Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-27 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Cfc ' > V O V £ • V .vteví » ^; 'T 'Vyv MA G Y A R SZOCIÁ L I S T A M U NKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 22. szán 1971. JANUÁR 27., SZERDA Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Sztálet^isokk ^ oazdálkodik az Élelmiszer aso kiskereskedelmi Vállalat Gromiko szovjet külügyminiszter tegnap fogadta Kirch­schláger osztrák külügyminisztert, aki — mint lapunkban is közöltük — ötnapos hivatalos látogatásra a Szovjet­unióba érkezett. Gromiko megbeszéléseket folytatott oszt­rák kollégájával. A tárgyalások során megvitatták az euró­pai biztonság megszilárdításának és a szovjet—osztrák baráti kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit, vala­mint foglalkoztak egyes időszerű nemzetközi problémákkal. Az osztrák külügyminiszter kedden a moszkvai Barátság házában találkozott a Szovjet—Osztrák Baráti Társaság képviselőivel és hosszan elbeszélgetett velük A tanácsok vb-üléséröl jelentjük Százhatvan korszerűtlen állomás, 1 ezer 250 kilométer elavult vasútvonal szűnik meg A város lakosságának el­látásában részt vevő vállala­tok közül az egyik évek óta legjobban gazdálkodó, mond­hatni legstabilabb cég a Szegedi Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat. Az ő mun­káján múlik ma is elsősor­ban — annak ellenére, hogy a több szektorúság jegyében más vállalatok is több élel­miszerboltot nyitottak — a város élelmiszer-ellátása, ami az ismert hibák, hiányossá­gok ellenére sem mondható j rossznak. A sok bizonyíték közül ve­j gyünk csak egyet — talán a j legmeggyőzőbbet —, a vál­lalat árpolitikáját, amely egyetlen szegedi lakos szá­mára sem lehet közömbös. A jó árpolitika jegyében, saját elhatározásból döntöttek úgy, hogy a boltvezetők a burgo­nya, a vöröshagyma, a ká­posztafélék árait csak egy meghatározott irányhaszon­kuleson belül állapíthatták meg. tanácsnál, okoz türelmetlenséget elismerését fejezte kl a azért, hogy a városban való­dolgozók áldozatkész helyt- ban színvonalas, a lakossá­állásáért. got minden tekintetben jól a hálózatfejlesztés stagná- Egyben azt is megállapította, szolgáló élelmiszer-kiskeres­lása, még nagyon sokat kell tenni kedelem alakuljon ki. Az 1968 őszén hatálybalé­pett közlekedéspolitikai Kon­cepciónak egyik részkét dése, a gazdaságtalan elavult vasútvonailak, s állomások stb. megszüntetése, s a for­galom átterelése közútra. A koncepcióból mégis ez fog­lalkoztatja legjobban a kö­zönséget, hiszen ez érinti közvetlenül az érdekelt te­rületek lakosságát. Három év alatt 85 vasút­állomást szüntettek meg, 14 vasútvonal forgalmát vette át a közúti közleke­dés, 7 millió utast és másfélmillió tonna árut „tereltek" köz­útra. Sok gondot okozott,, hogy korábban az érintett válla­latok, szervek a közlekedés­politikai koncepció végre­hajtására szánt összegből próbálták megoldani az egyébként jogos, de a for­galomáttereléshez nem tartozó problémákat. Akad­tak túlzott, mondhatni ér­telmetlen, szinte lehetetlen követelések is. A földtör­vényre hivatkozva például egy megszűnt vasútvonal újra termővé tételét köve­telték. olyan munkát, amely 200 év múlva hozta volna meg a befektetést. A következő öt esztendő­ben újabb 1250 kilométer hosszúságú vasútvonalat — 600 kilométer normál, csak­nem 200 kilométer keskeny­nyomtávú és több mint 400 kilométer gazdasági vasút­vonalat — szűntetnek meg. Ezzel a » 12 évre tervezett prog­ram 55—60 százalékát hajtják végre. A munkálatok során 400 vasútállomás helyzetét vizs­gálják felül. Az előzetes fel­mérések szerint 160 állomás áruforgalmát szüntetik meg, 100-at a megszűnők munká­ját lebonyolító forgalomfel­vevő állomássá alakítanak át, s 60 állomáson csak iparvágány-forgalom lesz. Ezzel egy időben 30 körzeti vasútállomást alakítanak ki. Ebben az évben egyéb­kent 260 kilométer hosszú­ságban 12 vasútvonalat szün­tetnek meg. Leáll a forgalom a Kaba—Nádudvar, a Kisúj­szállás—Dévaványa, a Mu­rony—Békés, a Baja—Gara, a Fábiánsebestyén—Arpád­halom, a Harkányfürdő— Drávaszabolcs közötti nor­mál nyomtávú vonalon, a Békéscsaba—Békéssámson közötti 60 kilométeres kes­keny-nyomközű vonalon, s 125 kilométer hosszúságban a Jánk—Majtis—Kölese, az Iregszemcse—Nagykónyi, az Üjszentmargita—Tuka—Ken­dergyár közötti, valamint a sarkadi és a szeghalmi gaz­dasági vasúton. Az intézkedés nyomán 53 állomáson szűnik meg a forgalom, 26 állomás időn­kénti, 13 pedig iparvágányos forgalommal marad meg. s 8 állomáson a cukorrépa idényben engedik meg az áruszállítást. Ezzel a Volán Trösztnek újabb mintegy 700 000 tonna áru és 3.5 millió utas kor­szerű közúti szállításáról kell gondoskodnia. (MTI) Kedvezményes szerveztek. akciókat s ennek keretében s bureo­nyát. az almát, máskor a to­jást a megengedett árnál ol­csóbban adták. Ezzel a sza-> badpiaci árakat .is a helyes irányba befolyásolták. Fon­tos feladatuknak tekintik a viszonylagos árstabilitásra törekvést, az engedményes akciók szervezését és az ol­csó élelmiszerek beszerzését, választékuk folyamatos biz­tosítását is. Az élelmiszer-kiskereske­delem forgalma a harma­dik ötéves tervben mint­egy ötven százalékkal nö­vekedett Szegeden — az országosnál nagyobb mértékben. A bolti hálózat fejlődése azonban nem tar­tott ezzel lépést. Még több új üzlet nyitását, mint köz­ismert, részben az anyagi alapok, részben az építőipari kapacitás hiánya gátolta. A vállalatnál, éppúgy, mint a mivel ez nemcsak az új vá­rosrészek, hanem a külső vá­rosnegyedek lakosságának megfelelő ellátását is aka­dályozza. A negyedik ötéves terv idején ezért közös erő­vel, a vállalat anyagi lehető­ségeinek kihasználásával éppúgy, mint tanácsi pénzzel, anyagi kedvezményekkel igyekeznek majd felzár­kózni a jogos igényekhez. A vásárlók csak ritkán veszik észre, hogy az élelmi­szer-kiskereskedelem dolgo­zói sokszor nehezebb mun­kát végeznek, mint az ipari üzemek fizikai dolgozói. Pe­dig sok a nő közöttük, s mégis olykor 50 kilós zsá­kokat, súlyos tejeskannákat, ládákat kell emelgetniük. A vállalat a maga eszközeivel megpróbál csökkenteni a ter­heken, de nem minden rajta múlik, hanem például az élelmiszereket szállító ipa­ron is. Tény azonban, hogy az ország élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalatai közül a szegedinél a legnagyobb az egy főre jutó összkereset. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta a vállalat mun­káját, és Elhanyagolta a színház a tájelőadásokat A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén napirendre tűzte a Szegedi Nemzeti Színház munkájá­nak elemzését is. A tanácsi szervek jelentős anyagi és erkölcsi támogatásával e£ el­múlt két évben sikerült meg­oldani néhány régi problé­mát. különválasztották a szimfonikus zenekart. szí­nészházat rendeztek be. megszüntették a társulat egyes részlegeinek túlterhe­lését stb. Kiegyenlítettebbé vált a próza és az opera színvonala, anyagi ellátott­sága, javult az éves progra­mok stabilitása, egyes ifjú­sági és értelmiségi rétegek­kel bővült a helyi közönség­bázis. A színház Igazgatósága — és ez helyes — a kamara­színház átépítése miatt be­vezette. hogv mindennap tartanak előadásokat. Hely­telen volt azonban, hogy a helyi előadásokat hét hóna­pig tartó folyamatos sze­zonban. a tájelőadásokat pe­dig ezután, csak néhány he­tes időre szervezte. Különö­sen q Csongrád megyei fel­adatok elhanyagolása a szín­házat elszigetelte a megye közönségétől, s ez az érdek­lődés csökkenésére is veze­tett. A színház 1970-ben csupán 30 tájelőadást tartott (ebből hetet Szombathelyen), s a nézők száma 19 ezerre esett vissza. TaValy ősszel a megyében nem volt egyet­len színházi előadás sem. A 43 ezer lakosú Egerben a u miskolci színház 180 előadást rendez évenként, a szegedi színház 1970—71-ben csupán tízegynéhány előadást ígér Szentesnek, s ugyanennyit az 53 ezer lakosú Hódmezővá­sárhelynek. A végrehajtó bizottság többek között úgy határo­zott. asszínház 1971. évi fel­adatainak kiszabásakor fi­gyelembe kell venni, hogy Csongrád megye lakosságá­nak folyamatos színházi el­látása. továbbá a Művelődés­ügyi Minisztérium által meg­jelölt régióban az operaelő­adások megtartása a Szegedi Nemzeti Színház kötelessége. Az előadások évi száma 400­nál kevesebb nem lehet, s ezen belül a tájelőadások számát és helyét a jövőben a művelődésügyi osztály hagyja jóvá. Tankállomást épít a TÜZÉP A Tüzelőszer és Építőanyag Értékesítő Vállalat közismert nevét hallva az emberek többségének a kályhában pattogó fa, a meleget árasztó szén jut eszébe. Pedig kulcs­szerepe volt s van az ár- és belvízkárosultak házépítésé­hez szükséges építőanyag elő­teremtésében is. s a mostani ötéves terv meggyorsult la­kásépítési programja sem képzelhető el tevékenysége Próba az új üzemben A Péti Nitrogénművek te­rületén új üzem kezdte meg a próbagyártást. Ezentúl itt állítják elő a Tetrahidrotio­fént, amely a háztartásban használatos gázfélék haté­kony. új szagosító anyaga lesz a jövőben. A péti gyár­óriás új Üzeme bár mérette t • nem nagy, jelentősége azon­ban igen. mert terméke a f: gázszivárgásból származó balesetek megelőzésének fon. tos eszköze lesz. Képünkön Az új üzemrész működését ellenőrzi Váradi József. MTl-lotű — KS nélkül. A szegedi TÜZÉP­nek Csongrád megyében 7 városi telepe és 16 boltja van. valamint minden vá­rosban egy-egy megrendelő­Irodája, nem ls szólva a mintegy 40 áfész TÜZÉP-te­lepéröl. A vállalat fejlődését ép­pen az építőanyagok iránti érdeklődés gyorsította meg, annak ellenére is, hogy az egyre inkább elterjedő gáz­és olajfűtés miatt a szilárd tüzelőanyagokat viszonylag kevesebben vásárolják az utóbbi években. A szegedi TÜZÉP nyeresége 1968-ban 16 millió, az elmúlt évben pedig már 22 millió forint volt. Ez idő alatt csaknem 2 millió forinttal növekedett a fejlesztési alap is. A jól kiépített hálózat — ahogy a TÜZÉP munkáját taglaló előterjesztés vitáján a Csongrád megyei tanács vb tegnapi ülésén többen szóvá tették —. sajnos nem jelent egvszersmind kultu­rált szolgáltatást is. A vállalat — ahogy dr. Kókai József igazgató kijelentette — csak 25—30 éves perspektívában tudná megoldani telepeinek sártalanítását. azt. hogy a vásárlóknak. megrendelők­nek. kiszolgálóknak ne kell­jen sárban, porban járniuk. S egyre több a fuvarozással is a baj: bizonyos anyagokat a Volán már nem hajlandó csomagolás nélkül szállítani. Építőanyagot elsősorban az ár- es belvízkárosultaknak biztosítanak továbbra is. hi­szen — bár tavaly 460 ilyen ház építése befejeződött. 450 pedig tető alá került — még ezernek kell idén elkészül­nie. Annak a 900 jelentke­zőnek. aki a TÜZÉP tavaly év végi felhívására bejelen­tette igényét, az év első ne­gyedében megkezdik az anyag szállítását. Az építő­anyagok közül az égetett cse­répből nagy a hiány, ezért a pala beszerzését szorgalmaz­zák. Hasonlóan bajok van­nak a sódertermeléssel is, viszont saját sóderbánya lé­tesítéséhez nincs a vállalat­nak pénze. Mivel a szilárd tüzelőanya­gok iránti érdeklődés vár­hatóan csökkenni fog, a TÜ­ZÉP már 1971-től be akar kapcsolódni a háztartási tü­zelőolaj-szolgáltatásba. Sze­geden és Algyőn — esetleg Hódmezővásárhelyen — 500 ezer literes tankállomás épí­tését tervezik, s azt is hogv a megye 5 városában két-ktt olajkutat állítanak fel. Ezek­nek kapacitása 25—25 ezer liter lenne. A távlati tervek között szerepel az is. hogy megoldják a tüzelőolaj ház­hoz szállítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom