Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

« SZOMBAT, 1971. FEBRUÁR 27. m A művelődésügyi miniszterhelyettes külkereskedelmünk tanácskozása Szegeden A gazdaságirányítás jelen­legi rendszerének első három évében 41 százalékkal —eves átlagban 12 százalékkal — növekedett külkereskedelmi forgalmunk, s ezzel tovább fokozódott részvételünk a nemzetközi munkamegosztás­ban — mondotta Baczoni Je­nő, a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese pénte­ken tartott tájékoztatójában. Részletesen ismertette a szo­cialista országokkal kötött hosszú lejáratú szerződése­ket, . amelyről a külkereske­delmi miniszter a Miniszter­tanács legutóbbi ülésén szá­molt be. Ezzel összefüggés­ben Baczoni Jenő tájékozta­tót adott a külkereskedelem 1970. évi tervteljesítéséről, valamint az 1971. évi vár­ható piaci tendenciákról is. Látogatást tett a szegedi József Attila Tudomány­egyetemen dr. Polinszky Ká­roly, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese — dr. Király Tibor főosztályvezető, dr. Kanszler Gyula főosz­tályvezető és dr. Bolla Kál­mán osztályvezető kíséreté­ben. Dr. Polinszky Károlyt a baráti beszélgetésen dr. Márta Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a tudományegyetem rek­tora, dr. Papp Ignác, az MSZMP tudományegyetemi bizottságának titkára, dr. Serfőző Lajos és dr. Csá­kány Béla tudományos rek­torhelyettes fogadta. A művelődésügyi minisz­terhelyettest — aki két na­pot tartózkodott Szegeden — a megyei pártbizottságon fogadta Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára. A ta­nácskozáson — amelyen á IV. ötéves terv Csongrád megyét érintő fejlesztésének kérdéseiről volt szó — a minisztériumi szakembere­ken kívül i ott voltak a me­gyei és a Szeged városi kul­turális kérdésekkel foglalko­zó párt- és állami vezetők is. Több figyelmet a dolgozó emberre Á MEDOSZ vezetőségválasztó küldöttértekezlete Tegnap Hódmezővásárhe­lyen, a Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikumban tar­tották meg a Mezőgazdasá­gi, Erdészeti és Vízügyi Dol­gozók megyei küldöttérte­kezletét. Az eltelt négy esz­tendő munkájáról adtak most számot a 12 ezer 500 mezőgazdasági nagyüzemben dolgozók képviseletében itt­levő küldöttek. A tanácskozáson, kikül­dött írásos beszámolóhoz Dezső Sándor, a Csongrád megyei MEDOSZ titkára fű­zött szóbeli tájékoztatót. El­mondotta, hogy az eddigi ér­tekezleteken 1200-an szólal­tak fel és a X. pártkongresz­szus szellemében elismerés­sel szóltak a mezőgazdaság elért eredményeiről, a szak­szervezeti munkáról, de nem rejtették véka alá a negatí­vumokat sem. Több nagy­üzemben helyesen javasol­ták, hogy az 1400 forinton alul keresők helyzetén javít­sanak. Bírálták a jogtalan előnyöket élvezőket; a mun­kásszállításokból adódó meg­betegedésekre hívták fel a figyelmet, arra, hogy a nye­reségcentrikus gazdálkodás összetett feladat, új mun­kaerkölcsöt követel, és ez a szocialista munkerkölcs le­gyen a dolgozó ember meg­ítélésének az alapja. Jobban kerüljön előtérbe az ember a maga helyzetével, gond­jaival, örömeivel. örvendetes, hogy a szocia­listabrigád-mozgalom egyre népszerűbb és egyre na­gyobb teret hódít. Nemcsak szélesedett és színesedett, hanem egyeduralkodóvá vált. Tipikus vonása az is, hogy leginkább a fizikai-dol­gozók mozgalma. Sokat javult a törzsgárda anyagi és erkölcsi elisme­rése. A törzsgárda jelvény különböző fokozataiban és az ahhoz kapcsolódó anyagi elismerésben részesülők szá­ma az 1967. évi 5500-ról 615.6 főre növekedett. Ez a dol­gozóknak mintegy 45 száza­léka. Az anyagi juttatások mellett azonban szükséges az erkölcsi elismerés is. Egyik legnagyobb gond, hogy a megyében igen so­kan a termelőszövetkezetek­ben alkalmazottként keresik kenyerüket, a korábbi esz­tendőkben valamennyien szervezett munkások voltak, most viszont nem. A jövő feladata, hogy ezt is meg­oldja. Igen demokratikus-és élénk vita bontakozott ki, amely­ben egymás után kértek szőt­a különböző mezőgazdasági nagyüzemek küldöttei. D*. Korom Mihály Szeged, DE­FAG, a munkaidő további csökkentésére hívta fel a figyelmet, elemezte, hogy a vállalatnál mennyire jutot­tak a napi 8 órás munkaidő megvalósításában és hogyan törődnek az alacsony kere­setű dolgozókkal. Varga Fe­renc mérnök, ATIVIZIG, a mezőgazdasági nagyüzemek­ben dolgozó fiatalok helyze­tével, brigádmozgalmával foglalkozott. Kovács Lajos, a megyei KISZ-bizottság kép­viseletében szólalt fel. Juhász József, az SZMT vezető titkára elismeréssel szólt a mezőgazdaságban te­vékenykedőkről, akiknek döntő szerepük van abban, hogy az elmúlt esztendők­ben hazánkban alapvetően megváltoztak az agrárviszo­nyok. Nem eshetünk statisz­tikai optimizmusba — mon­dotta —, hurrá hangulatba, mert bizony van még tenni­valónk bőven. Az egyik üzemben fordult elő, hogy két évig szaladgálhattak a dolgozók egyik helyről a ma­síkra, küldözgették a leve­leket Okos Katától a Nép­szaváig, mire szóba álltak velük, s megpróbálták orvo­solni panaszukat. Dr. Szá­niel Imre, a megyei párt­vb tagja, a Gabonatermesz­tési Kutató Központ igazga­tója tolmácsolta a végrehaj­tó bizottság üdvözletét, el­ismerését. Kiemelte, hogy csak azokat a javakat lehet elosztani, amiket megterme­lünk. Vállalati, szakszerve­zeti demokrácia nélkül nem lehet jól vezetni. Forgó László, az ATIVIZIG igazga­tója a tavalyi árvíz tapasz­talatairól szólt. Hunya Ist­ván. a MEDOSZ elnöke a mezőgazdasági dolgozók helyzetének változásairól be­szélt. A küldöttértekezlet meg­választotta a megyei és or­szágos küldötteit, valamint a MEDOSZ új, 11 fős megyei bizottságát. Elnöke; Egetö Imre, titkára Dezső Sándor lett ismét. Erdey-Grúz Tibor előadása Az MSZMP politikai aka­démiájának előadássorozatá­ban tegnap, pénteken Erdey­Grúz Tibor, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke tartott előadást A tudomá­nyos-technikai forradalom és a társadalmi haladás cím­mel. Az előadáson ott volt a politikai és a társadalmi élet sok ismert személyisége. F. J. Tyitov látogatása Látogatást tett pénteken a Hazafias Népfront budapes­ti bizottságának székházában F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Találkozott és szívélyes lég­körű baráti találkozó során véleménycserét folytatott a népfrontmozgalom és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság budapesti vezetőivel. A torony, amelyet Babits is megcsodált, rokokós báj­jal uralkodik a tér fölött. Mint egy királynő, aki tu­datában van különös szép­ségének, s csupán méltósá­gával értekelteti, hogy más hatalom is van a kezében. Körülrajongják a lámpák, az autók, a turisták, akiknek tudatáig talán el sem jut, hogy egy város sorsáról dön­tenek minden nap többször is a hírneves torony alatt a kongó folyosókról nyíló iro­dákban. Olyan emberek, akik azt a pályát választották, amelyre hajlamosak vagyunk a szürkeség takaróját borí­tani. Katedra helyett az író­asztalt. orvosi táska helyett az aktatáskát, a képzelet nyomán kirajzolódó épüle­tek helyett az ideges, méltat­lankodó ügyfelek panaszos tekintetét. Néha a suttogást is, amely hátuk mögött tud­ni véli, hogy nem az a pá­lya bére, amiről lemondtak, hanem az. amit kapnak. Pe­dig legtöbbjük többet keres­hetne tanult szakmájában, mint választott hivatásával. S csak mai. elkoptatott nyel­vünk nem képes érzékelni: milyen közel állnak e szavak egymáshoz — hivatal és hi­vatás. EGY NAP TÖRTENETE — Egy szürke napom? HH—I Beme­gyek reggel, vár a munkám, amit a munkaterv szerint el kell végezni. De vár már, mondjuk. Szabó néni is az Aranycsibe utcából, bár nem lenne fogadás. Igyekszik el­hitetni velem az igazát, hogy én mondjam ki. lebonthatja a kerítését. Előkeresem hát a háztömbre vonatkozó ter­veket, megnyugtatom, mert az ügyféllel udvariasnak kell lenni, még akkor is. ha egy nap háromszor szivárog va­laki be olyan kéréssel, amire szót sem szabadna pazarol­ni. Aztán: lássunk neki a napi posta elolvasásának. Ennek a fele megint csak Szabó nénis levél, amelyben ilyesmiket kérdeznek: mi minősül egy lakásban hali­nak? Ezekre halálosan ko­molyan, hivatalosan vála­szolni kell. Közben összesza­ladok néhány pillanatra a kollegákkal, ha valamit egyeztetni kell, s máris ro­hanok valamilyen tervtár­gyalásra, ahol tíz-tizenkét perc alatt kell szinte dönte ni. Szóval ez az, amit ma­gunk között úgy nevezünk: tűzoltómunka. Nyúlánk, hosszúkás arcú í . italember sorolja egy nap eseményeit Báló László, a városi tanács építési és köz­lekedési osztályának mérnö­ke. Higgadtan. Annak az em­bernek a nyugalmával, aki tudja, mit vállalt. Nemcsak azt, hogy egy dinamikusan fejlődő város tervezőinek egyike legyen, hanem azt is hogy lefújja a port az ak­tákról, türelmes leveleket fogalmazzon. S még mit? — Voltam én is tervező. Tudom, miyen sokat jelent a mindennapos sikerélmény, az, hogy megvalósul, amit kezünk rótt a papírra. Nos, ez a direkt öröm tulajdon­képpen vesztesége a mi pá­lyánknak. De akiben van hit, az annak a városnak is tud örülni. amely mint egész születik újjá közös munkánk nyomán. S talán ezért van, hogy egyre töb­ben állnak ellent a csábitás­nak, pedig tervező intézet­ben. vállalatoknál összeha­sonlíthatatlanul többet ke­res egy mérnök. magam, mert nem most is­mertem meg azokat a prob­lémákat, amelyek a körzeti orvosi rendelésekkel kapcso­latosak. Magam is voltam egy évig körzeti rendelőben. — Sokat dolgozik? — A gyerekek néha fel­róják, hogy alig látnak, mert. csak a munkaidőm ér véget fél ötkor, a munkám nem. KÖZELEBB A KUTATÁSHOZ Fiatalok a népi ellenőrzésben Ifjúsági szekció alakul a megyei NEB mellett Ülést tartott tegnap, pén­teken a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A bizottság tagjai megvitat­ták a testület elmúlt évben végzett munkáját és egyéb ügyekről is tárgyaltak. A népi ellenőrzésről szóló tör­vény és annak végrehajtá­sára vonatkozó kormány­-rendelet általános elveinek figyelembevételével elhatá­rozták, hogy az ifjúságot fokozottabban bevonják a népi ellenőrzési feladatok végrehajtásába. Ezért létre­hozzák a megyei NEB fel­ügyelete mellett önállóan működő ifjúsági szekcióju­kat. A cél nagyon is dicséretes, hiszen a szekció létrejötté­vel a fiatalság egy része megismerkedhet a népi el­lenőrzés szervezetével, fel­adatával és társadalmi sze­repével. A szervezet lehető­séget ad arra is, hogy az ifjúság operatívan is részt vegyen a népi ellenőrzés munkájában, így intézheti saját ügyeit és egyben a fiatalokat közelebbről érintő közügyeket jobban képvisel­hetik. Az ifjúsági szekció jogál­lása pontosan meghatározott. A megyei NEB hozza létre és munkájáért közvetlen fe­lelősséggel tartozik, s an­nak alárendelten működik. A szekciónak hét főből álló elnöksége és 20 tagja lesz. Tagja lehet az, aki a 18. életévét betöltötte és a 25. életévét még nem lépte túl, tagja a KISZ-nek és a KISZ megyei végrehajtó bizottsága javasolja. Az ifjúsági szek­ció elnöke valamennyi NEB-ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Hogyan működik majd a fiatal népi ellenörök szek­ciója? A vezetőség elkészíti majd ellenőrzési tervét, amelyet a NEB jóváhagy, s annak megfelelően végzi el feladatát. Vizsgálataik álta­lában kiterjednek az ifjú­ságvédelemmel kapcsolatos feladatokra, a sporttevé­kenységre, a szakmunkás­képzésre, az iskolai felvéte­lekre, a kollégiumi helyzet­re és ellátásra, valamint minden olyan ügyre, amely­re az ifjúság köréből érkez­nek jelzések és azok a pa­naszok, bejelentések közér­dekűek és érintik is a fia­talok érdekeit. Van, aki a gyógyí­tó mun­kát ál­dozza fel, hogy részt vegyen a város egészségügyének szervezésében. Vagy mégsem egészen? Dr. Kovács Zoltán egy éve került a gyermek­klinikáról a tanács egészség­ügyi osztályára. S most fő­orvosként szervez, tanít, ügyeletet vállal. Annáik ide­jén súlyos betegek mellett virrasztott, vért cserélt, most azért lelkesedik, hogy az is­kolai egészségügyben sike­rüljön valami újat alkotni. — A klinikán tizenkét évet töltöttem, most sem szakad­tam el tőle, s ennek örülök. S érdekes módon így köze­lebb is kerültem ahhoz a területhez, amelyei kutatok. A gyermekgyógyászatnak azok az adatai, amelyeknek feldolgozására rászántam magam, így közvetlenül jut­nak el hozzám. Nemcsak én vagyok, aki megtalálta a helyét ezen a pályán, de sze­rencsésnek mondhatom ] A kivül­M1 A CÉLJUK? | _J kedő kér­dései közé tartozik, hogy cé­loz rá: vajon a tanácsnál jutott-e lakáshoz a köz néha elfeledett, néha túlságosan is célba vett alkalmazottja. S a válasz sorra az, hogy nem. Nem, nem a lakás, az állítólag könnyen megsze­rezhető autó a cél. Valami megfoghatatlan becsvágy. Olyasmi lehet ez. mint a középkori festőé, aki gondo­san eltitkolta a nevét az utó­kor elől, de azt nem tudta magától megtagadni. hogy az egyik háttérben álló alak arcában ne rejtse el saját vonásait. S talán ezért esik meg, hogy sokan hagyják ott ezt a pályát. Pénzért, több si­kerélményért vagy éppen kiábrándultan. És sokan haj­togatják keserűen, hogy nem becsülik meg a kívülállók a munkájukat. Amelyet végül is. nem mindegy ki végez el, mert, ahogy az egyik tanácsi dolgozó elmondta: egy házat lehet rosszul tervezni, az ak­kor is ház marad, legfeljebb nem dicsekszenek' vele. De egy várost? S mégis: mond­va-mondatlanul érezhetik, akik ezt választják hivatás­nak. hogy régi társaik úgy tartják — elszakadtak a gyakorlati élettől. Sorsuk közösségekhez kö­tődik. Nemcsak a város nagy egészéhez, hanem ahhoz is, amelyben dolgoznak. Ha együtt hisznek abban, amit csinálnak — „jó társaság ve­rődik össze" —. akkor köny­nven megtalálják a helyü­ket. Ott a torony alatt, ame­lyet ök már meg se néznek, ha befordulnak reggelenként a nagy kapun. Végigkopog­nak a folyosón az ismerős ajtóig, amely mögött egy íróasztalnyi város várja őket. Ha megelevenedne, mindnyájan rajta lennénk. Veress Miklós Egészségügyi koordinációs bizottság alakult Csongrád megye lakosságá­nak egészségügyi ellátását segítendő a Csongrád megyei tanács, a szegedi városi ta­nács és az orvostudományi egyetem képviselőiből tegnap, (pénteken egészségügyi koor­dinációs bizottság alakult Szegeden. A bizottság célja •a három szerv tevékenységé­nek összehangolása, annak érdekében, hogy mindéi Csongrád megyei egészség ügyi intézmény egybehan golt rend és terv szerint mű­ködjék. A bizottság, amely­nek elnöke Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, éves tgj;v alapján dolgozik. I y )

Next

/
Oldalképek
Tartalom