Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-02 / 128. szám
szerda. 19t1. június 2. Több az este is nyitva tartó üzlet A KPVDSZ elnöksége a tapasztalatokról A Kereskedelmi, Pénzügyi Szakszervezeten ek elnöksége e» Venaégiátóiparj Dolgozok keddi ülésen egyeoek között foglalkozott a belkereskedelmi miniszter múlt év őszén kiadott rendeletének végrehajtásával, az új nyitvatartási rend tapasztalataival. Megállapította, kétségkívül javultak a vásárlási lehetőségek, mind az iparcikk-, mind az élelmiszerkereskedelemben. Az országban jelenleg a tavalyinál mintegy ezerrel több iparcikküzlet és áruház áll, a vásárlók rendelkezésére hétköznap a késő délutáni, esti órákban, valamint szombaton délután is. A megyeszekhelyeken ötszörösére nóveiték az este 7-ig nyitva tartó üzletek számát. A vasárnapi vásárlás lehetősége is bővült: majdnem 100 élelmiszerüzlettel, ÁBCáruházzal több tart nyitva egész évben vasárnaponként, mint a rendelet megjelenése előtt. A miniszteri rendeletet — annak ellenére, hogy növeli a kereskedelmi dolgozók jövedelmét — a gazdasági vezetők egy része, s maguk a dolgozók is nehezen fogadták el. A kedvezőtlen vélemény kialakulásához hozzájárult az is, hogy a forgalmasabb üzletek n.vitvatartásának meghosszabbításával egy időben nem csökkentették a kisebb forgalmú boltok üzemidejét, s a nyitvatartási idő hét végi meghosszabbításának ellensúlyozására nem éltek a hét eleji későbbi nyitás lehetőségével. Egyes esetekben ellentét alakult ki a tanácsok és a vállalatok között a nyitvatartási idő kérdésében. Huszonöt megkérdezett vállalati igazgató közül például csak hét helyeselte. 11 viszont ellenezte a nyitvatartási idő megnyújtását. Az élelmiszerkiskereskedelmi vállalatok vezetői — részben a létszámhiány, részben a gyorsan romló élelmiszerek csekély forgalma miatt — ellenzik a vasárnapi nyitvatartás további kitérjesztéset. A vállalatok szerint a boltok további nyitvatartása nem hoz számot tevő gazdasági eredmenyt. A boltvezetők többsége sem helyeselte az új nyitvatartási rendet, egyrészt a munkaerőhiány, másrészt a nők helyzete miatt. Szerintük az egymás közelében levő üzletek üzemidejének összehangolásával is megoldható a probléma. A megkérdezett, vevők többsége szintén nem igényli a késő esti nagyobb vásárlási lehetőségeket. A szakszervezet elnöksége szerint a jelenlegi meghoszszabbított. nyitvatartási idő nem mindenütt indokolt, ezért a forgalmi, az ellenőrzési adatok feldolgozása és elemzése alapján megvizsgálják, hogy hol helyes továbbra is fenntartani, és hol lehet megszüntetni a meghosszabbított nyitvatartási. • tű-: mml&fs--} tfK'Tst'yKffff^-.tíPV'íttsf te Az igyekezet önmagában kevés Vállalkozáshoz pénz is kell Lassan ismertebbé válik ez elnök elmondta, hogy né- bajba kerülhetnek még a a kis gazdálkodó közösség a hány vegvi termék gyártá- havi bérfizetésekkel is. A nyilvánosság előtt, mint egy sát most készítik elő. Kísér- bank nem ad pénzt, mondjól bejáratott iparvállalat, leteznek olyan vegyszerrel, ván. hogv nincs fedezetük, írtunk már az általuk ké- „gyors- vagy hidegindítóval", Valóban nincs anyagi fedeszített fokhagymakrémről, amelyet télen használhatnak zet, hiszen a Cserepes sori kapszaicinről és egyéb ér- a gépkocsivezetők, amikor a üzemépületük is csupán egy dekés és értékes termékféle- motor nehezen indul. A kar- bérlemény, amelyet bármiségükröl, de írtunk volt ve- burálorra szerelt berendezés kor felmondhat a tulajdonos zetőségükről is, akik nem könnyűszerrel a motorba (a városi tanács), hiszen a tudtak helyt állni a kollek- fecskendezi a „sürgetőt". Is- városrekonstrukció számol tiva élén, s ma már nin- mertek ugyan ilyen folyadé- ezzel a területtel. Három csenek hivatalukban. Találó- kok, behozatalunk is van vagy négy irodahelyiségük an jellemezte a munkaügyi belőle, de természetesen egy- is albérlet, a MÉSZÖV székelőadó a közösség helyzetét: szerűbb és olcsóbb, ha ide- házában. „Kis létszámú termelögárda haza állítják elő. Hasonlóan végül megkérdezhetjük dolgozott, és nagy létszámú jó terméknek ígérkezik a v PoVáltalán kiút ebből a irányító tarsaság civakodott", gumiabroncs . élettartamát ^nzt^nségből' Mtóden bi Most, uj vezetoseggel az meghosszabbító vegyi anyag 2onnyal ]ehetne találni. Kételen, uj utakat keresnek es is. Gyógyszer-alapanyagaik három a[ternatíva is kínálki akarnak lábalni az álta- közül a 2.3-diklór-fenol ér- kozik. bank adn hitelt luk teremtett ingoványból S demei .mlítést, melyből 10 számukra mondjuk ötmilliót hogy sikerul-e a k.labalas, mazsan felüli jMennyiseget ötesztendős lejáratra, vagy ... ^ az OKISZ támogatná őket hitellel, esetleg a KISZÖV — ha előbb felvenné tagjai , . ... ... . .. sorába. Nem kell félniük a IZT^KXZT táraszövetkezeteknek. hogy az sajnos nem egeszen egyértelmű. A céget annak idején magánszemélyek és fogyasztási szövetkezetek hozták létre. 1969-ben megjelent egy rengyártanak. kilogrammonként 1400 forintos áron. A háztartási vegyi anyagok közül a légharmat (illatos szobatörő (ablakra permetezve az „űj testvér" belenyúl a delk'ezés, hogy szövetkezetek meggá'°lj* a zűzmarásodást) kassza-ukba, hiszen nyerees a drogériái cikknek számító Migrenolt említhetjük séges a vállalkozásuk. De ha sem a bank, sem a szövetnem lehetnek tagjai szövetkezeteknek, s így válaszút , . . . ..... , aciii a a elé kerültek: vagy az önálló "'ú^nes fejfájást megszun- kezeti szervek nem segiteszövetkezeti formát választ- íf u kö ö nek a Medikémián. akkor jak. vagy a szövetkezetek Klserl",teik kozott emlegetik radikólisabb meK0idás se. közös vállalata formát. An- egy olyan vegy, anyagnak g;thet; valamelyik erős szónak az évnek decemberében ? Svartasat is amely vízzel vetkezet. melynek profiljaösszeült a közgyűlés, hogy keveredve tartós es összefüggő habot képez, s így aldöntsön az ügyben. Nem ju- kalm o]ajtüzek eloltására. tottak eredmenyre, mert a magánosok nem egyeztek bele, hogy a szövetkezetek köz.ös vállalatává váljék szervezetük. Végül tavaly júniusban megszületett a Terveik között szerepel textilipari segédanyagok gyártása is. S egy igen fontos adat: a szövetkezet tavaly 107 fővel megoldás: kisipari termelő- érte el a 30 milliós produkszövetkezetté „kiáltották ki" lumot. .Telenleg 54-en vanönmagukat és felvették a nak. negvvenen a termelésMedikémia nevet. Az OKISZ ben. és körülbelül 10—15-en automatikusan bejegyezte az irányítást, adminisztrációt tagjai sorába, s a megyei végzik. Fele annyi ember, szervezethez is benyújtották mint a műit évben, s csofelvételi kérelmüket dák csodája, éppen úgy megA KISZÖV küldöttközgyű- ífr(rn6lik a 80 billiós érté... , , . .. ..7, ket. Semmifele dotaciot nem lesen azonban elutasítottak a ka iak Do van komo,v tagfelveteli kérelmet Most „ondiuk. nincs pénzük s maguk sem tudják, hogy ho- bi 30 mlllióf termelést va is tartoznak. Ugyanakkor termelési értékük nem elhanyagolható nagyságú. Csongrád megye 54 ktsz-e közül mindössze nyolcnál találunk 30 millió forint, feletti éves termelést, s ezek közé tartóba beleillik ez a gyártmánycsoport, „szárnyai alá" veszi a kitűnő területen és jól működő — de üres bukszával rendelkező — közösséget. Gazdagh István önként vállalt szegénység. Buta és értelmetlen. , — Ki gondolta volna? Ha tudja az ember, hogy elesik, kapaszkodó után kutat. Ezt nem tudhattuk. Ki lát a jövőbe? Milyen lesz húsz év múlva itt az élet? Még azt is könnyebb kitalálni. Tevedtünk. Megbüntettük magunkat. Tönkretettük az életünket. Miczicék Sándorfalván, a Kutidűlöben laknak. Nem fényes a tanyájuk. Az ember nem ilyet képzelt. A nagyközségben évenként ők fizették a legtöbb adót. majd tízezer forintot. Számoljuk csak: 1960-tól egy ház ára. Egyéniek. A föld volt az életük. az lett a vesztük is. Rosszabb annál: élő, eleven koporsójuk. — Megbántuk már nagyon. Elöregedik az ember, akkor kinek kell? A földdel is csinálhat... amit akar. Beszélünk azokkal, akik bementek a közösbe, jobban megy a sorsuk. Gazdagabbak. Mi meggondoljuk, hogy orvoshoz menjünk, mert az pénzbe van. Most is nagy bánatban vagyok, négy libám odalett, mi történik, ha eldöglik a jószág? Bele se tudok gondolni. Az öregasszony őszinte. Kegyetlenül és kendőzés nélkül. Olyan, mint az élete. Rögtön végig pillanthatok rajta. És már sajnálom. — Nem is hiszem én. hogy felmentek a Holdra. Hiszen annak nincsen földje. Hova tudnának leszállni? Amúgy elnézegetem a tévét — ritkán a lánynál — elnézegetném, ha volna, meg ha időm is volna. Pénzünk nem lesz nekünk arra soha. Másra adnám. Felruházkodnék. Még hogy televízióra? Megyek majd a vásárba, Szegedre és felöltözködök, ott szoktam. Ott a legolcsóbb. Jó mór az nekem, ide a tanyára megteszi. Ezt a pár cipőt is négy forintért vettem még az ősszel és látja, kiteleltem benne. Elnyűtt kis lélek. Elszórta hatvanhat esztendejét:, erejét, elvetette a földbe, az aprócska tanyába. hiába. Nem terem gyümölcse. Árulkodik itt minden. Minek a szó? A vályú megrokkant, nyomorékul fuldoklik a víz után, öröm, ha a gazda két lova belőle szürcsöli a vizet. Rendetlenség, széjjelség. Elfáradtak már az ólak is, a semmi kis épületek, botladoznak, sorvadoznak az időben. Meg a tavaszban. Hiába süt rájuk a nap, mintha másra sütne. A jószágok piszkosak, friss alom nincs alattuk. Olyan minden, mint a gazda, Miczic András, eljárt felette az idő, napról napra kijjebb szorul a világból. Bekerítve az ónmaga pusztuló világába. Észre se veszi, hogy napról napra töri magát, pusztítja, elherdálja maradék erejét. A tanya kívül is, belül is sivár. Szegény. Mécses, földes konyha, szoba, ágyak, rendetlenség és széjjelség. Zsírosbödön, vetetlen ágy, elfér együtt minden, úgyse látják. Belül szegényebbek, legbelül. — Hamar elfáradok — mondja Róza néni. Oda a szívem, májam, az asztma is kínoz. Diétázni kellene, de miből. Költhetek én arra egyáltalán? A bolt is messze van, innen minden messze van, sokszor azt hiszem, ez a világ vége. Mikorra érek én oda? Együtt eszek a többiekkel. Jó zsírosan főzök, kiadósan, laktatósan, mert kell a munkához az erő. Nekik ilyen kell. Kétszer meg nem főzhetek. sokba is kerülne, meg elvenné az időmet. Ide szorult a fiunk is Balástyáról a tízéves kislányával. Gondjukat viselem, ahogy bírom, őrködök a családon. Meg ellátom a jószágokat. Ennyi az életem. Ezt se sokáig viszem mar. nem is nagyon bánom Akkor végleg jobbra fordul majd a sorsom. BANDI BÁCSI Bitumenén jekciá gázcsöveknek A szegedi gázprogramnak szerkesztett kompresszorral üres zsebbel nem lehet el intézni, üres zsebbel nem lehetnek gazdasági, kereskedelmi partnerei senkinek sem. A jóindulatok, lelkesedézik a Medikémia is AZ első s..k eRészséges törekvésük lépes az utkeresesben igen . . dicséretesnek tűnik. mert a fwzdasagi elvben nem elegyármányfejlesztésük sokol- gendő. legalább 5—10 mildalúvá vált és lóval kisebb hó forintos tőkével kellene 'hálózat „irányító társasággal" veg- rendeikezniük a normális ' zik munkajukat. . • , üzletvitelhez. Mert jelenleg Termékeik három csoport. borotvaé]en táncolnak, s ha ba sorolhatók: automuszalu vegyitermékekre, gyógyszer- a megrendelő partner nem alapanvágókra és háztartasi előlegezi meg az elvegzendő vegyiárukra. Balassy Sándor munka ellenertekét, akkor megfelelően a jövő év végéig az egész várost földgázfogyasztásra állítják át. Az idén mintegy ötven kilométer csővezetéket helyeznek a földbe, részben a hálózat bővítésére, másrészt a régi vezetékek kicseréléseként. Ez utóbbi probléma részkülönleges összetételű bitument fecskendeznek a földben levő, s a végén lezárt csővezetékbe, majd megfelelő idő eltelte után a bitument kiszivattyúzzák. Ezáltal a régi vezeték illesztési helyei, illetve annak kóctömítései — amelyeket a száraz jellegű földgáz kiszárítana és szivárgást okozteljesen eltömodbeni megoldására új eljárást dolgoztak ki a DÉGAZ hatna — műszaki dolgozói. A régi nek. átvizsgálásakor Ezzel a módszerrei több ugyanis megállapítottak, küométer hosszú régi veze_ hogy egyes szakaszokon meg téket tesznek átmenetileg alviszonylag hosszú ideig el- kalmassá a földgáz befogaodazhato a regi öntöttvas dásara_ iUetve továbbításácsövek csereje. megpedig ........ ..bitumeninjekcióvar. Ennek ra- A módszer iránt külföldi lenyege, hogy az általuk: érdeklődés is megnyilvánul. Világéletében napszámos volt. Bandi bácsi. Akik ismerik, még a nagybirtok idejéből, foltos ruháját emlegetik. Mindig úgy járt. Megtartotta szokását. Fiával metszik a szőlőt. Térdelnek a tőkék között, közel vannak a földhöz. Beleragadtak. — Ki gondolta, hogy igv lesz? Jobb nekik, könynyebb. Elismerem. Már belépnek a szövetkezetbe, a téeszbe. de nem kapnak rajtam. Megértem. Kifelé megyek a világból. A szomszédom is jelentkezett az irodán: lehet, lehet, de fizessen ötezer forintot, és csak két év múlva kapja a nyugdíjat. így mondták neki. Rajtam az idő fog ki leginkább. A vasat is megeszi az. Elkopok. A lábam lesz oda leghamarább. A faluban ritkán fordul meg. Három-négv hónap eltelik. Nem hívják sehová, nem várják sehol. A templom kilincsét is ritkán nyitogatja, esztendőben egyszer. Tíz éve múlt az átszervezés óta. Miezic Andrással nem történt semmi. Az égvilágon semmi. Dolgozott, fizette az adót, este lefeküdt, hajnalban felkelt, hát ennyi. — Semmire se jutottam, van ami rajtam van. meg egy ünneplőm. Azoknak meg ilyen jó sose volt. Látom én. Könnyebb is. meg jobb is a közösben. És haladnak. autót vesznek, építkeznek. Magamra maradtam. Látott már ugye kiszáradt fát? A föld, az is ragaszkodik, nemcsak az ember. Az ember áhította, megéhezte, öszszerobotolta a maga néhány holdját, és beletemetkezett. A Miczic András földje most nem engedi el gazdáját. Az a tizenkét hold. Szétszóródva erre-arra; Homokpusztán. Eperjesen. Algyő alatt, napi négy-öt órát zötykölődhet most a kocsin, amig odatalál, s vissza az eltakaró kis tanyába, a keskeny falak menedékébe. Nincs annál szomorúbb, ha önként vállalt batyut cipel az ember. Viszi egész életét. Hiába a kedvezmény, a törvény se követel már tízezer forintot évenként, mint korábban. mert elöregedett a kar, napról napra nehezebb. És mi jön még ezután? A föld kifut, kiszalad lába alól. megy a többihez, előbb-utóbb a szövetkezeti táblák mellé. A földnek ez a sorsa. Megmásithatatlanul. Könnyebb a sorsa, mint a gazdáé. Tudja az öreg is régen. De tartja magát, s ebbe pusztul bele. Amikor érdeklődtem felőle a faluban, csak néztek rám erősen. Négy éve se látták. Él még egyáltalán? Mondták a nevét, aztán lerajzolták a dűlőt, Miczic Antal, Kuti-dülő 9. S kiderült, hogy nem is Antal, hanem András. A tragédia ott kezdődik, amikor már a neveket is elfelejtjük. Előbb a neveket, aztán az embert. Mint a múzeumokba került tárgyakat. Miczicék önmaguk múzeumában élnek. Az öregember napszámos maradt egész életében. Sz. Lukács Imre llku Pált díszdoktorrá avatták Moszkvában Kedden Moszkvában díszdoktorrá avatták llku Pált, a Magyar Népköztársaság művelődésügyi miniszterét, Perényi Imrét, a Budapesti Műszaki Egyetem rektorát és Zámbó Jánost, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektorát. llku Pálnak Ivan Petrovszkij akadémikus, a Lomonoszov-egyetem rektora nyújtotta át a díszdoktori diplomát. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Vjacseszlav Jeljutyin, a Szovjetunió felső- és középfokú szakoktatasi minisztere.