nek. A rendeleteknek, melyek pontosan rögzítik a vásárlók A rendeletek sarkalatos jogait, a kereskedelem és az ipar jótállási kötelezettségeit, kérdése a hibás aruk cseremindenekelőtt a vevő érdekét tartván szem előtt. Fodor je. Vagyis ötszöri javítás után a hatodik hiba esetén, Pálnak, a Kereskedelmi Felügyelőség vezetőjének megnyi- vagy ba a javítással 30 riatója után dr. Korda Lajos, a Belkereskedelmi Minisztérium port belül nem készül el a főosztályvezető-helyettese és dr. Schagrin Tamás főelőadó szerviz, a vásárló kérheti a válaszolt a megjelent kereskedelmi szakemberek előre, v^ykhpe^,zeehh^SSiW; írásban beadott kérdéseire és a vitában felvetett prob- szeiviznek igazolást kell kilémákra. adnia, amit gyakran nem állítanak ki a vásárlónak, A rendelet szerint a jót- sért. amely a minőségért vagy csak hosszas huzavona állás kötelezettségei minden vállalt szinte feltétlen fe- uían talán a szabályséresetben a termelő vállalatot lelösseget jelent. A kiskeres- kódex 127. tj-ának köterhelik. A javítás, vagy a kedelemben dolgozók pana- vetkezetes alkalmazása segít termék esetleges cseréje szólják, micsoda tortúrán majd melvnek alapján a tasemmiképpen sem ajándék kell keresztülmenniök, nacsi igazgatási szervek a vásárlónak, hiszen ennek mennyi — sokszor céltalan .. . , „„ költségét bekalkulálták a - pluszmunkát ad nekik "3£un*t,k 3 ^o^tattanul termék árába. A garanciális mások hibája. Az, hogy a ^J1^: t költségeket tehát a vásárló, gyár rossz, sok tekintetben ~ nem aKarjdKraaoni illetve vásárlók előre meg- kifogásolható árut szállít. c8erere ,08°'slt0 gazolást, fizetik. A gyártó cég a ja- Am. a belföldi gyártmá- Az előadás és az azt kövíttatást a nála képződő ga- nyokkal még csak-csak bol- vetb vita nem szülhetett ranciális alapból köteles fe- dogulnak. Még akkor is, ha ,dast Talan „iégis lesz dezni. A vegrena.i,as azon- alkatrészt szinte nem kap- , . , ., . . . . - ,„• , eredmenve a konzultacionak. ban nem egyszerű. Mindé- nak hozzá. A gyár elérhető. nekelőtt azért, mert a vá- Az importcikkek viszont sárló nen. a gyárral áll kap- több bajt okoznak. Ha vacsolatban, hanem valame- ]amihez nincs alkatrész, a lyik kiskereskedelmi válla- vásárló a hiba bejelentésélattal, vagyis az üzlettel. A tői számított 30 nap múlva kiskereskedelem és a gyár kérheti az alkatrész híján között pedig legtöbbször javíthatatlan áru cseréjét, közvetítőként még ott a Vagy a pénz visszatérítését. nagykereskedelmi vállalat, ilyenkor van igazán nehéz És a gondok itt kezdődnek, helyzetben a kiskereskedeA vevő, ha rossz árut ka- lem, mert sok nagykereskepott, természetesen az üz- detmi vállalat elzárkózik a letben reklamál. A rendélet kár njegtéritése elöl, a renis kimondja (9. § 1. bekez- deletek ellenere. A kiskeresdés), hogy: „A jótállási kö- kedelmi vállalat tehát saját telezettségek teljesiteséért. a kontójára kénytelen cseréivásárlóval szemben a for- ni. Igaz, ebben az esetben galomba hozó (értékesítő) talán segít majd az új renvállalt felelős. A jótálla- delkezés, amely szerint ha Átmeneti szünetet tart a kánikula A Meteorológiai Intézet- A kedd délutáni és esti ben szerdán reggel elkészült zivatar különösen a Dunána gyorsjelentés arról, mi- tülon okozott zavarokat a lyen csapadékmennyiséget közlekedésben, a személy vohozott a kedd délutáni és a natok emiatt sok helyen 20 szerdara virradó éjszakai le- —'50 perces késéssel érkeztek hülés. Országszerte esett, sok végállomásaikra, a budapest helyen volt zivatar és zápor- —hegyeshalmi vonalon közeső Tatabánván. Szentesen lekedő egyik vonat 80 percet és Marcaliban még jég is késett. Az elektromos hálóesett. A zivatar általában zatban nem okozott kárt, csendes, áztató esőbe ment zavartalan volt az áramelát, ez a nagy meleg után látás. A posta vezérigazgatói jött a földeknek. A le- t6saS szerint sem volt fennhullott csapadék mennyisége «l<Hdas a távbeszélő hálózat— mint ahogy az ilyenkor, han spm. nyári záporoknál szokásos — igen változatos képet mutat, , ••••••••••••^^•••••^•••••••••••H sok helyen csupán 1—2 mii- I liméter csapadékot mértek, j 2E2T& "ceSÜen^'á, lUIŐSfŐl #lftíZ@d@ „SZállítjCI Szentesen 52, Szentgotthór- j Lentiben ped°™ Oviimé-' Q lf ÍZCt Cl ICCIetí"fOCSOtOVVICl ter csapadék hullott. I Szerdán reggelre fokoza | A mesterséges folyó megváltoztatta a tájat tosan megszűnt az esozes. 9 TjzeniH esztendővel ez- vidékre is A víz útját kiépí- lucernatermést, és négyszáz órakor csupán Keszthelyen [előtt. 1956. július 14-én nyi- lett őntözőfürtök kísérik: a mázsás cukorrépatermést érés Siófokon volt még némi ! lotíák fel a bakonszegi zsi- nagyüzemek' 15 ezer holdon tek el öntözéssel. eső. az ország északnyugati Hpeket. s ettől a naptól korszerű föld alatti vezeté- mesterséges folyó me»1 kezdve teljes hosszaban vi- kes, esoszeruen öntöző tele- mesieiseges ioiyo me„ Jó lenne, ha a rendeletek végrehajtását másként kezelnék végre, főként a nagykereskedelem és a gyárak. Mert igaz, hogy a javítás vagy a csere a gyár számlájára, nyereségére rnegy. Talán kellemetlen is. De okosan gondolkodó gyár nem sajnálhat pár százezer forintot vásárlóitól, főleg, ha azt a vevők fizették ki éppen ezért a szolgáltatásért. Hiszen az ilyen kiadás előbbutóbb megtérül. És így talán csökkenne a kiskereskedelmi vállalatok elkeseredettsége is. És itt erdekes dr. Korda Lajos ötlete. Most olyan időszak van, amikor a nagykereskedelem többet szeretne eladni, mint amenynvit a kiskereskedelem megvesz. Ki kell használni az ilyen időszakokat. Megállapodásokat lehet ilyenkor kikényszeríteni a garanciával kapcsolatban. Hiszen a rendelet csak annyit ér. amenynyit betartanak belőle. Most már a kiskereskedelem is kerül olyan helyzetbe, hogy diktálhat bizonyos — egészséges és törvényes — feltételeket. És arról sem lehet elfeledkezni, hogy a kiskereskedelem egyre gyakrabban lesz ilyen helyzetben. Talán éppen ez hozza meg majd a várt megoldást. Gyerekszájakon vándorol a mondóka. „Hej, koszorú, koszorú! Mért vagy olyan szomorú?" Az egyik csoport kérdezi. Ragyogó, mit sem sejtő szemek. Felel a másik, valami értő szomorúsággal. amit a szavak dallama olt beléjük: „Azért vagyok szomorú, Mert a nevem koszorú." Már a neve is eldalolja mély hangzóival bánatát. Mondja színekben is: a virágok nyelvén. Újszegeden, a város határában szekfű és gladióluszmezők. Pirosak, fehérek, rózsaszínek. Egy-egy üvegházban 17 és félezer szekfű virágzik, mígnem lenyesik, hogy vázába kerüljön, menyasszonyi csokorba vagy halotti koszorúba. Mert az a módi errefelé, hogy mindenkinek élő virág jusson: azzal köszöntik megjöttét vagy búcsúztát. A FÉNYKÉPÉSSZEL SZEMBEN A virágüzletek sem egyformák. Amelyik a fényképésszel szemben kínálgatja portékáját, azt csokorért látogatják többnyire. A másik a temetkezési vállalat mellett villogtatja ugyanolyan szép, élénk színekkel teljes kirakatát, hat oda a gyász sötétruhás, kisírt szemű tudói térnek be. A fényképésszel szembenit rohanják meg a ballagok, a másikba inkább csak betévednek. — Szoktak-e itt is koszorút csináltatni? — — Azt kevesebbet — mosolyog a fényképésszel szemben diszlő üzletben a piros köpenyes fiatalasszony. — Szavay István ' Mindenszentekkor művirágkoszorút vesznek, csinálunk görög koszorúkat, néha nagy családi koszorút. De menyasszonyi csokrot többet. — Szomorú-e koszorút készíteni? — Ez is olyan munka, mint a másik. De gyakran megesik, hogy ismerős nevet olvas az ember. — A menyasszonyi csokorra kevesebbet költenek az emberek? — Attól függ, hogy milyen drága a virág. Mostanában húsz szál szekfűből ha csináljuk, 250 forint. Egy nagy koszorú pedig 5—600. — Vannak-e különös kívánságok? — Akadnak. Volt olyan vevő, aki ragaszkodott ahhaz, hogy a menyasszonyi csokor csupa mezei virágból legyen. Aztán meg a ruhához is illenie kell. Színben a legváratlanabb kérés az volt, hogy lila legyen a csokor. Virágban? Hogv liliomból készítsük. Ez amolyan babona. Divatlapokat is tartunk. külföldieket, hogy abból válasszanak. — A maga esküvői csokra? — Rózsa és kála volt. Most pedig az a divat, hogv a vőlegény gomblyukában olyan virág legyen, amiből a menyasszony csokra van. — Hagyományok? — A mi munkánk még azokra épül. Csak nemzetközi bemutatókon lát az ember olyan újdonságokat, mint a műmoha. amibe csak bele kell szúrni a virágokat. Ízléses, műanyag fogantyús kis edényt, hogy a csokor vízben legyen, sokáig friss maradjon. — Naponta hány csokor készül ? — Van olyan szombat, amikorra 15—20-at rendelnek. Szegeden évente mintegy ezerháromszáz esküvő van. Temetés legalább annyi. A temetkezési vállalat melletti virágüzletben havonta 500 koszorút készítenek átlagosan. Nemcsak a városnakKisteleknek, Sándoríalvának is. Alig győzik a munkát. Ez az üzlet más. mint a többi. A virágok illataba belekeveredik a koszorúhoz szükséges zöldeké. S mindenütt koszorú, koszorú. A füzetben pontos följegyzések: Fájó szívvel búcsúzunk ... Utolsó üdvözlettel... Szeretettel búcsúzunk ... Szüleid ... Gyerekeid ... Barátaid ... Rokonaid ... Munkatársaid. Az élők nevei. A kék köpenyes asszony keze sebesen mozog beszélgetés közben is. Egy mondatnyi idő alatt igazítja a közös mérethez a gladióluszt, tekeri körül dróttal, amelynek végét a kész alapba tűzik. Aztán a fehér szekfűk következnek. A hátsó ajtón munkatársa kukkant be, kezén megviselt bőrkesztyű. A koszorú nemcsak virágból áll: drótot kell hozzá vágni, „kicsinyelni", nagyolni a virágot. Gyorsan, mert a koszorúnak csak akkor van értéke, ha időre elkészül. — A szalagot ki írja meg? — A kolléganőm. Neki érzéke van hozzá, pedig nem is tanulta. Én tanultam, de nekem nem megy olyan szépen. A drótoktól megnehezül az ember keze. Nem csoda. A bőrkesztyű egy hét alatt elrongyul. — Melyik virággal a legjobb dolgozni? —A melegházi szegfűvel és a gladiólusszal. Tavaszszal a legnehezebb, sok az aprólékos munka az árvácskával, jácinttal. A megrendelés meg annyi, hogy a kocsi alig győzi kihordani. S azt ilyenkor nehezen mondja ki az ember: nem vállaljuk el. A pulton sokasodnak a virágok. Drótra fűzött kísérői mindegyik utunknak. Az egyik vázába jut, a másikból csokrot kötnek, a harmadikból koszorú lesz. Fürge kezek vágják, simítják, tűzdelik őket. A gyerekek pedig pitypangból fűznek láncot, s koszorúba gyűlve mondogatják: „Hej, koszorú, koszorú! Mért vagy olyan szomorú? Azért vagyok szomorú. Mert a nevem: koszorú!" Veress Miklós részén megkezdődött a felhőzet felszakadása, s a hómérséklet általában 16—20 fok volt. Néhol elérte a 25 fokot is. Csütörtökre viszont már kevesebb eső és kevesebb felhőzet várható A kánikula csak átmeneti időre vonult vissza, s ha nem is lesz 30 fok felett, de a 25—30 fokot rövidesen eléri majd a hőmérséklet. zet ad a Tiszántúl mester- peket üzemeltetnek a tájon b'rte a ÍH] .f8yban8Usa8ai' séges folyója, a csaknem száz ahol az evi csapadék meny- T'8J?vasvantol Rko"szeglg Kilométer hosszú Keleti- nyisége öt-száz milliméter ^dosavva telepítettek be a' főcsatorna. A Hortobágy körüli: a főcsatorna bizton- part mentet a Hortobágy környékének arculatát telje- ságosabba tette a szántóföldi P^emen nyartat vagnak, A sen megváltoztató csatorna termelést. Az öntözött horto- Rándulásra es het veg, ptmedrének ásásánál kilenc- bágyi ősgyep tízszer annyi 18 blf" millió köbméter földet moz- fűtermést ad, mint koráb- vízüUl^zeatósá" gattak meg. A főcsatorna vi- ban A nádudvari és a ka- Igazgat?saS zével a Hajdúság szélsősé- bai határban holdanként ?dhazbelyeket ™ert ki.a ges. aszályos vidékén mint- 3' hatdrban holdanként part menten. s eddig szaz egy nvolvanezer holdat önGeodéták tanácskozása negyven mázsán felüli kuko- kis üdülőház, horgásztanya tózhetnek. de vizet szállít a ricatermést, a debreceni lösz. épült a mesterséges folyó a Körös- háton ötven-hatvan mázsás partján. Keleti-főcsatorna A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület kétévenkénti vándorgyűlését az idén Győrött rendezik meg. A szerdán megnyílt tanácskozás résztvevőit — több mint 200 hazai és 18 külföldi geodétat — dr. Homoródi Lajos, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára, az egyesület elnöke üdvözölte. A megnyitó után megkezdődött szakmat előadások elsősorban azt elemezték, hogy a geodéták miként segíthetik elő a kormány telepitésfejlesztési koncepciójának megvalósítását. \