Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-12 / 291. szám

SZOMBAT, 1970. DECEMBER 12. 3 »• 1 Öszi sugárzásban somogyi Károlyné íelvetele A száraz, hosszú őszt nemcsak a hajrában levő vál­lalatok sietnek kihasználni, de a legkisebbek is. A hű­vösödő parkban a nem naptári ösz utolsó napfényes dél­előttiéin nagy sétákat tesznek az Arany János utcai óvo­dások. Jobb is. mint bent a lakásból átalakított óvodai szobákban: egészségesebb a friss levegő Vagy már ők is a + 10 mozgalomra készülnélé, példát mutatva a fel­nőtteknek? A^kenderfeldolgozó ipar IV. ötéves tervéből Automatikus gépekkel korszerű termékeket A szemlélet változásai? A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat új tervében világosan fogalmaznak: a korszerűsítés célja az, hogy a régi gépeket olyan nagy teljesítményű és termelé­kenységű berendezésekkel cseréljék fel, amelyek segít­ségével a csökkenő mun­káslétszám mellett képesek a már elért termelést stabi­lizálni, sőt egyes termékcso­portok esetében bővíteni a kapacitást, ezzel növelni a termékválasztékot, szélesebb körben előállítani és feldol­gozni a szintetikus alap­anyagokat. Bevezetik a nemezgyártást A vállalat szövődéiben az összes gépeknek mindössze 40 százaléka automatikus. A negyedik ötéves tervciklus­ban ezt az arányt 80—90 százalékra szeretnék javíta­ni. Újdonság is található a vállalat tervében: szovjet gépsor megvásárlásával meg­teszik az első lépéseket a nagy termelékenységű nem szőtt termékek technológiá­jának meghonosítására, be­vezetik a tűzött nemezgyár­tást. A szövődéi rekonstrukció legnagyobb ..tétele'' az újsze­gedi új szövöüzem felépitese. A 68 millió forintos beruhá­záshoz már hozzáfogtak, a csarnok alapjai készen van­nak. A 9500 négyzetméter alapterületű üzemben 1000 munkásnak biztosítanak jól felszerelt öltözőt és fürdőt. Egyébként a nagyvállalat a következő ötéves terv idején 228 millió forintot költ be­ruházásokra: építésre 61 mil­liót, gépekre pedig 167 mil­liót. Az összetételből is érzé­kelhető. hogy hatékony a fejlesztés, hiszen a gépekre szánt kiadások majdnem háromszor olyan nagyok, mint az építkezéseké. Az első tételnél a követ­kező gépeket találjuk: 100 darab középnehéz csehszlo­vák gyártmányú szövőgép, 10 darab nehéz belga Pica­nol szövőgép. 2 darab NSZK gyártmányú lánchurkoló gép. 2 darab szovjet gyártmányú előhengeres felvetőgép, 1 darab összehengerlőgép és a már említett szovjet gyárt­mányú tűnemezelő gépsor. met (Victor Hugó utca) ki kell telepíteni Újszegedre. A nagyvállalat kap ugyan kártalanítást, de az az összeg kevés a két gyár újbóli talp­raállásához. Egyébként a ki­telepítés csak az ötéves terv végén válik lehetővé. Jelentősen megváltozik a műszaki színvonal a negye­dik ötéves terv idején. A re­konstrukciós tervben ugyan­is további 220 automata szö­vőgép beszerzése szerepel. Bár ebben az esztendőben üzembe helyeztek egy újabb fólia-gyártó gépsort, de a negyedik ötéves terv idősza­kában megint vásárolnak a híres COVEMA cégtől egy ilyen feldolgozó berendezést. Az automatizáltságot javítja újabb 2 darab foiiócentrifu­ga. -1 darab lánchurkoló gép és 2 darab automata gom'oo­lyítógép. A beruházások tételes fel­sorolásában sok mindennel találkozhatunk A pécsi gyárban a vízellátást rende­zik. a jutaárugyárban a ka­zánokat alakítják át gáztü­zelésre. gépesítik a raktári anyagmozgatást és igy to­vább. Korszerűsítik és gépe­sítik az adatfeldolgozást. jű szintetikus ponyvák és más műbőrféleségek gyártá­sát. Bevezetik a lánckötött — COVENIT — rendszerű műszaki textiliák előállítá­sát, a szövött termékek he­lyett. A ponyvák változatosságát szeretnék bővíteni azzal, hogy a tiszta kender és a tiszta pamutponyvák mellett a félkender (pamutfláncú. és kendervetülékű) ponyvák gyártását is szorgalmazzák. Könnyű belátni, hogy az előbb felsorolt űj termékek a régivel szemben magasabb minőséget jelentenek és na­gyobb termelékenységgel ál­líthatok elő. Ezek után végül majd arról, hogyan alakul a vállalat nyeresége, s a tiszta bevételt hogyan oszt­ják el, mennyit költenek a dolgozók munka- és életkö­rülményeinek javítására? G. I. T alán meglepő, hogy egy különösnek sem­miképpen sem nevez­hető esettel kezdem. Olyan­nal. amelyet legalábbis kö­vetkezményeit tekintve egé­szen természetesnek lehet íeliogni. Alig két hete tör­tént. hogy a Budapestről jö­vő esti gyors néhány órás késéssel, éjféltájba fűtöttbe Szegedre. Cegléd előtt egy kisebb műszaki baleset akasztotta meg a vonal for­galmát. Megtörténik az ilyes­mi. nem is vette senki kü­lönösképpen zokon az uta­sok közül. Azt sem hogy éjfél táján Szegedre érve, gyalogszerrel indulhattak a városon át haza. Félreértés ne essék. az esetet, korántsem tartom tra­gikusnak. Az a kis séta nem életveszélyes. Megemlíteni csak egy kérdés kapcsán ér­demes. Egy kérdés kapcsán, amely óhatatlanul felvető­dik az emberben. Vajon eszébe jutott-e valakinek az állomás felelős emberei kö­zül. hogy este 9 óra körül, amikor már valószínűleg tudni lehetett a vonat, érke­zési idejét. felhívja az AKÖV-öt? Küldjenek há­rom-négy buszt. A MÁV majd fizeti a költségeket. Ez azonban alig hiszem, hogy bárkinek is eszébe jutott volna. Az éjszakai sétából legalábbis erre kellett kö­vetkeztetnie az utasoknak. A példát valóban csak példának szántam. Esetek tucatjait lehetne még idézni, melyek hasonló következte­tés alapjául szolgálhatnának. Nevezetesen egy olyan kö­vetkeztetés kiindulásául, hogy a buszok elmaradása, a gyaloglás egy furcsa szem­léletmódra vezethető vissza. Már rengeteget beszéltünk arról, hogy a szemlélet, vagyis tulajdonképpen a tudat sokkal lassabban vál­tozik a létnél. Pontosabban csak meglehetős idő eltelté­vel alakul hozzá a létezés új viszonyaihoz. Amikor ne­gyed évszázada kitűztük cé­lul a szocialista embertípus kialakítását, még nem szá­moltunk a tudat „tehetetlen­ségével". Később aztán rá­jöttünk, hogy a szocialista ember még jó ideig csak eszmény marad, még akkor is. ha manapság néhány fontos tényezője a legtöbb emberben már megtalálható. Tehát a tudat, a szemlélet csak késedelmesen követi a társadalmi és gazdasági vi­szonyokban bekövetkező változásokat Meglehetősen hosszú időt kellett annak szentelni, hogy az emberek­kel megértessük, és az ifjú­ságot már eleve arra nevel­jük, hogy életüket ne a pénz­éhség irányítsa. Hogy más, emberi-társadalmi szempon­tok fontosságát is felismer­jék. Ezen a téren kétségte­lenül sok eredmény született. A gazdasági élet fejlődése, az életszínvonal emelkedése azonban a pénz szerepét a korábbinál fontosabbá tette. És a szemlélet ezúttal gyor­sabban követte a létezés vi­szonyainak változását, csak­hogy kissé furcsa módon. Manapság már mindenki el­várja. hogy becsületesen el­végzett munkájáért a társa­dalmi vagyonból a neki járó ellenértéket megkapja. He­lyes ez a szemlélet, így van rendjén. Hiszen a bővülő áruválaszték. az új lehetősé­gek, a becsülettel megkere­sett pénz révén mindenki számára jobb. teljesebb éle­tet tesznek lehetővé. Csak­hogy a szemlélet kissé egy­oldalúan alakult. Sokan el­feledkeznek arról, hogy pén­züknek csak akkor lesz ér­téke, ha ellenértékét, maga­sabb szinten előállítják. Nem véletlen, hogy a párt X. kongresszusának határozatá­ban kiemelt szerepet kap a termelékenység, a gazdasági hatékonyság növelése. A szemlélet kérdése leg­inkább talán a szolgáltatá­sokban közelíthető meg. a mindennapi tapasztalatok­ban. És itt viszatérhetünk az éjszakai gyalogláshoz. Az embernek sajnos igen gyak­ran az az érzése, hogy pén­zét nem veszik komolyan. Vagyis: az utas kifizeti a vasútnak az útiköltséget, és a vasút ezért nem érzi köte­lezve magát arra. hogy va­lóban utasként kezelje a megvásárolt jegy tulajdono­sát. És példákat sajnos szép számmal lehetne idézni a szolgáltatások más területé­ről is. Főként azt. hogy a bevétel összessége számít, de — néhány kivételtől elte­műanyagból UÍ helyen A kormány által jóváha­gyott városfejlesztési terv szerint a kötélgyárat (Tol­huhin sugarut) es a hálóüze­A kenderfeldolgozóipar gyártmányfejlesztési terve még a laikus számára is so­katmondó, mivel a korsze­rűsítés dominál benne, egyre jobban elterjed a műanyag ebben az iparágban. A fono­dái programban ilyen elkép­zelésekkel találkozhatunk: a viszkóz- és szintetikus szál­lal. valamint a polipropilén fóliarosttal kevert kenderfo­nalakat állítanak elő a meg­levő berendezéseken. Tiszta viszkóz- és szintetikus fo­nalak termelésének fejlesz­tésére azért kerül sor, mert szebb, jobb és nagyobb vá­lasztékban kívánnak gyárta­ni lakástextíliákat. A rostosított és hasított fóliaszalagokból műszaki szö­veteket és ponyvákat készí­tenek, de ugyancsak ebből az anyagból bővítik a zsine­gek és a cérnák választékát is. A gumiipari hevederekbe kerülő szöveteknél áttérnek a szintetikus fonalak fel­használására. Szeretnék ki­fejleszteni a szintetikus alap­szövetü, rétegezett ponyvá­kat. A kísérleteket már be­fejezték és a következő öt­éves terv időszakában nagy­üzemi meretekben megkez­dik a lanckoíött alapkelme­Január l-től^ Szigorítás a gépjárművezető-képzésben Az elmúlt öt esztendő alatt kétszeresére növekedett a 100 háztartásra jutó sze­mélygépkocsik száma. A Merkúr csupán az idén több mint 43 ezer autót értékesí­tett. s a következő ötéves terv előírása szerint mint­egy félmillióra növekszik a gépkocsiállomány. A bizton­ságos közlekedésnek egyik alapfeltétele, hogy képzett, a vezetés csínját-bínját isme­rő vezetők üljenek a volán­hoz. Ezért is módosította kor­mányrendelet a gépjármű­oktatás és vizsgáztatás rend­jét egy esztendővel ezelőtt. A magasabb követelmények a jelölteket jobb felikészü­lésre ösztönzik, s az a 60— 70 000 személy, aki egy év­ben jogosítványt kap, biz­tonságosabban kapcsolódhat be a forgalomba. Január 1-től újabb módo­sításokat vezetnek be a gép­járművezető-képzésben. Kül­földi tapasztalatok alapján bevezetik az úgynevezett ta­nulóudvari képzést. Ennek lényege az, hogy a forgalom­ból teljesen elzárt területen, az oktató magyarázata után a hallgatóik egyedül ülnek a gépkocsiba, önállóan gyako­rolnak, szerzik meg az alap­vető vezetési ismereteket. A uiz&gázlatasnáJ. beveze­tik a műszaki tesztet, a gya­korlati vizsgánál pedig nö­velik az elérendő minimális pontszámot. A képzés reformjának, a magasabb követelményeknek nem a bukások növelése a célja, hanem az, hogy jobb gépkocsivezetők kerühesse­nek a volánhoz. A szigorítást egyébként néhány adat is mutatja. Az idén fél év alatt a teher- és személygépkocsi kategóriában 3200 jelölt kö­zül 800, a személygépkocsi­vizsga 6000 jelöltje közül 1400 nem tudta elsőre telje­síteni a követelményeket. A szigorúbb rendszer különö­sen a motorkerékpárosoknál hozott lényeges változást, 17 000 vizsgázó közül tízez­ret buktattak meg. kintve — a vevőnek vagy megrendelőnek nincs módjá­ban azt érezni, hogy az 5 pénze is nyom a latban. És ez nemcsak a vállalati szem­léletről mondható el. Sőt, arról egyre kevésbé. Mosta­nában inkább az a szembe­tűnő. hogy az üzletben vagy műhelyben levő alkalmazott nem is gondol arra. hogy a megrendelő állal kifizetett pénzből fizetik többek közt őt is. Egy sajátos, fordított viszony aíakult ki. Az alkal­mazottnak eszébe sem jutna az. hogy a megrendelő tu­lajdonképpen neki is szíves­séget tesz azzal, hogy mun­kát ad neki, pénzével és igényeivel hozzáfordul. Sok­kal inkább a vevő érzi szí. vességnek azt, ha udvaria­san foglalkoznak vele. és ha érezetik azt. hogy a pénzé­re valóban szüksége van a vállalatnak és az ügy inté­zőjének. S zolgáltatások. Az ösz-: szefoglaló név maga is sokat mond. Lé­nyege: emberek és vállala­tok abból élnek, hogv más emberek megrendeléseinek a törvényes taksa ellenében eleget tesznek. És itt gon­doljunk ismételten a X. párt­kongresszus határozatának két szempontjára: nőve. kedett a szocialista piac, az áru- és pénzviszonyok szere­pe". A szövetkezeti iparról szólva pedig: „Munkájuk központjába a szolgáltató­ipari tevékenységet kell ál­lítani." Vagyis az elkövetke­zendő időszakban — éppén az életszínvonal javulásá­nak következtében — az ed­diginél sokkal nagyobb sze­rep vár a szolgáltatásokra. Ezt pedig a családoknál fel­szabaduló pénz teszi lehető­vé. A keresőknél levő sza­bad összegek pedig szükség, szerűen növelik a pénzviszo­nyok szerepét. Ebből követ­kezően a vállalati, és sokkal inkább az egyéni szemlélet­nek nagyot kell változnia; Tudatosulnia kell annak, hogy a megrendelő pénze szolgáltatja az egyén jöve­delmét is. Kétségtelenül jó, ha az emberek lelkiismereti kötelességüknek tekintik munkájuk kiváló elvégzését. Csakhogy a lelkiismeret gyakran üres frázis marad. Helyette sokszor hasznos lenne inkább az érdekekre hivatkozni. Tudomásul ven­ni a társadalmi munkameg­osztás alapvető tényét, azt, hogy a szolgáltatásban al­kalmazottak abból élnek, amit a többiek megtermel­nek. És a termelt javakból aszerint részesednek, ameny­"nyit a javak előállítói fize­tésükből. bérükből nekik juttatnak. Még akkor is. ha egyelőre helyenként az álla­mi támogatás ezt az alap­vető tény sokak szemében elködösiti. Szávay István Tapasztalatcsere a lakásfelmérésekről Tegnap az I KV-nál a dél­magyarországi ingatlanke­zelő vállalatok vezetői talál­koztak, s kicserélték a laká­sok felmérésében eddig szer­zett tapasztalataikat. A ta­nácskozáson először Csabai Béla, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium képviselője szólalt fel. Al­talános tájékoztatót tartott a lakásfelmérésekről, beszélt az ingatlankezelő vállalatok jövő évi feladatairól és a ne­gyedik ötéves terv során megvalósítandó célokról. Ezután a vállalatok képvi­selői kaptak szót. A szegedin kívül kilenc vállalat (a pé­csi, debreceni, békéscsabai, makói, kecskeméti, szolnoki, szentesi, vásárhelyi és a csongrádi ingatlankezelő) képviselői jöttek el a megbe­szélésre. Beszámoltak a la­kásfelmérések helyi tapasz­talatairól. A tapasztalatcsere többek közt azért is jelentős, mert az itt összegyűlt infor­mációk űj szempontokkal já­rulhatnak hozzá a lakbérek­re és a bérleti viszonyokra vonatkozó rendeletek végle­ges kidolgozásához. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Komját Irénnek, a ( MUOSZ alelnökének a sajtó j területén kifejtett tevékeny­sége elismeréséül a Munka Érdemrend aranyfokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára es Barcs I Sándor, a MUOSZ elnöke is,'

Next

/
Oldalképek
Tartalom