Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám

SZOMBAT, 1911. ÁPRILIS rr. Különleges lúdtenyésztés Pusztaszeren Hallgatnak az emberi szó­ra a Akar Egyik előnye kétségtele- másik húszezer „közönséges" pusztaszeri kislibák, nül az, hogy rövidebb a te- lúd is nevelkedik az idén a azt mondják nekik, nyésztési idő. Másik ennél is pusztaszeri szövetkezetben, gyertek haza libuskáim, lényegesebb, nagyobb a má- de a pecsenyekacsa se megy akár az itteni paj-paj-papa- ja. 32—34 forintért veszik ki a divatból. Igaz, hogy tyi hívogatót hallják, nyak- kilóját a kövér lúdnak, de kacsából kevesebbet adnak törő gyorsasággal indul meg felbontás után így számol- el, mint a korábbi években, mind a háromezer. Sárga- nak még: harmincdekás li- összesen csak 700 ezret. Ha pelyhesek. alig tíznaposak, bamájért 200 forint ráadást az idei próbálkozás sikerrel de a hátukon sötétebb fol- fizetnek kilónként, negyven zárul, jövőre már 100 ezer tok jelzik, tarka lúd lesz dekásokért már 300-at, és li- lúd májáért várják a nagy belőlük, ha megnőnek. citálnak fölfelé. Az írás sze- jövedelemmel kecsegtető Különleges kislibák. Cifra rint erre a hibridre licitál- prémiumot, nevük jelzi, hogy létüket tu- hatnak, mert sokkal na­kombinációknak gyobbra nő a mája, mint társaié. Mezőtúr, Öcsöd és Puszta dományos köszönhetik. Katalógusok­ban, szerződésekben így sze repelnek: Preip 70. A szám szer szervezett közös társu­azt jelenti a név után. hogy lást erre a különleges li­tavaly ismerték el önálló bára. Idén Pusztaszeren 20 fajtának. Közönségesen, te- ezret nevelnek belőle, nyésztői dialektusban a hús- Csorba Erzsébet tavaly •értés analógiájára csak végzett állattenyésztő szak­májlibának mondják őket. munkás az egyik gondvise­Változatlanul nagy a kül- lőjük, Harkai Sándorné a föld érdeklődése hízott lúd- másik. Első héten még éj­jaink mája iránt, kifizetődő jel-nappal kellett bajlódniok tehát a hagyományos lúdte- velük, mert hihetetlen ét­nyésztés is. Akkor is meg- vággyal eszik a tápot. Nap­éri, ha tavasszal kel ki a pal, ha jó idő van, az Alsó­kisliba. végig eszi a nyarat, major gyöpét legelik. Ezt ne­és valamikor kukoricatörés vezik 'előnevelőnek. Néhány H. D. Egy lakás — 60 perc Nagypaneles építkezéssel Szverdlovszkban két és fél nap alatt (60 óra) elkészült egy 60 lakásos ház. Egy-egy lakás építése egy órát vett igénybe. Az építkezésen 45 ember dolgozott három mű­szakban, a paneleket három toronydaru emelte a he­lyükre. A házban a szverd­lovszki kohászati üzem mun­kásai fognak lakni. idején tömőbe fogják. Ez a mostani jobban megéri. A hetes korukban a pusztára kerülnek. Fő táplálékuk itt főagronómus azt bizonygat- is táptakarmány, de rend­ja, hogy számítások szerint szeresen legeltetik is őket, 33 százalékkal nagyobb a hogy a szervezetüknek szük­haszon ebből, mint a ma- séges nyomelemekhez is gyar fajtából. A most tízna- hozzájuthassanak. A tömés pos csipogó jószágot május már külön csoportokban tőr­végén már tömik, és nem ténik, családok együtt vál­kell egy hónap utána, már lalkoznak rá leginkább, pénz van belőle. A húszezer hibrid mellett Iskola életközeliien Adatok a tovább­tanulóknak fiáker1 nélkül is lehel Közelegnek a diákok „vég- 15—20 másodpercre láttuk napjai". Zajlanak a diák- kis rokonunkat, aki esdeklő megbeszélések: ballagjunk, pillantással és félreérthetet­vagy ne ballagjunk? Bal- len mozdulattal jelezte, hogy lagjunk fiákerrel, kemény- vegyük át kazalnyi virág­kalappal, sétabottal, vagy csokrát, amely „virágkölte­ezek nélkül? Mint gyakorló mények" között az én 45 fo­szülő, elhatároztam, hogy rintos csokrétám ócska kóró hozzászólok én is ehhez a volt csupán. Itt derült ki, témához. hogy két olyan évfolyamtár­sától is kapott csokrot, akik­Par eve ballagott egy kö- nek VjSZOnt ő nem adott, zeli kis rokonom. Díszes Rohanás tehát a Dugonics meghívó, fiáker Hódmező- téri virágboltba: két újabb vásárhelyről, Makóról sa- csokor virág együttesen 100 többi, satöbbi... A szülők forint. ideutaztak az ország másik Mondom még tovább: a végéről, és a rövid ünne- szegény hozzátartozók „el­pély után elkezdődött a — állták" visszeres lábaikat — A ..„, ,„ 45 perc a karon, 30 perc a „ballagas . Azaz, rohanas rekP)ri hivatalban, ^g a tovább a kar épületébe. Ott tanulmányi osztályon, egy óra a kórbonctan épülete előtt — közben a nap isten­telenül sütött, az izzadtság szakadt az emberekrőL Itt 20 másodpercig, amott 30 másodpercig láttuk ünnepel­tünk egyre fáradtabb arcát, s így el is telt az egész dél­előtt... Érdemes elgondolkodni: mi is hát a ballagás? Bú­csú a tanároktól, az „Alma maszt az egyénnel szem­ben. Helyesen jegyzi meg a Pályaválasztási Ütmutató Megnőtt az érdeklődés a visz valaki az iskolából pél­felsófokú intézmények iránt, dául maximális pontszámot Az érettségizett tanulók ez- (10 pontot), ha két elégtelen rel ostromolják minden év- dolgozatot ír, már nem is című füzet bevezetője: a ben az egyetemek és a fő- engedhetik szóbelire. A 10 különböző foglalkozások kü­iskolák kapuit. Sokszor jo- pont is csak akkor 10 pont, lönböző tulajdonságokat kö­gosan, másszor — gyenge ha a felvételi vizsgán is képzettségük, bizonyítvá- megállja az illető a helyét, nyuk miatt — jogtalanul. A Hogy hány ponttal lehet felvétett azonban nem a vá- még felvétett nyerni? Ez gyak, hanem a realitások, nehéz kérdés. A felvétett je- ja fő követelményeinek meg az eredmények döntik el. lentő pontok száma szinte feleljen. Pályaválasztás előtt Ezzel számolni kell. Sok iskolatípusonként más. Is- ^MflH olyan tényező van, melyet merünk olyan intézeteket, vetelnek. Szükséges, hogy az egyén adottságai, sze­mélyi tulajdonságai válasz­tott foglalkozása, életpályá­mindig, minden szakmában kívánatos a leglényegesebb figyelembe kell venni. Töb- ahol 11—12 ponttal — sőt pályakövetelmények és sze­bek között azt is, hogy a kevesebbel is — felvétett mélyi adottságok összeveté­tanévenként felvehető hall- nyertek a pályázók, másutt se- Természetesen egyes sze­gatók számát a népgazdaság a 17 is kevés volt. Ezt a mélyes tulajdonságok felmért szükségletei szab­ják meg. Ha az érdeklődés­hez igazítanák a felvételi közepes rendű és képességű pasztalatokkal keretszámokat, úgy a végzett tanulónak kevés reménye tók. De olyan személy, aki­szakemberek nem tudnának vaii például az orvosegyete- ben a választott pályához a képzettségnek megfelelő ml felvételre, de bejuthat munkakörben elhelyezkedni, mondjuk valamelyik felső­Ezért nem kerülhet be min- fokú technikumba. Az pályaválasztóknak azért is munka gyakorlatában erő­érdemes mérlegelni, mert a södnek és oktatással és ta­• W elsajátítha­alapvetően szükséges szemé­lyiségvonások egyáltalán nem fedezhetők fel, vagy denki felsőoktatási intéz- Egyetemi Számítóközpont teljesen ellentétesek ménybe. (Még azok közül adatai szerint a nappali ta­sem, akik viszonylag ered- gozaton legtöbben 14 és menyesen szerepelnek a 15 ponttal vizsgáztak. A felvételi vizsgán.) • felvettek között is a leg­A kialakult helyzetről — nagyobb gakorisággal a 15 a jelentkezők és az eluta- és 17 ponttal vizsgázók sze­sítottak stb. számáról — repelnek. (Néhány adat: a érdemes néhány tényanya- vizsgázók közül 20 pontot got közzé tenni. Az Egye- elért 211, 19,5 pontot 794, temi Számítóközpont adatai 16 pontot 1011, 15 pontot Szerint megyenkben az 1969 pedig 1265 tanuló.) Ezek a —70. iskolai évben érettsé- számok is elég sokat mon­Ri vizsgát tett 2230 tanuló, danak a pályázóknak. Töb­Közülük felsőoktatási in- bek között azt is, hogy tézménybe jelentkezett 1112, gyenge bizonyítvánnyal dön­ebből felvétett nyert 534. A getni az egyetem kapuját felvettek közül 208 került felesleges fáradozás. Annál be a szegedi felsőoktatási is inkább, mert a statiszti­intézményekbe. Országosan kai adatok azt is bizonyít­vizsgálva az arányokat, a ják, hogy a felvételi vizsgák következő a kép: a nappali ellenére is igen sok a tanul­tagozatokról továbbtanulásra mányi okok miatti lemor­jelentkezett 28 389 tanuló, zsolódás. (Itt említeném Ebből felvétett nyert 11 102, meg, hogy a felsőfokú in­azaz a jelentkezőknek 39,1 tézménybe pályázó szegedi százaléka. A nappq'í tagoza- diákok 48,87 százalékát vet­ton vizsgázók 71,6 izázalé- ték fel 1970 nyarán. Ez pe­ka gimnáziumban. .47 szá- dig országosan is jó átlag.) zaléka technikumban, 12,90 Fel kell hívni a pályázók százaléka pedig szakközép- figyelmét arra is: az intel­iskolában érettségizett. lektuális képességek helyes A felvétel pontszámok megítélése önmagában még alapján történik, de ebben nem elég. Az életpályán va­is nagy szerep jut a ta- ló helytállásnak nagyon íon­nuló tudásszintjének. Te- tos fettétele a személyiség hát nemcsak az iskolából alkalmassága. Hogy valaki­vitt pontszámoknak (mint bői jó pedagógus vagy or­ahogv azt nagyon sok szü- vos legyen, az nemcsak az lő levesen hiszi), hanem a elért pontszámok kérdése, felvételi vizsgán mutatott Minden pálya meghatáro­teljesítménynek is. Hiába zott követelményeket tó­jobb ha álmodozások helyett reálisan , -gondolkozik, és megkeresi az adottságainak megfelelő életpályát. Bánfalvi József Németh László hetvenéves Annak a nemzedéknek, amely a harmincas évekmá­"A fölszabadulás után so­káig fordításra kényszerült. sodik és a negyvenes évek Gályapadból most is mű­első felében eszmélkedett, ő helyt csinált, számos kiváló a legnagyobb élménye. Hi- művet, közte Tolsztoj nem szen aki nem értett egyet a egy remekének átültetését nemzeti lét ellentmondásain köszönheti neki az olvasó, tépelődő nézeteivel, az is — Újabb regényei, az Iszony, mint a szárszói konferencia az Égető Eszter és az Irga­megmutatta — az ő tanítá- lom, a legszélesebb közönsé­san tépelődve, vele meg­küzdve foglalt állást a „má­get is megszerezte neki. Fő­ként az Iszony német, an­sodik oldalon", a baloldalon, gol és francia nyelvterüle­De nem tagadhatta, s az ten is ismeretté tette ne­azóta történtek ismeretében vét. A német kritikai vissz­még kevésbé tagadhatja Né- hang fölismerte már Né­meth László történelmi jö- meth László regényeinek vendölésének alapvető iga- látszólagosan hagyományos­zát. Hogy tévedett is? Az ves­realista alkotásmódjában lélekábrázolásnak és se rá az első követ, aki ki- szimbolikus mondanivaló­sebbet tévedett. Aki 1934- nak egészen modern és p'á­ben A leninizmus kérdéseit ratlanul egyéni összegeződé­olvasván, zseniálisabban jel- sét, s éppen ebben látja kü­lemezte volna Sztálint, és lönleges értékét, újszerűsé­ismerte volna föl Lenin gét. nagyságának történelmi és nemzeti gyökereit. Orvosnak indult, s bár „az 1959-ben Németh László utazást tett a Szovjetunió­ban. Az író, aki már a har­acélhegyu ordog elcsábítot- mincas években megtanult U, az egesz magyarsag diag- oroszul h a orosz nosztaja lett A Nyugat no- realistákat eredetiben ol­vellapályazatán tunt fol vashassa egy moszkvai fo. majd regényei alapoztak gadáson mondott, híres Po­meg hírnevét mégis elsosor- hárköszöntőjében vallott út­ban az esszéistát, a tanul- jóró, az orosz né iránt manyirot ismerte meg az vallott barátságárólP >>A, emberjövő tájain akartam •BMHIH szétnézni, amelybe innét egy kicsit messzebb látni, mint badulás után az irányító posztokra került. Az en­ciklopedista Nemeth László mitőlünk... szívesebben fe­a madachi szavak szerint deztem fel ami reményeirn. a tudvágyatnem kötötte nek adott'tápot, mint ami szakhoz: szelleme bekalan- aggodalmaimat igazolta... dozta a világ tudományá­nak és művészetének leg­Orültem, hogy az emberek­re, akiknek az arcán any­frissebb műhelyeit, s mmt nyiSzor van oU a solohovi a meh hordta egy kaptárba. Ember sors nyoma, a gazda­l li}" *uzetelbe' mindazt, sá bizt„sitott fejlődése egy amiből hite szerint a kor- könnyebby boldogabb kort szerű tájékozódás, a ma­gyar hagyományt és euró­pai vívmányokat egybeöt­vöző műveltség táplálkoz­hat. A szocializmus igényét a minőség kívánalmával kap­csolta össze. Sokáig ezt is hoz, amelyben a gond már nem a megélhetés és a spár­tai fegyelmet kívánó akku­muláció lesz, hanem a meg­nőtt szabad idő, és az anya­gi alap helyes felhasználá­sa." Matertől" — de nem több! i félremagyarázták, holmi Németh László évek óta Semmiképp sem lehet tehát' arisztokratizmust olvastak ki hatalmas életművének saj nemzeti ünnep", hiszen az államvizsgák még hátra vannak és az érettségizők­nek is több tantárgyból kell még vizsgázniök. Igen helyes kezdeménye­zés indult meg pár éve a József Attila Tudomány­egyetemen, ahol bensőséges kis házi ünnepély után el­hangzik — és az épületből való kivonulással véget is ér — a „Ballag már; a vén diák..." dala — a régi, kedves és egyszerű diákszo­kás szerint. Mi, idősebbek is ballag­tunk annak idején, s ma is jólesik erre gondolni. Hoz­zátartozik ez az esemény a mindig kedves, emlékezetes diákévekhez. De — ne fe­ledjük — úgy is szép lehet ez a nap, ha nem szórjuk a pénzt a vidékről behívott fiákerekre, s ha nem utaz­tatjuk ide az ország másik végéből idős rokonainkat... Endreffy Lóránt belőle, holott csak a gon­dolkodó eszményeit, magas­tó alá rendezésén dolgozik. Ez a gazdag betakarítás ra állított mércéjét fogai- nagy vigaszunk, akik sajnál­mazta ebben meg. Igaz, drá- juk, hogy új művek alko­méinak alapmotívuma a ki- tásától, vallomása szerint, váló és jobbat, szebbet, újat visszahúzódik. Mégis bízunk akaró elme és a tespedt, ^ta tunya. maradi környezet visszahúzó ereje, korlátozó hatalma közötti ellentmon­benne, hogy ez nem lesz igy. Súlyos betegségéből most lábadozik Németh László. Hetvenedik születésnapján dás, de ez a lélekölő közeg mielőbbi gyógyulást és meg­sohasem hatalom embereiből toborzódik. a nép, hanem a újuló alkotókedvet kívánunk középrétegeinek neki. Péter László Szegedi eszperantisták Vásárhelyen A szegedi eszperantisték cai Űttörőházban. Ugyanitt nyelvgyakorló és tárlatláto- nyílik kiállítás „Az eszpe­gatási kirándulást rendez- rántó a mai magyar sajtó­nek április 18-án, vasárnap ban" címmel. A kirándulás Hódmezővásárhelyre. Ez al- résztvevői a Rókus pályaud­kalommal a vásárhelyi esz- varról reggel háromnegyed perantisták eszperantó napot. 7-kor induló vonattal utaz­rendeznek az Ady Endre ut- nak át a szomszédvárosba. Egy járda ürügyén A járdát későbbre hagyom, előbb szeretném kezdeni mondanivalómat egy szónokiasnak tűnő kérdéssel: Meddig értékes az ember? Elhiszem, hogy első pillanatra furcsának tűnik ez a kérdés. Különösen az is, ha te­kintetbe vesszük, hogy szocialista tár­sadalmunkban, a mi viszonyaink kö­zött előforduló anomáliák kényszerí­tenek arra, hogy így kérdezzünk. Az építőmunkások szakszervezetének me­gyei tanácskozásán beszélgettek erről. A titkár a balesetekről szólva el­mondta, hogy azok nagyrésze elke­rülhető lett volna, ha a vállalatok­nál többet tőrödnek a dolgozó em­berek körülményeivel. De ennél is erősebb kritikát kaptak azok a gaz­dasági vezetők, akik egyáltalán nem gondolnak a megrokkant, balesetet szenvedett emberekre, vagy azok hoz­zátartozóira. Egy példát is megje­gyeztem: a téglaiparban tavaly ki­lencvenegy baleset történt, a válla­lat azonban egyetlen serültnek sem fizetett vaiamilyen kártérítést. Illetve egynek igen, de csak a járásbíróság ítéletére. Más vállalatokat is meg­lehetne nevezni, hiszen majdnem min­denütt „a dolgozó a hibás". Ekkor hangzott el a szónokiasnak tűnő kér­dés: meddig értékes az ember, csak addig, amíg munkahelyén 100 szá­zalék felett teljesít? Aztán a ta­nácskozás résztvevői másról beszél­gettek. a termelésről, a munkaver­senyről és egyebekről. A balesetekről több szó nem esett, a résztvevők sem firtatták a dolgot, az igaz, hogy min­denki egészségesnek érezte magát. Nagyon kétoldalú dolog ez. A mun­kát végző óvja önmagát, vigyázzon testi épségére, tanulja meg és tartsa be a szabályokat. A másik oldal pe­dig az, hogy a munkát adó szervezet vezetősége teremtsen elfogadható kö­rülményeket, vigyázzon munkatársai­ra, óvja egészségüket, testi épségü­ket. S ha ennek ellenére is megsérül valaki, akkor ne arra fordítsák min­den energiájukat, hogy mi módon le­hetne minden felelősséget a káro­sultra áthárítani, hanem maradjanak meg az emberiességnel, a humanitás­nál, ne hagyják magára rokkant tár­sukat. Persze mindez már az utolsó stádium. Ennél is fontosabb a meg­előzés, a gondoskodás. Aki beteg, nem csak testileg érzi a fájdalmat, hanem a lelke is gyó­gyításra. ápolásra áhítozik. Elég nagy baj szakad arra, aki megsérül, bá­natot okozván családjának is. A be­teg ember mind a két otthonától vár­ja a megértést, s ha többet nem is, legalább egy-egy biztató, jó szót. Akit nagyon magára hagynak, a testi gyógyulás után is beteg marad. Tu­dom, hogy az egészséges ember ne­hezen érti meg azt, aki vágyódik a segítségre, a megértésre. Gondoljunk azonban néha arra is, hogy minket is érhet baleset, betegség és egyszer mindenki megöregszik. Akkor mit várunk majd? Egy régi szólás-mon­dás azt tartja, hogy „amilyen' az ad­jon isten, olyan a fogadj isten". Na­gyon igaz ez a mondás. Azt mondjuk, hogy a munkahely a második otthon. Ne csak mondjuk ezt, hanem valóban alakítsuk is úgv mindenütt a munkahelyi körülmé­nyeket. hogy az otthonává váljék a dolgozó embernek. Egy sereg jó és ugyanannyi rossz példát említhetnénk a munkahelyi környezetről. A Szegedi Ruhagyar küllemre is a szepak küsé

Next

/
Oldalképek
Tartalom