Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-12 / 60. szám

2 PÉNTEK, 1971. MÁRCIUS 11. Arányosabb város- és község­hálózat kialakítása (Folytatás az 1. oldalról.) hálózati struktúra kialakítá­sát, amely megtelel a ter­melőerők célszerű távlati­területi elhelyezkedésének, megteremti a bővített újra­termelés és a lakosság ma-( gasabb szinvonalú ellátásá­nak feltételeit, mérsékeli a lényegében egyforma sze­repkörű települések kö­zött fennálló különbségeket, orientálja a különböző szin­tű intézmények telepítését és kialakítását, megfelelő életfeltételek megteremtésé­vel gondoskodik a lakosság­nak urbanizációs ártalmak­tól mentes pihenéséről, a munka- és lakóhely közötti utazás korszerűsítésének le­hetőségeiről, s elősegíti, hogy a településhálózattal ösz­szehangoltan fejlesszék a különféle közlekedési, víz­ellátási és egyéb országos műszaki hálózatokat. A koncepció meghatároz­za a települések hierarchi­kus rendjét.. így a városokat, falvakat és községeket a te­rületi munkamegoszlásban betöltött társadalmi és gaz­dasági szervező és irányító, szolgáltató és ellátó szere­püknek, vonzásterületüknek és a lakosság számának cs egyéb követelményeinek alapján különböző telepü­léskategóriákba sorolja. Ilyen településkategória az országos, a felsőfokú, a középfokú és az alsófokú központ, valamint az egyéb település. Továbbra is Buda­pest látja el az országai központ szerepét, s megfe­lelő kereteket ad a felső po­litikai kormányzati, állam­igazgatási és a területileg el nem különíthető országos funkciók ellátásához. A fej­lesztésnél azt kell figye­lembe venni, hogy Buda­pest lakosságának száma a főváros vonzáskörzetével, agglomerációjával együtt ne haludja meg a 2,6—2,8 mil­lió személyt. A korszerű településháló­zat kialakítása és a területi munkamegosztás érdekében kiemelt felsőfokú központtá célszerű fejleszteni Miskol­cot, Debrecent, Pécset, Sze­gedet és Győrt. Az ésszerű­ség követelményeinek meg­felelően e városok lakossá­ga 150 000—300 000, a von­zásterülettel 'együtt pedig 1—1,5 millió ember legyen. Valamivel kisebb, 80 000— 150 000 lakosú, a vonzáste­rülettel együtt 400 000— 600 000 lakosú felsőfokú köz­ponttá szervezendő Békés­csaba, Kaposvár, Kecske­mét, Nyíregyháza, Székesfe­hérvár. Szombathely és Szolnok. Részleges felsőfokú központtá alakulhat Baja, Dunaújváros, Eger, Hódme­zővásárhely, Nagykanizsa, Salgótarján. Sopron, Szek­szárd, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg. A fejlesz­tésben az a célszerű, hogy e részleges felsőfokú közpon­tok lakossaga általában 50 000—60 000, n vonzásterü­lettel együtt 150 000—400 000 legyen. A felsőfokú központok lássák el a vonzáskörzetük­re kiterjedően a gazdasági, az igazgatási, az oktatási, az egészségügyi, stb. megyei szintű szervező és irányító, szolgáltató funkciókat és e városok egymással munka­megosztásban több megyére kiterjedő, esetleg országos funkciókat is. Egyes városok viszont a területi munka­megosztásban betöltött sze­repük szerint még az egy megyére kiterjedő szervező és irányító, stb. funkciókat is csak részlegesen láthat­ják el. Ezért kellett különb­ségeket tenni a felsőfokú központok kialakításában is. A településhálózat hierar­chikus rendjében következő fontos állomások a középfo­kú központok, amelyek a megyénél kisebb területré­szekre kiterjedően látnak el különböző gazdasági, igazga­tási, oktatási, egészségügyi és egyéb szervező, irányító, szolgáltató, ellátó funkció­kat. A területi lehetőségeknek megfelelően. 20 000—40 000, a vonzáskörzettől együtt 50 000 —120 000 lakosú középfokú központtá célszerű fejlesz­teni a következő települése­ket: Ajka, Balassagyarmat, Berettyóújfalu, Bonyhád, Cegléd, Csongrád, Csorna, Dombóvár, Encs, Esztergom— Dorog, Gödöllő, Gyöngyös, Gyula, Hatvan, Hajdúnánás, Heves, Jászberény, Kalocsa, Karcag, Kazincbarcika, Keszthely, Kiskőrös, Kiskun­félegyháza, Kiskunhalas, Kisvárda, Komárom, Kör­mend, Kunszentmiklós, Le­ninváros, Lenti, Makó, Mar­cali, Mátészalka, Mezőtúr, Mezőkovácsháza, Mezőkö­vesd, Mohács, Monor, Mór, Mosonmagyaróvár, Nagy­atád, Nagykáta, Nyírbátor, Orosháza, ózd, Paks, Pápa, Püspökladány, Ráckeve, Sár­vár, Sárbogárd, Sátolaljaűj­hely, Siklós, Siófok, Szentes, Szerencs, Szeghalom, Sziget­vár, Tamási, Tata, Tapolca, Tiszafüred, Vác, Várpalota. Részleges középfokú köz­pont: Abúdszalók, Balaton­füred, Balmazújváros, Barcs, Békés, Bicske, Bácsalmás, Celldömölk, Dabas, Duna­földvár, Fehérgyarmat, Fo­nyód, Gyúrna—Endrőd, Haj­dúböszörmény, Hajdúszo­boszló, Kapuvár, Kisújszál­lás, Kisbér, Kistelek, Komló, Kőszeg, Kunszentmárton, Nagykőrös, Oroszlány, Pász­tó, Sárospatak, Sümeg, Szarvas, Szécsény, Szent-.. gotthárd, Túrkeve, Tisza­földvár—Martfű, Tiszavas­vári, Törökszentirüklós, Vas­vár, Vásárosnamény, Zala- ' szentgrót, Záhony és Zirc. A területi adottságoknak megfelelően általában 8000— 15 000. a vonzásterülettel együtt 20 000—25 000 lakosú részleges köze of okú köz­ponttá célszerű fejleszteni ezeket a településeket. A népgazdasági erőforrár sok hatékony felhasználása a lakosság alsófokú ellátá­sának minél magasabb szintű biztosítása és a tele­pülések adottságainak meg­felelő hasznosítása érdeké­ben 1000—1100 alsófokú, ezen belül 120—150 kiemelt alsófokú, és 200—300 részle­ges alsófokú központ kiala­kítása szükséges. A kiemelt alsófokú központ lakossága 5000—10 000, vonzásterület­tel együtt 10 000—15 000, az alsófokú központnál 3000— 4000, a vonzásteriilettel együtt 5000—8000, a részle­ges alsófokú központnál 1000—2000, vonzásterülettel együtt 2000—3000 lakosú fej­lesztés célszerű A településhálózat-fejlesz­tési koncepció szolgál tám­pontul a területfejlesztési tervek elkészítéséhez. A hosszú- és a középtávú te­rületfejlesztési tervekben kell ugyanis előirányozni, hogy az adott tervidőszak során mi, és milyen ütem­ben kerülhet megvalósításra a településhálóza t-fejlesztesi koncepció céljaiból. E nagyszabású program megvalósítása rendkívül sok előnnyel jár. Az iparilag fejlett területeken lehetővé teszi a korszerű iparstruktú­ra kialakítását, az iparilag kevésbé fejlett helyeken pe­dig azoknak az ágazatoknak a fejlődését, amelyek össz­hangban állnak a terület adottságaival. Megteremti a mezőgazdasági termelés ipa­ri hátterének feltételeit. Megakadályozza az ország egyes területeinek elnéptele­nedését az elvándorlási he­lyek közelében levő városok fejlesztésével. A különböző településközpontok rendsze­rével pedig az egész ország területére kiterjedően szer­vezi a lakosság alap-, közép­és felsőfokú ellátásának fej­lesztését. Közei-Kefe t Nincs előrelépés az ENSZ-ben # New York (Reuter. AP) A négy nagyhatalom ENSZ­nagykövetei csütörtökön Bush amerikai nagykövet szálláshelyén New Yorkban megtartották 60. találkozóju­kat. Időtartama két óra volt. A közel-keleti válsággal foglalkozó megbeszélés-soro­zatnalc ez az állomása sem hozott újat az előzőkhöz ké­pest: közleményt nem adtak ki, csak abban állapodtak meg, hogy jövő csütörtökön a francia delegáció szállás­helyén ismét összeülnek. Az AFP úgy tudja, hogy a nagykövetek folytatták az esetleges közel-keleti rende­zés négyhatalmi garanciáira vonatkozó eszmecseréjüket. Az EAK — mint ismeretes — másodrendű jelentőséget tulajdonít ennek. Kairó azt várja el mindenekelőtt, hogy a „négy nagy" a Biztonsági Tanács határozatának végre­hajtásával kapcsolatos fele­lősségének szerezzen érvényt, s Izraelt e határozat végre­hajtására szólítsa fel. Tekoah, Izrael ENSZ-nagy­követe — röviddel a négy nagyhatalom képviselőinek csütörtökön esedékes talál­kozója előtt — 45 percet töltött Gunnar Jarringnál, U Thant közvetítő megbízottjá­nál. Ez volt a két diplomata első találkozója azóta, hogy Izrael elutasította Gunnar Jarring felhívását a Sinai­félszlget kiürítése iránti el­kötelezettségre. Tekoah kifejezésre juttat­ta, hogy kormányának nincs szándékában elkötelezni ma­gát a Biztonsági Tanács ha­tározatának végrehajtása mellett Genf A genfi leszerelési értekez­let, amely 1962. március 14-én tartotta első ülését, csütör­tökön délelőtt 500. alkalom* mai ült össze. Az ülésen Al­va Myrdal asszony, a svéd küldöttség vezetője elnökölt. Tokió Csak egy Kína létezik és annak egyetlen törvényes képviselője a Kínai Népköz­társaság — mondotta a ja­pán—kínai kapcsolatok hely­reállításáért küzdő parla­menti liga ülésén Fuzsljama Aicsiro volt japán külügy­miniszter, aki nemrég tért vissza háromhetes kínai lá­togatásáról. Stockholm A svéd parlament csütör­tökön 279 szavazattal 32 el­lenében, hat tartózkodással elfogadta a sztrájkokat és munkabeszüntetéseket hat hétre betiltó rendkívüli tör­vényt, amely véget vet 47 000 állami alkalmazott hat hete tartó munkabeszüntetésének. Róma A 200 ezer állami alkal­mazott csütörtökön már má­sodik napja sztrájkolt, hogy ezzel adjon nyomatékot bér­emelésre irányuló követelé­sének. A levegő tisztaságának védelme Montevldcó Az uruguayi Tupamaro ge­rillák csütörtökön több mon­tevldeói sajtószervhez közle­ményt juttattak el, amelyben bejelentik, hogy a szerdán délelőtt elrabolt dr. Guido Berro Orlbe főállamügyészt a „nép bírósága" elé állítják. KarachI Zylfikar Ali Bhutto, a Nyugat-pakisztáni Néppárt, s egyben a nyugati tartomány politikai vezére csütörtökre virradó éjszaka táviratban szólította fel a kelet-pakisz­táni Avami Liga vezetőjét, hogy tárgyalások útján pró­bálják rendezni a világ leg­nagyobb mohamedán államát polgárháborúval fenyegető vitás kérdéseket. London A szerdán éjjel Dublin külvárosában meggyilkolt há­rom angol katona gyilkosai utáni nyomozás eddig ered­ménytelen maradt. Dublin­bán az ír köztársasági had­sereget gyanúsítják a tett el­követésével. Damaszkusz Szíria népe ma, pénteken dönt az új köztársasági el­nök személyéről. Asszad mar­sall, akinek megválasztása bizonyosra vehető, a függet­len Sziria sorrendben hato­dik elnöke lesz. Moszkvai pártértekezlet m Moszkva (TASZSZ) Moszkvában a szakszerve­zetek házának oszlopcsarno­kában megnyílt a moszkvai városi pártértekezlet. A tanácskozás munkájá­ban részt vesz Leonyid Brezsnvev, Alekszej Koszi­gin, Nyikolaj Podgornij és több más szovjet vezető. A mozskvai pártszervezet beszámolóját Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára terjesztette elő. Kiújultak a laoszi harcok • Saigon (AFP, Reuter) Csütörtökön kiújultak a harcok a laoszi Tchepone térségében a saigoni inváziós alakulatok és a laoszi haza­fiak között — jelentik heli­kopterpilóták beszámolóira hivatkozva a nyugati hírügy­nökségek. A Reuter azt is tudni véli, hogy a saigoni katonaság visszahúzódott a stratégiai fontosságú útke­reszteződésnél levő városból és egy attól 5 kilométerrel délre fekvő szükségtámasz­pont közelében jelölték ki számára az új gyülekező he­lyet. A jelentéseik szerlnt a laoszi népi erők keletről, északról és nyugatról körül­vették a Tcheponeban tar­tózkodó saigoni katonaságot A saigoni amerikai pa­rancsnokságot egyre inkább aggasztja a laoszi—dél-viet­naml határ közelében, Dél­Vietnam területén levő Khe Sanh-i amerikai támaszpont térségében várható parti­zúnoffenziva. # Párizs (AP, AFP) Párizsban csütörtökön folytatta munkáját a vietna­mi helyzetről tanácskozó i .gyoldalú értekezlet. A csütörtöki, 106. ülésen a VDK és a DIFK-küldöttsé­p nek vezetője nem vett részt, tiltakozásul az ellen, hogy Nixon amerikai elnök fenyegetéseket intézett a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság címére. Mint isme­retes, a két küldöttség veze­az amerikai fenyegeté­sek miatt bojkottálta az el­múlt heti illést is. Budapesti kárbecslések szerint évente mintegy 600 millió forint műszaki ós me­zőgazdasági jellegű kái'tokos a levegőszennyeződés, s or­szágosan ennek sokszorosá­ra tehető ez a ráfizetés. A fővárosi tanács 1965­ben létrehozta a budapesti levegőtisztasági bizottságot, majd a Gazdasági Bizottság 1968. évi döntése alapján az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium iránvitásá­val uz érdekelt tárcák és or­szágos hatáskörű szervek megalakították az országos levegőtisztaság-védelmi bi­zottságot. Azóta a veszélye­sen szennyezett nagyipari centrumokban — Borsod, Baranya Komárom és Veszprém megyében — lét­rehozták a területi levegő­tisztaság-védelmi bizottságo­kat is. Munkájuk hatékony jogi alapját és jelentős anya­gi forrasait teremti most meg a Minisztertanács ha­tározata. A kormány megállapitot­ta a Magvarországra érvé­nyes levegőminőségi normá­kat. Ezek több mini 30 szennyező anyag megenged­hető mennyiségét határoz­zák meg. aszerint, hogy job­ban vagy kevésbé védett te­rület levegőjéről van szó. Ezért az egész ország terü­letét háromféle: kiemelten védett, védett és egyéb terü­leti kategóriába kell sorolni. ötven város és Ipari tele­pülés területi védettségi ka­tegóriába sorolását ez év de­cember 31-ig. azokét az egyéb településekét, amelyek rendelkeznek általános ren­dezési tervvel. 1072, decem­Ler 31-lg, a többiét pedig 1975 végéig kell elvégezni. Az országos levegőtiszta­ság-védelmi bizottság a szennyeződéseket kibocsátó Ipari és építőipari ágazatba tartozó vállalati gazdálkodó szem-eket és szövetkezeteket a szennyeződés károsságának megfelelően négy veszélyes­ségi kategóriába sorolta. A kormány intézkedésére most ezeknek az üzemeknek a levegőtisztaság védelmével kapcsolatos költségek fede­zése érdekében 1971. és 1912. évre alapjárulékot kell fi­zetniök, mégpedig veszélyes­ségi kategóriától függően a bruttó árbevétel 0,1—1,2 ez­relékét. 1972 végéig ki kell dolgozni az üzemekből ki­kerülő legfontosabb szennye­ző anyagok kibocsátásának normáit, s így azoknak az üzemeknek, amelyek ezeknél nagyobb mértékben szeny­nyezik a levegőt. 1973. ja­nuar 1-től a szennyezés mértékétől függően prog­resszív bírságot kell fizetniük. A részletes intézkedéseket külön rendeletekben szabá­lyozza majd az építésügyi és városfejlesztési, valamint a pénzügyminiszter. Az alapjárulékból és a bírságból országos levegő­tisztaság-védelmi alapot kell képezni, amelyet kizárólag a levegőtisztaság-védelmi munkálatok és beruházások támogatására kell felhasz­nálni. Az alap mintegy 50 szá­zalékával a legjobban szeny­nyez.ett területekkel rendel­kező tanácsokat segfti a kü­lönböző szennyeződéseket csökkmtő beruházások meg­valósításában. A kormány felhatalmazta nz építésügyi és városfej­lesztési minisztert az ellen­őrző hálósat kiépítésére és a mérési el'árásban közremű­ködő szakértő szervek *to­rénak meghatározására. Bktív jelölés, aktív felölt, aktív választás H ELYENKÉNT MAR szólítgatják a választókat a héttőn kezdődő je­lölőgy ülésekre. Lakobizottsági ta­gok, népfrontaktivisták, fiatalok kopogtat­nak be a házakba, és gyűlésre hívogat­nak. Csak pár szó, pár mondat futja a sietségből — jöjjenek az iskolába, a mű­velődési házba ekkor meg ekkor... — de nem is szükséges sokkal tobb, hiszen mindenki tudja, hogy miről lesz szó. Ez az emlékeztető nem ls azért fut végig az utcasorokon, mintha a választók nem tud­nák a dolgukat, inkább azért, mert meg­változtak a választási körzetek, újra kel­lett „szabni" a várost, s Így sok ember másik gyűlésen vagy másik teremben lesz érdekelt, mint legutóbb. De nem is azért hívogatnak a társadplmi aktivisták, hogy nagy legyen -a sokadalom, s az újság azt írhassa majd. hogy ..zsúfolásig megteltek a termek''. A választók érdeklődése maga is tisztességes garancia arra, hogy szép számban ott lesznek. Igen népes jelölő­gyűlések zajlottak le négy évvel ezelőtt is; nagyon sokan eljártak két választás kö­zött a tanácstagi beszámolókra is — hogy­ne jönnének hát most. amikor pontos számadást hallanak országunk és váro­sunk négy esztendejéről; amikor beavat­ják őket a következő négy év terveibe, elképzeléseibe; amikor az úi választási törvénv minden eddiginél érdekeltebbé teszi őket a jelölésben és a választásban. Az idei választással kapcsolatos társa­dalmi Igényt és varakozást valahogy íny fogalmazták meg választók és jelöltek ne­vében: aktív jelölögyúléseket, aktív jelöl­teket és aktív választást szeretnénk! Ez a nagy társadalmi esemény nyilván­valóan nem korlátozódik a szigorúan vett alkotmányos aktusra. Valódi tartalmút a nemzeti program adja és a választóknak azzal kapcsolatos véleménye. Hogy kép­viselőket és tanácstagokat jelölünk, meg választunk, az csak része ennek a nagv polttikai megmozdulásnak. A nagyobb és fontosabb dolog a választók számára mégis csak az marad, hogy mihez, mi­lyen ügyhöz adják támogatásukat és bi­zalmukat. egyrészt szavazat, másrészt vé­lemény formájában. Ez a választás is ak­kor nyeri el ieazi politikai tartalmát, ha nemcsak a jelöltek ktválasztúsúra for, figyelmet hanem társadalmunk minder, főbenjáró kérdésére. Ha a választók ma­gukkal hozzák és meg is fogalmazzák örö­meiket és gondjaikat; ha társadalmi meg­bízatásokkal látják el azokat, akik elnye­rik majd tőlük a képviseleti jogot, A puszta részvétel és érdeklődés maga is aktivitás, hiszen a szocializmus építése iránti figyelmet tanúsítja. Mégis nz fém­jelzi ioazán a választópolgárok közvetlen érdekeltségét, ha cselekvően vesznek részt a jelölögyülések munkájában. Kitűnő al­kalom ea a fórum arra, hogy a közvéle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom