Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

VASARNAP, 1971. JANTJÁR 10. I Gazdalkodas Az előkészítés rangja Tulajdonképpen nincs olyan szakasz a termelés folyamatában, amely ne volna igazán rangos, hi­szen láncszerűen függnek össze a részműveletek. Az előkészítésről mégis érde­mes külön beszélni, mert ott áll a sor legelején, s nagyon sok függ attól; akadályokat jelent, vagy lendületet ad a soron kö­vetkező tevékenységeknek. A termelőmunka meg­alapozása éppen olyan fontos, mint egy építmény alapjainak lerakása. Saj­nos, sok helyütt koránt sincs arányban a ráfordí­tott. idő, a gondosság ezzel a felismeréssel. Megfon­toltság, körültekintés he­lyett egyes vezetők, kö­zépvezetők eléggé „lezse­ren" végzik el az előké­születeket. A következ­mény: fennakadások a munka folyamatában. Nem egyszer már az elkezdésé­ben. Hányszor állnak pél­dául építkezéseknél az em­berek anyaghiány, vagy egy hiányzó gép miatt. Rosszul időzített a vezető? Fegyelmezetlenül hajtották végre utasítását? Máris el­akad az egész láncolat. S más területeken éppígy előfordulnak — ha kevés­bé gyakran is — az elő­készítés különféle hiányos­ságai. Mind olyan dolgok, ami­ken gondos szervezéssel se­gíteni lehet. És kell is. Mert a termelésben elő­bukkanó hibák jelentős ré­' sze — akár elfuserált ter­vezésekre, akár a túlma­gas állásidőre, rossz anyag­összetételre, „tévedésből" előállított, nem keresett termékekre gondolunk — éppen az elő nem készí­tés rovására írható. Mesterfokú szaktudással Minden gyárban, üzem­ben van egy íratlan lista: a munkásközvélemény eb­ben lajstromozza a szak­ma tehetségeseit. A leg­jobbak névsorát, ha nem is szokták hivatalosan elő­sorolni, azért számon tart­ják az emberek. Szembe­tűnő, hogy ebben a név­sorban sok a tehetséges fiatal. A szakma reménységei. Vannak köztük rendkívül szorgalmasak, olyanok is, akik rendszeresen olvassák a szakirodalmat, képezik magukat. Egy dolog azon­ban sokuknak hiányzik: a rendi zeres-következetes tö­rődés, támogatás. Az olyanféle szervezett foglal­kozás, mint például a Szakma Ifjú Mestere moz­galom. Évek óta csak né­hány szegedi üzemből ad­hatunk hírt arról, hogy a SZIM eredményesen moz­gósítja a fiatal tehetsége­ket, a szakmai továbbta­nulásra, fejlődésre. Márpe­dig egyetlen vállalatnak sem- lehet közömbös, hogy fiataljai mesterfokon sa­játitják-e el szakmájukat. S az sem, hogy ez mikor következik be. Kívánatos lenne, hogy az üzemi KISZ-szervezet és a szakszervezet a gazdasági vezetéssel együttműködve fokozottabban törődjön az ilyen fiatalokkal. Hogy minél több ifjú mester munkálkodjék a műhe­lyekben, gyárcsarnokok­ban. Annál inkább, hiszen az ő szakmai fejlődésük a gyár jövőjét is hordozza Simái Mihály Zárszámadás előtt: „Paprikás" színvonal Eredményesen dolgoztak Hihálytelken Jubilál a Kossuth-kaktusz Szegeden kétszer vls ájzott A szegedi József Attila nevét viselő egyetemre is Tudományegyetem botani- küldtek. Ezenkívül fényké­kus kertjének legnagyobb pet, valamint történetéről becsben tartott növénye a részletes leírást kapott Kos­Kossuth-kaktusz, most két- suth szülővárosának, Mű­szeresen jubilál. Kilencven noknak az emlékmúzeuma, évvel ezelőtt ültette el Kos- A nagyon ritkán nyíló kak­suth Lajos száműzetése ide- tuszfajta Szegeden kétízben jén torinói kertjében és virágzott, bontott hatalmas negyven évvel ezelőtt került tölcséres szirmokat, a szegedi füvészkertbe. T. B. A Cereus peruvianus ne­vű, oszlop formájú kaktusz eredeti példányát HeJ'y Ig­nác politikus, újságíró — aki a szabadságharc idején Kossuth irodájában dolgo­zott — az 1880-as években hozta Magyarországra. Er­délybe Kossuth barátjának gyalui Rosenberger Bernát­nak. A Rosenberger család később a kolozsvári bota­nikus kertnek ajándékozta és innét került Szegedre egyik sarja, amely az idők során számtalan viszontag­ságon ment keresztül. 1940­ben négy méternél is maga­sabb és tizenöt centiméter vastag volt. Csak úgy fért el az üvegházban. hogy an­nak tetejét kupolával bő­vítették ki. 1944-ben — amikor a frontvonal Újsze­gedhez érkezett — ágyúdör­gés közben szállították át a kaktuszt Szegedre az egye­tem pincéjébe. Az úton az pgyik oldalága letört. A fü­vészkerttel szomszédos ház lakója ezt észrevette, de mr», nem tudta a szállítók után vinni, hanem sebtében elültette egy lyukas fazék­Ezerkilencszázhetvenben akárhányszor megfordul­tunk Mihálytelken, az Ű'j Élet Tsz-ben — nem fogytak ki a panaszból. S igazat mondtak. Jött a tavaszi, próbára tevő idő, a munka­erő a gátakon hadakozott a vízzel, nem haladt a nö­vénytermesztésben a mun­ka. Aratáskor elszorult a szövetkezeti gazdák szíve, lassan haladt a munk|, s keveset fizetett a föld. Bi­zony-bizony szűk esztendő volt a tavalyi. Csak búzá­ból 3 millió forintot vitt el. A növénytermesztésből 10 milliós volt a termelési ki­esés. Feladta tehát a leckét az esztendő a mihálytelki­eknek ugyanúgy, mint a többi szegedi gazdaságnak, mint az ország legtöbb ter­melőszövetkezetének. Amit lehetett, „megfog­tak", s az olyan területekre is vetettek, ahol tudták, eleve nem lesz teljes a si­ker, nem tudnak tökéletes termést betakarítani, magas átlagot elérni. így jártak a kukoricával, azaz jobban. Takarmánynak vetettek jó néhány száz holdon, s ked­vezett az ősz, hosszúra nyúlt és a reményt felülmúlta a növény, abraktakarmány­ként takaríthatták be a ter­mést, a górék megteltek. Igaz, nem jelenti azt, hogy nincsen takarmányozási gond, hiszen ez a közös gazdaság eleve lakarmány­vásárlásos szövetkezet. De a kukorica is jó fél termést adott, segített a gondokon. A piros arany, a paprika is aranylott. Igaz, a holdan­kénti 45 mázsás termésátla­got nem takaríthatták be a gazdák, de a 40,9 átlaguk is felért az arannyal. Annál inkább, mert a minőség jó volt, első, másod osztó lvú paprikának bizonyult. ígv aztán a pénzügyi tervét teljesítette ez a növényféle. Az állattenyésztés is tar­totta magát. Sőt, egyre in­kább gyümölcsözik az a több éves beruházási, te­nyésztői munka, ami ' ilyen ióhírű gazdaságban nan­jainkban elengedhetetlen. Év elején 445 szarvasmarhájuk, év végén 496, sertésük év elején 298, év végén 500 volt. Igen sokat gyarapo­dott a juhállomány, különö­sen a növendékjuhok, 1225­ről 2014-re. Terveztek 750 bárányszaporulatot, s lett 1592. A gondos tenyésztői munka következtében két­évenként háromszor bárá­rányoztatnak, különösen hasznos ez, hiszen január, február hónapban jó pénzt hoznak a barikák. A gazdasági évhez tarto­zik az is, hogy a háztáji birtokokon, földeken és is­tállókban egyre nagyobb ér­téket állítanak elő. Nem ke­vesebb mint 336 szarvas­marhát, 4812 sertést és több tízezer baromfit tartanak a szövetkezeti tagok. S legin­kább akik Alsóvároson lak­nak. A szűk esztendő végül te­hát eredményes, jó eszten­dőnek bizonyult. Keményen megdolgoztak érte. A nagy kiesés ellenére is a növény­termesztés árbevétele, a paprikaszárító bevételét is beleszámítva, s a kisebb dotációkat, 24 és félmillió forint lett. Az alaptevé­kenységen lcivül is jelentős 'bevételhez jut ez a gazda­közösség. Melléküzemágak, lakatosüzem, segédüzemek, „tésztagyár", s a belkereske­delmi tevékenység, amit megkövetel a tagok háztáji gazdaságában termelt áruk értékesítése, — igen tisztes­séges hasznot eredményez. A mihálvtelkiek tehát a zárszámadáskor nem érzik meg majd a tavalyi, ked­vezőtlen esztendőt. A szin­vonalat tartani tudják, kifi­zetik azt, amit év elején ígértek, amit elvárnak- a szövetkezetiek. Egy esztendeje február elején, mint a zárszámadás­ból kiderült, 3 és félmillió forint volt a biztonsági tar­taléka a paprikás szövetke­zetnek. Az idén semmikép­pen sem lesz annyi. Beruházásokra is jutott. Sertéstelepre, ami 600 férő­helyes, 5 és félmillió forin­tot, a harmadik szárító­alagútra félmilliót,' a „me­legkútra" és a megépült, hozzá tartozó gerincvezeté­kekre, hőközponthoz, üveg­házhoz, 3 ezer négyzetméte­res, mintegy 12 millió fo­rintot költöttek. Elkészült 5 ezer négyzetméteren a fó­liaház is. Lényeges ez e tájban, kár, hogy e nagyér­tékű létesítmény hasznosí­tása eddig csak 15 százalé­kos. Az idén tovább akarták fejleszteni, 10 ezer négyzet­méteren üvegházat, 20 ezer négyzetméteren fóliatábort létrehozni, de nem valószí­nű, hogy sikerül. Semmi jó­val nem biztat a „hitelpoli­tika", s így az éltető víz, a melegvíz most fűti a Tiszát, belefolyik a Maty-ba. Saj­nos még a saját erőt sem tudják hasznosítani ennél az építkezésnél. A falut most betemette a hó. A szövetkezetben javá­ban készülnek a szárszám­adásra. Számok, számok. Mindenki azokkal van el­foglalva. Nyugodtak lehet­nek, az őszi munkákat ide­jében, becsülettel elvégez­ték, az idei esztendő alapját lerakták. A feltételek meg­teremtődtek, egy kedvezőbb, sokkal kedvezőbb esztendő­höz. Jövőre talán y.ebb fénye lesz a paprikának? Sz. Lukács Imre Hetvenegyezer végzős a szakmunkásképző iskoláian Az idén mintegy 71 000-en fejezik be tanulmányaikat a szakmunkásképző iskolák­ban. Ezek a harmadéves ta­nulók május végén, június elején osztál.vvizsgákon vesznek részt, majd ezt kö­vetően kerül sor a szak­munkásvizsgákra. Az 1971­es év első fele számukra te­hát a tanulás utolsó erőpró­báját jelenti, hogy minél jobb eredményekről adhas­sanak majd számot, minél jobban elsajátíthassák mes­terségük tudnivalóit. Az utánpótlásból többek között 5000 forgácsolót, 12 000 gép­szerelőt, 4000 villanyszerelőt, 3500 autószerelőt, 3800 kő­művest kap az ipar, míg' a mezőgazdaság 3500, a keres­kedelem és a vendéglátóipar pedig együttesen körülbelül 6400 ifjú szakmunkás mun­kába állására számíthat az. idén. Amint a Munkaügyi Mi­nisztériumban elmondották, a végzősöknek nem lesz el­helyezkedési problémájuk, hiszen változatlanul nagy a munkaerő-kereslet, a nép­gazdaság nagy számban igényli a jól képzett fiatal szakmunkásokat. De ellen­tétben az igények növekedé­sével — mivel a demográ­fiai hullám ezeknél a kor­osztályoknál már túljutott tetőpontján — a következő években csökken az után­pótlás. Nem lehetett ezt fi­gyelmen kívül hagyni az új felvételi tervek kialakításá­nál. (MTI) . I Az Újvidéki Opera 10 C O Pl U Q vendég játéka SZEGED a haza .apókban 1971/1 BARTA András: Mária kl- lan. 5. tA szegedi Zöldy Pálnak -álynő. — Madách-ősbemutató a és a Vedres István Építőipari Szegedi Nemzéti SzinházDan. Technikum diákjainak népha­Magyar Nemzet, dec. 31. (Kri- gyomány gyűjtéséről is-1 ttka az előadásról.1 KOLTAI Tamás: Mária ki­ANGYAL Mária: Dayka Mar- rálynő. — Madách Imre drámá­git munka közben. — A Párizs ja Gyárfás Miklós átköltésében bolondja főszerepében Szege- Szegeden. Népszabadság, lan. 5. den Színház, lanuár. (Szerep- [Kritika a színház előadásáról.] elemzés. Fényképekkel.) Szegeden a IV. ötéves t?rv­KULKA Eszter—SZENTIRMA1 ben. Figyelő, jan. 6. [Felépül a László: A Szegedi Nemzeti húsipari kombinát.) Színház nézői — F.py szocioló- Fejlesztik Szered egészségügyi riai vizsgálat módszertani kér- intézményeit. Magyar Hírlap, dései. Színház, január. )an. 6 p. T.: A szegedi művészek [SÁNDOR László. N.] N. S. mecénása volt . . . Üj Flct, jan. L.: Tudományos művekért, kri­1 [Dérv Ernőnérői és műgyűj- tikai magatartásért. — Kiosz­teményéről.] tották az Akadémiai Kiadó ni­ILLÉS Béla: Tolnai, Gábor 60 védíjalt. — Rövid bes-Mge-és éves. Flct cs Irodalom, jan. 2. két díjazott tudóssal. Magyar CSk tS? Tibor*9' szegedi MS csoimk-versen^zőt. Hétfői^HUrek, W füszrrpaprikálc Magyar lan. 3. [A Kertes-Ügyről.) »f la£ J<an. 6.[AsMsedi kuta­[PÜNKÖSTI Árpád]: A men- wmtfeet « nemesítései.) zán a helyzet változatlan. - JOTM BéU. « rtr^íil :-.éri D-brocenből irányítok a Né,,s":'a,asi7' ±a?" "l /Tiny]Wp riTRcd' egyetemisták etkezteté- a usV£rtl FR'K mw­Né.,sz Szrtzág lan. 4. [Az (FALUS bertl F. K. K .nyv­ba szedett földbe.. Ez volt j ereeeml menzáról., PUSKÁS Jenő: ÜJ otthonban kdztető című kötetéről ts-1 1 Tis/.a partján. - Kitüntetés VARJAS Endre: Vetkőztető. Portén - Szegeden Gumiipari E)<,t ís trcda'óm, jan. 9. [Ismer­rf-lap. tan. 5 [Furián Ferenc- Fonákéi Judit no.eliás­röl. az Fmergé csoportvezetőié- k. reté<-ö1.] röl. Fényképpel.) ILLÉS Jenő: Gyárfás Miklós Így készülnek. — 16 NB l-es Mndách-átköltése a Szegedi csapat edzője a végzendő mun- Nemzeti Színházban. — Mária káról, annak mennyiségéről és királynő. Film, Színház, Mu­intnőségéről, a tavaszi idény zsika, Jan. 9. [Kritika az elő­meglepetéseiről. — Szűcs adásról. Fényképekkel.) György (SZEOL) Képes Sport, BARA István: Imporimegtaka­lan. 5. [A labdarúgócsapatról.) rftásból ú.1 gépi berendezés. ZSIGOVITS Edit: „Gyűltsétek Népszabadság, jan. 9. [A Szege­értékeiuket')! Magyar Nemzet, dl Jutagyárban. Fénykép.) a szerencse, mert a kaktusz­óriás az egvétem betört ab­lakú pincéiében megfagyott, tönkrement. A letört sarj pedig megmaradt, visszaad­ták a füvészkertnek, ahol ma is ezt őrzik. Az utódaiban kilencven esztendőt megért kaktusz hajtásaiból az orszóghan több helyre, többek között a debreceni. Kossuth Lajos Péntek este a szegedi kö­zönség először hallotta a Giocondát és az Üjvidéki Opera teljes társulatát. Meg­telt a színház, akik eljöttek, nem jöttek hiába. A töboxég Ponchielli zenedrámájáról szegényes értesüléseket ho­zott (az eligazító műsorfüze­tet hiába kereste), így a muzsika figyelme sokáig megoszlott a színpadon zajló baljóslatú események felde­rítésével. (A jugoszláv ven­dégművészek természetesen anyanyelvükön énekeltek, az egyetlen olaszul daloló Al­pár Máriát kivéve, akire még Szegedről emlékszünk.) Legfrissebben a színek iga­zítanak el. Vörös és sötét tó­nusú díszletek. jelmezek vonják be a játékteret és fi­gurákat árrránv és szere­lem bosszú és féltés mtreg­oohár. koporsó, inkvizíció. Íme. a Gioconda tablója Akinek az opera címe Leo­nardo da Vinci rejtélyes mo­solyú, bájos hölgyportréját idézi, alaposan meglepődik. Barnaba, a besúgó, Giocon­dát, a balladaénekest szere­ti, Gioconda a Velencéből száműzött herceget, Enzot, aki az inkvizítor feleségében Laurában ismeri fel szíve választottját. A beteljesület­len szerelmi kapcsolatok ál­dozata Gioconda lesz. Ennvit plég ismerni a Victor Hugó drámájából készült librettó­ról. melyet írója. Arrigo Boitn (több Verdi-szöveg­könyv szerzője, korának te­hetséges komponistája) sem érzett túl sikerültnek. az eredeti címlapra csak nevé­nek anagrammiát adta. A muzsika messze többet nyújt a színpadi rémségeknél. Az operát anyanyelvén beszé­lő 19. század olasz közönsé­gének Ponchielli knelog szí­neket. dekoratív hangzáso­kat. szén áriákat, vérbő in­- rmezzökat komponált. Ver­di daloló kedvét hímezve a francia nngvopera stílusSzö­vetére. (A krónikák szerint az ifjú Puccini is Ponchiel­litől tanulta a zeneszerzés technikáiét., s ami a Giocon­dát illeti irt mestertől.) Az újvidéki társulat elő­Somogyi Károlyné felvétele Jelenet az első felvonásból. B-'oHalt: Alpár Mária, középen M. Vrcevic-Buta, jobbról V. Cvejic adását a görög Serge Vafia­dis rendezte, finoman kerül­ve a túlzó szélsőségeket (a ..menthető figurákat" élet­ben hagyva) bár az áriák­ra, együttesekre lehorgony­zó, elmerevedő színpaddal nem tudott mit kezdeni. A dirigens Topiák Imre szug­gesztív, nagy tablókat átfo­gó egyénisége végig eleve­nen tartja az előadást. Al­pár Mária, címszerepe erő­teljes dinamikus, a méreg­ária drámai szooránjánal: mélvebh. kifejezőbb színei­ről tanúskodik Jól érvénve­sült Via-ton Cvejic spinto te­norja. kár hogv Enzo híres románca , kevésbé sikerült. Német Rktjnlf n basszusának karakterénél súlyosabb ink­vizítor figurájára kulturál­tan. igényes zene'séogpl épí­tette szólamát. Dimitri Ma­rinovskinak találó elképze­lései vannak az intrikus Párnabárrt) Finom, bensősé­ges alakítás Matija Skende­mvic Laurája Mirjána Vrcevlc-Buta vak öregasz­szonya színészileg is h'teles. Az előadás sikerét a balett­kar betétszámai teszik teljes, sé. • A szegedi és újvidéki mű­vészek kishatárforgalma je­lentós állomáshoz érkezett Csak az elmúlt napokban árt kint a szegcdi opera Beethoven Pidéliójávai, amit a Giocondával ugyancsak a teljes újvidéki társulat vi­szonzott. Jó erőkből álló. szimpatikus együttest ismer­tünk meg. gondosan előké­szített. szép előadást hallot­tunk. A jövőre ezek után más kívánságunk nem lehet" örülnénk, ha a viszonzó lá­togatások megmar-diának, s a szegediek is olyan si­kerrel szerepelnének odaát amilyen melegen fogadta a szegedi publikum a jugo­szláv művészeket. N. L Eladó egy üzemképes ,álla­potban levű egyedi gyár: mányú műanyag röccsín'Sgép, 150 g-os töliősúlytg A gc­a Csepeli Motorkerékpár­gyár prototípusa. A gep megtekinthető KSZV Sze­ged. Als'kikötő sor 6. sz. alatt (beruházási osztály) szombat kivételével min­dennap 7—14 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom