Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971, APR1LÍS 8. 3 Fock Jenő beszéde a választási nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) lyekre a társadalomnak, a belföldi és a külföldi fogyasztóknak szükségük van. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a Lakosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapította. hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat javult: a hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos rendeltetésű olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folyamatos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azonban mindenben elégedettek az árakkal, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzések es észrevételek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúbban járjanak el azokkal szemben, aikik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. — Árhatóságaink — az Országos Anyag- és Arhivatal, a minisztériumok, a tanácsok — és a népi ellenőrzés társadalmi munkásai tavaly több mint 30 ezer árellenörzést tartottak és a szükséges intézkedések mellett. — mint például árkiegyenlítések. árkorrekciók — 14 vállalatra szabtak ki jelent' gazdasági bírságot jogtalan áremelés miatt. A végzett munka a meghatározó — örvendetes. hogy a fejlődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést, meghaladó ütemben növekszenek a szolgáltatások — folytatta. A szolgáltatás azonban nem szívesség, hanem kötelesség, nem valamiféle kegy gyakorlása, a szolgáltatasra hivatott vállalatok. Intézmények ne játszanak hatósagot hanem a szolgáltatóhoz illő módon megbecsüléssel és tisztelettel kezeljék a dolgozó embert. Jövedelempolitikánk kérdéséről szólva a kormány elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik öteves terv időszakában a keresetek növekedése az eddiginél még következetesebben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16—18 százalékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25—27 százalékkal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint változzanak a jövedelmek. A családi körülmények azonban ma még nagymértékben befolyásolják a jövedelmi különbségeket. A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltartottak számával arányosan növekvő többletkiadásokból. A sokgyermekes családokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel összhangban rendszeresen emelnünk kell majd a családi pótlékot úgy. hogy 10 —15 éven belül a gyermekek nevelésével kapcsolatos anyagi terhek jelentős hányadát az állam közvetlenül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. Ezenkívül fejlesztjük bölcsődei, óvodai és kollégiumi hálózatunkat. A negyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diákotthoni helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához. Egészségügyi ellátásunk is továbbfejlődik. gusainak illetmenyét 20 százalékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pedagógust érint. — Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szinten 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, laboránsok, asszisztensek, műtősök stb.) bérét 5—10 százalékkal: az alsó- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek illetményét 10 százalékkal. — A béremelésié hozott határozat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 millió forintot, fordítunk az érintett kategóriák életszínvonalának javítására. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. — A végrehajtás kimunkálása az érintett, minisztériumok és szakszervezetek közös és felelősségteljes feladata. Ehhez a párt és a kormány csak elvi szempontokat ad. Nem lenne helyes a béremelésnél az egyenlősdi. Például a pedagógusoknál a béremelést fel kell egyben arra is használni. hogy a természettudományos szakokon végzők az oktatás területén maradjanak és ne az ipar és kereskedelem területén helyezkedjenek el egy-két évi nevelői tevékenység után. — Ezeket az intézkedéseket olyan körülmények között hoztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségvetésben mutatkozó ismeretes hiányokat. Mégis igy határoztunk, mert a népgazdasagunk adott lehetőségeinek keretében elhatározott béremelés társadalmi hatását nagyon jelentősnek tartjuk és mert tudjuk, hogy ez az intézkedés az érintettek gondjait enyhíti. Márpedig, ha egy pedagógus, vagy egv ápolónő, érezve a fokozottabb megbecsülést. nagyobb kedvvel, jobb közérzettel végzi munkáját, annak a szülő, vagy az ápolásra szoruló beteg, s közvetve egy-egy család érzi maid kedvező következményeit. — Hazánk védelme, biztonsága megköveteli, hogy fokozottabban elismerjük a fegyveres erőinknél és testületeinknél — néphadseregünkben, a Belügyminisztérium szerveinél és másutt — szolgálatot teljesítők kitartó és áldozatos munkáját, példaadó helytállását. — Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel korántsem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok jelezték, hogy akadna még más területeken is bőven tennivalónk. — A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten sorra-rendre megoldjuk, mint ezt egész dolgozó népünk tanúsíthatja. A mostani bérpolitikai intézkedések azokat érintették, akiknek a bérét a legrégebben rendeztük, akik a legjelentősebben maradtak el mások bérszínvonalától. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink Szociálpolitikai eredményeink — Büszkék lehetünk szociálpolitikái eredményeinkre is. Az eltelt fét évtized alatt a családi pótlékban részesülő családok száma 600 000ről 700 000-re, a kifizetett összes családi pótlék pedig az 1965. évi 1600 millió forintról tavaly 2800 millió forintra emelkedett. A gyermekgondozási segelyre az elmúlt esztendőben 1200 millió forintot fizettek ki. A nyugdíjra folyositott. összeg 5 év alatt. 69 százalékkal nőtt. és 1970ben 13100 millió forint volt. — Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, amelyek csak társadalmi gondoskodással oldhatók meg. A nyugdíjban és járadékban részesülők szá • ma 1970 végén 1 millió 453 ezer —• tehát 300 000-rel több volt, mint 5 évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30 százalékának nincs közvetlen hozzátartozója. Érdekükben teszem szóvá és hívom fel e helyről is az üzemek, vállalatok. intézmények és a termelőszövetkezetek figyelmét; törődjenek jobban az idős, egyedülálló, nyugdíjasaikkal. Ez természetes emberi kötelességük. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkkal összefüggésben a Minisztertanács elnöke aláhúzta: Minden vonatkozásban bővítenünk kell külkereskedelmünket. a mainál hatékonyabban fel kell használnunk a nemzetközi együttműködésben rejlő nagy lehetőségeket. Együtt a szocialista országokkal, elő kell segítenünk a szocialista nemzeti gazdaságok közötti integrációs folyamatokat és a különböző kooperációs együttműködések további kiterjesztését. Exportra gyártott termékeinkkel szemben a külföld egyre nagyobb igényeket, támaszt. A szónok a továbbiakban a KGST-országok gazdasági integrációjának és munkamegosztásának fontosságáról, a népgazdaságokban kialakult nem kívánatos párhuzamosságok kiküszöböléséről beszélt Mi. magvarok, különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a tüzelőanyag, az energetika, a fontosabb nyersanyagok biztosítását célzó szoros együttműködésnek — fűzte hozzá. A szocialista testvérországok között a gazdaságpolitika említett összehangolása lehetővé teszi a tudomány és technika élenjáró eredményeinek gyorsabb meghonosítását, hasznosítását a termelésben, versenyképességünk növelését. A nemzetközi politika kérdései A lakáshelyzetről — Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakáshelyzet alakulása. A negyedik ötéves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. Ennek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egymillió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. Közvéleményünk időszerűnek és szükségesnek tartotta a lakásgazdálkodás problémakörének átfogó rendezését is. A nemrég hozott határozatok megvalósításától a lakásviszonyok további javulását, a jobb lakáselosztást és a terhek igazságosabb megoszlását várjuk. Megállapította a kormány elnöke, hogy egyes bányavidékeken a lakásellátás az utóbbi évek folyamán nem fejlődött kielégítően. Ezért, figyelemmel a kényszerű szanálásokra is — fokozni kell a bányavidékeken a lakásépítkezés ütemét. — Amint pártunk X. kongresszusa is rámutatott, az országépítő célok elérésének fontos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésévei összhangban növeljük a nép életszínvonalát — mondotta a továbbiakban. Emellett egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek folyamán indokolatlan különbségek alakultak ki. Ezek megszüntetésére időközönként központi bérintézkedések is szükségesek. Ezt. szem előtt tartva a kormány — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az MSZMP Központi Bizottságának korábbi állásfoglalása alapján — néhány területen béremelésekre hozott határozatot. Bérintézkedés, több területen — Fontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékoztatom önöket és egyúttal az ország közvéleményét arról. hogy 1971. junius 1-én — összhangban a negyedik oteves terv eletszínvonal-emelési előirányzatával — a következő központi bérintézkedéseket hajtjuk végre: — Felemeljük az alsó- és középfokú oktatási intézmények es az ovodák pedagoEzután a nemzetközi politika időszerű kérdésedvei fogLalikozott Fook Jenő. Hangoztatta, hogy tevékenyen részt veszünk minden olyan akcióban, amely a nemzetközi helyzet javítását, a béke és a biztonság megszilárdítását. a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködését szolgálja. Emlékeztetett az elmúlt időszak egyik legjelentősebb küloolitikái jellegű kezdeményezésére. a Varsói Szerződés tagállamai ..budapesti felhívására", s leszögezte: kormányunk állaspontja .szerint elérkezett az idő. hogy a bizonytalan európai viszonyok rendezettebb alapokra kerülienek; minden ország ismerje el a második világháború után Európában kialakult realitásokat, s fokozatosan megszűnjenek azok a körülmények, amelyek bizalmatlansághoz, esetleg fegyveres konfliktusokhoz vezethetnek. Ügy véljük. elérkezett az. ideje annak. hogy kontinensünk országai áttérjenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének aktívabb szakaszára. a tanácskozás sokoldalú előkészítésére. — A szocialista országok — köztünk hazánk — továbbra is aktív tevékenységet fejtenek ki az európai biztonsági értekezlet összehívása, Európa legegetobb problémáinak megoldása érdekében. A múlt évben aláirt szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet szerződés jól szolgálja az európai biztonság ügyét. A szerződések ratifikálása azonban még hátra van: a ratifikálás elhúzása, sőt megakadályozása érdekében sorompóba lépett mind az amerikai imperializmus, mind a nyugat-németországi reakció. — Szeretném nagyon határozottan leszögezni: tévednek, akik azt hiszik, hogy az európai biztonság ügye csak a szocialista országoknak sürgős, a kapitalista országoknak nem. — A világpolitika másik gyújtópontjában. Indokinában az utóbbi időben nem javult a helyzet, ellenkezőleg, tovább bonyolódott. A világ közvéleményét — beleértve az Egyesült Államok széles néprétegeit is — mély felháborodással tölti el, hogv az amerikai imperializmus nem hagy fel agresszív akcióival, ellenkezőleg Kambodzsára és Laosrra is kiterjesztette barbár háborúját. Mindez a „vietnamizálás" jegyében történik. Az amerikai imperialista vezető körök által nem várt események bizonyítják, hogy az a szégyenletes elképzelés. amely az ázsiai népek egymás elleni harcára épít. máris bukottnak tskmthetó. Bizonyosak uaségünket a Varsói SzerzSdéshez és a Kölcsönös Gazdasagi Segitseg Tanacsahoz tartozó szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. E feladatot is sikerrel teljesítettük. Fejlődtek kapcsolataink a többi szocialista országgal is, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a Kubai Köztársasággal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztarsasaggal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Megelégedéssel konstatáljuk, hogy az utóbbi időben a Kínai Népköztársaság vezetői részéről is mutatkozik bizonyos készség államközi kapcsolataink normalizálására. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete számos alkalommal tanácskozott. Rendszeresek voltak a KGST vezető szerveinek ülései, több alkalommal konzultáltak egymással a testvérországok külügyminiszterei. Mindez azt mutatja, hogv az európai szocialista országok szoros es folyamatos együttműködése eleven valósággá lett. — Feilesztettük eavüttműköHésünket Afrik". Ázsia és Latin-Amerika fü«»«tlert országaival is. Erőnkhö2 mérten támogattuk a nemzeti felszabadító mozaamakat. A tőkés országok vonatkozásában a békés egvmás mellett, élés megvalósítására, a normalizált, viszonyok, a kölcsönösen előnyös kancsnlatnk kialakítására törekedtünk. 1966. december 31-én a Masvar Népköztársaság 72 országgal állt. jelenleg 88 országgal áll diplomáciai kapcsolatban. —. A Magyar Népköztársaság aktív tevékenységet fejtett ki a nemzetközi szervezetekben is. A továbbiakban hangoztatta, hogy a népek békéjének. a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének legfőbb akadályozója a nemzetközi imperializmus vezető ereje, az Egyesült Államok, amely makacsul ellenszegül a vitás kérdések békés eszközökkel történő megoldásának. — A szocialista világrendszer szerepe a világban egyre nagyobb, mind meghatározóbb lesz, s még jelentősebb lenne ez a szerep, ha a szocialista világ a legfontosabb nemzetközi kérdésekben egységesen lépne fel. Ezért kell az egység megerősítésén munkálkodni minden szocialista országnak. Ami a Szovjetunót és legközelebbi szövetségeseit — köztük hazánkat illeti — e te— Egyik fő törekvésünk kintetben nem érheti semvolt, hogy erősítsük szövet- milyen szemrehányás. Bizalommal, mindennapi munkával A nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő eseményéről, az SZKP XXIV. kongresszusáról szólva a kormány elnöke rámutatott: Ez a nagyszabású tanácskozás, a kommunisták munkaértekezlete. mérföldkő a szovjet nép történelmi útján, egyben kimagasló eseménye a szocializmust építő országok életének, a világ kommunista mozgalmának, az egész nemzetközi életnek. A kongresszust, az egész világhoz hasonlóan nagy figyelemmel kisérjük mi, magyarok is. gyünk abban, hogy a szabadságszerető indokinai népek győzelmei nyomán távozásra kényszerül az agresszor. — A Magyar Népköztársaság — szoros egységben a többi szocializmust építő országgal — erejéhez mérten segíti, támogatja az indokínai népek igazságos szabadságharcát. Szolidárisak vagyunk osztálytestvéreinkkel, a Vietnami Demokratikus Köztársaság népével, velük vagyunk az amerikai imperializmus ellen, szocialista hazájuk megvédéséért és felvirágoztatásáért vívott harcukban. — Álláspontunk szerint a délkelet-ázsiai problémák hamarább megoldódnának, ha javulna az együttműködés a Kínai Népköztársasággal. ha szorosabbra zárulnának a sorok a Kínai Népköztársaság s a világ kommunista és munkásmozgalmai között. Ezért munkálkodunk mi. magyarok céltudatosan és következetesen az egység megteremtésén. A szocialista közösség más országaival együtt,, a Magyar Népköztársaság is számos konkrét erőfeszítést tett azért, hogy a világ békéjét is fenyegető izraeli agresszió következményeit — minden e térségben élő pép jogos érdekeinek figyelembevételével politikai eszközökkel felszámolják. Támogattuk és támogatjuk a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtását, amelyet Izrael konokul ellenez és végrehajtását mind ez ideig elszabotálta. Örömmel üdvözöltük az Egyesült Nemzetek főtitkárának és megbízottjának. Gunnar Jarring nagykövetnek a békés rendezésre irányuló erőfeszítéseit. Nagyra értékeljük az Egyesült Arab Köztársaság kormányának a konfliktus békés megoldására tett pozitív javaslatait. Mértéktartó és bölcs az az elhatározás, hogy Izrael provokatív magatartása és a tűzszünet lejárta ellenére, tartózkodik a harci cselekményektől. Most Izraelen és legfőbb támogatójón, az Egyesült Államokon a sor. Mi a magunk részéről teljesen jogosnak tartjuk és támogatjuk a haladó arab országok politikai akcióit, védelmi képességük, katonai készenlétük, éberségük fokozását, a megszállt arab területek visszaszerzéseért vívott harcukat. — Az elmúlt időszakban tovább növekedett a Magyar Népköztársaság tekintélye a világban. — Kiemelkedő jelentőségűnek értékeljük Brezsnyev elvtárs mélyenszántó helyzetelemzését a Szovjetunió belső helyzetéről, s mindazokat a tennivalókat, amelyek tovább erősítik a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezető szerepét a kommunizmus építésében; a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért folyó küzdelmet, s a külpolitikai kezdeményezéseket, amelyek jelentősen megvitatják a világbéke biztosításának feltételeit. Nagy figyelemmel tanulmányozzuk Koszigin elvtárs beszámolóját a szovjet nepgazdasas elkövetkező fejlődéséről, a kommunizmust építő szovjet nép élet- es munkakörülményeinek pozitív változásairól. Az SZKP kongresszusán megfogalmazott értékelésekkel a legteljesebb mértékben egyetértünk, lelkesedéssel töltenek el azok a célok, amelyek az SZKP XXIV. kongresszusónak tanácskozásain megfogalmazódnak. Beszéde végén Fock Jenő a következőket mondotta: — Kipróbált, igaz barátunkhoz. a Szovjetunióhoz hasonlóan mi is céltudatosan, lépésről lépésre, szorgalmas és fegyelmezett munkával tudunk csak tovább haladni gazdasági és társadalmi fejlődésünknek útján. Sikereink — mint eddig is —. a szocializmust építő népeknek, a szocializmus és t világ haladó erői gyarapodósanak szerves részét képezik. Munkásosztályunk, dolgozó népünk hatékony támogatását kérjük ahhoz, hogy politikánkat következetesen valóra tudjuk váltani. Kérem, szavazatukkal, bizalmukkal és mindenn-ii mmV'ráikkal támcas.' •• -:i n mes és vonzó nagy társadalmi célkitűzéseink megvalósításét!