Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. ÁPRILIS 8, Tavaszi traklorvásár A traktorok tizennyolc százaléka tízéves vagy még ennél is öregebb Csongrád megyében és kívánatos sür­gős cserélésük. Az elavult és elhasználódolt erőgépek üzemeltetése sokba kerül az állandó javítások miatt. A gazdaságok felismerték gép­parkjuk felújításának sür­gősségét. Ezt bizonyítja, hogy a megyei AGROKER Vállalattól hetvenhat új traktort vásároltak, ame­lyek az elmúlt hetekben érkeztek meg rendeltetési helyükre. Ugyancsak megviselt álla­potban van a pótkocsik nagy része. Mint ismeretes, a tavalyi árvízi védekezés ide­jén a gátakon és rossz uta­kon nagy terheléssel kellett ezeket igénybe venni. A gazdaságok az év első ne­gyedében százhetven hazai és romániai gyártmányú pótkocsit, többnyire ötton­násakat vásároltak. Az idén új gépek beszerzésére je­lentős összeget áldozott a szegedi Felszabadulás, a tápéi Tiszatáj, a pusztasze­ri Hétvezér és a szegvári Puskin Tsz. <Aranyhöre$öq jj veszfilsEilés lélektana Hogy milyen a szeme, nem tu­dom. Pedig már három napja elő­kerül nálunk ez az aprócska rág­csáló. Egyelőre még nem mint élő-mozgó való­ság, hanem mint téma. De már sok mindent tudok róla. A dicshim­nuszokból. Amit a boldog hör­csögtulajdono­soktól hallottam. Hogy csodaszép a színe. Hogy mi­lyen fürge. Hogy teletömi kétoldalt a pofazacskóját, leginkább napra­forgómaggal — miből is világos, hogy igénytelen a „konyhára" —, s mihelyt sebesen teletömte a rak­tárakat, ráérősen, egyenként elő­szedegeti a kis magokat, két „ke­zével" megfogja, ügyesen kiszedi a dolog, illetve a magocska lénye­gét. Mindeme műveletet pedig hajlandó a? ámul­dozó közönség szeme láttára vé­gezni, a kritikai megjegyzések sem zavarják, különösen ha imigyen hangza­nak : „roppant bá­jos", „micsoda intelligens!" és „bámulatos". Per­sze, mi is lehet annál bámulato­sabb, ha egy élő­lény megmarad a maga egyszerűsé­gében és azt csi­nálja, amit fel­menőitől örö­költ? Az arany­hörcsögöt ugyan­is nem idomítot­ták, késsel, villá­vá] nem eszik, pedig akkor még a Daktariban is felléphetne. Ke­mény valutáért, akarom monda­ni : nyugati tök­magért. Hogy milyen a szeme, az első talál­kozás után sem tudom. Igaz, míg én „őrá" függesz­tettem a szemem, ő a magocskák­kal volt elfoglal­va. Eleinte tem­pósan küzdött, utóbb komótosan, akár fél óra el­teltével a focis­ták. Valahogy eb­ben mégis több gyönyörűsége telt az embernek Ennyi szívből jö­vő lelkesedést a munkában! Nem kell biztatni, hogy „hajrá" meg „igyekezz, az anyád!", mert ö aztán igyekszik. Ügy döntöttem, veszek aranyhör­csögöt. Kettőt. Jót tesz egészsé­gi állapotomnak. Szeretem nézni a lelkes munkát. S ha két hörcsög egy-egy dobozban versenyt eszik, ugyanúgy biztat­hatom őket és lel­kesedhetek, mint Szepesi a rádió­ban, amikor a ma már csak „rézlá­bú" magyar fiúk meccsét közvetíti, legfeljebb nekem több okom lesz az örömre. S ettól a mérkőzéstől nem mégy fel a vér­nyomásom. Itt tisztes játékot várhatok. Pedig az arany­hörcsögök nem is titkolják egymás előtt — látja, aki lát! —, hogy minden mérkőzé­sükön van bunda. P. Szőke Mária Az olajháború csatái 2. Meddig elegendő a kőolaj? A nagy nemzetközi sta­tisztikai évkönyvek legutób­bi adatai — és ezek között az adatok között nyilván nem egy akad, amelyet üz­leti érdekből egy kicsit meg­De mi lesz addig? Gárdos Miklós (Következik: A teheráni tén a termelés 523 millió körül olajszüke lesz, a for­tonnára ugrott, és két évti- rások kiapadnak. Mások, zeddel később — 1970-ben más számítás alapján azzal — túlléptük a kétezer mii- biztatnak: még két évszázad­liót! ra elég a kőolaj, s mire el­A legtöbb kőolajat termelő fogy úgyis olcsóbb-lesz már kozmetikázták — kimutat- tíz ország listáját az Egye- , jak, hogy 1968-ban 1905 mii- sült Államok nyitja meg az atomenergia, lió tonna, 1970-ben pedig (évi 449 680 000 tonna), a 2334 millió tonna volt a vi- Szovjetunió (353 150 000 ton­lág kőolajtermelése. Az első nával), Venezuela (189 mii­amerikai olajkutak évi 20 lió 204 000), Szaúd-Arábia ezer tonnás, az akkori igé- (140 844 000), Irán (140 mil­nyekhez képest óriási ter- lió 520 000), Líbia (125 mil­melésétől idáig jutottunk, lió 200 000) Kuwait (122 A múlt század végén a ™lkó0 16 000) . Irak (73 ml ­Cári Oroszországban a Rot- J° 848 000) Nigéria <55 mll­schild—Nobel cég termelt Kanada (51 180 000), a sok millió hordó olajat, a további .^rrend. Az arányok angolok ^U^^nglo—Persian KBÉ^ftlfi SRÍrSk mfflP^fíS 'áSS Közei-Kelet jórészén - hol- N^ztoraa** ~ « la.nd:.„a,ng?Lalíer;kal,.UZtt!; növelte kőolajtermelését, s az elérte a 19 millió tonnát. A kőolajban gazdag Roma Nekünk, pszichiátereknek, szituációt. A férj későn jön ség, és valamiféle szokaUan valószínűleg bármelyik más meg a munkából, a család a izgalom. Részletes be«zélge­löglalkozású embernél gyak- televízió előtt ül. Megjelenik tés kezdődik. Oh, igen, a rabban van alkalmunk ta- a családfő, az otthoniak lel- munkahelyen minden kelle­pasztalni, hogyan hatnak a kesen fogadjók. Erre ő, aki mes, de otthon: állandó in­családon belüli kapcsolatok rendszerint mindig olyan gerültség, végtelen veszeke­nemcsak az emberi sorsokra, kedves, érthetetlenül morog dések, a legostobább dolgok hanem a lélek egészségére ls. valamit és hirtelen kikap- miatt. A diagnózis ebben az Súlyos tragédiákat láttunk, csolja a televíziót. A feleség amelyeket a házastársi hűt- felháborodik, a gyermekek lenség, a férj részegessége, félve szepegnek, az anyós pe­az egyik házastársnak a csa- dig valamit visszaválaszol. Iádból való kiválása, a jel- Egy pillanat, és kitör a ve­lemek összeférhetetlensége szekedés. A férj egész ma- okozott. A veszekedések okozott. Én azonban egy gaviseletével a következőt azonban nemcsak ilyen jel­másik jelenségről szeretnék juttatja kifejezésre: „Halólra legű betegségek veszélyét szólni, arról, amellyel az dolgozom magam, ti meg itt rejtik magukban. Régóta ís­életben sokkal gyakrabban szórakoztok." meretes, hogy milyen fontos találkozunk. Ez nem annyira szerepet játszanak a lelki drámai, nem annyira szem- * eredetű tényezők az olyan betűnő, gyakran azonban — MZ egyjOriíIuSug betegségek kialakulásában a rozsdához hasonlóan — ' aláássa, lassan szétrombolja Tehát a rossz közérzet, a látszatra erős családot. A vagy a kimerültség... Élő­szokásos családi veszekedés- fordul azonban, hogy semmi esetben kézenfekvő neu­raszténia. A példaként említett ese­tekben a konfliktus idegi­pszichikai megbetegedést ről van szó. Ok nélkül? és lefolyásában, mint a hi­pertónia. gyomorfekély stb. A gyakori veszekedések nemcsak az Idegrendszert „nyomják", hanem fenyege­tik az ember egész szerveze­tét is. ilyesmiről nincs szó, és a kedves, egymást szerető em­berek öt-, sőt tízévi boldog és nyugodt családi élet után fokozatosan idegesíteni kez­dik egymást. A veszekedések Néha ugy tűnik, hogy a mindennaposakká válnak, és veszekedés ok nelkul kez- az átmeneti ingerültség ál­dodik. Vagy annyira jelen- iandósui. i)Ha megjön a téktelen az ok, hogy kesobb, munkából _ panaszkodik a amikor a konfliktus résztve- feieség —, rám sem néz, nem voi már kibékültek, maguk szól egy szót sem Ebéd utan sem hiszik el. Ha azonban rögtön ráveti magát az új­figyelmesen megvizsgáljuk a sógra. És ez mindig így van." dolgot, kiderül, hogy a vi- E szavak mögött a viszo- , , „ - , , ták. mint egyébként minden nyok monoton hétköznapi*- If^^i^H más esemény széles e vilá- ga húzódik meg. Higgyek el, az ok rend­gon, nem ok nélkül jönnek létre. Mindazt, ami ebben a hely­zetben lezajlik, a magasabb A családi veszekedések rendű idegtevékenység fizio­ütközet) Recept helyett tanácsok Kész recepteket termesze­tesen nem lehet adni. De egyet-mást mégis szeretnék tanácsolni. Először is, miután már lehiggadtak, próbálják meg­keresni a veszekedés indíté­kait. Higgyék el, a? szerint ostobának, nevetsé­gesnek fog tűnni. Mi az aka­dálya tehát, hogy már a v veszekedés idején, mintegy egyik oka a házastársak légiójának segítségével lehet fölébe kerekedjenek ennek, egyikének a környezet szá- megérteni. Minden külső in- úgy tekintsek, mint mellékes mára alig észlelhető gyen- ger ingerületet vált ki az dolgot, elővegyék természe­gélkedése, az asthenya. Ez agyban. Ha azonban ezek az tes humorukat. A nevetés gyakran krónikus jelleget ingerek monotonok, egyfor- „elfújja" a haragot, s a ve­ölt, a korábban nyugodt em- mák, és nem tartalmaz- szekedés a legelején abba­ber elégedetlen morgásában, nak hasznos információt, marad. apró kötekedésében jelentke- akkor az agy védekez- Emlékezzenek rá, hogy a zik. A család értetlenül áll ni kezd: ingerület helyett vitákat a benyomások sze­a végbement változós előtt. gátlás lép fel. Ez szüli a génysége, az ünnepek és Nő a másik fél ingerültsége, látszólag ellentmondásos köl- hétköznapok egyformasága s máris itt az alkalom a ve- csönhatásl: az, ami eddig szüli. Gondoskodjanak arról, szekedésre. Fokozódik az ér- örömet okozott — az ottho- hogy a család életében min­zekenység, bármilyen apró- ni kényelem, a családi di8 legyen valami új, üde és ság hangulatváltozást idéz együttlét —, unalmat és in- friss dolog. Vegyük például elő, nyűgösség, alaptalan há- gerültséget vált ki zsártosság lép fel. Az Ilyen . vps7pkpd(is állandó Dszi. talaj kiválóan alkalmas a . „ veszekedés állandó pszi­veszekedésekre. cklkal transzformaciot idez elo a veszekedoknel. Ve­Az chikai transzformációt elő a veszekedőknél. asthenya gyakran ki- gyünk egy beteget, a szoká­merültséget von maga utón. sos panaszokkal: nyugtalan a hétvégeket. Miért ne aján­dékozhatnánk meg magun­kat egy ünneppel? Miért ne vezethetnénk be, hogy eze­ken a napokon színházba, hangversenyre, kiállításra, emberek tűntek fel és hol megvesztegetéssel, hol fegy­Képzeljék el a következő álom," rossz étvágy, ingerült- SeTtebTfírdeLse^S az élet. És meglátják, mele­gebb lesz az egész családi léRkör. És itt értünk a dolog lé­nyegéhez. A családi élet úgy épül fel, hogy lehetetlen teljes mértékben kiküszöböl­ni az összeütközések vala­mennyi okát. A veszekedé­j seket viszont el lehet és el is kell kerülni. Puskin bölcs Háztáji agronómus Pusztaszeren verrel láttak hozzá a tőkés ^ évi termelése (1970) olajbirodalom megteremtése- 133500OO tonna. Hazánkban hez. A gyorsan növő olaj- 1969-ben a termelés 4 754 000 óriások, a Standard Oil, a tonna volt, a felhasználás Royal Dutch—Shell és a 5 300 qoo tonna. A hiányzó többiek az első világháború több mint három és fél előtti időkben mór számol- millió tonnát behozatallal tak a szürke nyersanyag jö- fedeztük, majdnem a teljes vőjével, pedig a világ ener- mennyiséget a Szovjetunió­giamérlege akkor még csak tói vásároltuk, reményt adott. Hiszen ebben S már itt is vagyunk egy az időben a világ teljes sokat vitatott kérdésnél, a energiatermelésének 87,2 nemzetközi olajellátás prob­százalékát a kőszén, 5,6 szá- lámájánál. Az amerikaiali zalékát a barnaszén és a — akik nem mindig tonná Egyelőre társat keres, legtöbbször. Vele kötik a támogatás egymagában is ! tanácsa: Szeretne beszélni valakivel, szerződéseket, disznóra, mar- elegendő, hogy cserébe ta­aikit hasonló gondolatok kör- hára. De miért jobb, ha vele karmányról gondoskodjék, nyékeznek. Érdeklődik min- kötik? Köthetnék közvetle- legelőt mérjen, alomszalmát denkitől, tudna-e mondani nül az állatforgalmival is., cseréljen. Persze minden lé­olyan aigronómust, aki a — Ha látják, hogy valaki pés meghozza külön is a háztájiban keresi kenyerét, foglalkozik vele, bátrabban hasznát. Az alomszalmáért Mivel eddig itt a közelben kezdenek. Biztosra veszik, szerves trágyát kap a szövet­hogy így a takarmányt is kezet, a kiosztott legelők nem talált, levelet írt Mo­gyoró József Pusztaszerről Abára. Olvasott róla vala­hol, hogy ott van ilyen em­ber. Nehezen határozták el Pusztaszeren gyen. Amíg megkapják hozzá. A mostani gyakorlat sze- művelhetők. rint havonta háromszor szállítanák hízókat Puszta­szerről. Minden alkalam­is, hogy le- mai 70—80 kerül az autókra, három szövet- De mi a haszna abból az nagyüzemi leg egyébként s. kezete volt a falunak, szóba egyesült termelószövetke­Tavasszal sorba járja a házakat az agronómus. Föl­írja, ki mennyi vetőmagot kér burgonyából, kukoricá­ból. palántára vagy magra van szükség inkább a fű­vízierő-felhasználás adta, az ban, hanem legtöbbször bar- jöhetett Két téesz kéz- zetnek hoev Gömöri Endré- va" ,» ^ olaj és a földgáz csupán 7,2 relben, számolják az_ olaj- f^Sr máí bes^ek ró- ék üíveThiz^ad- s™prikához. Ilyenkor ve­„Tanuljatok meg uralkod­ni magatokon" — korántsem veszítétt aktualitásából. Én pedig még szeretném a szü­lők és a pedagógusok szá­mára a következőképpen át­formálni ezt a tanácsot: „Ta­nítsátok az önuralmat." I Enélkül nemhogy egészsé­I ges családokról, de még fRészséges emberektói sem I beszélhetünk. (D. Brandusznak, az Izvesztyijában megjelent cikke nyomán.) százalékkal szerepelt. Még mennyiséget — egy-egy bar­1937-ben is az volt a helyzet, rel egyébként 159 litert je­hogy a nyugati világ orsza- lent - kimutatták, hogy csak gaiban az elfogyasztott ener- ? nyugati országok által át­giamennyiség 72 százaléka tekmtheto olajkereskedelem­származott kőszénből és ben. naponta 30 millió barrel kőolaj jut el az eladótól a vevőhöz — maga az Egye­sült Államok hatalmas ter­.,. . . ... __ melése mellé napi 3 millió "A^r^ —' olajait vásárol, a nyu­csak 20 százaléka kőolajból. Három évtizeddel később, 1967-ben a kőolaj felhasz­50 százalékot, a szén ará- gat^ur6pai országok nya 28 szazalékra szorult , napi vásárlása 11 millió. Japáné napi 4 millió barrel. Vajon fedezi-e ezt a szé­dületes (es naponta növek­vő!) fogyasztást akár a Kö­vissza. Azóta tovább.^nőtt az olaj, csökkent a szén szere­pe. A növekvő termelés lé- ^ ^ I pést tartott az igények szá- Zel-Keíet,* "akár Venezuela, guldó tempójával. 1913-ban Ll-biaj Algéria, Nigéria sok 52 millió tonna volt a világ- ezer működő olajkűtja? termelés, az' első világhábo- Elég-e, meddig lesz elég az rú utáni első békeévben, 0]aj. ha a még kiaknázatlan, 1920-ban 99 millió, egy év- de nagyjában felmért, na­tizeddel később, 1930-ban gyon gazdag alaszkai olaj­már 198 millió és a máso- tartalékokat is számbavesz­dik világháború első évé- szűk? Eevre több közgaz­ben, 1940-ben 292 millió dász állítia: a fogyasztás tonna kőolajat adtak a fú1- ilven ütemű növekedés mel­rótornyok; ID50 byn a nagy lett ta'án már. a következő müanyagforradalom 'hezde- évezred első éveiben, 2000 la, hogy jó lenne. Amikor a nak le egy évben, hogy harmadik is csatlakozott Csorba Lajosék óljában 20 hozzájuk, eldőlt a kérdés. De darab hízik most is, hogy nem háztáji agronómusnak egyre gyakrabban kerül a nevezik hivatalosan, hanem szerződések alá Sávai János, háztáji üzemágvezetönek. Tóth Lajos. Pataki Ferenc, Mert rájött azóta a szövet- vagy Mustaha János neve a kezet, hogy neki is hasznot többiekkel együtt? jelent ez, nemcsak a tagok- Többféle haszon is nak. szi észre, mennyire változik áz igény. Ha valamiben pénzt látnak az ember"1;, azonnal átallnak a jövedel­mezőbbre. Ide kell viszont a legnagyobb segítség is. A nagyüzem termelési tapasz­talatait otthon is kamatoz­tatni akarja mindenki. Mű­trágyától a növényvédő sze­szar­Rúgkapált ellene Mogyoró fcSfTÍ&éJfí ^„ZS^SS jutnák a^gok. Közbevetem Mogyoró József ele. mas szövetkezetek aggodal­mát: ez csak látszatered­rá gondoltak. Nagyüzemben próbálta eddig tudományát, mit kezdjen ő a majdnem ezer ember ügyes-bajos dob Natn SS meg aDolronvfn "bT tatarozott ven, eredménye is látszik, nincs mit bánnia. Minden reggel az irodán kezdi a napot. Aki munká­ba megy, biztos lehet ben­ne, hogy itt találja. Mire a nagyüzemiben elkezdődik a munka, vele mái- megbeszél­ték az otthoni dolgaikat az emberek. A háztáji állat­tartás most a sláger. ide Ha este hazaér az agronó­mus, befejezi félbemaradt írnivalóit, azután előszedi választ kanok- a szakkönyveit, megnézi a el Csorba Lajos te!fvízíó mezőgazdasági elő­J adasait, odaül a radio melle, ha az ígér valami szakmá­ba vágót, mert biztosra ve­heti, hogy másnap reggel azzal köszönnek neki az emberek: láttad-e, hallót ­nem vonja el. Csorba Lajos bácsi nyugidíjasként is a szövetkezetben dolgozik, fe­lesége gondozza a jószágot. A szövetkezet egyéb hasz­nainak számbavételéhez pa­piros és ceruza szükséges. Még a nagyüzemi felárat tad-e, mit szólsz hozzá? És sem tartja vissza a terme­lőszövetkezet maoának, nem .is felszí, hanem az egészet ro> tudnia kell a jó agronómusnak minden­vágó kérdésekkel keresik odaadja a tagoknak. Az ár­Hegesztési kiállítás Az idt-n június 13 és 19 között Brnóban rendezik meg „Hegesztés '71" címen a második nemzetközi he­gesztési kiállítást, amelyen u hegesztés különböző el­járásaira, forrasztásra, vá­gásra alkalmas készüléke­ket és biztonsági berende zéseket állítanak ki. Az 1969-ben megrendezett el­ső kiállításon több mint 100 hegesztőberendezést gyártó cég vett részt, az idei kiál­lítás ennél sokkal nagyobb­szabásúnak ígérkezik. A kiállítás összekapcso­lódik a hibátlan hegesztési varrat vizsgálatával foglal­kozó csehszlovák konferen­ciával, amelyen sok. külföldi H. 1>. 'szakember is részt vesz. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom