Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

PÉNTEK, 19TL JANUÁR 15. 3 ATOMGYORSÍTÓ. A Tfetldú megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói határidőre elkészítették a Magyar Tudományos Akadémia Atom magkutató Intézetének új létesítményét, az atomgyorsi tó épületét és a laboratóriumi központot. Az ötmillió voltos Van de Graphy típusú részecskegyorsító generátorának szerelése az idén készül el. Képünkön: a belső felvonó szerelése. Bútoripari rekonstrukció 1971 a bútoripar nagyaranyü — mintegy kétmilliárd forintot igénylő — rekonstrukciójának első esztendeje. Erre a fejlesztésre alapozva a negyedik ötéves terv időszakában az előirányzatok szerint a bútoripar 48—50 százalékkal növeli az 1970-es esztendő mintegy 5 milliárd forint értékű termelését. Nagykanizsán es Zalaegerszegen a már tavaly kezdődött fejlesztés nyomán 1972-ben szerelik be az új gépeket, s ugyanez évben meg is kezdik termelésüket az új üzemek. Győrött a bútorok felületkezelését új olasz gépsorokkal korszerűsítik. A bútorellátásban mindez részben már 1971-ben is i érezteti hatását. Az idén már körülbelül 7 százalékkal nő a komplett lakószoba-, a fényezett- és kárpitozott bútorok termelése, megad. (MTI) Nyitva a pálya • • • M B KISZ rétegtanácsai előtt a készülő ifjúsági törvény ülést tartott a KISZ KB ifjúmunkástanácsa Űj szakaszba-érkezettazifjú- az ifjúságnak a társadalmi sági törvény előkészítése: az életbe való elhelyezkedései országos ifjúságpolitikai és veszi alapul. Megteremti a oktatási tanács, valamint a kodifikációs bizottság vitára, véleményezésre bocsátotta a jogszabály tervezetét. Az előzetes törvényjavaslatot megtárgyalják a KISZ Központi Bizottsága mellett működő ifjúsági rétegtanácsok is. A sort csütörtöjogok és a kötelességek összhangját, s — jellegéből is következően — nem hatálytalanítja az ifjúságot Az országos ifjúságpolitikai és oktatási tanács — együtt a kodifikációs bizottsággal — a jövő hónapban összegzi a törvénytervezet. vitáinak tapasztalatait, a végrehajtási jogszabályra érintő egyéb jogszabályokat, vonatkozó javaslatokat, s Az ifjúságot a társadalom ezek figyelembevételével cselekvő részesének tekinti, dolgozza át a törvényjavashozzájárul a szocialista de- latot. A dokumentumot a mokrácia továbbfejlődésé- Minisztertanács elöreláthakön az iíjűmunkástanács hez. A demokratizmus kife- tólag ez év áprilisában tűzi megbeszélése nyitotta meg. A tanácskozáson Szirbek Vilmos, az ifjúmunkástanács titkára elmondotta, hogy az ifjúsági törvény nem az első ilyen jellegű szocialista vállalkozás, mert a Német Demokratikus Köztársaság fiataljainak életét, munkáját már hasonlóan magas szintű jogszabályok határozzák meg. A magyar törvénytervezet — noha nem másolja mechanikusan az NDK-belit és nem veszi át annak speciális rendelkezéseit — alapkoncepciójában ezt követi, szól az ifjúság részvételéről a munkában, az állami, gazdasági élet vezetésében, s intézkedik az ifjúság szabad idejének kulturált felhasználásáról. Kerettörvény készül, felépítése, szerkezete jezője a törvényalkotás napirendjére, majd az eszmódszere is, azaz a tervezet társadalmi vitára bocsátása, a beérkezett javaslatok felhasználása. A törvénytervezetet megvitatják az ifjúsági szövetség megyei bizottságai is, majd véleményüket a rétegtanácsok javaslataival együtt a KISZ Központi Bizottsága összegzi, s juttatja el a kodifikációs bizottságnak. Az országos tanács már eddig is hathatósan közreműködött a törvény előkészítésében: szekciói megtárgyalták a tervezet első változatát, felkérték több nagyüzem KISZ-bizottságát, hogy mondják el a tervezettel kapcsolatos véleményüket, s összegyűjtötték csaknem kétezer KlSZ-vezető észrevételeit. tendő végén terjeszti az országgyűlés elé. A referátumot követő vitában több hasznos ötlet hangzott el a törvénnyel együtt kiadandó végrehajtási utasítás tartalmára vonatkozólag. Több hozzászóló fogalmazta meg azt a gondolatot is. hogy a törvénynek rendelkeznie kellene az ifjúság által kezdeményezett sajátos munkaifiúmunkás- verseny£°rmán, anyagi és erkölcsi támogatásáról is. a már nem ütközünk meg azon. ha az eddig, férfiak által kisajátított pályákon nőkkel találkozunk. Ismerünk nőt, aki orvos, gyárigazgató, vagy mérnök. Fejünket csak akkor kapjuk fel meglepve, ha — többnyire fiatal — lányok a műszaki pályákon is megjelennek. Pedig egyre többen hódítják meg ezeket a területeket is. Az első „fecske" után már hamar akad újabb vállalkozó, aki például mint telefonszerelő, rádió- és tévémüszerész kíván érvényesülni. Az ilyen foglalkozások pedig egyre természetesebbek lesznek a nök körében is. Vagy nézzük, mit sejtetnek a számok az értelmiségi nők jövőjéről! Az egyetemek kapui elvileg nyitva állnak minden fiatal előtt. Lányaink pedig élnek a lehetőséggel — sikerrel. íme: 1970-ben Szegeden a jogi karon a hallgatók 60 százaléka, a bölcsészkaron 74 százaléka, az orvostudományi egyetemen 59 százaléka volt lány. Ha a négy-öt évvel korábbi arányokat összevetjük ezekkel a számokkal, kiderül, hogy azóta 12 százalékkal több nö tanul a jogon, 4 százalékkal több a bölcsészkaron, 5 százalékkal több az orvostudományi egyetemen — beleszámítva a fogorvostan- és gyógyszerész hallgatókat is. Lényegesen csak a természettudományi kar hallgatóinak összetétele nem változott: a hallgatónők 61 százalékát teszik ki az összlétszámnak. Az már senki előtt nem kétséges, hogy a „második nem" is megállja helyét a kenyérkeresők között. De képes-e a család és a munkahely követelményeinek egyaránt eleget tenni? — vetődik fel a kérdés. Mondták, olvastuk, hallottuk eleget, hogy a gyárakban, különböző intézetekben dolgozó feleségek, anyák vállán nyugvó terheket feltétlenül csökkentenünk kell. A kérdés csak az. hogy hogyan? Hiszen ezt még oly sok tényező gátolja: a tudat lustasága, a lassúbb szociális és technikai fejlődés — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az ellentmondás a szándék és a megvalósulás közt nemcsak itt jelentkezik. Azt már biztosítani tudjuk, hogy a nők elinduljanak a felemelkedést jelentő lépcsőn: tömegesen végzik el az egyetemet. (Ez pedig magában rejti az elnőiesedő pályák veszélyét.) Azt viszont csak szeretnénk, hogv az arra érdemesek el is jussanak — a férfiakkal együtt — a legfelsőbb fokig, és ne húzza vissza őket a háztartás, a gyereknevelés gondja. Mikor lesz az álomból valóság? Ha a szociális és gyermekintézmények számának emeléséről, fejlesztéséről hozott határozatok mielőbb megvalósulnak, ha a technikai fejlődés minimálisra csökkenti a háztartási munkát, ha férjek, feleségek és családtagok egyenlő részt vállalnak a megmaradó teendőkből. És akkor a szakmai előrehaladást, a családi életet összhangba hozni tudó nő lesz az emancipált nő eszményképe. Vajon ennek a „címnek" elnyeréséért melyik teljes értékű asszony mondana le a gyerekszülesről? Ezt a pluszt vállalnia és szeretnie nem lehet áldozat egy nőnek sem. De maradjunk a továbbképzésnél, a szakmai fejlődésnél. Az, hogy sok a diplomás nö, örvendetes. Annak előnye azonban, hogy egyes területeken lényegesen több, mint a férfi, már kérdéses. Jó-e az, hogy a tanárképző főiskolások és az egyetemi bölcsészek közt is csak elvétve találkozunk férfihallgatóval? Tanárnő, akinek egyénisége nem szigorra termett, alig tudhat fegyelmet tartani fékevesztett kamaszok között. Szélsőséges nöpárti erre közbevethetné — és igazat kellene adnunk —, hogy látott ő már tanár urat, akinek órája inkább hasonlított a bábeli zűrzavarhoz, mint a Babilonról szóló megkomponált tanórához. A tanáregyéniség helyes kiválasztásán túl biztosítani kellene ázt. hogy férfitanárok és tanárnők nevelő hatása egyaránt érje — a serdülőkortól feltétlenül — a diákokat. Hogy miként lehetne csábítani erre a pályára a férfiakat? Korszakalkotó javaslatot olvastam egy kolléganő tollából: fizessenek annyit egy tanárnak, mint amennyit egy „beérkezett" műszakinak — s a férfiak elözönlik a katedrákat. Az orvosnak, a gyógyszerésznek, a vegyésznek valóban lehet olyan munkaköre is. amely nőiesebb, a nők pszichikai, fizikai felépítésének jobban megfelel. Ez azonban nem jelenti — és ne is jelentse — azt, hogy ezeket a pályákat kizárólag nők uralják. Ezzel a ló másik oldalára esnénk, és bármilyen hihetetlen, ez egy ..ellenmozgalomra" is okot adhatna. A foglalkozások — és a munkaerők — nemek szerinti megkülönböztetése igazán akkor indokolt, ha biológiai, egészségügyi okai vannak. A megoldás az lenne, ha bizonyos munkakörök betöltésénél a szakképzettség, az egyéni rátermettség — nem pedig az illető neme döntene. Epp ezért csak az egészséges egyensúly megteremtéséig tud lelkesíteni a hír: az egyik szegedi gyárban azonos képesítésű nő és férfi közül a nőt részesitik előnyben. apjaink „nökérdésének" átmeneti elN lentmondása még az, hogy a dolgozó nök egy részét csupán a kenyérkereset kényszerítette a munkahelyére. s szakképzettség nélkül rózsás lehetőségei nyilván nem adódtak. Többségük betanulta a rábízott munkát, később esetleg meg is barátkozott vele, de „ize" azért mindvégig kesernyés maradt. A másik, túlsúlyban levő csoportnak már volt lehetősége a választásra és viszonylag könynyen találta meg a neki tetsző elfoglaltságot. A kedvvel, eredménnyel végzett tevékenység biztonságérzetet, kiegyensúlyozott életei igér minden embernek — és végre köztük a nőknek is. Chikán Ágnes Tanfolyam propagandistáknak Tegnap, csütörtökön ért véget az MSZMP szegedi járási bizottságán a járás propagandistái számára tartott kétnapos tanfolyam. A 110 résztvevőnek három előadáson ismertették a párt X. kongresszusán hozott határozatot és a fontosabb dokumentumokat. A párt ideológiai -munkájáról és művelődési politikájáról, valamint a szocialista tudat és a közgondolkodás fejlesztéséről dr. Ágoston József, az MSZMP megyei bizottságának titkára: a gazdasági építőmunka eredményeiről és feladatairól Gruber János, a járási pártbizottság titkára tartott előadást. Végül Szabó Lajosnak, a járási pártbizottság osztályvezetőjének előadására került sor, amely a szocialista fejlődés, az államélet és a szocialista demokrácia, valamint a párt vezető szerepének kérdéseivel foglalkozott. A résztvevők az előadásokon hallottakat csoportos foglalkozásokon vitatták meg, dolgozták fel. A kétnapos tanfolyam előkészítéséül szolgált a szegedi járásban jövő héten kezdődő oktatásnak. A propagandisták foglalkozásokon dolgozzák majd fel a kongresszus anyagát. Az oktatási időszak maréira vegeig tant. 1 A KISZ Csongrád megyei bizottsága tegnap, csütörtökön ülést tartott Szegeden, melyen ugyancsak megtárgyalta az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő főosztálya által kibocsátott ifjúsági törvényről szóló tervezetet. Mari Kálmannak, a KISZ Csongrád megyei bizottsága titkárának bevezetője után kialakult vitában Mészáros Júlia, Kovács Lajos, Szabó Zoltán, dr. Annus János, Kispál Antal, Kőhalmi Ferenc (KISZ KB), Prjevara György, Joó Ferenc és Oiah Miklós szólalt fel. A megyei bizottság több kiegészítést, módosítást javasolt a készülő ifjúsági törvény végleges megszövegezéséhez. A téeszekhen készül B Igen nehéz volt as elmúlt esztendő a Szeged környéki termelőszövetkezetek életében. A rendkívüli események, árvízveszély, belvíz, szességében a növénytermelés értéke 10 százalékkal csökken, az állattenyésztés értéke viszont 5 százalékkal növekedik. Tavaly szűkebb elemi csapások nagy próba pátriánkban 14 ezer hold elé állították a közős gazdaságok tagjait, vezetőit. Most, a készülő zárszámadásokban is tükröződik ez. A várható eredményekről, a gazdaközösségek elmúlt évi munkáterület maradt vetetlen. A szeptemberi fagyok miatt a tervezett fűszerpaprika-termés 86 százalékát takarították be a termelőüzemek. Alaptevékenységből az öszszes nettó árbevétel 58 szájáról kértünk tájékoztatást zaléka adódik; ezen belül a Kálmán Jánostól, a TESZÖV megbízott titkárától. Ezekben a napokban Szegeden négy közös gazdaság, a szegedi járásban 45, és 16 szakszövetkezet ' készíti el ütemterv szerint az 1970. év gazdálkodásának mérlegét Előzetes adatok szerint a mezőgazdasági termelés értéke 7 százalékkal kevesebb az 1969. évinél, ugyanakkor a termelési költségek 9 százalékkal növekednek. ÖszSzénbányászati együttműködés A Szovjetunió szénbányászati miniszterhelyettese, V. P. Fedanov vezetésével csütörtökön delegáció érkezett Budapestre. A küldöttség a magyar Nehézipari Minisztérium és a Szovjetunió Szénbányászati Minisztériumának közvetlen műszaki-tudományos együttműködéséről taigyal es egyezteti az együttműködés tervet. növénytermesztés 30 százalékkal. az állattenyésztés 26 százalékkal, s az egyéb ágazat 2 százalékkal járul hozzá. , Míg alaptevékenységen kívüli bevételekből tevődik össze a 42 százalék. Ez azzal magyarázható, hogy az elemi károkat a termelőüzemek, a melléktevékenységek fokozásával próbálták megszüntetni. Mindezekből következik az is, hogy a termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek felosztható jövedelme 21 százalékkal, 105 millió forinttal csökkent, az 1969-es évhez viszonyítva. A tervezetthez viszonyítva pedig ez 145 millió forintot jelent. A tagok tehát az elmúlt évinél valamivel kevesebb jövedelemhez jutnak. Több gazdaközösségben felhasználják a biztonsági alapot és csökkentik a forgóalapot. Ezen a tájon mintegy 22 termelőszövetkezetnél 35—millió forintos veszteseggel es alaphiánnyal számolnak. A gazdaságokat szanálják, várhatóan 16 gazdakozósségnél lesz szükség gyorsított eljárásra. A Tisza—Maros területén gazdálkodó nagyüzemeknél igen nagy problémát, gondot okozott a tavalyi esztendő, dicséretére válik a vezetésnek és a tagságnak, hogy együttes erőfeszítéssel mérsékelték a gondokat és maximálisan igyekeztek kihasználni az adottságokat, csökkentették a költségeket, kiadásokat. Ennek következtében az előző évi szintet tartják, illetve megközelítik, de felhasználják a korábbi évek biztonsági tartalékának nagy részét. A jók között említhetjük most is a szegedi Felszabadulás és Üj Élet Termelőszövetkezetet, a röszkei Kossuthot, a szőregi Egyetértést és a tiszaszigeti Búzakalászt. A homokon gazdálkodó szövetkezetek közül kitűnik a forráskút! Haladás, a balástyai Móra B'erenc és Felsögajgonya, valamint dicséretre méltó a pusztaszeri Kossuth Ttez igyekezete, lendülete is. Az idei év újabb erőpróbát tartogat. A téeszek a népgazdasági igényeket is akkor elégítik ki legjobbr ha a helyi adottságokat legjövedelmezőbben használják fel. Ehhez a területi szövetség is minden segitseget megad.