Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

VILÁG FROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 40. szám 1971. FEBRUÁR 17„ SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Kádár János látogatása A párt első titkára az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s nagy létesítményeknél Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden — Németh. Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának es Klézl Róbertnek, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztálya helyettes vezetőjének társaságában — látogatást tett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. A vendégeket Bondor Józset miniszter és helyettesei fogadták, majd a miniszter ismertette, hogyan fejlődött, milyen eredményeket ért el az építőipar az elmúlt öt évben. s vázolta az elkövetkező időszak feladatait. Jellemző adatként említette meg, hogy a harmadik ötéves tervidőszakban 9 milliárd forintot használtak fel az iparág korszerűsítésére. a termelő kapacitás bötésére, 1975-ig már 15 milliárdot fordítanak épitöipari beruházásokra. Külön figyelemre méltó, hogy ennek a hatalmas összegnek viszonylag csekély hányada terheli az állami költségvetést, ugyanis csaknem 8 milliárdot a tárcához tartozó vállalatok fejlesztési alapjából, további 6 milliárdot pedig állami kölcsönből fedeznek. Az építőipar ilyen erőteljes fejlesztését — amelynek során az ágazat teljesítőképessége a negyedik ötéves tervidőszakban csaknem 50 százalékkal bővül — a növekvő igények és a kitűzött feladatok magvarázzák: 1971 és 1975 között — az utóbbi öt évben készült 107 000 lakás helyett — országosan 200 000 családi otthont kell produkálnia az állami építőiparnak. Szó esett a tájékoztatóban az iparág ismert gondjairól, közöttük a folyamatos építőanyag-el lát ás nehézségeiről. Ezek megoldásában — mint a miniszter elmondotta — n a svon sokat, várnak az építőipar fejlesztési koncepciójának valóraváltásától, amelynek keretében jelentős — elsősorban anyagipari jellegű — beruházásokat, hajtanak végre. Beremenden naev kapacitású cementgyár épül. s remény van rá, hogy a munkát hét hónappal az eredetileg kitűzött határidő előtt, befejezik. Ez terven felül 400 000 tonna cement gyártását teszi lehetővé, s négymillió dollár megtakarítást jelent. A kormány jóváhagyta a Hejőcsabai Cementgyár építési programját, továbbá megkezdődött az azbesztcső és azbesztlemez gyártással kapcsolatos program végrehajtása. Fontos anyagipari szükségleteket elégít maid ki az Orosházán most épülő üveggyár, ennek üzembe helyezésével megkétszereződik — évi 18 millió négyzetméterre növekszik — a gyártott üveg mennyisége. Űj építési eljárások alkalmazásával is igyekeznek enyhíteni az iparág gondjait, s növelni a termelékenységet. Eredményesen kísérleteznek például különböző könnyű épületszerkezetek felhasználásával. Az ennek előnyeit szemléltető kiállítást dr. Szabó Jánosnak, a miniszter első helyettesének Kádár János megtekinti a IT1. szamii házgyárat Mellette balról Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, jobbról Kisvárt József, a házgyár vezérigazgatója Számvetés tavalyról Növekvő beruházások Szegeden és a megyében A tények cáfolhatatlanok: az elmúlt öt évben Csongrád megye gazdasági ágazatai közül legdinamikusabban a Kontakta szentesi gyára, valamint az Alföldi Porcelángyár. Nem csupán az ipari beaz építőipar fejlődött — ezt ruházások jellemezték a fejkalauzolásával meg is tekintettek a vendégek a minisztérium épületében. Ezeket az épületelemeket kiváltképp mezőgazdasági létesítményeknél, továbbá ipari és kereskedelmi tároló épületeknél lehet előnyösen alkalmazni. A vendégek ezután — Bondor József kíséretében budapesti egyik fontos a látogatókat. Az új körzetben eddig csaknem 1500 lakást adtak át, az iden körül • belül 2700 család talál itt új otthonra. Az egyik tízemeletes — összesen 352 lakásból álló — épületet a vendégek belülről is megtekintették. Egyébként az új lakótelepnek ennél maga • sabb épületei is lesznek, a lakásépítkezés III. számú házgyár ugyanis bázisát, a III. 15 szintes lakóépületekhez olvashatjuk a KSH jelentésében. Termelése közel megduplázódott. a foglalkoztatottak száma mintegy 60 százalékkal emelkedett, s a fejlődés évi átlaga továbbra is meghaladja az országosat. Mit láthatunk ebből? — kérdezhetik joggal. Summázva: sok új létesítményt, lakást és ezzel együtt — sajnos — sok visszautasított megrendelést. A beruházások az elmúlt ötéves tervciklusban jóval nagyobb értéket képviseltek mint a megelőző hasonló időszakban. A megye átlagot meghaladó fejlődése a harmadik ötéves terv idején tovább folytatódott, s az. ország beruházásaiból való részesedése meghaladta a 4 százalékot, amely régebben 3 százalék volt. A növekedés teljes olajipari adódik, azok értéke eléri az öt év megvei beruházásainak negved—ötöd részét. s a múlt év véeén kereken 3 milliárd forintot invesztáltak be a szegedi medencébe. Az elmúlt ötéves terv ideién épült fel a szegedi EMERGÉ, a kábelgyár és részben lödést hiszen nőtt a kereskedelmi hálózat is: több ÁBC-áruház épült, s elkészült Szeged legnagyobb áruháza. a Centrum is. Tavaly több mint másfél milliárd forint értékű beruházás valósult meg. amely ugvan kevesebb a tervezettnél, mintegy 300 millió forinttal. Bosszantó, hogy még mindig nincsen készen a makói és a csongrádi csatornahálózat, a szegedi fedett uszoda (amely — mint jelentettük — nem is biztos hogy uszoda lesz), késik a tarjáni lakásépítkezés. a Kontakta építése, a szentesi téglagyár, és több jelentős építkezés. Csupán a házgyár építése halad jól: ez évben üzembe is helyezik. szamu házgyárat keresték szükséges paneleket is kéjei. Az üzem gazdájának, a szit majd Újpalota részére. 43. számú Állami Építőipari A délutáni órákba nyúló Vállalatnak a képviseletében látogatás befejeztével Kádár Kisvári János vezérigazgató János — megköszönve a háés más helyi vezetők üd- zigazdák vendégszeretetét — vözölték Kádár Jánost, elismerő hangon nyilatkozott majd bemutatták a tavaly a minisztérium, az egész üzembe helyezett gyárat, , d ddi vé tt ,á_ amely csaknem teljes kapa- a? eanig vegzett. s a ia citással dolgozik már. s eb- iogatas során szemelyesen ben az évben négyezer lakás is tapasztalt jó munkájáról, elemeit készíti el. A többi Kiemelte az építőipar kimaházgyárral szemben újdon- w szerepét a tzociaUsta sag ebben az üzemben, hogy ... itt a fürdőszobát is készre epitomunkaban. s hangoztatszerelik, s a helyszínen már ta, hogy e fontos népgazdatsak hozzá kell „illeszteni" sá#i ágazat jövőjét, terveit a lakáshoz. A vendégek- iUetóen is biztatóak a kilőnek az egyik uzemreszben _ . alkalmuk vol. megszemlélni tasok- Sok sikert, további a házgyárban készülő fürdő- eredményes munkát kívánt szobák futószalagszerű ösz- az új, korszerű lakótelepeik szeszerelését s megtekintették a szigetelő falak készítését is. A gyár vezetői elmondották. hogy jelenleg a napi tejesítményük mintegy 15 lakás, s egy-egy családi otthon teljes előállítása körülbelül 1400 munkaórát igényel. Ügy vélik, hogy ezt az arányt több tapasztalat birtokában, nagyobb begyakorlottsággal körülbelül 1000 órára csökkenthetik majd. A III. számú házgyár elemeiből készülnek egyébként az Újpalotán felépülő, mintegy 14 000 lakásos új városrész családi otthonai is, ahová szintén ellátogatott a Központi Bizottság első titkára. Itt Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja a XV. kerület országgyűlési képviselője. Lantos Zoltán, a kerületi pártbizottság első titkára, dr. Valachi Gyula, a kerületi tanács vb elnöke, s az epitkezés vezetői fogadtak létrehozóinak, az építőipar minden dolgozójának. A látogatás a XV. kerületi pártbizottság székházában ért véget. önmaga az építőipar 13 egészében a kő- százalékkal fejlesztette kaberuházásokból pacitását az elmúlt tervidőszakban. Jelentós fejlődése ellenére sem tudta azonban kielégíteni a megye építőipari igényeit, hiszen a megrendelések egv részét minden esztendőben visszautasították. Tavalv 1.2 milliárd forint értékű mur.ka elvégzését vállalták, de ennél kevesebbet teljesítettek. Különösen a tanácsi építőipari vállalatok vállaltak többet, mint amennyire erejükből futotta. A lakásépítkezések alakulásáról a következőket összegezték a statisztikusok: minden eddiginél nagyobb aránvban fejlődött a harmadik ötéves terv idején. Az öt év alatt 13 600 lakás épült fel. közel másfélszer annyi,' mint a második ötéves terv időszakában. A 10 ezer lakosra jutó lakásépítés sokéves elmaradás után. az utóbbi két évben már elérte, illetve meg is haladta az országos átlagot. Régebben ilyen volt az arányszám a helyi és az országos adatokat összehasonlítva: 1961— 1965 között 43:56 1966-ban 45:55 1967-ben 55:61 1968bsn 62-65. 1969-ben 66:60. s 1970-ben 83 aránylott a T7hez. A szegedi Tarjánban 1970 végéig 2400 lakás került te-l tő alá. Jelenleg már 1900 teljesen kész lakásban laknak s az új városrészberf mintegv 8 ezer ember él.' Magánerőből is több lakás — körülbelül 9 ez»r — épült fel a harmadik ötéves terv idején Szegeden, Csongrád megyében. A korszerű szövetkezeti élet megvalósításáért keli munkálkodnunk Az állam segíti a nehéz helyzetbe /utóit közös gazdaságokat — Fehér La fos beszéde a tsz-ek helyzetéről, feladatairól Kedden tartotta zárszámadási közgyűlését a szeghalmi Rákóczi Termelőszövetkezet. Részt vett az ünnepi közgyűlésen Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A vezetőség beszámolóját Papp József, a szövetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. Felszólalt a közgyűlésen Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese is. Fontos esemény a tsz-tagság életében A Minisztertanács elnökhelyetese felszólalása bevezetőjében tolmácsolta az Értelmiségi dolgozók tanácskozása Dorozsmán Győri Imre válaszolt kérdéseikre A Hazafias Népfront kis- A tanácskozást Forgó Andkundorozsmai bizottságának rás. a Hazafias Népfront rendezésében tegnap, kedden kiskundorozsmai bizottságadélután a nagyközség értelmiségi dolgozói tanácskozást tartottak, hogy megbeszéljék mindazokat a tennivalókat, amelyeknek végrehajtása rájuk vár a munkában és a közéletben. A tanácskozáson MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkásparaszt kormány üdvözletét, majd rámutatott, hogy a rülhet. ha ezt a munkát a vezetők a tagsággal közösen, azzal egyetértésben végzik, s mindannyiuk felelősségteljes kötelességének tekintik, A mezőgazdaságot az elmúlt évben csaknem 3 milliárd forint értékű ár- és belvízkár sújtotta. A termelőszövetkezetek 2,5 milliárd forint értékű kárt szenvedtek. A szántóföldi károk mellett igen érzékenyen érintette a mezőgazdasági üzemeket az épületekben, főképpen az állati férőhelyekben keletkezett kár. Az árés belvíz tetemes vesztesénak elnöke nyitotta meg. Ezután Győri Imre válaszolt azokra a kérdésekre, melyeket előre eljuttattak hozzá, majd tájékoztatást adott a X. pártkongresszus által részt vett Győri Imre, az meghatározott célkitűzésekMSZMP Központi Bizotteá- ameiVek meevalósitáságának tagja, a Csongrád me- ro1' amelvek megvaiositasagyei pártbizottság első tit- ban komo!v feladat hárul az kara is. értelmiségi dolgozókra is. termelőszövetkezeti tagok Sek®t okozott a szövetkezeti életében mindig fontos ese ménynek számító zárszámadási közgyűlések jelentőségét az idén megnöveli az a körülmény, hogy a zárszámadások olyan év adatait összegezik, amikor az ország egy részén, s éppen annak fő éléstárában — a tagok háztáji gazdaságainak is. Az azóta eltelt időszak tapasztalatait összegezve ma már megállapíthatjuk,; szövetkezeteink tagjai és vezetői a rendkívüli helyzetben sem csüggedtek el. Átérezték a népgazdasággal és saját üzemükkel szembeni Tisza völgyében — mintegy felelősségüket és a nehézsé600 termelőszövetkezetet sú- áek közepette is becsülettel lyos ár- és belvízkár ért. helytálltak. Erőfeszítéseik Van egy másik sajátossága eredménveként sok károsult is az idei zárszámadások- gazdaságban a károk egy rónak: ezek összegezik a ne- szét, helyenként nagyobb régyedik ötéves terv kiindulási sz®t — főképpen a tartaléka/apját képező helyzetet. Mindezek következtében a zárszámadás — gazdasági jelentősége mellett — nagyon fontos politikai esemény is. Lebonyolítása — a múlt esztendőről készített számvetés, valamint az idei és a további évek feladatainak meghatározása és teljesítése — csak akkor sikealapok felhasználásával — pótolni tudták. Szövetkezeti parasztságunk megtette a magáét. A károk egy része azonban üzemileg, tehát önerőből semmiképpen sem pótolható. Az állam éppen ezért — az adott lehetőségeken belül-—, (Folytatás a 2. oldalon:) J