Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-15 / 12. szám
io PÉNTEK, 1971. JANUÁR 1. Párizsi tárgyalások Nemzet- Kalandozások kofa i Párizs (UPI, AP. Reu- aktív katonai szeretje" lé- , . • k I I V I ter) A Vietnammul foglalkozó párizsi négyes értekezlet csütörtöki, 99. plenáris ülésén Binh asszony, külügyminiszter. a DIFK képviselője felszólalásában rámutatott Melvin Latrd amerikai hadügyminiszternek a Vietnamban harcoló nmerikal csapatok kivonásával és az Egyesült Államok ..béketörekvésetvei" összefüggésben elhangzott korábbi nyilatkozatainak ellentmondásaira. Hangsúlyozta: az amerikai hadügyminiszternek az az ígérete, hogy „1971 nyarának közepéig megszűnik a Vietnamban tartózkodó amerikai csapatok aktív katonai szerepe" lényegében nem ad választ a csapatok teljes kivonásának problémájára. Xuan Thuy miniszter, a VDK képviselője követelte, hogy az Egyesült Államok kormánya adjon végre „megfontolt és komoly választ" a DIFK és a VDK szeptemberben és decemberben előterjesztett javuslataira. Rruce nagykövet, az Egyesült Államok képviselője nem adott érdemi válaszc a fent ismertetett felszólalásokra, ehelyett visszatért az amerikai hadifoglyok problémájára. Peking Leonyld Iljlcsov, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, a szovjet—kínai tárgyalásukon részvevő szovjet kormányküldöttség vezetője csütörtökön Pekingbe érkezett. Moszkva Edmund Muskie amerikai szenátor csütörtökön Kairóból Moszkvába érkezett. Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön fogadta az amerikai szenátort. Varsó Rvszard Karskl lengyel külkereskedelmi miniszterhelyettes Bonnban folytatott tárgyalásokat. Karski többek között találkozott Kari Schiller gazdaságügyi miniszterrel és J. Schöllhorn gazduságügvi államtitkárral. Áttekintették a lengyelnyugatnémet gazdasági kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseit. Megvitatták az 1971-re szóló kereskedelmi megállapodás előkészítését, az ipari kooperáció és a tudományos-műszaki együttműködés elmélyítésének lehetőségeit. Santiago A chilei kormány bejelentette az amerikai Bethleliem Steel Corporation leányvállalatának: a Bethlehem— Chile Iron Mines Company államosítását. Belgrád A LEMP küldöttsége Jozef Tejchmának, a LEMP PB tagjának, a KB titkárának vezetésével csütörtökön délelőtt Belgrádba érkezett. A lengyel küldöttség csütör tökön délután megbeszélést folytatott a JKSZ elnöksége végrehajtó Irodájának két tagjával: Sztane DolariccaJ és Budiszlav Sosklccsal. Prága Csütörtökön visszatért Prágában Gustáv Husák, a CSKP KB elsö titkára vezette párt- és kormányküldöttség, amely hivatalos látogatást tett a Bolgár Népköztársaságban. Rio de Janeiro A brazil kormány szabadon bocsátotta azt a hetven politikai foglyot, akiért cserében a gerillák megígérték Giovannl Bucher svájci nagykövet elengedését. A foglyok megérkeztek Suntiagóba és most várják, hogy a Tupamuro-gerillák Buchert szabadon engedik. Montevideo A Tupamuro-gerillák közölték, hogy n fogságukban levő Jackson brit nagykövet, Fly amerikai mezőgazdasági szakértő és Gomide brazil konzul jó egészségnek örvend. Az uruguayi biztonsági erők hétezer katona ' és rendőr mozgósításával igyekeznek a gerillák és a fogságukban tartott személyek nyomára bukkanni. Moszkva Csütörtökön a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátottak a Kozmosz—391 Jelzésű mesterséges holdat Az új szputnyik a korábban bejelentett programmal összhangban végez űrkutatást. közösségi konferencia 9) Singapore (Reuter, AFP. Al») Csütörtökön reggel Singapore-ban megnyitották a Brit Nemzetközösség kilencnapos értekezletét A konferencia legégetőbb kérdése az a brit elhatározás, hogy a konzervatív kormány felújítja a fegyverszállításokat a fajüldöző Dél-Afrikának. A bejelentés következtében több ország vezetője úgy nyilatkozott, hogy országuk kilép a nemzetközösségből, ha erre a lépésre sor kerül. Az üléseket zárt ajtók mögött tartják. Ennek ellenére eljuttatták az újságírókhoz I L1 Kuang-Ju singapore-i I kormányfő megnyitó beszédének szövegét. Li kijelentette, hogy a dél-afrikai rezsim kiszolgálása brit fegyverekkel: szétrombolhatja a harminckét nemzet csoportosulását. A nemzetközösség csak akkor maradhat fenn — mondotta —. ha az ezzel kapcsolatos nézeteltéréseket rendezik. 15. Tetőtől talpig: Oxford Ujabb cionista provokáció 0 New York (TASZSZ) Az amerikai cionisták újabb provokációt követtek el csütörtökön reggel két New York-l szovjet kirendeltség ellen. A támadók kövekkel betörték az Aeroflot és az Inturiszt vállalat helyi képviseletének kirakatait. Mint a- TASZSZ hírügynökség rámutat, a banditatámadást Ugyanaz a Zsidó Védelmi Liga nevű nacionalista szervezet követte el, amelynek korábbi gengszterakcióit a világ közvéleménye haraggal és felháborodással ítélte el. Az amerikai hatóságok azonban számtalan szóbeli ígéretük ellenére eddig még egyetlen cionista huligánt I nem vontak felelősségi-e. Minrion este pontosan millUCH 21 óra 5 perckor megkondul a nagyharang a Christ Church Kollégium Tom nevű tornyában. Százegy bim-bamjával arra emlékeztet: ennyi lakója volt az intézménynek megalapításakor, tehát 1525ben. Az évszám persze csak nekünk, magyaroknak jelent régmúltat. Oxfordban — enyhe túlzással — szinte tegnapnak számít. Hát hogyne, hiszen itt Üj . Kollégiumnak (New College Lane) hívják azt az iskolát, ahol 1379-ben kezdődött el a tanítás. A legrégibbség patinájával viszont a lures Merton Kollégium rendelkezik: 1264-ben nyitotta meg kapuit a diákság előtt, tehát mindössze ötven esztendővel azután, hogy a pápa elismerte a város egyetemét. Csupán egy város van, amely kétségbevonja Oxford tagadhatatlan elsőbbségét. Természetesen Cambridge. Évszázadok óta vetélkednek, egyelőre döntetlen eredménnyel. De Oxfordnak — hogy fut.ballnyelven fejezzük lei magunkat — valamivel jobb a szögletaránya. Igaz, nagyobb város ls Cambridge-nél. Míg annak csak 95 ezer, addig neki 160 ezer lakosa van. Ott 17, itt viszont 24 kollégium működik. Emellett Oxford nemcsak felsőoktatásáról híres, mint vetélytársa, haneim autókat is gyártanak itt. (Igaz ugyan, azokat még távolról sem jegyzik olyan értéken az autópiacon, mint amennyit a kollégiumi részvények érnek az egyetemi világtőzsdén.) Oxford jelentése: ökörgázló; Cambridge viszont: a Cam folyó hídja. Az ökörgázló egyeteméről Sheley-t zárták kJ felforgató, istentngidó eszméi miatt. A folvóhfdiéból pedig Byront, ugyanezért. Ami feltétlenül arra utal: az örökös vetélkedés ellenére sok a két helvteTben a közös vonás. Sőt: Itt is, ott is előszeretettel kultiválják az evezést. (Tagja lenni egy oxfordi vagy cambridge-i nyolcasnak. még ma is egyenlő a jövő. a társadalmi felemelkedés megalapozásával.) De mielőtt megkondulna a Tom-torony haransia, és bezárulnának a kollégium kapui, érdemes belátogatni az intézmény nagytermébe! Itt láthatók ugyanis az e falak között valaha tanult hírességek arcképei. Többek közt tizenkét, miniszterelnöké. Ráadásul a Christ Church College sem nem a legelőkelőbb, sem nem a leghíresebb. Amivel viszont csupán arra akartunk utalni, hogy Oxfordnak — és mellette természetesen Cambridge-nek — milyen óriási befolyása van még ma is az angol politikait társadalmi és közéletre. NPtll legenda, nem ls nCill túlzás, hogy az itt tanultak már a nyakkendőjükről, de a kiejtésükről is azonnal felismerik egymást. Oxford és Cambridge tehát stílust, egyfajta tartást ad az ott végzett diákoknak. (A rossznyeivek szerint legtöbbjének mást se.) Ezért aztán érthető, hogy egykori és jelenlegi diákjai mélységesen lenézik a „vöröstéglás egyetemeknek" csúfolt állami felsőoktatási Intézményeket. Igaz viszont, hogy az oxfordi, exkluzív beállítottságú oktatási metódust is mind több bírálat éri. A kritikusok szerint elmúltak azok az idők, amikor elegendő volt viselkedni és a dolgok iránti érdeklődésre megtanítani az angol úriembereket, akiket később a vezetői posztok tízezrei vártak a földrészeken átívelő brit világbirodalomban. Ma már alapos természettudományi képzettségű, gyakorlatias észjárású, a műveltség egyegy szakterületét birtokló diplomásokra van szükség. Nekik nem a vezetést kell reprezentálniuk, hanem bizony kemény munka vár rájuk a szigetország minden szegletében. És ha valaki helytáll szakterületén, akkor egyáltalán nem olyan nagy baj — teszik hozzá a kritikusok —, hogy nem túl előkelő a kiejtése, vagv kevésbé stílusosan köti meg a nyakkendőiét. A századfordulón még két tágas szoba -járt valamenvnyi oxfordi diáknak. • Ma már úgy megszaporodott a számuk, hogy csak egv ideig laknak benn a kollégiumban — a rend kedvéért —, aztán kiköltöznek a városba átadva helyüket másokra* Pualf ke11 sék'1u3(15 nunk á főutcán, a H;"h Streeten, hogy közelebbről is megismerkedhessünk ezekkel a kollégiumokkal, amelyek egy részének ma már csak az alapítási oklevele a régi, épületei nem. De azért sok szép műemléket is találni még, ahol valóban középkori díszletek között tanulhatnak a ma diákjai. Minden kollégiumnak saját kápolnája van. Ebédlőik " hatalmasak, fafaragással gazdagon díszítettek. Magas támlájú székek, korabeli festmények, festett üvegablakok teszik teljesse a berendezést. Ahány kollégium, annyi belső udvar. Méghozzá négyszögletes. (Ez a híres oxfordi négyszög.) Középen remekül ápolt, selymes, üdezöld pázsit. És milyen a ma oxfordi diákja? Külsejében nemigen különbözik az átlagfiataltól. A fiúk hórihorgasak, de hajuk egy icipicit rövidebb, öltözékük egy árnyalatnyit gondozottabb a megszokottnál. A lányok itt is maxikabátban-miniszoknyában járnak. Combjuk tejfehér bőre élesen elüt a berendezés évszázadok konzerválta pácbarnaságától. Valaha mindennaposak voltak az összecsapások a polgári lakosság és a diákság között, de napjainkban már szent a béke. A város tudja, belőlük él, ezért minden erejével azon van, hogy mentől konszolidáltabb, sói. hogy mentől kondícionáltabb életmódot teremthessen szamukra. fl? fcíc és a Cherwell Hí tOld folyók között elterülő város, amely lankák és ritkás erdők közt, Londontól északnyugatra fekszik, külsejében már sokat feladott korábbi konzervatizmusából. Igyekezett megteremteni a fiatalok számára a két legfontosabb lehetőséget: a vásárlásit és a szórakozásét. Az ősi udvarokban, kerengőkben. kápolnákban, komor ebédlőkben járva azonban úgv érezni, mintha megállt volna az idő. Napfényben fürdik Oxford, amikor elbúcsúzunk tőle. Okkersárga, smaragdzöld, érettbarna sávok váltják egymást színképében. S még sokáig Integetnek utánunk alábukó tetői, kecses tornyal. Papp Zoltán Köszönjük az olvasó figyelmét: VÉGE Tanulságok A CSKP dokumentuma Csütörtökön Prágában nyilvánosságra hozták „A CSKP XIII. kongreszszusa ulán a pártban cs a társadalomban kialakult válság tanulságai" című dokumentumot, amelyet a Központi Bizottság decemberi ülésén hagytak Jóvá, majd a párttagság elé terjesztetlek megvitatás végett. Az okmány a csehszlovákiai társadalmi válság hosszú évekre visszanyúló eredetét vizsgálva megállapítja, hogy az önelégültség eluralkodása, a lenini normáknak az életben és a partmunkában való következetlen alkalmazása, a demokratikus centralizmus és a pártdemokrácia elveinek megsértése, az ideológiai és a politikai nevelő munku elhanyagolása, valamint a burzsoá ideológiu és a kispolgári irányzatok elleni harc meggyengülése törvényszerűen meglazította a párt és a tömegek kapcsolatait. Azt a körülményt, hogy a partvezetés képtelen volt a híbak kijavítására, majd az lS)tíÖ-bun megturtott XIII. kongreszszus lényegében helyes határozatainak érvényesítésére, kihasználták a már Jóval a kongresszus előtt szerveződő jobboldali és revizionista erők. A párt egészséges marxista—leninista irányzatú része felismerte a helyzet súlyosságát, ÖN/iiitén törekedett urru, hogy megszüntesse a fogyatékosságokat, s követelte a hibák kijavítását. A pártvezetés azonban nem értette meg és nem is támogatta ezt az őszinte igyekezetet, nem állt ennek az irányzatnak az élére. A politikai irányvonalat Antonin Novotny szabta meg, akinek — mint a dokumentum megállapítja — nem volt érzéke a tervező munkához, sommásan elutasította a bíráló hangokat, nem tett különbséget a joszandékú kritika és a Jobboldali támadások között. Gyakran erélyesebben lépett fel a párton belüli helyzet orvoslására törekvő erőkkel, mint a jobboldali elemekkel szemben. A Novotny szükségszerű távozásával és Alexander Dubcek megválasztásával végződő 1968-as januári plénum eredményei kifejezték a CSKP-ban kialakult válság haladéktalan megoldásának szükségességét, azt, hoRy a párt tevékenységéből, különösképpen pedig vezetéséből el kell távolítani a párt és társadalom mozgósítását akadályozó tényezőket. Az 1968 januárja utáni fejlődés azonban — állapítja meg a dokumentum — azt mutatja, hogy a párt új vezetése, Dubcekkel az élén, képtelennek bizonyult a feladat teljesítésére. Az áprilisi plénumon elfogadott akcióprogram már tükrözte a párton belüli jobboldal fokozott, bomlasztó tevékenységét. Nem marxista megfogalmazásokat tartalmaz a párt, az állam és a szocialista társadalom szerepéről, a nemzeti frontról, a gazdaság és a kultúra irányításáról. Tartalmaz továbbá más opportunista es revizionista tételeket is. A Központi Bizottság ezért 1970-es decemberi ülésén az akcióprogramot helytelen és érvénytelen dokumentumnak minősíti, amelyből nem lehet kiindulni a párt elméleti tevékenységében és gyakorlati politikájában. A Tanulságok című dokumentum részletesen ismerteti a január utáni események alakulását, a jobboldali opportunista és ellenforradalmi erők térnyerését, majd megállapítja: Az ellenforradalom Csehszlovákiában hasonló szándékokat és célokat követett, mint 1956-ban Magyarországon. Csupán taktikájában tért el a feltételek és az időpont különbözősége miatt. A szocialistaellenes erők Csehszlovákiában a jelenkori imperializmus szándékaival összhangban mindenekelőtt a politikai, ideológiai és hatalmi bomlasztás módszereinek alkalmazására összpontosították figyelmüket. Ellenforradalmi céljaik fokozatos megvalósítását hosszabb időszakra terveztek, mint Magyarországon. Ezek az erők azonban Csehszlovákiában ls számoltak azzal, hogy alkalmas időpontban — ha terveik ellenállásba ütköznek — fizikai terrort is alkalmaznak a marxista-leninista káderek és a szocializmushoz hű állampolgárok ellen. Ma már — mutat rá a dokumentum — válaszolni lehet arra a kérdésre, hogyan hatalmasodott el a nép forradalmi vívmányait fenyegető veszély, miért nem sikerült belső erőkkel, politikai harcban, akár saját hatalmi eszközök elkalmnzásával útját állani az események ellenforradalmi alakulásának, s megvédeni a szocializmus ügyét Csehszlovákiában. Az 1968 januárja utáni fejlődés azt bizonyítja, hogy a jobboldal céltudatos támadást hujtolt végre a szocializmus értékei és normái ellen, s módszeresen bomlasztotta a pártot és az egész szocialista politikai rendszert. Ezt az általános támadást megkönnyítette, hogy Alexander Dubcek, aki kezdetben élvezte a párt és az ország bizalmát, fokozatosan letért a marximus—leninizmus talajáról, u jobboldali opportunista és szoclallstaellenes erők uszályába került, s végül jelképükké vált. 1968-ban a Csehszlovák Kommunista Párt fokozatosan megszűnt a szocialista társadalmi rendszer irányító központja lenni. A revizionizmus hatására elvesztette marxista —leninista jellegét, eszmei, politikai és akcióegysége megrendült, tarsadalml vezető szerepe megbénult. Ugyancsak nagymértékben előrehaludt az államhatalmi szervek felbomlása. A biztonsági szolgálat, a jogszolgáltatás, a hadsereg megbénult, képtelenné vált az ellenforradalmi alvilág támadásával vagy a külső ellenség diverziójával megbirkózni. Több ezer kommunista, egyes állampolgárok. dolgozók egész kollektívái, a lakosság valamennyi rétegének és különféle szervezeteinek képviselői — hangsúlyozza a dokumentum —, beleértve a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának tagjait, a csehszlovák kormány tagjait, a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőit, a szocializmus sorsáért reájuk háruló osztályfelelösségük, nemzeti és internacionalista felelősségük tudatában erőteljesen keresték a kibontakozást a nehéz, kritikus helyzetből. Miközben a pártvezetés jobboldali része semmi olyan intézkedést nem akart megtenni. amely meghiúsíthatta volna az ellenforradalmi fordulatot és a polgárháborút, az említett személyek azzal a kéréssel fordultak a testvérpúrtok vezetőségeihez és a szövetségesek kormányaihoz, hogy ebben a nehéz, történelmi pillanatban a csehszlovák népnek nyújtsanak internacionalista segítséget a szocializmus védelméhez. Abban a meggyőződésben cselekedtek, hogy oszlálytcstvéreik nem engedik kiszolgáltatni Csehszlovákiát a vérontással fenyegető ellenforradalom kényének, s megakadályozzák, hogy országukat kiragadják a szocialista közösségből. A dokumentum megállapítja: a pártvezetés jobboldali képviselőinek politikája által megbénított bélső erők képtelenek voltuk az ellenforradalom frontális támadásának megfékezésére. Ilyen helyzetben arról kellett dönteni, megvárják-e, míg az ellenforradalom testvérháborút robbant kl, amelyben ezrek pusztulnak el, s csak azután nyújtunuk internacionalista segítséget, vagy időben érkeznek, s megakadályozzák a véres tragédiát, még az otthon ős külföldön tapasztalható kezdeti értetlenség árán is. A szövetséges csapatok Csehszlovákiába érkezése megakadályozta a vérontást, s ezért szükséges és az egyetlen helyes megoldás volt. A csehszlovákiai szocializmus megvédése érdekében végrehajtott internacionalista akció lehetővé tette a csehszlovák kommunisták számára, hogy teljes mértékben kibontakoztassák a politikai harcot az ellenforradalmi, szociallstaellenes és jobboldali opportunista erők ellen, s politikai eszközökkel' számolják fel az ellenforradalmi fenyegetést. A dokumentum végül részletesen ismerteti a párt tevékenységének legfontosabb állomásait a husáki pártvezetés munkájának megkezdese óta.