Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-28 / 50. szám
VASÁRNAP, 1971. FEBRUÁR 28. Túljutni a gondokon Zárszámadás az ú.'szegedi Haladás Tsz-ben Tegnap Újszegeden, a Haladász Tsz zárszámadó közgyűlést tartott. Szeged legkisebb termelőszövetkezete rosszul zárta az 1970-es evet. Erről alapos és őszinte beszámolót terjesztett a gazdaközösség elé dr. Csizmás Sándor téesz-eínök. Minden előfordult az elmúlt esztendőben, s igenigen próbára tette a kis kollektívát, a gazdálkodást, összesen 10 millió 228 ezer forint volt a hozamkiesés, ami odavezetett, hogy 1 millió 191 ezer forint mérleg szerinti veszteséggel és 5 millió 951 ezer forint alaphiánnyal zárta az 1970es esztendőt a Haladás Tsz. összesen tehát 7 millió 142 ezer forint a veszteség. Gyorsított szanálással vizsgálták felül, mit lehet tenni, hogyan lábalhatna ki minél hamarabb ez a szövetkezet a gondokból, bajokból. Az összes közös szántóterület 1400 hold, kicsi terület, nehéz lesz máról-holnapra jól jövedelmező gazdálkodást teremteni. Az állóeszköz állomány 20 millió 976 ezer forintra növekedett, igaz viszont, hogy a forgó vagyon lényegesen csökkent. A tiszta vagyon 1969-hez viszonyítva 1 millió 619 ezer forinttal növekedett, azonban a szövetkezet összes tiszta vagyonából 6 millió 76 ezer forint fedezetlen. A tavasztól őszig tartó megpróbáltatások, elemi csapások ellenére is 11 millió 260 ezer forintot fizettek ki összjövedelemként a dolgozóknak. Egyetlen egy hónap se múlt el, hogy ne ludtak volna fizetni a pénztárban. Az egy tagra jutó évi átlagos kereset 18 ezer 128 forint lett, s az egy ledolgozott napra 100 forint, az 1.969. évi 88 forinttal szemben. A növénytermelés kis területre koncentrálódott, és 50 százalékán nem volt termés. Azokon a földeken, ahol megmaradt, a víz meghagyta a növényzetet, ott elfogadható volt a termésátlag. Csupán ez az ágazat több mint 4 millió forint veszteséggel zárt. Az állattenyésztésben javulás tapasztalható. Az állatállományt kitelepítették az árvízveszély idején Ásotthalomra, s így ez a főágazat 1 milliónál több veszteséget hozott. A kertészet, bár eleinte kilátástalan volt a helyzete, a magas talajvíz, az üvegházak kihasználatlansága következtében, 102,7 százalékra teljesítette tervét. A faiskolánál mutatkozott a legtöbb probléma. Dócról, és Sövényházáról hozták naponta a munkaerőt. Ezért megfontolt, közgazdasági számítások után úgy döntött a vezetőség, hogy felszámolja ezt az ágazatot, ami az utóbbi években ráfizetéses volt. A kereskedelmi tevékenység 155 ezer forint nyereséget hozott a nagykaszszába. Igen sokat, jelentett a gazdaságnak, hogy az alaptevékenységen kívüli üzemágak nyereséget értek el. Sajnos előfordult az ls, hop" többen szabálytalanság árán, a meg nem engedett haszonszerzésre törekedtek, különösen a téesz-kereskedelemben dolgozók. Az elnöki beszámolóból, a hozzászólásokból is kiderült, az idei esztendő nem lesz könnyű, még ha kedvez is az időjárás. A különböző melléktevékenységeket, még ha jó pénzt hoztak is, csökkenteni kell, mert összszesen a tavalyi 11 millió forintnál több bértömegfelhasználással szemben mintegy 7 millió forint áll rendelkezésre. Másszóval; kevés pénze van a Haladásnak a gazdálkodáshoz. A hitelesedékességek nagyok, csak a tavalyihoz hasonló erőfeszítés teremhet gyümölcsöt. A cél: 'túljutni a bajokon. A titátan H-an kértek szót, s a demokratizmus jegyében vizsgálgatták hogyan is dolgozzanak tovább; hogyan tud a Haladás Termelőszövetkezet kilábalni a gondokból, bajokból. Németh Szilveszter, a fogatosok munkájáról beszélt, dr. Hovorka István, a városi tanács vb osztályvezetője ismertette, hogy a 4 és fél millió forintos szanálási hitelt hogyan kell visszatéríteni, és a termelési szint tartása mellett a ráfizetéses üzemágakat miként csökkenthetik. Nagy tetszéssel fogadták a közgyűlés résztvevői Harasztovics József hozzászólását, aki a háztáji földek ügyében apellált. Kérte, hogy a vezetőség alaposabb, igazságosabb döntés alapján ítélje oda ezeket a területeket, ne a legrosszabb földeket kapják a szövetkezet legszorgalmasabb dolgozói, hanem fordítva. Kiss István, a megyei pártbizottság képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben a veszteséges gazdálkodás konzekvenciáit viselni kell. Már a tervtárgyalásra kerülő tervet alaposan vitassák meg, s jól készítsék elő, hiszen csak a munka hoz létre új értéket, és a Haladás Termelőszövetkezet csak a jó termeléssel birkózhat meg a bajokkal. Árendás György, a városi párt-végrehajtóbizottság és a TESZÖV nevében köszöntötte a közgyűlést, ismertette a harmadik ötéves tervben elért mezőgazdasági eredményeket, a négy szegedi gazdaközösség fejlődését, megerősödését. Bár az elmúlt évet veszteséggel zárták a Haladás Téeszben, az emberek azért megtalálták a számításukat, hiszen a jövedelmük, a keresetük nem sokkal maradt alatta a többi szegedi téesz átlagának. Sz. L. L Magas lengyel kitüntetés magyar közéleti szeméiyiségeknek Darázsfészek — mondják egyesek, amikor a világ leglogikusabb gondolata — a munka szerinti különbségtevés szóbakerül. Nem érdemes ahhoz nyúlni; kevés méz a haszon, sok fúlánk a- kockázat. Marad tehát az egyenlósdi? Marad — mindenütt, anol nincs, aki megpróbálja „zongorázni a különbséget". Nagy munkát vállal az magára — mondhatjuk Petőfivel. S hogy milyen nagyot, azt leghamarabb egy olvan üzemben láthatjuk meg, mint az öntöde. Mert ahol egyéni produktumokat és órabéreket kell egymáshoz igazítani, ahol a remek munkadarab, vagy a selejt kikiáltja a gazda nevét is, lényegesen egyszerűbb. (Ámbár az ódzkodás ott se kisebb a különbségtevéstől!) De a munka szerinti bérezésnek az átlagosnál is több buktatója van a vasöntő csarnokokban. VASPATAK ÉS MINŐSÉG A Lengyel Népköztársaság kulturálisügyi minisztere a magyar—lengyel kulturális kapcsolatok elmélyítése terén kifejtett kimagasló édemei elismeréseként „A lengyel kultúráért" érdeméremmel tüntette ki Ilku Pál művei lődésügyi minisztert, dr. Orbán Lászlót, a művelődésügyi miniszter első helyettesét, dr. Rosta Endrét, a KKI elnökét, dr. Molnár Jánost, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektorhelyettesét és Demeter Sándort, a KKI elnökhelyettesét. A kitüntetéseket szombaton adta át Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. lfisszaferfi a fteS Az utak mindenütt síkosak A legkeményebb téli napokra emlékeztetett a szombati időjárás. Tegnap reggelre Szeged is fehér köntösbe öltözött. Az ország sok helyén szaladt ót hózápor, a csapadék mennyisége azonban nem volt számottevő. Miután élénk, több helyen erős északi, északnyugati szél fúj, fennáll a hófúvás veszélye. Az utak síkosak. Visszatért a tél, amely január közepe óta „szünetelt", s egyelőre marad is. A hideg utánpótlása ugyanis biztosítva van. A közúti igazgatóságok gépei mindenütt készenlétben állnak, sok helyen megkezdték a síkos utalt szórását. Mihály Lajossal, a szegedi öntöde párttitkárával nehéz találkozni. Mint főművezető járja az üzemrészeket, alig éri utói a portás telefonja. Ácsorgok a bejáratnál', kérdéseimmel együtt. A legelső, amire választ várnék: hogyan segíti a pártszervezet a munka szerinti differenciálást, ad-e hozzá inspirációt, támogatást a gazdasági vezetőknek? Barna hajú, kék szemű, zömök férfi siet felém, a kabátja ujját gyűrögetve. Egy üres irodahelyiségbe kalauzol. Előhozakodom a témával. — Nehéz ügy — mondja. — Sürgősen megoldást kell rá találni. A sürgetés világosan kitűnik az adatból: a szegedi vasöntödében a selejt jelenleg a megengedett 7,3 százalék fölött van. Magasan. — Néha duplájára emelkedik. Januárban például több mint 14 százalék volt. Itt reggel 6-kor megcsapolják az olvasztót, aztán este 10-ig folyik belőle a vaspatak. Az öntők, adagonács feladat- és hatáskörét központi intézkedés keretei közötl csak törvényben, törvényerejű rendeletben, valamint minisztertanácsi rendeletben és határozatban lehet szabályozni. Azaz: kizárta ebből a körből a, különböző minisztériumok es egyéb főhatóságok rendeleteit és utasításait. Fontos mozzanat, hogy a tanácsok szervezetüket maguk alakítják ki határozzák meg egyrészt a felsőbb szervek által kiadott irányelveknek, másrészt a helyi igényeknek megfelelően. Szilárd jogszabályi megalapozottságot kapott az új tanácstörvényben a nagyközségi tanácsok léte, melyek megnövekedett hatáskörrel 1970. január 1-től kezdődően működnek megyénk területén is. A tanácsok — elsősorban a helyi tanácsok — fokozott önállóságát hivatott biztosítani a konkrét szabályok kialakítása is. Az új tanácstörvény igen nagyszámú ilyen rendelkezést tartalmaz gazdálkodási, tervezési, fejlesztési, hatósági területen egyaránt, s lényegileg a helyi tanács feladat- és hatáskörébe utal minden helyi jellegű feladatot, biztosítva ehhez a szükséges hatáskört, illetve anyagi önállóságot. Pontosan meghatározza a törvény a tanácsok irányításának módját is, elejét véve ezzel a tanácsok tevékenységébe való önkényes beavatkozásnak, de az alkotmánnyal, vagy az alkotmányosan hozott egyéb ;jogszabályokkal. ellentétes döntések meghozatalának is. A törvény egyértelműen rögzíti, hogy n tanacsok irányítása a Minisztertanács — a helyi tanácsok esetében a megyei 1anacs végrehajtó bizottságának — jogköre. A központi elhatározások érvényesülésének, a törvénysértések megakadályozásának céljából továbbra is változatlanul fenntartja a végrehajtó bizottságok kettős alárendeltségét. Garanciát tartalmaz az új tanácstörvény a hatósági tevékenység törvényességének fokozása, zömében az állampolgárokat érintő ügyek elbírálása szakszerűségének fokozása tekintetében is. Erre utal, hogy egyrészt változtatás nélkül hatályban tartja az 1957. évi IV. törvényt az allamigaz•qclulci eljárástól, annak fórumrendszerét, másrészt a tanács által kinevezett rb-titkárokat teszi a hatósági tevékenység letéteményeseivé, fokozva ezzel a személyi felelősseget us a meghozandó döntésekért. Itt jegyzem meg, hogy készül a jogszabály a vbtitkárok jogállásának rendezésére, mely megfelelő garanciát tartalmaz a vb-titkárok feladat- és hatásköre tekintetében is. Célszerű egyensúly alakult ki teli át a tanácstörvényben a helyi önállóság és a központi irányítás között, és £gy lehetővé válik — az eddiginél is magasabb fokon — a helyi kezdeményezések hatékony kibontakoztatása, a lakosság igényeinek jobb kielégítése és ezzel egységben az államvezetés elhatározásainak megvalósítása is. Mindezek a célok a tanácstörvényben biztosított lehetőségek csak akkor válnak valósággá. tehát szolgálják ténylegesen a lajcosság érdekeit, ha a tanácsok és szerveik az állampolgárok segítségével hatékonyabban, felelősségteljesen munkálkodnak a tervek teljesítésén, a lakossági igények egyre magasabb színvonalon történő kielégítőién. lók. gépi és kézi formázók végzik a dolgukat: termelik az űj meg új öntvényeket Kemény, nehéz munka. Jelenleg úgynevezett területi bérezés alapján kapja ki-ki a keresetét. Ha egy bizonyos mennyiséget megcsinál, kiérdemelte a száz százalékért járó 70—80—90 forint körüli összeget. — Miben törekedtek differenciálásra? — Például abban, hogy a formázók munkáját nehézségi-, bonyolultsági fokok szerint több kategóriába porolják. A felső kategória — s ezzel a legmagasabb kereset is — a legjobb szakembereké. Az ilyen brigádokba való bekerüléshez alapos próbát kell kiállnia az embernek: csak a szorgalmasak, a hajtósak kerülhetnek be. A száz százalékon felüli termelést progresszíven fizetik: jól járnak, akik többet adnak. De a több és a jobb nem mindig ugyanaz. És itt a bibije a dolognak. Az esetek egyrészében ugyanazt a pénzt kapja, aki kiválóan dolgozik, s az is, aki éppen hanyagul végezte a munkáját. A darabok elkészülnek, kimennek az üzemrészből, a „gazda" neve nélkül, mert a készíttetők nem engednek semmiféle jelzést. Ezzel nyilvánvalóan olyanok is mentesülnek a felelősségrevonás — darablevonás, esetleg kártérítés — alól, akik az átlagosnál rosszabbul dolgoztak. Az viszont, hogy az úgynevezett „selejtprémium" megszűnt — tavaly az első negyedévben fizettek csupán — mindenkire egyformán érvényes: arra a derék öntőre, formázóra is, aki alig gyárt selejtet Milyen veszteséget jelentenek az üzemnek az öntvényhibák? — kérdezem. — Súlyosat. Tavaly 5—6 millió forint körül volt a selejtkár — mondja Mihály Lajos. — Módszereket kell találnunk arra, Deltás férfiak a kéziformúzók. Tiliczky Sándor karján, vállán is csak úgy dagadnak az izmok, amint a súlyos formázószekrényt fordítja, emeli. — Mostanában nem volt mit kifogásoljanak — mutat némi büszkeséggel a születő öntvényre. Náluk kimutatható — e MEO névre szólóan jelen' 3 nap után — van-e selea rováson, vagy sem. F van, levonják tőlük. Viszo ha nincs, akkor sem kar hatnak selejtprémiumot, épen a fent említett ösztö" zési konstrukció miatt, ame csak az üzem szintjén ta bőkezű vagy szűkmark lenni. Természetes, hogy a törekvők, az igazán jó munkások feszesnek érzik ezt az uniformist. Éppen a napokban tették szóvá: fontos lenne a minőség megbecsülése. A szomszéd gond: jelenleg a gépi formázóknál a két műszak közt arányosan elosztják a selejtet (amelyik darab rossz, annak nem fizetik ki a bérét). Ha mondjuk az egyik csapat csak tíz; a másik ötven hibás öntvényt formált is, eszerint harminc jut ide-oda egyaránt Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a rontott darabokat — tárolási terület híján — sietnek beolvasztani. Jelkép is: a hiba eltűnik: „beolvad" a vastömegbe. KÉSZÜL A MÉRCE SZÉP SUMMA KEREKEDNE ' hogy a jobb munka, a mi j nösAg kifizetődő legyen. Ha : a selejtből csak néhány szát zalékot faragnánk is le, szép i summa kerekedne belőle. ' Arra is jutna, hogy jobban premizáljuk, jutalmazzuk az arra érdemeseket Egy novemberi pártvezetőségi ülésen gondolták végig ezt a gondolatsort a kommunisták, s javaslatukkal a gazdasági vezetők is egyetértettek. A minőségellenőrző osztály most keresi a megoldást: március 15-ig asztalra kell tenniük az elgondolásokat Járom a párttitkárral az üzemet. Nczem az olvadt vassugarat, amint a formák* í ba ömlik, bőrömön érzem a i kicsapó forróságot Szép József, Elekes Józseh Németh II. József gépi formázók. De egyikük 18, a másik 11, s a fiatal Németh József még csak két éve van itt — A brigád minden tagja ugyanannyit keres? — Igen. — A több gyakorlatot, tapasztalatot, hozzáértést nern kellene jobban megfizetni? Okvetetlenkedésemet éppen Szép József, a legrégibb dolgozó szavazza le: nézze, mi itt annyira egymásra vagyunk utalva, legyen csak egyforma a keresetünk is. Hogy miből adódik a selejt? Itt van például a homok. — Felmutatnak a formázók a csarnok magasabb régióiban „közlekedő" homokszállítmány irányába. — Állandó a szóródás. S ha az öntvénybe kerül, annak vége. Közben a síneken hátunk mögé gördülnek a kis kocsik, rajtuk a formázószekrények. Indulunk tovább Egy tanulsággal: a vállalatnak ls ki kell küszöbölni a maga hibaforrásait, hogy aztán nagyobb igényeket támaszthas son. Az öntödében most követelődző erővel szólal meg a minőség igénye. Ezt képviselik a pártszervezet vezetői, tagjai is, ehhez adnak ösztönzést fent és lent egyaránt. Simái Mihály te