Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-28 / 50. szám

2 VASÁRNAP, 1971. FEBRUÁR 28. Külpolitikai REFLEKTOR A nemzetközi helyzet tartós válságainak és változá­sainak vagyunk tanúi. Ez utóbbi megállapítás vonatkozik az enyhülési tendenciákra is, mint köztük például a le­szerelési értekezlet, amely a múlt héten kezdte újra tevé­kenységét a konferenciák városában, a Geníi,-tó partján. Ebben ma már 25 — korábban 18 — ország vesz részt, s olyan eredményeit rögzíthetjük, mint az 1968-ban meg­kötött atomstopegyezmény, a világűrről és legutóbb a tengerfenék atommentesítéséről kötött moszkvai megálla­podások. Most ismét a vegyi fegyverek eltiltásáról tanács­koznak. r Ujabb NDK-kezdeményezés Is»nét jelentős NDK-kezdeményezésnek lehettünk ta­núi ai elmúlt héten is. Willi Stoph miniszterelnök indít­ványozta Nyugat-Berlin főpolgármesterének, kezdjenek tárgyalásokat annak rendezéséről, hogy a nyugat-berlini lakosság az NDK-ba és annak fővárosába látogathasson. Stoph kijelentette, kormánya kész megvizsgálni „an­nak a lehetőségét is, hogy a nyugat-berlini lakosság még húsvét előtt, az ünnepek alatt, vagy azt követően is igény­be vehesse a felkínált látogatási lehetőséget". Az éppen Nyugat-Berlinben tartózkodó Scheel NSZK külügyminiszter is azonnal „hasznos okmánynak" minősí­tette a Stoph-levelet, bár megcsillantott néhány fenntar­tást. Maga Schütz polgármester válaszlevelében kifejezte hajlandóságát a tárgyalásokra, ám figyelmeztetett arra, hogy a Stoph által említett témákban a megbeszélések ideje még nem érkezett el, mert „nem lehet megteremteni az összhangot a négy nagyhatalom nagykövetel által foly­tatott tanácskozásokkal". A nyugat-berlini szenátus külön­leges érdeklődést tanúsít a Stoph által említett lehetőség iránt, hogy a nyugat-berliniek látogatást tehetnek Kelet­Berlinben és az NDK-ban a húsvéti ünnepek ideje alatt — írja Schütz válaszlevelében. Mindenesetre, amikor „mind érdekesebbé" válik — ahogy pénteken Bahr nyugatnémet államtitkár kifejezte — az NDK—NSZK rendszeressé alakult eszmecsere, a Stoph—Schütz levélváltás szintén az európai biztonság megteremtésének elősegítője. Új doktrína — régi tartalommal Nixon múlt héten közzétett terjedelmes külpolitikai üzenete és az ezt összegező rövid rádióbeszéde nem eny­híti, hanem fokozza különösen az indokínai feszültséget. Moszkvai politikai körökben mindenekelőtt rámutat­nak: az üzenet ismételten megerősíti, hogy az Egyesült Államok a legcsekélyebb mértékben sem óhajtja megmá­sítani eddigi agresszív külpolitikai irányvonalát. Legfő­képp vonatkozik ez Washington délkelet-ázsiai politikájá­ra. A szovjet kormány — mint jelentettük — nyilatkozat­ban ítélte el az USA indokínai agressziójának kiterjeszté­sét, a VDK elleni fenyegetéseket Érdemes idézni a Trybuna Ludu washingtoni tudósí­tója kommentárját, amely felhívja a figyelmet, a nixoni üzenet három jellemző vonására. Az üzenet alapja a Szovjetunióval való diplomáciai és katonai vetélkedés, az üzenet a fenyegetéseket tartalmazó éles formulák és a biztatások keveréke; a dokumentum telített következetlen­séggel és ellentmondásokkal. Egyébként az amerikai főváros politikai köreiben uralkodó feszült hangulatnak tulajdonítható, hogy Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója rendkívül ritka, nyilvános szerepléseinek egyikére vállal­kozott pénteken. A CBS stúdiójában válaszolt a külpoliti­kai üzenetet boncolgató kérdésekre. Washingtonban ugyan­is nyílt titok, hogy Kissinger, a Fehér Ház szürke emi­nenciása a Nixon-doktrina és a külpolitikai üzenet tulaj­donképpeni szerzője. A laoszi invázió kudarcára mutató helyszíni jelenté­sekre utaló kérdésre, miszerint: „Lehetséges-e, hogy a Ni­xon-kormány alapvetően rossz politikát tett magáévá, In­dokínát illetően?" — így hangzott a kurta válasz: „A té­vedés mindig lehetséges." Ez volt az első beismerése a „legfőbb tanácsadónak". Izrael hatérkllgazltásra törekszik A félhivatalos kairói Al Ahram is kommentálta Nixon üzenetének az arab—izraeli viszonnyal kapcsolatos részeit. A lap — egyebek között — megállapította, hogy Nixon üzenetéből megint kiderült az Izrael iránti hagyományos amerikai „elfogultság", vannak azonban figyelemre méltó új jelek is. Nixon első ízben Ismerte be: az arab kormányok nem fogadnak el olyan rendezést, amely nem foglalja magában az Izrael által elfoglalt területek visszaadását. Először be­szélt Nixon — húzza alá az Al Ahram — a palesztinai nép jogos vágyairól. A békegaranciákra utalva, Nixon nem fogadta el azt az Izraeli álláspontot, amelynek célja újabb határvonalak kijelölése, hanem csak „elfogadható egyensúlyról" beszélt és első alkalommal használta Nixon a .kisebb határkiigazítás" kifejezést Természetesen mindez nem változtat azon, hogy lé­nyegében Izrael — ez kiderült már a múlt vasárnapi kor­mányközleményből — nem hajlandó a megszállt arab te­rületek teljes kiürítésére. Golda Meir a napokban jelen­tette ki kategórikusan: Izraelt az általa fontosnak tartott területek — így Kelet-Jeruzsálem, Sarm-el Seik, vagy a Golan-magaslatok — feladására semmi sem késztetheti, még egy esetleges amerikai, „pénzügyi téren gyakorolt nyomás" sem. A következő időszakban ezzel az állásponttal és an­nak következményeivel számolni kell. Markovlts Tibor Tizenötéves az NDK nemzeti néphadserege A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Nép­hadserege megalakulásának 15. évfordulója alkalmából Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere távi­ratban köszöntötte Heinz Hoffmann hadseregtáborno­kot, az NDK nemzetvédelmi miniszterét. Másfél évtizeddel ezelőtt fogadta el a Német Demok­ratikus Köztársaság Népi Kamarája a Nemzeti Nép­hadsereg létrehozásáról szóló törvényt. Ezt követően 1956. március l-én tették le eskü­jüket az első csapatrészek. Az NDK Nemzeti Néphad­seregének létrehozása egye­nes következménye volt an­nak, hogy az 1954 októberé­ben megkötött párizsi szer­ződések után a Német Szö­vetségi Köztársaság, a pots­dami szerződés megsértésé­vel nekilátott a reguláris katonai hatalom, a támadó Bundeswehr kiépítéséhez. Az európai szocialista or­szágok 1955. májusában; az agresszív NATO fenyegetés­sévei szemben létrehozták a Varsói Szerződést. E szerző­dés aláírói sorában ott volt az NDK is. Ezt követően, 1955. szeptemberében a Szov­jetunió államszerződést kö­tött az NDK-val, amely meg­erősítette a Német Demokra­tikus Köztársaság szuveréni­tását. A szerződések felha­talmazták az NDK-t arra, hogy az állam katonai vé­delmi funkcióit gyakorolja és a kollektív védelemből reáháruló kötelezettségeknek eleget tegyen. Az NDK katonapolitikája, a Varsói Szerződéssel össz­hangban, a béke megőrzésére irányul. Az 1968-ban nép­szavazással elfogadott új al­kotmány kifejezetten leszö­gezi, hogy a szocialista né­met állam haderői nem gyakorolnak agresszív funk­ciókat. Az Alkotmány 7. cikkelye meghatározza a Nemzeti Néphadsereg fel­adatait, amely szerint e had­sereg biztosítja a nép szo­cialista vívmányait minden kívülről jövő támadással szemben, szoros fegyverba­rátságban a Szovjetunió és a többi szocialista ország had­seregével. Tizenötödik születésnapján köszöntjük a szocialista or­szágok, köztük hazánk nép­hadseregével szoros fegyver­barátságban együttműködő NDK Nemzeti Néphadsere­gét Moszkva Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára szombaton fo­gadta Mirko Tepavacot a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnökségi tagját Jugoszlávia külügyminiszte­rét. Mint Moszkvában közöl­ték, a baráti beszélgetésben érintették a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó kérdése­ket. Tepavac és kísérete szombaton délután szovjet­unióbeli látogatásáról visz­szatért Belgrádba. Kairó Egyiptomi kormánykörökben közölték, hogy a Palesztinai Nemzeti Tanács vasárnap délután, az Arab Liga kai­rói székházában kezdődő ülé­sét Anvar Szadat egyiptomi elnök nyitja meg. Ezzel a gesztussal a hivatalos Kairó ismét hangsúlyozza, hogy az EAK felelősséget érez a pa­lesztinai nép iránt Addisz-Abeba Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának pén­teken megnyílt 16. üléssza­kát szüneteltetik, amíg nem sikerül megegyezésre jutni Uganda képviseletének kér­désében. New York Az ENSZ afrikai tagálla­mainak képviselői New York­ban tanácskozást tartottak, amelyen elítélték Angliának azt a döntését, hogy felújítja a Dél-afrikai Köztársaságba irányuló fegyverszállításokat. Varsó A lengyel minisztertanács értékelte az 1970 decemberi és 1971 januári tervfelada­tok teljesítését. A miniszter­tanács megtárgyalta az or­szág legfontosabb gazdasági problémáit és meghatározta a teendőket az 1971-es terv­feladatok egyenletes és ma­radéktalan teljesítésének biz­tosítására. Róma Aquilában szombaton dél­előtt fokozódott a feszültség. Három rendőr és több pol­gári személy sebesült meg a tüntetések során. A tüntetők tiltakoztak a közigazgatási hatalomnak Aquila és Pescara között történt megosztása miatt. A városban a forgalom csaknem teljesen megbénult. A tartományi tanács és a vá­rosi tanács lemondott Ötvenéves a Mongol Népi Forradalmi Párt Holnap ötven éve; 1921. március elsején alakult meg a Mongol Népi Forradalmi Párt. Mongólia a világ egyik legelmaradottabb, feudális állama volt, a lámaizmus uralkodott, a cári Oroszor­szág és Kína befolvása alatt állt. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom eszméi termékenyítően hatottak a mongol népi forradalmi erőkre. Ebben az Időben bontakozott ki a forradalmi harc. Szuhe Bátor és Csoj­balszan vezetésével kommu­nista csoportok alakultak, amelyek alapját képezték a későbbi kommunista párt­nak. A szovjet hatalom fegyve­res segítséget nyújtott, hogy a párt vezette népi forra­dalmi erők ki tudják űzni az országból a betolakodott fehér-orosz bandákat és a mandzsu elnyomókat. A harc végül is a népi erők győzelmével végződött: 1921. július 11-én felszabadult az ország fővárosa, Ugra és Mongólia elnyerte függet­lenségét, 1922 közepére pe­dig sikerült egész Mongóli­át megtisztítani a betolako­dóktól. A belső ellenség, főleg a főpapok, lámák nem akar­tak belenyugodni, hogy az ország ügyeit a népi erők irányítsák. 1923-ban meg­gyilkoltatták Szuhe Bátort, a forradalmi harc vezetőjét, a párt. egyik alapítóját. A forradalmi erők lendületét azonban ez sem törte meg, s végül a nép teljes győzel­mével fejeződött be a harc: 1924. november 26-án a Né­pi Hurál kikiáltotta a Mongol Népköztársaságot. Ezzel a Szovjetuniót követően a vi­lágon elsőnek népi demok ­ratikus államforma alakult Mongóliában. Törvényt hoztak a föld. a legelők állami tulajdonba vételéről, határozat készült szövetkezetek szervezéséről, a hűbérurak jószáriwit a sze­génypásztorok között osztot­ták el. A szocialista építő­munka azonban a belső és külső nehézségek miatt igen vontatottan haladt, a szocia­lizmus alapjainak lerakása tulajdonképpen az utóbbi két évtizedben fejeződött be A jubileumi esztendőben tartják meg a párt XVI. kongresszusát, amelyen be­számolnak az elmúlt 50 esz­tendő harcairól, eredményei­ről és meghatározzák a ten­nivalókat is. A mongol kommunisták minden bizonnyal a jövő feladatait is sikeresen old­ják meg, mint ahogyan az elmúlt fél évszázad alatl rendkívül nagy haladást ér­tek el az országban. Ehhez kívánunk a magvar társadn lom nevében sok sikert. Gall Sándor Izrael válaszolt Jarringnak • New York (MTI) Tekoah izraeli ENSZ-kül­tette kl, hogy a válasz „le­hetővé teszi Izrael és Egyip­dött felkereste Jarringot, az tom számára, hogy hozzáfbg­ENSe- főtitkárának közel- janak a békeszerződés-terve­keleti mégbfzottját, és át- zet részleteinek kidolgozásá­nyújtotta neki á svéd diplo- hoz". Izrael megítélése sze­mata javaslataira adott hí- rint a tárgyalások a közel­vatalos Tel Aviv-i választ jövőben legnehezebb, ugyan­Az izraeli ENSZ-képviselet akkor legtöbb eredménnyel vezetője több mint egyórás kecsegtető szakaszukba lép­tanácskozást folytatott Jar- nek. ringgal, de ennek részletei­ről, valamint a válaszjegy­zék tartalmáról nem nyilat­Lengyel parasztok kezdeményezése O Varsó (MTI) A gnleznoi parasztok egy­Edward Giereket, a LEMP idejűleg vállalták, hogy az KB első titkárát poznani Idén 4 ezerrel növelik a látogatása során felkereste szarvasmarha és 2600-zal a a gnieznoi parasztok küldött- sertésállományukat, s műve­sége. lés alá vesznek 513 hektár A küldöttség közölte, a elhagyott földei­mezőváros parasztsága az A 45 ezer lakosú mezővá­idei kötelező beszolgáltatá- ros parasztsága 310 ezer ton­son felül évi 8300 hízott ser- burconvát aiándékozott a tést, 2100 tonna gabonát és na burgonyat ajánaexozott a havonta 180 ezer liter tejet januári árvízkárosultak meg­ad el az államnak. segítésére. # Kairó fMENA) Az EAK nem ellenzi, hogy a Biztonsági Tanács, elé vi­• „, ... ^^^^Pgyék a közel-keleti helyze­kozott. Mindössze azt jelen- tet> amennyiben a négy nagyhatalom, illetve Jarring ENSZ-megbízott és U Thant ENSZ-főtitkár szükségesnek vél egy ilyen kezdeménye­zést Kairó nem fogja elle­nezni a négy nagyhatalom egyhangúlag hozott határo­zatát, amelyet azt követően fogadnak el, hogy Jarring megkapja Izrael válaszát — írja a szombati Al Ahram. Az EAK soron következő politikai lépéseit annak alapján határozzák meg, hogy miként reagál az izraeli válaszra Jarring ENSZ-meg­bízott, a négy nagyhatalom és a Biztonsági Tanács, s milyen Intézkedéseket tesz­nek a 242. sz. BT-határozat végrehajtására, a megszállt arab területek kiürítésére. Dr. Bozó Sándor: A tanácsrendszer íj vonásai Az országgyűlés ez év februárjá­ban harmadszor alkotott törvényt ál­lamrendszerünk jelentős alapintézmé­nyéről, a tanácsokról. Az új tanács­törvény céljában és megoldásaiban összhangban áll pártunk X. kong­resszusának határozataival, mely az államélet demokratizmusának fokozá­sát, az állami szervek tevékenységé­nek továbbfejlesztését határozta meg. Ezt a célt a tanácstörvény 1. parag­rafusa egyértelműen rögzíti: A „tőr­vény célja, hogy a szocializmus tel­jes felépítése érdekében fejlessze a tanácsok munkáját, önállóságát, tevé­kenységük szakszerűségét és egyide­jűleg a központi állami irányítás ha­tékonyságát". A tanácsrendszer új vonásai az idézett törvényszövegből következnek és munkájuk fejlesztése érdekében a törvény több lényegbevágó változást is végrehajtott az előző, 1954-es X. törvényhez viszonyítva. Közülük elsőként a tanácsok jelle­gének megváltoztatását kell említeni. Az előző tanácstörvény a tanácsok jellemző vonásait a helyi államhatal­mi, tömegszervezeti és államigazga­tási jellegben határozta meg. Az az­óta eltelt több mint másfél évtized alatt azonban bebizonyosodott, hogy az említett vonások — az államigaz­gatási jelleg kivételével — nem hatá­rozták meg megfelelő módon a taná­csok jellegét, tevékenységük igazi tartalmát. Üj tanácstörvényünk a ta­nácsokat, mint a nép hatalmát meg­valósító szocialista államnak a de­mokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormány* zati és államigazgatási szerveit fogja feL A végrehajtott módosítás Igen nap' Jelentőségű. Egyrészt megszünteti a tényleges, mindennapi gyakorlat és u törvény szövege közötti ellentmon­dást, másrészt törvényi szintre emel­ve ismeri el azt a lakossági szükség­letet, hogy a nép által választott ta­nács a lakosság érdekeinek minél teljesebb védelmét és megvalósítás; szolgáló népképviseleti szerv legye A tanácsok önkormányzati jellege el­sősorban a községek, nagyközség'! városok tanácsi szervezetében valósul meg. Az új tanácstörvény alapján lénye­gesen emelkedett a tanácsok önálló saga. Az önállóság növelése céljából végrehajtott változások lényegileg há­rom csoportra bonthatók. Egyrészt garanciális jellegűek, másrészt szer vezeti-felépítésben formájúak, har­madrészt pedig konkrét hatáskörű szabályokban nyilvánulnak meg. Korábba- több jogos észrevétel történt amiatt, hogy sok ós nehezen áttekinthető részintézkedés korlátoz­ta a tanácsok hatáskörét, illetve elő­feltételek biztosítása nélkül bővítette azt. Az új tanácstörvény e téren is változtat, mivel kimondja, hogy a ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom