Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

VASÁRNAP, 1971. JANTJAR Ift. — Beszélgessünk kicsit, Jancsikám? — Igen — felel. Ráérős egykedvűséggel mondja, az­tán többnyire én kérdezek, ö meg rámondja az igent. Ritkán élénkül fel. Pedig azt mondják, hogy „nagy du­más", barátkozó, eleven gye­rek. Most biztosan elfogó­dott Azt reméli talán tő­lem, hogy bele tudok szólni sorsába. Nem Ismertem meg eléggé Jancsit. De mentségemre: ezt a 14 éves kisfiút talán senki sem Ismeri igazán. Édesany­ja nem látja mostani életét, a kórházban keveset tudnak arról, hogyan él a szanatóri­umban, ahol jobb híján most lakik, pvek óta kallódik. Azt tudja, hol lesz egv hét múl­va — legalábbis reméli, hogv még az újszeged! gyerekkór­házban. Itt érzi magát leg­jobban. De azután? V. Jancsi apró gyerekkora óta cukorbeteg. Szigorú dié­ta mellett élhetné napjait úgy. akár az egészségeiák, de hogy mlbo kerül a szén­hldratszegény étrend, azt csak az tudja, akit hasonló betegséggel gyötör a sorsa. Jancsi édesanyja és idős nagyanyja nem bírták pénz­zel Az állam gondozásba vette a fiúcskát, és mégis ... mégis „gazdátlanul" él Ne­velőotthonba nem viszik, mert ott nem tudják bizto­sítani számára a diétát. Jan­csi nyár óta a kakasszéki tbc-szanatórlumban él — Hányadlkos vagy, Jan­csikám? — Negyedikes. — Ml szeretnél lenni? — órás. — De ahhoz el kéli ám végezned az általános isko­lát. Tanácstalanul néz rám. — Most hogyan tanulsz? — Van egy tanár, aki be­jár hozzánk a szanatórium­ba..., ott több gyerek is van. Az taru't bennünket. Olvasni szeret Indiánok­ról szóló regényt olvasott legutóbb. Nem tudja, kik azok az indiánok, hol élnek. Amerikáról hallott ugyan, de Szegeden kívül még csak Kisteleken, meg szanatóri­umokban volt Jancsi jóeszű fiúcska, korához képest, na­gyon ls komolybeszédű. Nem tehet róla, hogy még mindig csnk negyedikes. Az újszcgedl gyermekkór­házban három éve van cu­korbetegeknek rendelés. Ide Járnak egész Dél-Magyaror­szágról a sr.ülók cukorbeteg gyerekeikkel Ha korán fel­ismerik, kezelik a bajt — amelyhez egyre tóbb segít­séget aunak a körzeti gyer­mekorvosok — sok keserves rohamtól kímélik meg a kis betegeket, akik megfelelő táplálkozás és gyógyszerek mellett csaknem teljesen egészségesnek érzik magu­kat A legtöbb soha nem is tudja meg a családi környe­zetben, hogy mennyi gondöt­szívfájdalmat okoz szüleinek ez az egész életében kitartó betegség, s bizony sok-sok forintot is igényei pontos táplálásuk. Valljuk meg: egészségi állapotuk azon is múlik, hogy ne legyen „hó­vége" a háztartási pénz be­osztásában. És sok család anyagi okok miatt küszködik a cukorbeteg gyermekkel. Jancsi is ezért lett „az ál­lam gyereke." És sorsa kö­zel sem megnyugtató. Las­san . eltelnek a gyermekévei és még a tbc-szanatórium­bun ls szívességből van he­lye, ez a szomorú igazság. Most rosszul lett, be kellett hozni a kórházba, de a ke_­zelőorvos is nem kis aggo­dalommal gondol a napra, amikor Jancsit kl lehet majd adni: visszaveszik-e, meg­lcsz-e a helye a szanatóri­umban? Sok országban külön ne­velőintézet van cukorbeteg gyermekek számára. Nálunk nincs. Tüdőszanatóriumaink — hála a sikeres tbc elleni orvosi hadjáratnak és embe­ribb életmódunknak — már néhány pavilont fel-felsza­badítanak más betegeknek ls. De ezeknek a gyerekek­nek még nem jutott hely, akikből szerencsére azért nem olyan sok van. pár tu­cat az egész országban. Sze­ged környékéről például 5—6 gvereket kellene intézetben elhelyezni. Bizonyára meg­oldást jelentene átmenetileg az ls. hogy az ország vala­melyik nevelőintézetében gyűjtsék, őket össze, ahol egy diétásnővér ügyelne táplál­kozásukra. De nem jelentő­sen több azoknak a csalá­doknak a száma sem, ahol a cukorbeteg kisgyermek ne­velése az egyik fő anyagi te­hertéteL Köztudott, hogy nem rendelkezik az állam krőzusi vagyonnál, de meg kellene találni a módját, hogy havonta pár száz fo­rint segélyt kaphassanak ezek a családok, mert nap­közibe nem járhatnak, a család szokásos ételeit nem ehetik ezek a gyerekek. S az lenne a jó, hogy anyagi okok miatt ne kelljen őket állami gondozásba venni. Mi legyen Jancsival? Vele, aki nem emlékszik arra már, hogy mikor ált „hétköznapi életet", mert kórházban és szanatóriumban, család nél­kül éldegél. Pajtások nélkül, gyökér nélküli emberi kap­csolatokban él. Három kí­vánsága közül az első: ott­hon lehessek. Otthon? Ennek a fogalomnak is elhomályo­sult már az értelme. Édes­anyja -i— aki maga is súlyos beteg — karácsonykor eljött hozzá a kórházba, kisöccsét már meg sem ismerné. El­homályosul a szeme, amikor mondja, hogv eljött Kiste­lekről a nagymama, pedig ha látnám: mankóval jár, mióta eltörött a lába ... ! Az ő szeretetük is elérhetetlen, megfoghatatlan, ünnepi al­kalmakra elosztott. Csak ar­ra jó. hogy legyen miről ál­modni. Sok állami gondozott gye­rek azzal fekszik, azzal kel, hogy ma, vagy talán holnap jön érte valaki, aki azt mondja, gyere velem, legyél a gyerekem, mert én téged szeretlek. Jancsi már kezd ráébredni sorsára: ki tudja, „kell-e" ő valakinek, hlszeh vele tíibb a gond, mint má­sik, egészséges, nem cukor­beteg gyerekkel. Rajta csak az segíthet, ha egy felnőtt sorstársa kézen fogja. P. Szőke Mária VOLT-NINCS FALU Szöveg nélkül • A térképén még fekete pont, de a térkép hamis, mert ebben a faluban nem lakik senki. Még az a tizen­két ember is elment az ősz­szel, aki eddig ott élt. Tímár György ibafai plé­bános, egész könyvhegyet : olvasott át, hogy megls­j merhesse a község múltját, ! 1332-ig tudott a falu króni­1 kájában visszalapozni. Ak­kor említették először Gyű­rűfű nevét. Keletkezése a történelem homályába vész. Azt viszont biztosan tudjuk: 1970. november 25-én el­költözött Idős Huri Szabó József és .felesége, az utolsó gyűrüfűi család. Többször jártam Gyűrű­fűn, ha behunytam a sze­mem, magam előtt láttam házait. Most mégis alig ta­lálom az utat. A nyáron harangláb állt a falu köze­pén, mellette a nagy isko­laépület, s ezúttal csak romhalmazt találtunk a "he­lyén. Csak az „alvég" meg a „felvég" régi. ha ilyen kis faluban alvégről meg fel­végről lehet beszélni. Kz itt Cziegler Márton há­za az alvégen. Tavaly ősz­szel láttam az öreget utol­jára, költözés előtt A fiát várta Pécsről, időnként az útra kémlelt, jön-e már a (teherautó. Vagy félvagon­nyl téglarakás övezte a le­bontott istállót, a gazdasági épületek maradványai. Ka­| szanyelet faragott,' ki tudja ! miért A Kertvárosban ugyanis — ahová készült — nincs mit kaszálni. Most már majd egyvagon­nyi tégla van a Czicgler­ház körül, de nem viszi el senki. Pedig lett volna rá idő. Bekukkantunk a ház ablakán: malátakávés zacs­kó az ablakdeszkán, kifakult fénykép, korsó, limlomok. A ház kerekeskútján még ott a lánc és a vödör. A kút mély, vize kitűnő, de nem issza senki. A nyáron még lakat volt a házakon, amelyeket nem romboltak le. Ma már kevés a zárt ajtó, szabad a bejá­rás, bárki körülnézhet: üres szobák, törött rokka, ócska ágy szalmazsákkal, csorbult köcsögök, meg korsók, el­nyűtt és foszladozó ruhada­rabok, tintásüveg, tanköny­vek, füzetek, borosüvegek, alján a megecetesedett bor­ral. Krizán térnek virulnak a házak előtt, pírospaprika­füzér lóg néhány tornácon. Nyikorogva forog a szélka­kas, a villanyórákon még ott vannak az ólomplombák, sértetlenül. Fenyők zúgnak, olyan szépen, ahogy a fe­nyők szólnak téli éjszaká­kon. A szomszédos Kopárd község még reménykedik. Amikor észreveszik a Geo­déziai Vállalat terepjáró ko­csiját, megnyílnak a házak ajtói. A kerítéshez jönnek és megkérdik: — Mikor kapunk utat? A nyáron is ezt kérdez­ték. S hiába a magyarázat: Húsz éve még 35 család élt Kopárdon; ma pedig csak 21. Ha ezt a 21 családot Pécsre költöztetnék, még egy uránvárosi panelházat sem tudnának megtölteni. Olyan panelház, melyhez hétmillió forintos beruházással épült volna út — nincs. Itt vi­szont ezt kívánják: utat, hétmillióért. S amikor a számokra hivatkozunk, kész a válasz ls: egy uránvérosi panelháznak nincs múltja, hagyománya. Kopárdnak vi­szont van. Történelmi köz-' ség. ' Kopárdon kidőlt az Iskola téglakerítése, majdnem el­torlaszolta a járdát Senki sem takarítja el a romot — inkább kikerülik. S remény­kednek, mert három horto­bágyi Juhászcsalád költözött a faluba az idén. Arról már kevesebben beszélnek, hogv ugyanannyi időkőzben el ls távozott Aztán mégis fel­eszmélnek, s szorongva né­zik az üres házakat a be­zárt Iskola gazos udvarát, az omló vakolatú kultúrhá­zat és Pécset, Bükkösdöt meg Csarnótát emlegetik. Oda akarnak költözni. A tárgyilagosabbak azt mond­ják, hogy két év múlva Ko­párd is Gyűrűfű sorsára jut. Nehéz a falutól megválni. Gyűrűfű tanácstagja, az öreg Vajda Józsi bácsi pél­r • A kikötő e • . 55-kor 51. Hogvan kerültek Ide Kühnék. hogy a Ispá­noknak kémkedlenek? Korábban már ezó volt a honolului Kiihn-féle Szalonról, amelyet Ruth Kühn vezetett. Bemard Julius Ottó Kühn tizennyolc éves ko­rában belépett a Német Császári Tengerészeihez, és eity cirkálón teljesített, szolgálatot. 1915-ben az angolok elsüllyesztették hajóját, öt felvették, és hadifogolyként Angliába szállították. Hogy elüsse az unalmas órákat, amelyeket a hadifog­ság biztosított számára, elkezdett aneolul ta­nulni, és ebben kiváló eredményeket ért el. A fegyverszünet után visszatért Németországha. s mivel nem volt foglalkozása, elhatározta, hogv orvostanha'leató lesz Mint annvj más német fiatal a húszas években. 6 sem tudta folvtatni foglalkozását, eevre nehezebb lett a számára a megélhetés, s ez elkeserítette. Amikor a nácik elözönlötték a német városokat meatoértók. hogy a wcimari Németország 6zörnvű életkö­rülmén veit a nemzetiszocialisták megváltoztat­ják. Dr Kühn szívesen hallgatta szavaikat s később lelkesen követte a nácikat. Megismerkedett és személves barátságot kö­tött Meinrich Himmlerrel. a későbbi hóhérral, aki állast szerzett neki a Gestapónál. Nem va­lami fényes, még csak nem is jövedelmező állás volt ez- de értésére adták, hogy csupán ugró­deszka számára a kiszemelt pozició felé: az egyik nemet város rendőrfőnöke les*. Himro­lerről közismert volt. hogy barátainak tett ko­rábbi ígéreteit megtartotta. Kühnnel mégsem ez történt. 1935. augusztus 15-én dr. Kühn felesé­gével és két gyermekével, a 18 éves Rgthtal és a hatéves Harissal partra lépett a Hawaii-szi­geteken. Éjinek a különös, távoli költözködésnek az oka tulajdonképpen Ruth volt. Kühnéknek volt még egv fiuk. Leopold. aki dr. Joseph Goebbels náci propaganda- és tájé­koztatásügyi miniszter magántitkáraként tevé­kenykedett 1935 elejéit • történt, hogv Leopold főnöke, a •' kis tuskólábu doktor, estélyt rende­zett a minisztérium személyzete számára. Mivel Leopold Kübnnek nem volt menyasszonya, de még barátnője' sem, partneréül húgát, Ruthot vitte magával. Ruth rendkívül szép lánv volt látszott rajta a bimbózó érettség frissesége. rom­latlansága. Dr. Kühn szigorú erkölcsi törvények szerint nevelte fiát és lányát. Egészen a minisz­tériumi estélytg Ruthnak határozott szándéka volt, hogy érintetlenül megy férjhez... Már javában tartott az estély, amikor Leopold odavezette húgát a nyomorék Goebbelshez. aki mejyen meghajolt Mintha valamivel tovább tar­totta volna a lány kezét a kezében, mint az egyeoként szokásos a bemutatkozásnál... Ruth azonoan túlságosan tapasztalatlan volt, hogy .megértse a jelet. Legalábbis még akkor. S bár a kifelezetten csúnya, nyomorék, szinte törpe­szerű Goebbels visszataszító volt. Ruth nem mondhatott ellent, amikor re-dkívül behízelgő hangon táncra kérte a kis **•• ">m. A felieavzé­sek szerint Goebbels. tuskó'- "Ménére is. Igen iól táncolt. Bizalamas eev en. kariával a lány derekán, a hatalmának o -sán levő Goeb­bels feltehetően hatott a fiatal lányra. Goebbels köztudottan kéjtoc volt. Máro"dig a kéjenc számára a szüzesség jelenti az egyik legnagyobb 6zexualis vonzóerot. Ruthrfbk nem sok esélve lehetett egv Goeb­belsszel szembeni hadakozásra: már akkoriban is mint morális kötelességet hirdettek a nácik, hogv mindenkinek alá kell vetnie magát a führer akaratának, vagv annak, aki a führer akaratát képviseli S Ruth azok közé tartozott. akik hajlandók voltak feláldozni magukat a tisz­taság oltárán, ha a führer legbizalmasabb ba­rátjáról volt szo. Néhány nap múlva Ruth Kühn az Idétlen törpe szeretője lett. Persze, nem tudta, hogy csak egyike a nagy hatalmú tájékoztatásügyi miniszter sok-sok szerelmi áldozatának; Goeb­bels letépte ezeket a nőket, amikor megkívánta — es eldobta, amikor már úgv érezte, hogv unalmasak. Ráadásul a nácivezér nem ls volt elég titoktartó ahhoz, hogy kiterjedt szerelmi ugveinek részletei ne kerüljenek nyilvánosságra. Szerelmi ügyein mulatott mindenki, a führer­től egészen a kabinet magán titkáráig Bizonyára tudott ezekről Goebbelsné is. de. úgy látszik, hogv az a különös varázs, a pojicio, a rang amely elbűvölte a nácikat, őt is hatalmába kerí­tette, mert sohasem okozott férjének ezzel kap­csolatban kellemetlenséget, és végül 1945-ben, a háború utolsó napjaiban is megeléeedett azzal, hogy férie kezéből vegye át a mérget saját maga és gyermekei számára... Hogv egészen pontosan ml történt Ruth Künn . esetében, az később sem derült ki — bár Ruth ma is él Németországban. Tény. hogy Goebbels hirtelen eldobta magától a lányt, és úgy hatá­rozott, hogy hagyja el Németországot. A berlini eevetem Geo-politikai Intezetének vezetője, bizonyos Haushoffer tábornok fia. Ooebbels legbensőbb barátai köze tartozott. A tábornok legtöbb* di&kla Rtbbentroo küliigvi 'tóniÁ-oteálatának lett. a ta"ia. Haushoffer mar 1914 óta szoros kapcsolatot tartott fenn a japán kémszervezettel, éa a sors úgy hozta, hogv pon­tosan akkor, amikor Goebbels szakított Ruthtal. a japánok arra kérték, legyen segítségükre ab­ban. hogy kémszervezetük számára európaiakat állíthassanak szolgálatba. Ugyanis az egyik leg­nagyobb nehézség, amellyel a japán kémeknea mindig meg kellett küzdeniük, színük és faji jellegzetességük volt. amely mindenütt feltűnővé tette őket. ha kiléptek országuk területéről. (Folytatjuk.) dául azt mondta, hogy utol­sónak fog elköltözni Utolsó előttinek ment el. Akkor már elszállították az oltárt, ledöntötték a haranglábat és filmesek alkudoztak a falu­ért. Ternai József háza he­lyén lassan mindent benő a fű. Ternai József Újpatacs­ra szállította háza tégláit, cserepeit, ajtóit és ablak­kereteit, olyan új otthont épített, melyhez fogható ke­vés volt Gyűrűfűn. Disznót hizlalnak, tyúkokat tarta­nak, Rukoricaföldet kapál­nak, amelyet az ÁFOR-tól kaptak, illetményföldként. Könyvet olvas a 71 éves nagypapa, amikor belépünk hozzájuk. Azt mondja: so­hasem olvasott még annyit, mint amióta Pécsett él. A volt gyűrüfűiek köny­nye Is kicsordul, amikor a falu nevét emlegetik. De egyetlenegy olyan gyűrűfűi­vei sem találkoztam, aki hajlandó volna visszaköltöz­ni. Nagy úr a vízvezeték, az aszfaltozott utca, a kénye­lem. Magyar László NAPI KISLEXIKON ttiawiiiwiiiimasiai a játékokról Karácsonyfa alatt, szü­letésnapi torta gyertyái­nak fényében csillog­nak: labdák, autók, épí­tőkockák. A gverekek mindennapjait játékor­szággá varázsló eszkö­zökből egyre több jut minden családnak. A Színvonala? A szakemberek véle­ménye szerint, amely nem mindig egyezik a vásárlóéval, Magyaror­szágon a játékok vá­lasztéka és színvonala fölötte van az európai átlagnak is. Tíz év alatt megkétszereződött az el­adott játékok száma, il­letve a rájuk költött összeg. 1958-ban 245 mil­lió forint volt ez az ér­ték, a TRIÁL vállalat 1970-ben félmilliárdnyi érétkűt hozott forgalom­ba. A legutóbbi adatok szerint hazánkban1 4 és félezer fajta játékból válogathatnak a gyere­kek, illetve inkább az őket meglepni akaró szülők. S nemcsak a já­tékok árának emelkedé­sével, hanem gverekkul­tuszunk fejlődésével ls összefügg az, hogy egv­egy gyerek 1953-ban 34, 15 évvel később pedig már 163 forint értékű játékot kapott szüleitől. 0 Mindenhol? Meglehetősen kevés vi­szont az olyan nagyobb bolt, amely a gyerek­játékok eladására spe­cializálta magát Még Budapesten is csak 13 van, Szegeden pedig . egyetlenegy. De játékot, mindenhol lehet kapni: | a sport-játék boltokban, külön Játékosztálya van a nagy áruházaknak, a szegedi Centrumnak ls. A piacokon még ma is találkozunk a kisiparo­sokkal kiskereskedők­kel. akik az (tejetekben már föl sem le'hrtő, egysz"-1bb játékokat árulják. 0 Gyártása? A mai. egyre inkább a felnőttek világához hasonlító játékok gyár­tása sokba kerül, (s csak akkor kifizetődő, ha nagy szériákban bocsátják ki őket. Szegeden 4 Nívó és a Tömegcikk Ktsz gyárt játékokat. 4 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom