Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

SZOMBAT, 1971. FEBRUÁR 27. Minden áron nyereség? Kezdjük már azpffkn kai, u7. egyszerűtől haludjunk a bonyolultabb felé. Szómszedasszonyom a lányával vitatkozik, ukl akkor tért haza bevásárló körútjáról. Többek között vett egy üveg bolgár gyártmányú szilvabefőttet In, amelyárt nyolc forintot fizetett. A/, ár különben tintóvul rá volt írva az üveg címkéjére. Régebben egy kis nyomtatványt rugusztottak az üvegre, az ár t'eltüntetésevel, amely hét forintot jelzett — Miért nem kerdezted meg a boltost, hogyan lehet az, hogy egy forinttal felemelték az árát? — mérgelődött a mama. A kislány: Azt mondta a pénztáros néni, hogy a bolgár befőtt mind nagyon finom és szívesen vásárolják az emberek. Mindegyiknek felemelték az árát, nemcsuk a szilvabeíőttét, mert igy i6 elviszik. Tehát becsapásról szó sem lehet, mindössze arról, hogy a bolgár szilvabefőtt árát körülbelül 14 százalékkal felemelték. Szomszédasszonyom, mint gyakorló közgazdász, hangosan meditdlgatott: —. Nem értem, mi változott. A szilvát még tavaly elrakták, hogyan ment fel az ara? Menjünk tovább. A statisztikusok a vállalati nyereségek vizsgálata közben megállapítottak, hogy a szegedi es a megyei Iparvállalatok nyeresége valamivel kisebb lesz, mint tavaly volt. De nem minden vállataté lesz kisebb. Némelyiké igencsak szépen emelkedett. A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár nyeresége várhatóan 2Q százalékkal nő. Az indoklásnál azt olvashatjuk, hogy a kötöttárugyár az 1908. január l-l induló árait a pamutáruknál és a tréningruháknál 1070. január 1-én átlagosan 8—8 százalékkal felemelte. A Szegedi Ruhagyár nyereségének prognózisánál igy összegeznek: a ruhagyár tavalyi eredménye közel 60 szazalékkai több az egy évvel kbrábbinál. Ennek magyarázata: a gyár megváltoztatta termékösszetételét, nem gyártja a kisebb nyereséghányadú közületi (vasutas-, postás-) ruhákat, valamint az olyan termékeket, melyekhez az anyagbeszerzés nehézkes. S végül meg egy példa uz ellenkező oldalról. A szegedi kenderfeldolgozó ipar nyeresége több mint 20 százalékkai csökkent. Az alacsonyabb eredmeny oku, a vállalat megítélése szerint a termelés volumenének csökkenése, valamint bérszínvonaluk emelkedése. gyan hat gazddluodásuk menetére, áraik kumulálasára ti megváltozott szabályzórendszer, akkor megértőbben nyilatkoznának. Valószínű, sok az Ilyen ráhatás ls, de nem biztos, hogy a ráhatások csakis az árak emelésén keresztül ösztökélik a termelővállalatokat ós a kereskedelmi vállalatokat nyereségük növelésére. Sőt, egyáltalán nem ez a cél. A szabályzórendszer változásaihoz alkalmazkodni kell, csak az a kérdés, milyen módon alkalmazkodnak hozzá. Érvényben levő gazdaságirányítási rendszerünk, a megváltozott különféle szabályzók egyértelműen arra inspirálják a termelőket, hogy tegyenek meg mindent nyereséges gazdálkodásuk érdekében, növeljék a vállalati alapokat, ég dolgozóik jövedelmét. Ez a vállalati törekvés általában vitathatatlanul egybeesik az egész népgazdaság, tehát a társadalmi érdekkel, A nyereség növelésére különféle utak szolgálnak, de a vállalati nyereség zömét az alaptevékenység haszna biztosítja, amelyet legalább öt tényező indukál, köztük az áremelés ls. Egy azonban már elöljárójában leszögezhető, hogy a hazai piacon számottevő mértékben, pláne Indokolatlanul az árakat nem tudják növelni a termelő és kereskedelmi vállalatok. Ha mégis ehhez az úthoz kanyarodnak, számolniuk kell az állami árhutóság rendelkezéseinek szankciójával, de méglnkább a társadalom erélyes bírálatával. Talán az exportüzleteknél van csak bizonyos lehetőség áremelésre, hiszen jobb eladási munkával, piackutatással ez elérhető. Mit csináljon akkor a termelő vállalat, hogy növekedjék a nyeresége és dolgozóinuk jövedelme? Az általában lehetséges öt tényező közül mindenesetre nem választhatja az áremelest, de annál inkább a termelés volumenének növelését, a szűkített önköltség csökkentésót, a fel nem osztott költségek csökkentését, vagy pedig a termékek öszszetételének változtatását. Ez utóbbihoz azonban meg kell jegyezni, hogy a változtatást nem egyoldalúan értjük, hogy csak a nagyobb hasznot biztosító, s drágább termékeket állítják elő, hanem a gyártmányskálút bővítik, megtartva a kínálat legszélesebb körét. Közgazdászok pontos számításokkal bizonyítják, hogy a vállalati nyereség tömegének növelésére egyik legjobb lehetőség az értékesítési volumen emelése. Ebben az esetben a nyereség nagyobb mértékben növekszik, mint a termelés volumene. Persze nem lebecsülendő a nyereség növelésének lehetőségei között az önköltség csökkentése. Vitathatatlanul könnyebb, kényelmesebb nyereséget növelni áremeléssel, lemondani az olcsóbb termékek gyártásáról, szűkíteni az árukínálatot, amely már önmagában árfelhajtó szerepet Játszik. Annyiszor emlegettük már a régen ismert kereskedői jelszót: nagy forgalom kevés haszon, Reklám íze ellenére ls közgazdasági törvényszerűséget takar. A X. pártkongresszuson a Központi Bizottság beszámolójában úgy fogalmaztak, hogy elítélnek minden olyan árváltozást, umelynek célja és egyedüli alapja a puszta nyerészkedés. Kádár elvtárs beszámolójában mondta: „Változatlanul helyeseljük a vállalatok nagyobb önállóságát, saját alapjaik és eszközeik növelését, a közhasznú kezdeményezéseiket. Helyeseljük a csoportos érdekeltség elvét, elismerjük a dolgozó kollektívák jogosultságát a magasabb jövedelemre, ha a többletnyereséget az össztársadalmi érdekkel összhangban, a munka jobb megszervezésével, a termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével érik el,*' Ezt az okfejtést aligha szükség ges indokolni, hiszen annyira Igaz és közérdekű, hogy a szűkebb csoportok ls könynyen beláthatják, az önös érdek nem szlgetelődik el az adott körben, hanem úgy gyűrűzik tova. mint a vízbe dobott kő hulláma. Hiába jut többlethez egy vállalat kollektívája, ha példájukat követik a többiek, akkor „leadják a pluszt", s mi értelme az egesznek? A gazdálkodás tében nem lehet csupán nyereségcentrikusun gondolkodni, hiszen az ellátás, a szükségleti cikkek árfolyamú, megszerzesének lehetősége elsőrangú politikai kérdés. Az emberek közérzetét, politikai hangulatát nem ronthatja senki, A jobb élethez, az életszínvonal folyamatos emelkedéshez a termelékenyebb munka ad garanciát, az időleges ügyeskedés napi „jófalat" csupán, amely könnyen vezethet szűkösebb terítéshez. Gazdagh István meneA királyi vadászok utódai A Bakonyban néhány embernek még manapság ls nagy esemény a havazás. Amikor friss hó hull ' a hegység erdőségeire, kiváló vadászati lehetőség kínálkozik a nyestezőknek. Évszázadokkal ezelőtt elterjedt foglalkozási Ag volt ezen a vidéken a nycstezés. A királyi szabad vadászok Mátyás idejében még javarészben nyestbőrrel róttak le az adót. Az erdei állat értékes préme rendkívül keresett volt a veszprémi piacon, amely mondák szerint a prémvásárról nyerte nevét is, A nyest- és nyusztvadászok száma napjainkban már elenyésző. A vadászat má már jobbára sportnak számít és hívei szívesen foglalkoznak a rendkívül nagy türelmet és hosszas utánjárást igénylő nyestvadászattal. Tíznél alig több azoknak a száma, akik a Bakonyban időt áldoznak az értékes prémű állatok elejtésére. A nyert és a nyuszt hollétét egyébként is csak tapasztalt vadász képes felfedezni. Évszázadok óta öröklött módszerekkel ejtik el az általában faodvakban lakó prémes állatokat, A nyest és a nyuszt, hogy nyomait fel ne fedjék, gyakran szakítja meg útját a hóban és a fák ágain ugrálva halad tovább. Csak a legtapasztaltabb vadászok képesek rátalálni a nyomok folytatására és az állatok tartózkodási helyére. A Jobbára mókusfészekben tanyázó nyésteket még ma is a régi módszerekkel: füstölés után szigonnyal ejtik éL Házavatás napjainkban Albérlet, jogcím nélküli lakáshasználat Albérleti díj címén az albérlő által kizárólagosan, továbbá a más személyekkel közösen használt helyiség és ezek lakásberendezéseinek használatáért járó díj, az alapdíj; a bátor és az ágynemű használatáért járó díj; az albérlő részére nyújtott szolgáltatások tényleges költségei számíthatók fel. Albérleti díjként természetbeni szolgáltatást csak akkor lehet érvényesnek kikötni, ha a szerződést írásban kötötték meg, és abban meghatározták a természetbeni szolgáltatás pénzbeni ellenértékét. Ennek mértéke nem lehet magasabb, mint a megállapítható albérleti díj. Idegenforgalmi szerv részére, Nizetővendég-látás céljára, albérletbe adott helyiség albérleti díját a felek szabadon állapíthatják meg. Ha a helyiséget albérlőtársak használják, az alapdíj egyenlő arányban megosztva terheli őket. Ha a helyiséget a bérlő, illetőleg a vele együtt lakó más személy az albérlővel közösen használja, az alapdíj megállapításánál a bérlőt, Illetve az említett személyt is albérlőtársként kell számításba venni. A bútor és az ágynemű használatáért személyenként és havonta legfeljebb 100 forint számítható fel. Ha az albérletbe adó ágyneműhasználatot nem biztosít, bútorhasználat címén személyenként és havonta 75 forintot követelhet. Az ágyneműhasználat díja a mosás költségeit ls magában foglalja. A havi alapdíj legfeljebb a kizárólagosan használt helyiségre jutó lakbérhányad háromszorosa lehet. Az ágybérleti díj címén az égybérlő által használt bútor és ágynemű használatáért ágybérlőnként legfeljebb havi 250 forint, továbbá az ágybérlő részére nyújtott szolgáltatások tényleges költségei számíthatók fél. A lakás jogcím nélküli használata esetén — a használat ellenértékeként — a megállapítható lakbérnek megfelelő összegű használati dijat kell fizetni. Albérleti (ágybérleti) jogviszony megszűnése folytán keletkezett jogcím nélküli lakáshasználat esetében a megállapítható albérleti (ágybérleti) díjnak megfelelő díjat kell fizetni. Ha az 1971. július 1. napjan fennálló jogcím nélküli lakáshasználat esetében a használati díj a megállapítható összegnél alacsonyabb, a használati díjat emelni kell; ha magasabb, a használati díj csak akkor csök- x kenthető, ha az adóhatóság bírságfizetési kötelezettséget állapított meg. Ha a jogcím nélküli lakásfelhasználó rosszhiszemű és a lakás elhagyására megállapított kötelezettségét határidőben nem teljesítette, a használati díjon felül bírság fizetésére is kötelezhető. A bírság a lakás elhagyására megállapított határidő eredménytelen elteltét követő első évben a használati díjnak megfelelő összeg, n második és az ezt követő években a használati díj kétszerese. A bírság fizetésere vonatkozó rendelkezéseket 1972. július 1-től kezdve lehet alkalmazni. A bérbeadó köteles a rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználatot, annak kezdő időpontját és a használati díj összegét a lakás helye szerint illetékes elsőfokú adóügyi hatóságnak bejelenteni. A bírság összegét az adóügyi hatóság ullapitja meg. A fizetési kötelezettség a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználat kezdő időpontját követő hé első napjától legkorábban azonban 1972. július 1-től áll fenn. A bírság kezelésével, ellenőrzésére és behajtásóra a lakosságra vonatkozó adóigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A fogyasztók nem mérlegelik ós nem elemzik az ipari, vagy a kereskedelmi vállalatok gazdálkodásának belső mechanizmusát, ök fizetőképes keresletükkel nap mint nap szembe kerülnek az eléjük tárt és felkínált árukészlettel és árakkul. Lázár Istvánné gyufagyári munkúsnő csuk azt érzékeli és tapasztalja, hogy régebben 10 forintért kapott egy kilogramm rizst, most viszont az a fajta áru eltűnt az üzletből. s a fényezett rizs kupható 17,40-ért. Ha elindul egy ilyen beszélgetés, se vége, se hossza a felsorolásnak, hogy az étkészlet és a szőnyeg, a szövet és a cipő. A cipők választékával is bajok vannak. Megjelentek a szép fényes cipők; az egyiket olasz Import bőrből, a másikat „lélegző" japánból készítették. Az ár négyszáznál kezdődik, és a duplájáig tart. Rendben van, legyen hatszáz forintos cipellő is, s akinek az tetszik, meg pénze is akad, majd megveszi. De az már kevésbé van rendjén, hogy az olcsóbb, de mégis Jó bőrből készült és a divattal is '.épést tartó cipők választéka nagyon leszűkült. Szinte hallja az ember, miként vélekednek az előbbi példákról a gazdasági vezetők: ha tudná a tisztelt fogyasztóközönség, milyen gondokkal küszködnek ők, s hoúrnws Oet-ö K0IYAG0S0K 6 PARADICSOMA 33. Aztán utolsót mordult a magasság, nyugaton megjelent a Nap vöröses gömbje, a hirtelen felgyülemlett vizek gyorsan apadtak, a levegő még jobban megtelt nehéz, kábító illatokkal A hatalmas izzó Römb végül ráült a tengeri láthatár peremére. Szúnyogok és nagyobb zúgó bogarak milliói szabadultak ki az ázott rengetegből, a sziklák felett alacsonyan szálldostak a madarak. A két nő is kimerészkedett a barlang elé. Plll már akkor észrevette a közeledő csoportot, amikor az embereket egészen apró pontoknak látta. Megörült és elindult sietve eléiük — Mi van! — kiáltott oda nekik, amikor kellőképpen megközelítette őket. A csoportból többen is feleltek, de a lány képtelen volt tájékozódni. — Sebesültet hozunk — mondta Maud fáradtan. s egy kicsit alázkodva, amikor közelebb értek egymáshoz. — És mit szólsz hozzá. Abel megölte Caint! — Megörülök! — ámult el Pill — Nem fordítva akartad mondani? — Nem — szólt bele kínlódva a Miniszter. — Abel ölte meg Caint. — Ilyen hülyeséget! — csapta össze a kezeit Pill, és a Miniszterhez lépett. — Veled mi történt? — Tat eltörte a karomat — felelt a férfi. — Komolyan mondom, ti megőrültetek! Mi az. otthon vagyunk. Texasban ?! — bosszankodott, és Tom mellé szegődve folytatták az útjukat. — Tom, édes. te tárgyilagos vagy. mondd el, ml történt! Tom, amennyire a tárgyilagosságából és tájékozottságából futotta elmondta, amit tudott, elbeszélésébe senki se szolt bele, csapkodták magukon a szúnyogokat, csak Pill szólalt meg az elbeszélés végén. — Komolyan mondom, ez a Paradicsom máris rothudt. Érdekes megfigyelés, mi?... Simplexos. távozása előtt ötven dollárt kért Sluxtol, heti tízszázalékos kamatra, hogy fatáblákat es festéket vásárolhasson nauyszabású paradicsomi képelnek megalkotásához, s hazaérve egy idős néger asszonynál bérelt szobájába, neki is fogott a festésnek. Az első mű, amelyet közel másfél órás vlaskodussal létrehozott, hatvanszor nyolcvan centiméteres nagyságban, töméntelen vörös és zöld folt képében a Paradicsomot ábrázolta. Egyelőre alakok nélkül, de volt rajta almafának tűnő festékpacni, volt oroszlánszerű sárgás folt és sejteni lehetett a háttérben az őseget, amely a rnalhoi hasonlóan kék. volt. enyhe szürke és fehér fodrokkal. A néger nő már a megérkezése pillanatában közölte vele, hogy többen keresték, Simplexos módfelett megörült ennek, s a második képet, az új Paradicsom felé áramló embertömeg érzékeltetésével, azonnal táblára dobta. Nagyszerű! — gondolta alkotás közben. — Ami zavarosság van benne, az híven tükrözi a társadalmi helyzetet, amelybe a témát, helyezem, az embercsoportnál azonban feltétlenül utalnom kell ar ra. hogy ezek az élőiénvek elvadultak hosszúhajúak. szőrösek és piszkosak- tehát nem szabad takarékoskodnom a szürke különböző árnyalataival. Az első képet egy citrom-nagykereskedő felesége vette meg. — Kolosszális! —• áradozott, amikor Simplexos leültette egy kárpltozatlan székre, s elvette előle a dohányzóasztalkáról az ingét, zokniját. — Ugyebár? — állt félre megdicsőülten és figyelte az asszony kivasalt, de így is ráncos arcát. — Ez itt az illetők paradicsomi extravaganciájának koncentrátuma. A nő ámulva nézett rá, aztán vissza a képre. — Tényleg — mondta döbbenten. — És milyen élénk 1 — No, persze! — használta ki az alkalmat Simplexos. — Élénk! Hogyne lenne élénk! Ennek, asszonyom, élénknek kell lennie! Benne a csömör és kiábrándultság színfoltjai élénk vitában, harebun az élet viaskodó komponensével! — Eredeti! — ámulodozott tovább az aszalt nő és megvette a képet ezer dollárért Simplexos udvariasan vitte le a kocsi.iaba, kezet csókolt neki. és megköszönte hozzáértő látogatását Aznap még képet adott el. Egyiket egy ü! szekta főpapjának, másikat egy szájvízg.vároa feleségének. Mire a csoport Tomék barlangjához ért, a Miniszler alaposan belázasodott. Hol a hideg rázta, hol a forróság öntötte el. képtelen volt megállni a lábán. Az ég akkorra teljesen kitisztult. de a forró fülledtség csak a hirtelen sötétedéssel csillapodott. Amikor Pill fölélesztette a tüzet a barlang -lőtt, a Minisztert. vég!gfektették a földön, a többiek körülültek a lobogó lángokat és narancsot ettek. Tat ugyan el akart Indulni, hogy hazamegy Zsohoz. de mielőtt nekivágott volna az útnak, előbukkant a lápy a sűrűségből, tehát valamennvmn maradtak. Ilyenformán ott volt a tűznél a Miniszter Maud, Pill, ?so Tat es Tom (FolytatjukJ v L