Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

2 SZERDA. 1971. FEBRUÁR 17. (Folytatás az 1. oldalról.) messzemenő segítséget nyújt a nehéz helyzetbe került szö­vetkezeteknek. Ez szocialista államunk lényegéből fakad Természetesnek tartjuk, hogy a károkat, s annak kö­vetkezményeit ne csak a szövetkezetek viseljék. A bajbajutottak segítésé­re megmozdultak maguk a termelőszövetkezetek is. Te­rületi szövetségeik kezdemé­nyezésére és közreműködé­sével hatékony természetbe­ni és pénzbeni segítséget nyújtottak. Ezek együttes ér­téke eddig 120 millió fo­rint. Mintegy 900 millió fo­rint értékű ár- és belvízkár kisebb részben az Állami Biztosító útján, nagyobb részben pedig költségvetési támogatásból térül meg a közös gazdaságoknak. A kártérítésen felül a pénz­ügyi szervek — költségve­tési fedezet mellett — hi­telt is folyósítottak a ká­rosult termelőszövetkezetek­nek pénzügyi problémáik ál­meneti rendezésére a gaz­dálkodás folyamatosságának biztosítása érdekében. Ilyen célra a múlt év végéig 660 millió forintot használtak fel. Ugyancsak jelentős hi­telt kaptak az ár- és belvíz­kárt nem szenvedett, de más okokból és átmenetileg ne­héz pénzügyi helyzetbe ju­tott termelőszövetkezetek. A veszteségek gyors ren­dezésével a kormány azt akarta elérni, hogy az érin­tett termelőszövetkezetek ve­zetősége még a zárszámadási közgyűlés előtt kellőképven tájékoztathassa a tagságot a veszteségrendezés módjáról és mértékéről, tehát minél zökkenőmentesebben Indul­hasson az 1971-es gazdasá­gi év. mét, másrésze viszont — főleg a Tisza völgyében — aránylag jelentősen vissza­esett. A személyes jövedel­mek alakulásánál a szóródás kisebb mértékű, vagyis a személyes jövedelmek nem csökkentek a termelés csök­kenésével arányosan. Ezt egyrészt a biztonsági tarta­lékok mór említett felhasz­nálása, továbbá az állami segítség tette lehetővé. Elő­fordultak azonban olyan esetek is, amikor egyes üze­mek akár szabálytalanságok árán is, ki akarták fizetni az anyagi lehetőségeiken felül tervezett részesedést és túllépték az elismerhető szintet. E túlfizetés követ­kezményei ezekben a gazda- . Ságokban kedvezőtlen hatás­sal lesznek erre az évre. A szövetkezet jövőjét néző, fe­lelősségteljes vezetőség és tagság nem így járt el. Ők — jó gazda módjára — mérlegelték az elmúlt év gazdasági nehézségeit, s úgy vették igénybe az állam se­gítségét, hogy ők maguk is nagy erőfeszítéseket tettek, ha kellett még a személyi jövedelmeket is csökkentet­ték a jövedelmező gazdál­kodás érdekében. Az ilyen magatartás annál is inkább elismerést érdemel, mert 1970-ben egészében véve to­vább nőtt a parasztság reál­jövedelme. Mire számít népgazdaságunk? A veszteségek összetevői A szövetkezetek vesztesé­gei az említett támogatási segítség ellenére is teteme­sek. Ennek hallatára egye­sek esetenként a szövetke­zeti gazdálkodás „mélyebb problémáiról" beszélnek. Ez­zel szemben egyértelműen le kell szögeznünk, hogy a két­ségkívül nagy veszteségnek döntően tárgyi okai vannak. Első helyre kell tenni a már említett ár- és belvíz­károkat, továbbá az egész ország mezőgazdaságát súj­tó kedvezőtlen időjárást Veszteségnövelő tényező volt továbbá az is, hogy az egész mezőgazdasági termelés színvonalának csökkenése mellett — a termelési költ­ségek mintegy 10—12 száza­lékkal nőttek. Ebbe az irányba hatott' többek kö­zött, hogy az időjárás mi­att többször, s nehezebb kö­rülmények között kellett el­végezni az időszerű munká­kat. Közrejátszott néhány ipari eredetű cikk árának emelkedése, valamint az is, hogy a gazdaságok egy ré­szében még mindig meggon­dolatlan. esetenként pazarló gazdálkodás tapasztalható. Gondot okozott az is, hogy jó néhány termelőszövetke­zet a kiemelkedő 1969. év eredményeire alapozva ter­vezte meg az 1970. évi sze­mélyes jövedelmet és a ter­melés bővítését, de ugyanak­kor nem növelte biztonsági alapját. Hasonló problémát okoz, hogy néhány termelő­szövetkezet saját erőforrása­it, saját jövedelmét jóval meghaladó — tehát megala­pozatlan — fejlesztésbe kez­dett és a saját erőforrás hiánya a zárszámadásában alaphiányt eredményezett. A múlt év tapasztalatai­nak összegezése — hangsú­lyozta a továbbiakban Fe­hér Lajos — lehetőséget ad néhány alapvető következte­tés levonására. így többek között az elmúlt év bizony­ságul szolgál arra, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek termelésük növelé­sével és iövedelmükkel ará­nyos jövedelembiztonsági alapot képeztek, azok az ál­lami segítségnyújtás mellett még a tavalyihoz hasonló, kedvezőtlen időjárású esz­tendőben is fenn tudták tar­tani pénzügyi egyensúlyukat. Az elmúlt év tapasztalatai alkalmasak arra is, hogy va­lamennyi szövetkezet tag­ságával megértessék: a sze­mélyi jövedelmek is a gaz­dálkodás színvonalának függvényében alakulnak, és így a bizonyos időszakon­ként — tavaly a természeti csapások hatására — bekö­vetkezett ingadozást termé­szetesnek kell tekinteni. A jövedelemingadozás mérsék­lésének vagy kiküszöbölésé­nek fő útja csakis a szövet­kezetek kellő mértékű tarta­lékolása lehet. Fontos tehát, hogy az érintett termelőszö­vetkezetek mindent elkövet­hessenek biztonsági tartalék­alapjaik feltöltéséért, sőt nö­veléséért A Minisztertanács elnök­helyettese a továbbiakban arra a szórványosain ta­pasztalható helytelen szem­léletre hívta fel a szövetke­zeti tagok és az illetékes ál­lami szervek figyelmét, hogy helyenként a veszteség tár­gyi okainak alapos feltára­sa nélkül summásan és ki­zárólagosan a vezetőket hi­báztatják. Mint mondotta, nem szabad megengedni, hogy ok nélkül hibáztassa­nak, s vonjanak felelősség­re olyan embereket, akik mindent meglettek a veszte­ség elhárítása vagy csökken­tése érdekében és a korábbi években is eredményesen ve­zették a gazdaságot. Ennek a későbbiekben éppen a szö­vetkezti tagság látná a leg­nagyobb kárát. A veszteség okainak elemzése természe­tesen rendkívül fontos. Le­gyen a zárszámadás és fő­leg a tervkészítés ideje al­kalom arra, hogy a közös­ség megvizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek elő­segítik a szövetkezet gyor­sabb ütemű fejlődését, il­letve feltárja azokat a hiá­nyosságokat, amelyek gátol­ják azt. Az élelmiszergazdaság, s ezen belül a termelőszövet­kezetek idei feladatairól szólva az alábbiakban össze­gezte a Minisztertanács el­nökhelyettese a főbb nép­gazdasági elvárásokat: # Elégítsék ki az élet­színvonal emelkedéséből adó­dó belföldi igényeket, első­sorban a hús- és a húské­szítmények iránti igényeket. A termelékenység és a hatékonyság fokozásával te­gyék jövedelmezővé a ter­melést, Érjék el az ágazatban dolgozók életszínvonalának tervszerű emelkedését, élet­és munkakörülményeinek ja­vítását. E követeiményék kielégí­tése érdekében olyan terme­lésszerkezetet, illetve gyárt­mánystruktúrát kell kiala­kítani, amély a jelenleginél jobban igazodik mind a belföldi igényekhez, mind­pedig az exportlehetősé­gekhez. A háztáji és az egyéni gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználása mellett meg kell gyorsíta­nunk a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődését. Az anyagi-műszaki lehetőségek felhasználásával emelnünk A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácskozást tartanak A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei február 18—19-én Bukarestben tanácskozást tartanak, amelyen megvitatják az európai biztonsággal és együtt­működéssel foglalkozó összeurópai értekezlet előkészítésé­vel kapcsolatos kérdéseket. Támadás a VD1C ellen kell a termelés színvonalát, el kell terjeszteni a korsze­rű termelési technológiát, s végül összhangot kell terem­tenünk a termelés, a feldol­gozás és az értékesítés kö­zött. A mezőgazdasági üzemek termelésszerkezetének meg­felelő átalakítására serken­tenek a negyedik ötéves tervidőszakra életbe lépte­tett közgazdasági szabályo- | zók is. E szabályozók főbb jellemvonásai a követke­zők: 4) A mezőgazdasági ár­színvonal a negyedik ötéves terv időszakában számotte­vően nem változik, tehát stabilnak tekinthető. e Az árviszonyokból kö­vetkezően, valamint a meg­határozott termeléspolitikai célkitűzéseink — a szarvas­marha- és a sertésprogram — ösztönzésére, a beruházá­sok egy meghatározott kö­rére az állami támogatás, mint szabályozó továbbra is fennmarad. A támogatási rendszer a2 árakhoz igazodó mechaniz­mus szerint működik. A támogatás módosított mér­téke a negyedik ötéves terv időszakában stabilnak tekin­tendő. Q Hanoi (AFP, Reuter) A VDK külügyminiszté­riumának szóvivője kedden bejelentette, hogy az ame­rikai légierő február 13-án, 14-én, 15-én és 16-án támad­ta a VDK-nak a 17. és a 19. szélességi kör között fekvő területét. A támadások so­rán több lakott települést bombáztak. A VDK külügy­minisztériuma erélyesen el­ítéli az Egyesült Államok háborús cselekményeit — hangsúlyozta a szóvivő —, és követeli azok azonnali be­szüntetését. RflDIÓTELEX Figyelemre méltó kezdeményezések Biztató körülmények — a nehézségek ellenére is A Minisztertanács elnök­helyettese ezután a mező­gazdaság harmadik ötéves tervének eredményeiről szó­lott, majd megállapította: a tervidőszak utolsó évében, az említett nehézségek követ­keztében, az 1969. évinél va­lamivel kevesebb árut adott a mezőgazdaság az Iparnak és a kereskedelemnek. A kiesés elsősorban a növény­termelés csökkenéséből adó­dott, hiszen az állati termé­kek értékesítése tavaly is meghaladta az 1969. évit. Mindent összevetve azt mondhatjuk, hogy a lakos­ság élelmiszerellátása za­vartalan volt. Exportkötele­zettségeinknek nemcsak egy­szerűen eleget tettünk, de a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar tervezett aktív kül­kereskedelmi egyenlegét mintegy 300 millió deviza­forinttal túl is teljesítettük. Az előttünk álló nehézsé­geik leküzdése szempontjából biztató az a tény, hogy kö­ssós gazdaságaink halmozott termelési értéke az elmúlt esztendőben is elérte az elő­ző évi szintet. Az alaptevé­kenységből származó terme­lési érték ugyan mintegy 2 százalékkal csökkent, ugyanakkor jelentősen ki­szélesedett a szövetkezetek feldolgozó, forgalmazó és szolgáltató tevékenysége. így a tagok és alkalmazot­tak részesedési alapja a mostani zárszámadáson is körülbelül az előző év szint­jén alakul, a fejlesztési és a szociális-kulturális alap pedig mintegy 5 százalékkal növekszik. Ezt az adott veszteségek mellett a terme­lőszövetkezetek csak úgy tudták elérni, hogy a ko­rábbi években képzett 3,9 milliárd forint jövedelem­biztonsági alap mintegy 60 százalékát bevonták a jöve­delemfelosztásba. Ez az or­szágos átlag természetesen nagy szóródást takar. A gaz­daságok jelentős része — főleg a Dunántúlon — nö­velte termelését és jövedel­Az új szabályozó rendszer egyik lényeges elemeként foglalkozott a Miniszterta­nács elnökhelyettese a jö­vedelemelvonás új rendsze­rével. Ez — mint mondotta — elsősorban az életszinvo­nal-célkitűzésekkel össz­hangban levő, s társadalmi­lag még elviselhető jövede­lemszóródás kialakulását kí­vánja szolgálni. Tulajdon­képpen az adózási rendszert fejlesztettük tovább: a jö­vedelemképződés és -elvonás összhangjának megteremté­sével a jövedelemkülönbsé­gek indokolt mérséklésére törekszünk. A múlt évi, rendkívüli helyzet — mutatott rá végül Fehér Lajos — várhatóan az idei gazdálkodásban is érezteti még a hatását. A kormány éppen ezért arra törekszik, hogy javítsa az üzemek anyagi-műszaki el­látottságát. Ennek érdeké­ben a tervek szerint egye­bek között mintegy 12 000 traktor, 8000 pótkocsi, 1300 tahergépkocsi, 1400 gabona­kombájn és 250 cukorrépa­betakarító kombájn kerül forgalomba. A tervkészítés sorún a szövetkezetek vezetősége és tagsága törekedjék a nép­gazdaság és a szövetkezet terveinek egyeztetésére. Ak­kor járnak el helyesen, ha azt termelik, s a közgazda­sági szabályozók által biz­tosított lehetőségeket kihasz­nálva úgy fejlesztik gazda­ságukat, amivel számításu­kat megtalálják. A termelő­szövetkezetek széles körű és dinamikus fejlődését a párt- és állami határozatok, állásfoglalások, intézkedések továbbra is hatékonyan se­gítik. Elveink kiforrottak és vi­lágosak. Arra törekszünk, hogy valóságos, élő és min­denkor ható tartalommal töltsük meg a kiszélesedett szövetkezeti demokráciát. E cél eléréséért sokat tehetnek a termelőszövetkezetek terü­leti szövetségei, de maguk a vezetők és a tagság is. Nem formális változásokért, ha­nem az igazi, a tartalmas, a korszerű szövetkezeti élet megvalósításáért kell mun­kálkodnunk mindenütt — fejezte be nagy tetszéssel fogadott felszólalását a Mi­nisztertanács elnökhelyette­Saigon Nyugati hírügynökségek jelentései szerint az elmúlt három napban az interven­ciós erők Laoszban mind­össze másfél kilométert ha­ladtak előre. Bevezető mon­dataikban a hírügynökségi anyagok arra utalnak, hogy „a rossz idő és az ellenfél fokozott támadásai kedden új problémákat okoztak a szövetségesek laoszi előnyo­mulásában". E jelentésekből az is kitűnik, hogy „az el­lenfél" támadásainak fő cél­pontja a laoszi dél-vietnami határ dél-vietnami oldalán tatózkodó, mintegy 9 ezer amerikai katona. Kairó Az EAK kormánya kedden lájékoztatta a négy nagyha­talom kairói diplomáciai képviselőit arról a válasz­ról, amelyet Gunnar .Tarring ENSZ-nagykövetnek adott a közel-keleti rendezésre vo­natkozó legutóbbi közvetítő javaslataira. A UPI értesü­lése szerint Izrael egyáltalán nem kíván válaszolni Jar­ringnak, minthogy már na­pokkal ezelőtt értésére adta negatív álláspontját. Izrael a maga javaslataira vár vá­laszt Egyiptomtól. Nyugat-Berlin Kedden politikai tanács­adók megbeszélése készítette elő a négy nagyhatalom Nyugat-Berlinnel foglalkozó tárgyalásainak következő, csütörtöki fordulóját. A szovjet, amerikai, angol és francia szakértők találkozó­járól nem közöltek részlete­ket. Moszkva A Lunohod—1 mind újabb kilométereket tesz meg a Holdon az Esők-tengerének megszilárdult láváján. Ked­den a holdkocsi eredménye­sen befejezte az ötödik meg­tett kilométert. Damaszkusz Szíria és Tunézia közös közleményben jelentette be a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását. Politikai kö­rökben arra számítanak, hogy az új szíriai rendszer hamarosan Marokkóval is helyreállítja a kapcsolatokat. Üj Delhi Az indiai és a pakisztáni külügyminisztérium bejelen­tette, hogy kölcsönösen visz­szahívják nagyköveteiket a két ország fővárosából. A közlemény azonban hangsú­lyozza, hogy a nagykövetek visszahívása nem végleges, csupán konzultációra térnek haza, majd „egy bizonyos idő múlva" vissza fognak utazni állomáshelyükre. Gum iszakiizletünkbe ATTILA UTCA 10. * ff nagy mennyisegu új áru érkezett GUMISZŐNYEG. CSÜSZASGATLO-SZŐNYEG, LÁBTÖRLŐ. DUGULASPUMPA. LOCSOLÖTÖMLŐ. BORTÖMLŐ. KUKTAGUMI MINDEN MÉRETBEN, VASZONBETÉTES GUMILEMEZ. KEMPINGCIKKEK, HEGESZTŐTŐMLÖ. LATICELCSÍKOK, IPARI KESZTYŰ, HÁZTARTÁSI KESZTYŰ. SAVKESZTYÜ. Gumiabroncsok SKODA MB nyári-teli gumi MOSZKVICS 403. 407. WARTBURG nagykerekű. R 10-ES, VOLKSWAGEN. Mielőbb látogasson meg bennünket ön is, még teljes a választék KERESKEDELMI VALLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom