Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 97. szám

VASÁRNAP, 1971, ÁPRILIS 25. 11 7 ttarummmmm KEREKASZTAL A demokratizmus hétköznap A kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Jobbról balra: dr. Csikós Ferenc, Kovács István, Sarnyai István, Bors István, Korek Józscfné dr., dr. Kulka Frigyes és Sz. Simon István Március 28-i számunkban, kerekasztal-beszélgetés alapján a szocialista demokratizmus általános kérdéseiről közöltünk összeállítást. Most másodszor megjelenő rovatunkban a választás demokratizmusa és a tanácsi munka demokx-atizmusa szerepel napirenden. Erre a beszélgetésre Bors Istvánt, a Szegedi Fémfeldolgozó Vállalat csiszolómunká. sát, dr. Csikós Ferencet, a Szegcdi városi tanács vb-titkárát, dr. Korek Józsefnét, az I. kerületi tanács vb-elnökét, Kovács István DR. CSIKÓS FERENC: — Az új választási törvény a jelölés jogát a jelölőgyűlésre ruházza. Ez a jog eddig a népfrontbizottságokat illette meg. Most a népfront csak ajánlt, így a jelöltek — akár egy akár több — a választók jelöltjei. Megszűnt az a formula is, hogy valamelyik jelölt elsőbbséget élvezne a másikkal szemben. Ez a rendszer továbbra is meghatározza a választások demokratizmusát, de ehhez még szoknunk kell. Minél inkább tudatosodik ez az elv az emberekben, annál nagyobb lesz a részvételük és az aktivitásuk a jelölésben. — Már most is érezhettük azonban az érdeklődés növekedését, hiszen tizenkétezer résztvevője volt a jelölögyűléseknek és több helyen állítottak két jelöltet. Komoly erkölcsi bátorságra vall, hogy a népfront ajánlása mellett hasonlóan alkalmas személyeket maguk a választók is szóba hoztak és elfogadtak. Korábban erre nemigen volt példa, de a társadalmi légkör ma már megfelelő a személyi alkalmasság kollektív mérlegelésére is. KOVÁCS ISTVÁN: — Meg-megkérdezik az emberek, mi ennek a jelentősége, hiszen a jelöltek azonos programmal lépnek fel; egyformán magukénak vallják a szocializmus építésének nemzeti célkitűzéseit. És kérdeznek ilyet is: most akkor melyikre szavazzunk? Való igaz, hogy azonos osztályérdekeket képviselnek és nem bocsátkoznak valami kortesháborűba. Ígérni is szinte ugyanazt ígérhetik. Alkalmasságukról azonban véleménye van a lakosságnak. Az emberek például jórészt azon mérik a közélet demokratizmusát, hogy miként kezelik mindennapi gondjaikat, hogyan foglalkoznak problémáikkal. Társadalmi közérzetüket lényegesen befolyásolja, hogy találnak-e közérdekű dolgaiknak hivatott patrónust. Az a jelölt kapja meg bizonyára a választókörzetben a szavazatok többségét, akit erről a képességéről jobban ismernek. DR. KULKA FRIGYES: — Nálunk a választópolgárok nemcsak a választás napján aktivizálódnak, mint a nyugati társadalmakban. Ott ez sok ember számára egyetlen alkalom, hogy kifejezze egyetértését vagy tiltakozását. Jelölőgyűléseken vagy köznapokon egyformán élő, eleven a kapcsolat a választok és a választottak között. Mindennapos a megbízatás — és mindennapos c számonkérés. A választás demokratizmusa ilyen értelemben folyamat, az egyik ilyen alkotmányos aktustól a másikhoz ível. Ez pedig egyúttal ébren tartja a kölcsönös tájékozódás elvét, másreszt a demokratizmusban kötelező felelőssége* nyugdíjast, a belvárosi népfrontbizottság elnökét, dr. Kulka Frigyes egyetemi tanárt és Sarnyai Istvánt, a béketelepi általános iskolu igazgatóját, a II. kerületi népfrontbizollság titkárát hívtuk meg. Vitavezető Sz. Simon István, a Délmagyarország főszerkesztőhelyettese volt. Rovatunkkal Ismételten egy hónap múlva jelentkezünk, s az újabb kerekasztal-beszélgetés témája a munkahelyi demokrácia lesz. KOREK JÓZSEFNÉ DR.: — Nem mindenki beszél egy nyelven az új választási törvényről. Tapasztalatom szerint némelyek ezt a lehetőséget holmi „liberalizálódásnak" minősítik. Van olyan is, aki attól tart, hogy véletleneknek vagy puszta szimpátiának tesszük ki ezzel az osztályérdekeket. Hogy nem tükrözi majd a tanácsi mandátumok sorsa a város társadalmi szerkezetét. Jobb tájékoztatásra lett volna szükség, hogy mindenki megértse ennek az értelmét. Bizonytalanságot okozott néhol a körzetek átszabása is, vagy például a kerületi tanácsok megszűnése. Előfordult, hogy jelölőgyűlésen megkérdezték: hát a kerületi tanácstagot mikor jelöljük? — Az eredmény mégis tükrözi az új törvény szellemét. A jelöltek összetétele megfelel a képviseleti elvnek, s jól tükrözi a városban élő emberek társadalmi összetételét. SARNYAI ISTVÁN: — A jelölőgyűléseken a választóknak csak 10—12 százaléka vett részt. Ez kevés olyan értelemben, hogy az ő döntésük kerül egy-egy körzet teljes közvéleménye elé a választás napján. Ugyanakkor a népfront már előre közvéleménykutatást végzett gyárakban, hivatalokban, lakókörzetekben. s ajánlását ugyancsak a közvéleményre támaszkodva terjesztette elö. És azt se felejtsük el, hogy a választási demokratizmus gyakorlásának az elején tartunk még. Határozatokkal nem lehet demokratizálni — csak aktivitással. BORS ISTVÁN: — Én a magam bőrén éreztem a demokratizmus gyakorlását. Egy agilis fiatal jelöltet ajánlott körzetemben a népfront. El is fogadták. De húszévi ismeretség, társadalmi munka alapján engem is fölvettek a listára. Van olyan ember. aki mellettem agital azóta is: a fiatalabbak pedig az ő korosztályuk képviselőjét szeretnék látni a tanácsban. Ez nem sérelmes egyikünknek sem, mert végül az a cél. hogy ott közérdekű munkát végezzen valaki: hogy gazdája legyen a körzet gondjainak. Különösen a külső városrészekben fontos ez, mert van aki azt mondja. hogy belvárosi tanácstag több lesz az ottani nagyobb lakósűrűség miatt — s nem hanyagol-e majd el a tanács minket? Természetesen itt ls kötelesség a városi érdekek harmóniájának a képviselete es megteremtese. SUMMAZAT: Egy-egy város tanácsának öszszetételc csak akkor lehet jó, ha komplett benne a képviselet. Ha munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottal:, idősebbek é fiatalok, férfiak és nők népességi arányukhoz közelítően kapnak helyet benne. A népfront ajánlásaiban élt ez a törekvés, a lakosság pedig szintén tiszteletben tartja ezt az elvet. A kettős jelölések nem torzítják az összetételt, s nem csökkentik a garanciát sem hogy a város irányítására alkalmas tanácsot választunk. A követ2. DR. KULKA FRIGYES: — A mi társadalmunkban a közgondolkodásnak az a tárgya: mit kell tenni a közösségért? A fogyasztásra berendezkedett társadalmakban ez így föl sem merül. Mindenütt az utca, a körzet, a városrész érdekeinek méreteiben gondolkoznak nálunk az emberek, a jelöltek padig még ezt is összevetik az egész közösség, a város érdekeivel. Egyre kevesebb az olyan ember, aki személves érdekből keresi meg a tanácstagot, vagy ilyen indítékkal szólal fel. S ha van, vagy lenne is ilyen, nagyon kell ügyelni arra, nehogy protekcionizmus legyen a demokratizmusból. Éles határt kell húzni a jogos igények, panaszok intézése és a „kijárás" között. BORS ISTVÁN: — Ügy érzem, hogy Szegeden, ebben a fiatalos korösszetételű városban, nagyobb szükség lenne az ifjúság aktivitására, közügyek iránti érdeklődésére. Persze azt is hozzátehetem: jobban törődnünk kellene a feltételekmegteremtésével, Sokkal több olyan helyre és alkalomra lenn; szükség, ahol a fiatalok bekapcsolódhatnak a közéletbe. A. demokratizmus pedig kifejezetten kívánná a friss, fiatalos véleményeket. DR. CSIKÓS FERENC: — Van érdeklődés is. van közömbösség is. 1067-ben közel ötven közérdekű témát mondtak el a jelölőgyűléseken a választók az idén pedig közel hétannyit. Ez jól érzékelteti a szocialista közgondolkodás erősödését. Közérdekű kommunális, szociális, egészségügyi, művelődési, szolga Itatási. városfejlesztési kérdéseken töprengenek emberek, és gondolataikkal nemcsak információt nyújtanak, hanem hasznos ötleteket is. Ha van közömbösség is. azon ne nagyon csodálkozzunk, hiszen az emberek még nem szoktak hozzá kellőképpen ahhoz, hogy a szavuknak foganatja van. — Megfigyelhettük, hogv régebben jóformán csak az idősebbek vettek részt a jelölőgyűléseken. Ha „öreg" volt a három kerületi tanács, meg a városi tanács — annak ez az egvtk kulcsa. Most, hogv több figyelmünk jutott a fiatalabb generációkra meg .•! nők-e. mindjárt más volt a jelöl*-.,-,Vé»ek közönsége is. — A közgondolkodás fejlődése valójában csak a demokratizmus légkörében lehet dinamikus. De közelítsük meg egyszer ezt a témát a másik oldalról. Vannak emberek, akik töprengenek a város problémáin, mondják is a né. 'rmépniU'ci sokszor inon hasz aris / -',, -1' - r — fi. csak esaV'di, bará'i - • fehér asztalnál vagy villamoson Ezzel pedig nem lehet „megváltani" a világot! Ott kell véleménv' kező választás előtt mégis indokolt lenne, hogy a jelölésben is aktívabb legyen a lakosság. Nemcsak azért, mert az új választási törvény erre ösztönöz — azért is, hogy a joggal a maguk érdekében jobban éljenek a választók. mondani, ahol annak foganatja érdemi következménye lehet! Ezzel a magatartással viszont még sokan adósak maradnak a közösségnek. Hiszen egv városi építeni és fejleszteni száz-egynéhány tanácstaggal csak úgy lehet közmegelégedésre, ha ezer és tízezer vélemény. gondolás válik előttük ismertté SARNYAI ISTVÁN: — Jó erre gondolni, különösen olyan szempontból ls, hogy a tanácstag jelölteknek mintegy 40 százaléka új, a mostani mandátum pedig csak kétéves lesz. Sokat kell fáradozni a megválasztottaknak is. hogv jól kitapintsák a közvéleményt. DR. KULKA FRIGYES: — Ehhez a témához csak még egy apróságot: vé'eménvem szerint merev formula az évenkénti egy tanácstag-beszámoló rendszere. Különösen az lesz most, hogy a lakossághoz igen közelél'ő kerületi tanácstagság megszűnik, a lakób'zottságok nedig rrtóg nem elég aktívak ennek az intézménynek a Pótlására. Üj formákra lenne szükség, hogy kölcsönös informáltsággal a közgondolkodást élénkíthessük. DR. KULKA FRIGYES: — Semmiképpen nem. Olyan embereket gondolok a megyei tanácsba. akik kellőkeppen tudjik képviselni a helyi és a megyei érdekekel. miközben a központ akarat végrehajtását segítik elő. Ezeket a tanácsok — melyeknek ugyancsak felelősek lesznek a megyei tanácstagok — illetékesek a maguk soraiból megválasztani DR. CSIKÓS FERENC. — Az új tanácstörvény lényeges változásokat hozott a tanácsolt jellegében. A képviseleti és az önkormányzati funkciót amely nagyon lényeges az alsóbb tanácsoknál, a megyei tanácsnál fölösleges volna „duplázni". Ez elsősorban allami feladatokat lat el. kapocs az országgyűlés és a kormány, illetve a helyi tanácsok között. A törvény ezt így fogalmazza meg: „A megyei tanács gondoskodik területén a központi Irányítás érvényesítéséről, és képviseli a helyi tanácsok "rdeke't" . „Szervezi, összehangolja és biztosítja a megye területén az állami, társadalmi, gazdasági, különösen pedig az BORS ISTVÁN: — Hasznos lehetne — éppen a demokratizmus szempontiából — az is, ha megismertetnénk a lakossággal, hogy milyen a tanács felépítése, munkamódszere, milyen ügy hová tartozik, hol dől el, miben illetékes a tanácstag. KOVÁCS ISTVÁN: — Én azt tapasztalom, hogy az emberek nagyon odafigyelnek arra, ami körülöttük történik. Csak valami okból késedelemben vannak. Ahol hi'oát látnak, morgolódnak — ám éppen a hibákat kellene megelőzni kollektív bölcsességgel! Ezzel pedig ú]ra a tájékoztatás, n tájékozottság kapuját döngetjük. KOREK JÖZSEFNÉ: — Eok apró praktikus doioq*a tenne szükség a közgondolkoaüs megélénkítéséi e Egyszerűbb emberek, akik nem járatosak például a számok tömegében. a matematikai összefüggésekben, okszor esők n végeredményt látják. A pénzügyi precizitással elkészített terveké1 nem tud la mindenki áttekinteni Jó lenne ezeket olv módon ismertetni, hogy az átlre -m^-nek is legyen kellő áttekintése. SUMMÁZ ATA demokratikus közoord diódás egyik legvagvobb ellensége a közömbösség. A közöm' ősség viszont gyakran t"jékrzatla'-"áoból ered. Ehhez a fajin ma"atnrtáshoz viszont az is hozzátartozik, hogy társadalmű-'Q illetékes forumokon mondjuk el, amit közérdekből gyakran megfogalmazunk magunknak, hiszcn a ki nem mondott igazságokat senki •"in hallhatja meg. ipar- és mezőgazdaság-fejlesztési, a szövetkezeti, a foglalkoztatási, a művelődésügyi, az egészségügyi. a szociális célkitűzései; kialakítását és megvalósítását" — Városok, nagyközség:!:, községek érdekeit kell együttesen kezelnie az allami feiadatolc mellett. Ezért a közvetett választás itt kifejezetten kívánatos, hogy a megyei tanács tagjait ne zavarják területi elkötelezettségek. Egyforma felelősséggel tartoznak az őket megválasztó tanácsoknak. Elsőrendű feladatuk lesz. hogy a központi irányelveket alkalmazzák — és segítsék alkalmazni az alsóbb tanácsoknál, amelyek odadelegálták őket. SUMMÁZ AT ÉS ZÁRSZÓ: Az új választást törvény es c-s uj tanácstörvény csak kerete a közéleti demokratizmus további kibontakoztatásának. A választókon is múlik, hogy miként élnek társadalmi jogaikkal és kötelességeikkel; a választottak is sokat tehetnek azért, hooy körük* I tevékenységükből, demokratikus közéleti stílus és magatartás s-ugározzék vissza, Az új választási törvény érdekeltebbé tette a lakosságot abban, hogy véleményt mondjon közéletünkről és a jelölteket nagy gondossággal válassza meg. Kellőképpen éllek-e a választópolgárok ezzel a demokratikus jogukkal? A demokratizmus nemcsak formai kérdéseken merhető. az emberek politikai-társadalmi érdeklődése lehetne megbízható mutatója. A politikai cél megvalósításához keresik az alkalmas személyeket is. Kifejezi-e a közgondolkozás fejlődése a demokratizmus szélesítését? A megyei tanácsokat az idén már közvetve választjuk: a községi, nagyközségi és városi tanácsok delegálnak küldötteket. Nem mond-e ez ellent a demokratizálódási folyamatnak?