Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1970. DECEMBER 10. MA DE III' SZEGED sA Leginkább kötöző funkció- nagyjának. Mezőgazdasági ban madzagnak Ismerjük ezt nagyüzemben ezt a készenlé­a szót. Az anekdota is erről tet csak részesmüveléssel az oldaláról kezdte ki: leszól tudják biztosítani. A spárga­telefonon a kereskedelmi telep körül levő tanyák né­vállalat főnőkéhez, hogy pe vállalkozik ró íegtöbb­küldjön egy vagon spárgát, ször. Nagyon nehéz munka, most van vevő rá. Intézke- de megéri, dés, szervezés, kapkodás, ami Azzal, hogy kiszedték a a környékén föllelhető, min- földből, még nincs pont a det összeszedik, elindul a mondat végén. Osztályozzák vagon, meg is érkezik hibát- méretre — hosszúság és vas­lun minőségű kendergyári tagság szerint —, és színre termékkel. Zöldségkereske- nézve egyaránt, ugy, ho-jy dők tévedése. Annyi becsű- minden csomag éppen egy­let mindenesetre van az kilós legyen. Nemzetiszínű anekdotában, hogy a fősze- papírszalaggal kötik át, rajta replőt, a szomszéd megye a Hungarofruct emblémájá­hősévé avatja, és hozzáteszi, val, hűtőházban várakoztut­hogy ez még u hőskorban Ják, hűtőkljcsiban utaztat­történt Tény, ami lény, sok. ják, amíg a nyugatnémet háziasszonyt kérdezhetnénk, háziasszony levesébe vagy sütné-e vagy főzné a spór- főzelékébe nem kerül, ö vi­gát? Külföld kapkod érte. szánt azt nem tudja, hogy Nálunk ötven éve termesz- ásotthalml, öttömősi, vagy ' ^ üllést asszonyok hajnalok Ami terem, mindet vinnék, hajnalán ébrednek és sok­de a dupluju ls keves lenne. , _ ...... A kereskedők azért szeretik. sz?r elüti az óra az éjfelt' mert kemény valutát hoz, a mire pihenőre térnek, mert termelők meg azért, mert amíg a spárga terem, más bőségesen fizet, biztonságos gondolatuk nem nagyon le­a termelés. A lazakötésű, up( i,z,,„„_ meleg, meszes homokot ked- a zöld" vell. Ezzel szerencsére el Evro1 6vre többet ter­vagyunk látva bőven. Szere- melünk belőle, ti az esőt, tavasszal Inkább, A hatezreilik Könyvtári beszélgetés az olvasásiéi Virággal és ajándékkal fo­gadták a napokban a Somo­gyi-könyvtárban a hatezre­dik olvasóként beiratkozott Dézsi Józsefnét. Ez az ünnepélyes alkalom kétirányú elgondolkozásra is késztet. Részben gondolato* kat kelthet a könyvtár mun­kájáról; hogyan tölti be sze­repét mind jobban a város közművelődésében? Másrészt viszont: ez alkalommal elbe­szélgetve a hatezredik olva­sóval arról, hogy mit vár­nak az olvasók a Somogyi­könyvtártól? Évekre visszamenően vé­gignézve a könyvtár olvasói­nak jegyzékét, megállapít­hatjuk, hogy az olvasók lét­száma évről évre nő, ami feltétlenül a szolgáltatások szélesítésének és u meghosz­szabbítolt kölcsönzési időnek a következménye. Tavaly év végén 5758 olvasóval zárt a könyvtár, az idén már no­vember hónapban beiratko­zott a hatezredik olvasó. Ez csak a központi kölcsönző lá­togatóinak száma, ezenkívül a városban még 9100 beirat­kozott olvasó van. A hatez­res számot még fennállása óta sohasem érte el a könyv­tár. Tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a központi kölcsönző olvasóinak száma, de amikor kéri, akkor még van is. Annak ls oka van persze, hogy nem lett belőle a mai napig tömeges fo­gyasztási cikk. Nem elég, hogy a talaj meszes és laza. bőséges trágva ls kell bele Azon a vidéken pedig, ahol termesztése szóbajöhet, ép­pen ez a hiánycikk. Az ásott­halmi tőzegtelep minden­esetre segítséget jelent Évelő növény, sok munkát követel. Korán reggel, késő délután — napsütés előtt és után — ereszkednek térdre a vele foglalkozó emberek, tíz körömmel bontogatják a bakhátakat, ahol a talaj re­pedezése Jelzi, hogy kifelé kívánkozik belőle a síp. Ha napfény éri, színe vál­tozik, színével pedig nz ára Aki spárgával kínlódik, van tehát takargatnivalója. Április végétől a nyár ele­jéig állandó készenlétet je­lent ez a család aprajának, Megnyugtatás — Igen. drágám, ultizunk, üc semmi aggályod ne legyen, nem pénzért, csuk úgy szerényen... 8 ennek mintegy fele okta­tási intézmény tanulója. Fel­tétlenül növeli a könyvtár vonzását az is, hogy ebben az évben először vehették igénybe az olvasók — szink­ronban az olvasóterem hasz­nálatával — a könyvtár ösz­szes szolgáltatásait minden megkötöttség nélkül. Az állománynövekedés is természetes fokozódó vonzó­erőt jelent. A városi tanács költségvetésen kívüli jutta­tásai is hozzájárultak ahhoz, hogy a választék az igények­nek egyre jobbun megfelel­jen. A közelmúltban különö­sen sok idegen nyelvű ké­zikönyvet vásárolt a könyv­tér. Összes állománya jelen­leg 351 457 egység, ebből 309 800 a könyv, a többi fo­lyóirat és egyéb kiadvány. A kölcsönözhető, szabad polcon levő anyag az Idegen nyelvű részleggel már 45 000 kötetre tehető. Most készül u könyvtár ki­alakítani önálló lemezszobá­ját, mivel a három évvel ez­előtt felállított zenesarok igen nagy sikert aratott, és az igény megvan a korsze­rűbb, több vendéget egyszerre fogadó, nagyobb lemezanyag­gal rendelkező zenei szoba iránt. A lemezszoba számára sokrétű kézikönyvtári anyag gyűlik, s hamarosan több mint ezer lemezzel várja az érdeklődőket. A könyvtár sokoldalú mun­kájában jelentős szerepet játszanak a kiadványok. A •Somogyi-könyvtári Híradó a könyvtár munkájáról ad ne­gyedévenként számot, a má­sik sorozat (mindkettőről ol­vashatunk gyakran híradást a Délmagyarország hasábjain Is) a helytörténet gazdagítá­sát szolgálja. A könyvtár jobb megismeréséhez, érté­keinek feltárásához segíte­nek a kiállítások. Az Ünnepi Hetek idején a régi Somogy i ­féle törzsanyagból mutatja be kiállítás a legértékesebb könyvéket. A könyvtár mun­kájához szervesen kapcsolód­nak azok a kiállítások is, melyeket a folyosón rendez­nek, s tervszerűen kapcso­lódnak évfordulókhoz. Eze­ket főleg az olvasóteremben dolgozó látogatók nézik szí­vesen. Gyakran mondanak véleményt — dicsórőlog — a kupolacsarnokban látható múzeumi kiállításokról is. Főleg azok, akiknek kevés idejük van, összekapcsolhat­ják a képzőművészet iránti érdeklődésüket a könyvköl­csönzéssel. Ezek a kiállítá­sok gondolatokat keltenek, sokan rögtön ezzel kapcso­latos könyveket kérnek a kö.csanzési csoport munka­társaitól. S hogyan vannak megelé­gedve a könyvtárral az olva­sók? Dézsi Józsefné, az ün­nepelt hatezredik, a kon­zervgyár technikusa, szakcso­portvezető. Régebben már ol­vasója volt a könyvtárnak, s mo3t háromévi megszakí­tás után iratkozott be is­mét. Munkájáról beszélget­tünk, s arról, hogy szakmai továbbképzéséhez talál-e se­gítséget a Somogyi-könyv­tárban. — A konzervgyúr könyv­iárában gazdag szakiroda­lom talalható, mely segítsé­get nyújt « munkához, to­vábbképzéshez, s emellett megtalálhatók a legfrissebb szépirodalmi ulkotások is. Nagy előnye az üzem könyv­tárának a gyors beszerzés, az újonnan megjelent szépiro­dalmi ulkotások sokkal ha­marabb megtalálhatók (!), mint a Somogyi-könyvtár­ban. Természetesen az üze­mi könyvtár nem elégíthet ki minden igényt (1500 kö­tetből áll). A klasszikus Iro­dalom és a képzőművészet vonz a Somogyi-könyvtárba. Minél több képzőművészeti könyvet szeretnék kivinni. Már most jó lenne megnézni a napokban megjelent Mű­helytitkok című sorozat első két kötetét. S nem utolsósor­ban azért jöttem a Somogyi­ba, hogy hároméves kisfiam­nak mesekönyvet vigyek a gyermekkönyvtárból. Az olvasóteremben levő folyóiratokról kérdezem. — Az olvasóterem rend­szeres használatára nincs idő, de azért állandóan olvasok folyóiratokat és napi sajtót. A folyóiratok közül különö­sen a szakfolyóiratokat — a Magyar Élelmiszerioart. s az élelmiszeriparral foglalkozó egyéb folyóiratokat, u Nőit Lapját, ö Filatéliai Szemlét. A szűkebb közösség, bri­gádja kulturális igényeiről is mesél. — Brigádunk szocialista brigád, s szeretnénk minél több kulturális programot csinálni. A gyár reprezenta­tív kultúrterme kimondottan alkalmas erre. A nagyobb író-olvasó találkozók marad­tak emlékezetesek, és néhány szép kiállítás ugyanabban a kultúrteremben. Mindez csupán néhány gondolat a hatezer közül egy olvasótól. Mind a hatezer ember más egyéniség, más ízléssel, más követeléssel. A Somogyi-könyvtárnak szá­molni kell azzal, hogy évről évre egyre többen látják majd a művelőd' s forrását a könyvtárban. Laczó Katalin Kcmék a buvlrhajón^ 30. Az őr. aki Dusehhal találkozott, Jelentette a tör­teiteket, azonban, mivel nagy volt a köd, csak órákkul később kezdhették meg a kutatást. Am a fiatal ör szavait alátámasztotta a parton ta­lált két tárgy, majd egy járőr, közvetlenül a parti őrség parancsnoki épületének köreiében, gyanús homokhalomra lett figyelmes. Felásták, s Itat hatalmas bőröndöt találtak a gödörben, benne rengeteg robbanóanyaggal, gyutaccsal, két matrózzsákkal, német tengerész egyenruhákkal. Az egyik gyutacson ez a szöveg állt: ..Hergestellt in der Feuer Werkunstalt, Berlin, Spandau". A lelet nagy feltűnést keltett, s nyomban értesí­tették Hoowert. az FBI nagy hatalmú főnőkét, aki általános riadót rendelt el. De még így is ren­geteg időt, adott esetben pótolhatatlan Időt vesz­tegettek azzal, hogy kerülő úton értesítették az FBI-t. Az Ügynökök ezalatt már régen eltűnhet­tek Amerika nagyvárosaiban... A tisztviselő mélyen hallgatott arról, milyen butasagot csi­nált... Dasch másnap reggel vonatra szállt, és Wa­shingtonba utazott. Ezalatt Wagner fregattkapi­tány parancsnoksága alatt megérkezett Florida partjainak közelébe az U—170-es tengeralattjáró, s bár az FBI általános riasztást rendelt el, Jnck­sonvllle közelében minden nehézség nélkül partra szállította Kerlinget és négy ügynöktár­sát. Kerlingék is elásták a robbanóanyagot, majd a hadmüvelett központként kijelölt helyre mentek. Dasch csak másnap szánta rá magát, hogy jelentkezzék az FBI központjában. Szállo­dai szobájából telefonált, majd nehany pillanat múlva egy női hangot hallott a telefonban: — Mit kíván? — Dániel Pastorlus vugyok, már New York­ban érintkezésbe leptem a kirendeltségükkel, s közöltem, hogy Mr. Houwerrel kívánok beszélni. — Mr. Hoowerrel? Előbb közölje velem mi­lyen Ügvben keresi? — Kizárólag Hoower úrnak tehetek jelentést. — Sajnálom, de olyan utasítást kaptam, hogy csak azt kapcsolhatom hozzá, akinek komoly oka van erre. Tessék várni, majd kapcsolok egy másik számot. Mr. Hoower helyettesét. Rövidesen egy férfi szólt bele a telefonba: — Tessék! — Felvilágosítást kívánok nyújtani a Long Island közelében néhány nappal ezelőtt partra szállt ügynökökről. Bizonyára hallott róluk. — Hogy? Mit mond?! — remegett meg a hang. — Megmondhatná, mit tud a dologról? — Nagyon szívesen, mert én is tagju vagyok a csoportnak. Éppen ezért akarok személyesen beszélni Hoower úrral. — De végül ls, kicsoda ön? — Megmondtam már: tagja vagyok a partra szállt német kemcsoportnak. Sőt, én vagyok a csoport vezetője. A nevem természetesen nem Pastorius, ez a név a vállalkozás fedőneve. Dasch hallotta, amint az FBI tisztviselője — minden elővigyázatosság nélkül — odaszólt:. — Gyorsan állapítsák meg, honnan telefonálnak nekünk! Tudni akarom, hogy hol van ez az alak. Állítólag azok közé az átkozott nácik közé tar­tozik! — Ne fáradjon — szólt közbe Dasch —, eszem agubun sincs megszökni. Itt vagvok a Chester­field Szállodában. Ha van kedve hozzá, akar azonnal is meglátogathat. — Rendben! Maradjon a szobájában, Mister Pastorius. Öt perc múlva ott lesz az egyik em­berünk. Conolly a neve. Dasch szófogadóun leült, cigarettára gyújtott, de talán még a felét sem szívta el, amikor va­laki halkan kopogtatott a szoba ajtaján, majd egy hírtelen mozdulattal fölrántotta az ajtót. Két jól megtermett alak állt a küszöbön. — Pastorius űr? Bejöhetünk? — kérdezte az egyik, de választ sem várva, már belépett mind a kettő. Becsukák maguk mögött az ajtót. — Conolly a nevem, véletlenül itt lakom, eb­ben a szállodában, ö a kollégám. A másik férfi bólintott a tejével, de a kezét továbbra is a nadrágja zsebében tartotta. — Pastorius úr, éppen most közöltek velem az FBI-től, hogy ön felvilágosításokat tud adni a Long Island körelében partra szállt német ké­mekről. Ha nem tévedek, ön azt állítja, hogy ön a csoport főnöke — mondta gyorsan Conolly. — Tényleg jól értettel Valóban én vagyok a csoport vezetője. A másik négy még New York­ban van. De létezik egy másik csoport is, azok Floridában szállnak partra. Ha már meg nem érkeztek. Aztán rövidesen jön egy harmadik, sőt egy negyedik csoport is. Azok partraszál­lási helvét nem tudom. Csak a floridaiakét. Conolly a meglepetéstől egészen elképedt; az FBI-nek sejtelme *um volt a második csoport­ról. Ha igaz, amit ez a Pastorius nevű alak mond, óriási fogás lehetősége rajzolódik ki... — Valóban Izgalmas dolgokat közöl velünk. Pastorius úr — szólalt meg Conolly, ahogy meg­emésztette az előbb hallottakat. — Kérem, mondjon el mindent, amit csak tud, Dasch nagy vonalakban beszámolt a vállalko­zásról, a kiképzésről, az átkelésről, a partra­szállás mozzanatairól, a robbanóanyag elásásá­ról j. a parti őrrel való találkozásról. Conollv udvariusan, de kétkedő mosollyal állapította meg: — De kedves Pastorius úr, csak nem gondol­ja, hogy mi csak úgy egyszerűen hitelt adunk ennek a mesének? Be kell bizonyítania, amit mond. Biztosan hallott már arról, hogy elárasz­tanak bennünket az ilyen és liusonló agyszüle­ményekkel. rémmesékkel. — Tehát önök nem hisznek nekem?! — kiál­tott fel Dasch felháborodottan. — Mit gondol, az egész mesét kitaláltam, csak azért, hogy utána pénz üsse a markom? Hát ha minden­áron bizonyítékot akar, akkor várjon egy pil­lanatig. Dasch felállt, kinyitotta a szekrényt, elővet­te a táskáját, amelyet kivett a poggyászmegőr­zőből, mielőtt Washingtonba utazott. Aztán ki­nyitotta a zárat, és az ezerdolláros kötegeket ki­szórta az ágyra. — Ebből kellett volha a szabotázs köllségeit fedezni... a többit Kerllngnél, a második cso­port főnökénél találják majd meg. (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a tárlatokról Nem múlik el hét, hogy ne találkoznánk akármelyik lapban olyan hírrel, hogy valamely neves festő- vagy szob­rászművészünknek tár­lata nyílt meg. 0 Meghatározása? Tárlatnak általában több képzőművész közö­sen megrendezett Idő­szakos kiállítását nevez­zük. de az is előfordul, hogy egy-egy festő vagy szobrász önállóan ren­dez művészetét repre­zentáló tárlatot. A tár­latoknak egyik fajtája az, amelyikre meghívás alapján jelentkezhetnek a képzőművészek. Ilyen például az egyik leghí­resebb, a Vásárhelyi öszi Tárlat. Erre leg­utóbb a meghívottak 52 százaléka küldött képet. Vannak olyanok is. amelyekre bármelyik szobrász, festő elküldhe­ti alkotásait, s ezek kö­zül állítja össze a zsű­ri a tárlat anyagát. A hi­vatalos tárlatokon úlia­liíbcín csak állami zsűri állal engedélyezett ké­nekel lehet kiállítani: a képzőművészeti lektorá­tus bizottsága dönti el, hogy mi kerülhet a ki­hoi állítóterembe. 0 Mellékutak? Nem lehet mindenki azonnal a képzőművé­szek szövetségének alap­tagja. ezért egyre több kívülálló próbálkozik azzal. hogy zártkörű klubokban — újságíró, egyetemi. konzervgyári klub. művelődési ottho­nok. stb. — állítsa kl műveit. Szegedi lehetősé­gek? A szabadtéri játékok Időszakának immár ha­gyományos eseményei közé sorolják a több mint tíz éVe minden augusztusban megrende­zett Nyári Tárlatot, az év végén pedig a Téli Túrlaton mutatkozhat­nak be képzőművésze­ink a múzeum Horváth Mihálv utcai épületé­ben. Célját tekintve kü­lönbözik ezektől a Kéo­csarnok Vállalat Kárász utcai üzletnek egv-ecv rendezvénye: egyedi művészeti termieket mutatnak be időnként kimondottan eladási szándékkal. A szegedi képzőművészek üiabban otyan lehetőséget ls kaptak, hogv a szabad­kaiakkal közös tárlatokat rendeznek Szeeeden, moH a jugoszláviai vá­rosban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom