Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-16 / 140. szám

30SRSA, 1911. JUNIUS 18. 3 Szsg^d tanácsi iskoláiban: Közel 6 millió forint a pedagógusok bérrendezésére Differenciálások, szakmai pótlék Jelentős, a szegedi tanácsi nevelési intézményekben dolgozó 1200 pedagógust érintő értekezlet zajlott le hétfőn, késő délután Szegeden. a Tömörkény gimnáziumban. Kovács József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője tájékoztatta az igazgatókat a bérrendezés általános alapelveiről. az egyes intézmények közötti differenciálásról. Amikor Kovács Józsefet hivatalában kerestül fel, már arról is beszámolhatott, hogy néhány iskolában felkészülten várták a fejleményeket, a június 25-i határidőt jóval megelőzően, már a napokban kihirdették az új béreket, pótlékokat. Szeged tanácsi iskoláiban a. pedagógusok bérfejlesztésére fordított eves keret 5 millió 813 ezer forint, a havi keret 461 ezer 750 forint, a nem pedagógusoknak évente 061 ezer forinttal, havonta 80 ezer forinttal többet fizetnek ki. A bérrendezés végrehajtásához készült irányelvtervezet szerint valamennyi pedagógus fizetését emelni kell. Ennek mértéke a képesített pedagógusoknál 12 százalek, de havi 200 forintnál nem lehet kevesebb. Az osztályfőnöki pótlék megállapítása után fennmaradó keretet a pedagógusok mennyiségi és minőségi munkajának — egyéni mérlegelésen alapuló — anyagi elismerésére keii felhasználni. Előnyben kell részesíteni az eredményes nevelőtevékenységet folytatókat, s akik az ifjúsági mozgalomban. a klubok, szakkörök munkájában, a honvédelmi nevelésben kitűntek kollégáik közül. Magasabb törzsfizetést kell megállapítani a hatékonyabb politikai és szakmai továbbképzésre, és kívánatos magasabb bért adni a hiányszakos pedagógusoknak is. ha munkájukat magas színvonalon látják el. A differenciálás során ugyancsak figyelmbe kell venni á fizikai dolgozók gyerekeinek tanulmányait különösen támogató nevelőket. — A különböző típusú iskolák között a művelődési osztály is differenciál, az azonos típusúak között nem — tájékoztatott Kovács József. — Természetesen a Készülődés a vásárra » Uj termékek és kiállítók A Szegedi Ipari Vásár az idén mindenkeppen jelentős sorsfordulójához érkezett: a Marx téren, a korábbinál jobb helyen mutathatják be termékeiket a kiállítók. A hazai kiállítók — főként a belföldi keresletre termelő üzemek, gyárak — mindinkább felismerik a szegedi vásárban szamukra rejlő lehetőségeket, mivel a Budapesti Nemzetközi Vásár elsősorban a külfölddel való randevú hely lett. Bizonyság erre az a jő néhány új kiállító, aki az idén először nevezett. A vásárirodában lezajló tárgyalásokból az is kiderült, hogv az említett üzemek képviselői, vezetői nagy várakozással tekintenek az idei kereskedelmi lehetőségekre. A Székesfehérvári Videoton Gyár hagyományai szerint reprezentatív bemutatóval készül: elhozza az „Elektron" tévécsaládját, korszerű, kis súlyú. nagy vételkészségű táskarádióit, s hangtechnikai berendezéseit. Nem jón viszont az Orion, de hogv a székesfehérváriak mégse maradjanak versenytárs nélkül — jelentkezett a Budapesti Elektroakusztikai Gyár. Mint megtudtuk. a BEAG-pavilon sok újdonsággal várja majd látogatóit. Például azokkal a világszínvonalon álló hangerősítőkkel, elektronikus oktatógépekkel — amelyekkel a BNV-n is szép sikert aratott. Külön figyelmet érdemel a mindennapi életben jól használható hangos telefon, amely a helyi hálózat terhelese nélkül nagv segítséget. nyújt az irodai, üzemi összeköttetések megteremtéséhez. korszerű diszpécserszolgálat megszervezéséhez. A BEAG szakemberei elmondták, hogy Szeged egyetemi — iskolai jellegere gondoltak, ezért kívánják propagálni korszerű, audió-vizuális oktató eszközeiket. Talán a legnépesebb mezőny a vas- és fémiparban lesz. Az eddig megismert, több tucat kiállító mellett az idén először jön Szegedre-a Miskolci Vasipari Vállalat, a Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Gyár. >a Szekszárdi Vasipari és a Nagykanizsai Fémipari Vállalat. A miskolciak nagyon praktikus gyermekkocsi típusokat, gyermek járókákat, a szekszárdiak a közkedvelt hőcsöves olejkályhak továbbfejlesztett, változatait, a nagykanizsaiak pedig víztisztító berendezéseiket állítják ki. Az Autófém — Szegeden jól ismert — kávéfőzőinek szintén akad versenytársa, hiszen az idén először a MOFÉM is bemutatja egyszerű, mégis üzembiztos. jó hatásfokú főzőjét. Örvendetes, hogy növekszik a bútorok és az élelmiszeripari kiállítók száma is. Üjabban a Zalai Bútorgyár nevezte be közkedvelt Adria szoba, valamint több más ülőgarnitúráiét. A Szegeden szintén először szereplő Heves megyei AGRIA bútorgyár pedig barakk, faragott-kárpitozott stílbútorait szerepelteti. Mellettük találjuk majd a Tisza Bútorgvár. valamint a Szegedi Bútorszövetkezet reprezentatív irodabútorait, otthoni garnitúráit. A szegedi vásár egyik legszínvonalasabb kirakatát az élelmiszeripar rendezi évről évre. A szegedi szalámigyár, a konzervgyár, a paprikafeldolgozó termékeiből most is teljes keresztmetszetet kapunk. Csak örülni lehet, hogv a Csongrád megvei Tejipari Vállalat. valamint a Nagykőrösi Konzervgyár szintén benevezett az élelmiszeripari bemutatóra. A nagykőrösiek például különleges minőségű befőtteket, dzsemeket és a sajnos, nyáron sokszor hiánycikknek számító ízletes. gyümölcslevek széles választékát mutatja be. Az idén még szervezettebb, szakszerűbb lesz a kapcsolatteremtés. A jó néhány nagy- és kiskereskedelmi vállalat, a KONZUMEX Külkereskedelmi Vállalat mellett a Magyar Kereskedelmi Kamara ugyancsak képviseletet létesít. Matko István speciális intézményekben. nevelőotthonoknál, gyógypedagógiai iskolákban, középiskolai kollégiumoknál a pótlékok emelésére is adtunk kereteket. Nagyobb emelkedés a nevelőotthoni pótléknál ifesz. 50 százalékos, ami a nevelőknek 150 forintot jelent. Meg kell jegyeznem, ezt az emelést szeptember 1-től tervezte kormányunk, mi június l-re hoztuk előre. A szakközépiskoláknak ajánlottuk, hogy a lebontott keretből emeljék a szakmai (mühelyfőnöki, műszaki) pótlékokat, általában abból a meggondolásból, hogy végre sikerüljön. felszámolni a mérnök-tanárok hiányát. — Szeged specialitásait tekintvé, nem változtatunk a területi pótlékon. Eddig Mihályteleken volt, marad is. de emelést nem tervezünk, mivel a területi jelleg Szegeden nem olyan jelentős. Inkább az alapbér növelésére javasoljuk fordítani itt is a kereteket. Egyelőre nem változik a 140 forintos napközis pótlék, de a jogszabályok alapján tervbe vettük az étkeztetést szervező pedadógusok külön pótlékát. Ez a pénz minimálisan 100 | forint lesz, illetve az étkező | tanulók számától függ — s ez a tervünk az itteni vezetők tehermentesítését célozza. Nem bontottuk le az igazgatók, önálló gazdasági vezetők, szakfelügyelők, vezető óvónők és az üres, illetIve átmenetileg üres állásók várományosainak bérfejlesztését — központilag tartjuk vissza, mi állapítjuk meg. A tanácsi nevelési intézmények igazgatóinak június 25-ig kell kidolgozni iskolaikon. intézményeiken belül az új béreket, és közölni, munkatársaikkal. Ezt követően felterjesztik a művelődésügyi osztályra, végrehajtásra. Meg kell jegyezni, hogy a művelődésügyi osztálynak joga van felülvizsgálni az új béreket. hogy ezek megállapításánál kizárják a szubjektív szempontokat, a törvénysértést. Ha ilyen előadódhatna a személyi besorolásoknál, a művelődési osztály ajánlhatja az igazgatóknak, konzultáljanak ismét a helyi part-, szakszervezeti szervekkel, iskolatanáccsal. Vita esetén a művelődésügyi osztály a városi szakszervezeti bizottsággal közösen alakítja ki végleges állásfoglalását. A felterjesztés utáni adminisztráció és a formailag szükséges határozatok meghozatala előreláthatóan július 10-re fejeződik be, a munkálatokhoz azonban kérik az iskolák segítségét is. mivel a művelődésügyi osztályon négy példányban közel 5 ezer besorolási értesítőt kell elkészíteni. Az Alföld tengert követel magának. Vissza a valamikori időkbe, amikor még víz borított errefelé mindent, sík, merő víz, hatalmas" tenger. A mai ember sohasem fogja fel, jórésze elképzelhetetlennek tartja azt a hajdani valót, még a közelebbi múltba se nagyon merészkedik. Minek is. Elmúlt, elfelejtődött. Pedig tanulságos története van a Tisza menti falvak valamennyijének és a közeli Kunságnak is. S most jövőjét éli, épiti, formálja a táj. A Tisza II. A nép még semmit, sem látott az eljövendő nagy vízből, a boldogságosabb világból, de már találóan elnevezte Kisbalatonnak, alföldi tengernek. Heves megyében található. A Tisza másik partján mindjárt Abádszalók. E tájra jellemző a kevés csapadék. a nagy fénybőség és az északkeleti szél uralma. Az ország legszárazabb területe. Kevés a csapadék, évente 500—530 milliméter. Negyven év átlagában Tiszafüreden 557, Kiskörén 543, Kunhegyesen 525, Kunmadarason 539 millimétert mértek. A földek mindig szomjazták itt az esőt. A földhöz ragadt, földbe temetkezettt jobbágyok, földmunkások pedig az emberibb életet. Történelmi a táj. Nemcsak a mondák, a szájról szájra örökölt mesék, elbeszélések vallanak róla. hanem történelmi leletek is. Abádszalókon a Királvhalom tetején nem is olyan régen hatalmas eperfa volt. Egyszerre csak elsüllyedt, a földben úgy. hogy a hegye látszott ki a gödörből. A régiek ma is úgy mondják, egy ideig ott volt eltemetve Aba Sámuel magyar király, azért, lett Királyhalom a domb neve. Szóbahozzák azt is, hogy Debrecenben a nagyvásárban egy öregember meg akarta venni az abádiaktól a Királyhalmot, mert kutatni, ásni akart a kincs után. Merthogy a halom belsejében található a királyi kincseskamra. A Paphalomról is szokták mondani. ott van Aba Sámuel ideiglenes sírja. A föld vall. Abádszalók területe is az ősközösség ota lakott, hely. Elszenesedett hulladékanyagokban neolitkori cserépedény-töredékeket találtak. A mocsaras, akkor még vízben bővelkedő vidéken kezdetleges földművelést folytattak. A szkíta korból is maradtak fenn emlékek. A Kunságnak külön története van. Kunmadaras. Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás. Kenderes — a hajdani kun település Kolbaszék, többszöri elpusztulás után is „lábra kapott" és végleges otthonnal szolgált a mokány kis kunoknak. A BlBICKOCOGÖK HELYÉN A ma is használatos dűlőnevek szintén történelmet sugallnak; Szánombánom, Punahalom. Szil, Szalókígyócs, Tomaj, Aranyos. Félixmajor. Lászlómajor. Varjas. Paphalom. Homok, Kecskés, Kisgyócs, Nagygyócs. Ősidőktől fogva az agrárjelleg uralkodott itt. Sem bányakinccsel, sem .számottevő ipan-al nem rendelkeztek a falvak, jószerivel a földekkel sem. hiszen akadt grófokból. urakból is elég. Az Oreziak, gróf Nemes János — akinek birtokán az első Országgyűlési bizottságok ülése Kedden a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága. A tanácskozás fő témája a Művelődésügyi Minisztérium. valamint a Magyar Rádió és Televízió 1970. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentés volt, amelyet a tárca es az MRT nevében dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes terjesztett elő. A minisztérium, s a felügyelete alá tartozó kulturális ágazatok tevékenységéről szóló összegezést — s ezzel összefüggésben a legközvetlenebb tennivalókat — a képviselők részletesen megtárgyalták. A vitában felszólaltak: dr. Dömötör János, dr. Gosztonyi János, Győri Imre. Gyurkó László, Káli Ferenc, dr. Király István, Orosz Ferenc, dr. Szabó József képviselők, s kifejtette véleményét Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese is. Az elnöklő dr. Ortutay Gyula foglalta össze a tanácskozás tapasztalatait. A bizottság a jelentest elfogadta es a parlament legközelebbi ülésszakán is elfogadásra ajánlja. Dr. Gonda György elnökletével kedden a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bizottsága. A tanácskozáson a képviselők megvitatták az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, valamint a tanácsok 1970-es költségvetésének végrehajtását. Az Országos Tervhivatalban összeállított részletes munkaanyagokhoz dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, dr. Szénást Géza legfőbb ügyész, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke és dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese fűzött kiegészítéseket. Az előterjesztéseket követő vitában felszólalt Sümegi János, Kardos Vilmos, dr. Nezvál Ferenc, Hegedűs László. Györe Sándor, dr. Biczó György, dr. Gajdócsi István es Bartha János országgyűlési képviselő. pofont kaptam —• Szaoári gróf bírta a legjobb földeket. figy többek között Tornait. Aranyost stb. Azokból az időkből szánalmas emlékekként meg fellelhetők a hajdani cseíédházak. a . négyeskonyhák. a kukastanyák, a' kukáspajták. És a kápolnák is, meg a kastélyok. Nemes gróf törődött az őseivel, apját és lánytestvérét Tomajon egy dombra emelt kápolna előtt temette el. A történelem vihara elsöpörte erről a tájról Szapári gróffal egyetemben, a megmaradt kápolna roncsai még meredeznek az égre. A kripta beomlott. iskolás gyerekek játszadoztak kórnyékén nyáridőben. Tavaly Svájcból hazaérkezett Nemes gróf. annyi év után először, és felkereste a családi birtokot, a családi sírhelyet. Ellátogatott a parókiára is, felelősségre vonta a papot, hogyan feledkezhetett meg róla. a kápolnáról, a családi sírhelyről. Vörösnek, kommunistának becézte. Bizony, bizony elszorulhatott a szíve, amikor Vatta, hogy mennyit változott a táj. Rá se ismert. A megerősödött nagyüzemek, fejlett eszközállománnyal, vagyonnal rendelkeznek. S mindjárt a szomszédban épül Magyarország, sőt Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági és vízgazdálkodási beruházása, a kiskörei Tisza II. A vízlépcső, ami egyszer s mindenkorra eltörli e tájból a szegénységet. az esőre váró reménykedéseket, megváltoztatja a mikroklímát, bőven termő földekké varázsolja a hajdani bíbickocogókat. s gazdagabbá, boldogabbá a földművelőket. A táj elárulja az embert. A növények. a házak, a termesztett kultúrák beszédesek. Egy időben itt, kevéssel a felszabadulás után boldog-boldogtalan rizst termelt. Beütött az első esztendőkben, a gyerekek százasokkal játszottak a porban. Aztán jött a betegség. a brunzone, s elvitte a termést, elvitte a kedvet is. Néhány esztendeig még az elárvult, elhanyagolt kulákföldéken próbálkoztak némelyek, de lassan-lassan abbahagyták. S maradt minden, a hagyományos, megszokott formák között kukorica, cukorrépa, kalászosok. A nagyüzemek létrejöttével — itt alakultak az elsők, rizses szövetkezetek —. megerősödésével néhány új kultúra is meghonosodott; szőlő. gyümölcs, így Nemes gróf hajdani földjén is, Tomajon dinynye, szőlő díszlik. De a táj még mindig nem annyira intenzív, mint a dunántúli, vagy a Szeged környéki. Kemények, szikárak az itten boldogulok, s most mar két kézzel, szívvel-lélekkel belenőttek a történelembe. Gyárakat, üzemeket telepítenek maguknak, Tiszafüreden, Kunhegyesen, most pedig tengert. Kisköre kis falu. De már a Tisza II. formálja. Mozgékonyak. lüktetőek a napok. A" fodrászüzlet hétköznap is tele. a Tisza gyöngy kisvendéglő szintén. TeheT autók dübörögnek át a falu főutcáján, hajnaltól késő ' estig, megállás nélkül. Itt minden építkezik. Az ember is. Aki eljárt messzi vidékre. most hazahívta a készülő vízlépcső, a nyugodtabb, biztos megélhetés. A nádfedeles házak szomszédságában egyre-másra épülnek az újak. vagy csinosodnak a régiek. Jobban telik, Az építkezés anyagi erővé vált a faluban. S mindez még csak a kezdet. Olyan, mint a kép. amit legelőször is, távolabbról észrevesz az idegen. A magas, égbeszökő betonépítmények, daruk, modern emeletes házak, szóval az építkezés terepe, területe. És mindjárt mellette ami korábban volt, a termelőszövetkezet épületei, istállói. Még most jól elférnek egymás me'lett. (A cikk befejező részét i holnapi számunkban közöljük.) i Sz. Lakács Imre