Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

179 CSÜTÖRTÖK, 1970. DECEMBER 10. Jó lesz a téli gyümölcsellátás A szegedi tájban évszáza­dos múltja van a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. Köz­tudomású és máig ls emlék­szünk arra, hogy 1969-ben rekordtermés volt gyümölcs­félékből. Őszibarackból 1289 vagonnal, almából 384, sár­gabarackból 141, meggyből 58, földieperből 53, körtéből 32, és cseresznyéből 23 vagon­nal vásároltak fel, Nem pa­naszkodhattunk sem az áru­terítésre, sem az árakra, hi­szen a téli hónapokban, sőt még tavasszal, május elején is válogathattunk a gyümöl­csökben, főleg az almában. Sajnos, ez az év korántsem volt kedvező. A mélyebb fekvésű, vízjárta területeken kiölte a termést, az újsze­gedi kertek sem jeleskedtek, sokkal kevesebb szamócát adtak a piacra, mint azt szerettük volna. A belvizek is megszomorítottak a ter­melőket, az árterületek fái elpusztultak, s akad nem egy olyan szövetkezet, ahol a korszerű nagyüzemi gyümöl­csöst is kipusztította a ter­mészet. Rengeteg fa „ki­ment", ez jövőre is érezteti hatását. Igaz, különösen a szegedi járásban nagyobb te­rületek fordulnak ismét ter­mőre. Mégis, kedvező időjá­rás esetén is csak 10 száza­lékos termésnövekedéssel számolhatunk, az idei átla­got figyelembe véve. Vagyis 1969 rekordja nemigen -is­métlődik meg jövőre. Az idén őszibarackból 1002, almából 231. sárgabarackból 96, meggyből 92, földieper­ből 30, körtéből 28, cseresz­nyéből 24 vagonnal vettek át a felvásárlótelepeken. Bár a számok is mutatják, ez jóval kevesebb, mint a 69-es felvásárlás, mégis, az áruel­látásra nem panaszkodha­tunk, a kiskereskedelemben nincs akadozás. Igaz, némi­vel magasabbak az-arak. Mint az ország más tájain, megyénkben is a kertészeti termékek felvásárlásában, forgalmazásában a MEK sze­repe meghatározó. Zöldség­ből és gyümölcsből a lakos­ság ellátásának 60 százalé­kát vállalja magára. Ezek­ben a hónapokban átszer­vezik a megyei MEK-et ls, korszerűsítik, hogy közös vállalatként működve, az elsődleges cél nem a maxi­mális nyereség lesz, hanem a tagszövetkezetek érdekei, megfelelő biztonságos érté­kesítés és a fogyasztás na­gyobb mérvű növelése. Ez is garancia arra, hogy a meg­termelt áru minél olcsób­ban jut majd a fogyasztók asztalára. örvendetes az is, hogy a téli hónapokban sem szű­kölködünk gyümölcsfélékből, a déligyümölcsök mellett a kirakatokban lesznek a ha­zai kertek termékei is. Sz. L. I. fl textiláruk sobb minőségéért Szerdán a Textilipari Mi­I nőségellenőrző Intézetben 19 nagyvállalat képviselői 1 újí­tották meg immár negyed­szer a textil- és ruházati cikkek rendszeres és folya­matos minőségellenőrzésére vonatkozó együttműködési megállapodásukat. Az egy évre szóló szerződés lényege, hogy a Textilipari Minőség­ellenőrző Intézet (Teximei) a megállapodásban foglalt, és az általános követelmé­nyeknél szigorúbb előírások­hoz viszonyítja a rendszeres vizsgálat eredményeit. (MTI) Níegint a szemét Szegednek is vannak „Vi­lágvárosi" gondjai, például a szemét. Néha úgy érezzük, hogy ellep bennünket, csú­foskodik a kapualjakban, az utcán, s még nem tudtuk megszokni, még restelke­dünk miatta. Dr. Révész Bé­láné (Odessza 16,13) olvasónk arról panaszkodik, hogy már évek óta szanaszét hevernek az utcán, elcsúfítva a szép lakótelepet, a kukafazekak. Ha megtelnek, terítve van körülöttük a föld, s például az ő házukból már jó ideje a szomszéd lépcsőházig kell hordani a szemetet. Náluk ls van tároló, amelyben a ku­kafazekaknak lenne a helye, de azt bezárták. Hasonló­képpen kifogásolja I. Z. (Pá­rizsi körút 38/b) olvasónk, hogy milyen szomorú lát­ványt nyújtanak a városban, az utcán kint levő kukafa­zekak. Ügy tudja olvasónk, rendelet van ré, hogy a ka­puk alá kell visszavinni a kiürített kukafazekakat. Mi­ért nem ott vannak? Olvasóinknak a Városgaz­dálkodási Vállalat igazgató­ja dr. Hammer Fldél vála­Hagy ár a „kilengésért" Faluról kerüllek Szegedre. A nagykorúság határát ép­pen csak túllepték. Az élel­miszer-nagykereskedelmi vállalatnál dolgoztak. Még­hozzá nem kis fizetésért. Igen, de a város sok új lehelőségével kísértette őket. A mama konyháját az étter­mi ebédekre cserélték, a Vi­dám Parkban szórakozták el pénzüket. Lottóztak, szóra­koztak. Hiszen fiatalok. Ugy hitték, hogy a város minden lehetőségét, melyeket kínál, el is érhetik. Egyszerre meg­szerezhetik. Ehhez pedig pénz kellett, egyre több pénz. Hárman voltak. Répasi Zoltán, aki ötletekkel szol­gált. Es két egymást váltó társa, Török Bálint és Szta­rek János. Munkakörük lehetőséget adott arra, hogy megismer­jék a környék boltjait. Köz­ben Répási motorkerékpár­ja elromlott. Megjavításához is pénz kellett. Ám Sztarek Jánosnak is volt motorke­rékpárja és ő hajlott is a rábeszélésre. Három esetben törtek be különböző üzletek­be. A harmadik után azon­ban Sztarek Jánoson úrrá lett a jobb érzés. Felmondta munkahelyét és hazament falulába, ahol a téeszben vállalt munkát. Répási rá­beszélésének többé nem en­gedett. Így kettesben ..csak" ti zenhétezer forintnyi kárt okoztak a társadalmi tulaj­donban. Török Bálintnak. Répási másik tái-sának azonban nem támadt ilyen könnyen lelki­ismeretfurdalása. Ők ketten összesen 4ÍJ ezer forintot gyűjtöttek be eleinte a kör­nyékbeli tanyai boltok, ké­sőbb a távolabbi műszaki Üzletek fosztogatásával. Ügyükben tegnap, szerdán hirdetett ítéletet a szegedi városi-járási bíróság dr. Ravasz Lászlóné tanácsa. Répási Zoltán büntetése há­romévi szabadsagvesztés. Tö­rök Bálinté kétévi, Sztarek Jánosé egyévi szabadság­vesztés. A/ ügyész súlyosbí­tásért fellebbezett, Répási Zoltán és Török Bálint, va­lamint védőik háromnapos gondolkodási időt kértek. Sztarek János és védője a büntetés felfüggesztéséért fellebbezett Fiatal emberek, akik elő­ször léptek á bűn útjára. Tetteikkel hatvanezer foriht kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. A lopott hol­mik közül csak a készpénzt költötték el. Az értéktárgyak nagy része megkerült. A büntetés fciszabatott és re­mélhetőleg eléri célját. Még becsületes emberekké vál­hatnak, ha akarják. szolt. Elmondta, hogy a vá­rosban jelenleg több mint ti­zenkét és fél ezer kukatar­tály van. Két konténer-szál­lítókocsi, négy kukaautó, öt félpormentes szemétszállító­kocsi és a külvárosban há­romszáz lovaskocsi hordja a szemetet, naponta átlag 60 —70 ember dolgozik a sze­métszállításnál. A rendelke­zés szerint a kukafazekakat be kell vinni a kapu alá. Hogy beviszik-e, vagy kint hagyják, naponta két ellen­őrük kíséri figyelemmel. Az utóbbi időben a vállalathoz kevesebb panasz érkezett be. különösen mióta a konténe­res szemétszállítást néhány háztömbnél sikerült megol­dani. Azonkívül, hogy a vállalat szigorúbban fogja ellenőrizni, a kukafazekak helyre szállítását, az a véle­ményük. hogy lényeges vál­tozást az hoz majd. ha még több konténert tudnak vásá­rolni. Az elkövetkezendő ö* évben közel négymillió fo­rintot fordít a vállalat a szemétszállítás korszerűsíté­sére. A jelenlegi gondokat részben az is okozza, hogy sok a 8—10 éves tartály, ezek igen rossz állapotban vannak már, hiszen az élet­tartamukat a gyár öt évben jelölte meg. Egyrészt a sok sérült tartályból kifolyik a szemét, másrészt komoly gondot okoz. hogy púposra rakják a kukaedényeket; a lakók, Így a kukaautóba fel­rakni Igen körülményes. So­kan mellérakják a szemetet, amint a tartály megtelt, el­viszik ugyan ezt a szemetet ls a gyűjtéskor, azonban na­gyon megnehezíti a szemét­szállítók munkáját. Elmon­dotta még az igazgató, hogy külön szervezési gondot je­lent számukra például az, hogy a hármas ünnepben, karácsonykor jelentősen nö­vekszik a háztartási szemét, ezért szeretnék megoldani, hogy a háromnapos ünnep alatt is két napon elszállít­sák a szemetet. Eredetileg — úgy tudjuk — november 7-én kellett volna megnyílnia a Műcsar­nok nagy képzőművészei, tárlatának, amely az elmúlt negyedszázad kep-, szobor­és grafikatermésének legja­vát sorakoztatja fel. A „szakmán" belül és kí­vül egyaránt nagy érdeklő­déssel várt kiállítás nem nyílt meg november 7-én. De nem nyílt meg decem­ber 5-én sem, márpedig a kapunyitásnak e későbbi dá­tumáról hivatalos bejelen­tés is született: aki fella­pozza a november 25-re ese­dékes televízlómüsort, az ott olvashatja az előzetes programban, hogy Somogyi József, a képzőművészek szövetségének elnöke beszél a december 5-én megnyíló jubileumi tárlatról. A min­den tévé-műsorokban beha­rangozott beszélgetés elma­radt, helyette egy képzőmű­vészeti kisfilmet, vetítettek. Jelenleg nem hírlik újabb dátum. A következő szomba­tot, december 12-ét — mint a tárlatnyitás napját — csak néhány optimistább beava­tott emlegeti —, bátortalan félhangon. Ilyen ügyekben — sajnos — nem ismeretlen az idő­pont tologatás. Így valahogy volt ez a néhány év előtti, hasonlóképpen nagynak ti­tulált nemzeti tárlattal, s általában így szokott ez len­ni mindig, ha a bemutatók dolgában nem néhány sze­mény, néhány csoport, de bizony mindenki érdekelt. Minden festő, szobrász, gra­fikus, aki csak „számít" szé­les e hazában. És hát ki nem számít, aki­nek már „bezsürizték" né­hány munkáját. vagy aki nuír önálló kiállítást is ren­dezett vagy Pesten. vagy máshol. Főképpen pedig azok szá­mítanak, akik nemcsak munkáikat nyújtják be a magas zsűrinek, de ilyen es olyan igényeiket is, mond­ván: én csak ezekkel a ké­peimmel, szobraimmal, gra­fikáimmal és csak azokkal a kollégáimmal, társaimmal, barátaimmal, és csak abban a teremben, ahol... Akik közelebbről ismerik a nagy tárlatok — így a mos­tani nagy kiállítás — körüli hercehurcákat, azok tudják igazán, hogy milyen indítta­tásúnk, s azt is, hogy mi­lyen erősek ezek a dátomto­logató szenvedélyek; hogy ki miért képviseli, erőlteti, tá­mogatja ezt, és miért tlltn­koztk, ágál, hadakozik amannak a szerepeltetése el­len. Különösen most furcsa, sőt bántó ez a halogatás, amikor maga a képzőmű­vész-szövetség vállalkozott jubileumi tárlatának meg­rendezésére. Tehát a leghi­vatottabb szervezet a ne­gyedszázad óta legnagyobb és legszebb feladatra. Ami pedig a szegedi „ér­dekeket" Illeti: ezúttal ép­pen hal városunkban élő­dolgdzó képzőművész várja, hogy á napja szerint biztos­ra még egyáltalán nem ve­hető tárlatnyitáson kiállító­ként ott legyen. És ez a ha­tos ebben a vonatkozásban szinte kozmikus szám! A mar említett legutóbbi nagy káilításon egyetlen szegedi sem szerepelt. Hogy milyen sikerrel lesz jelen majd a Műcsarnokban ez a szegedi sextett? A tárlat előkészítésének zűrzavara sajnos eleve le­hetetlenné tesz minden re­ménykedő latolgatást. Nincs biztos dátum, csak mende­mondák vannak — de azok aztán bőviben! — és nincse­nek biztos értesülések. Az egyik városunkbéli kiállító­val még azt sem közölték pontosan, hogy végül is me­lyik munkája kerül majd falra. így áll jelenleg a képző­művész-szövetség jubileumi kiállításának ügye. Ponto­sabban így hánykolódik gyönge hajóként a be nem vallott, ám annál jobban vé­dett • szándékok és érdekek felkorbácsolt tengerén. Valón mikor csendesíttetik le az a nekiszabadult-neki­szabadított vihar? Akácz László Kiállítás fogainkról A fogászati hónap alkal­mából a Bartók Béla Mű­velődési Központban tegnap délelőtt dr. Tóth Károly, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, a fogkllni­ka igazgatója nyitotta meg a Egészséges pezsgés a színjátszó mozgalomban sza­Az elmúlt év tapasztalatait műkedvelő csoportok és a következő év terveit mára rendeztek, beszélte meg tegnap, szer- Ami az amatőr színjátszó szegedi egészségnevelési cso- 1 dán délután a Csongrád me- mozgalom stíluskérdéseit 11­port és a Vöröskereszt váró- j OVei Művelődésügyi Mód- ieti- ezekről a beszámoló si szervezete által rendezett | mértani Központ színjátszó megállapította, hogy újab­klállítást. A tárlókban be- \ szakbizottsága. Mint Bácskai ban több csoport jelentkezik mutatják a fogak megbete- | Mihály szakreferens elmon- groteszk- és pantomim-já­gedésének különböző fázisa- ! dottn. a közelmúltban tékokkal. A műsorok orató­it. Fogápolási és fogkezelési 1 egészségű pezsgés indult riku.s és dokumentumokra meg az amatőr színjátszó támaszkodó formái, valamint mozgalomban. Jól jelzi ezt a pódiumjntékok továbbra az a tény. hogy az „Ünne- [g népszerűek, pelj velünk!" elnevezésű Mint azt, a pártkongresz­mozgalomba Csongrád me- Szus egvik beszámolója is gye közel 90 színjátszó cso- megállapította, fellendülőben portja nevezett be. Az isme- vannak a népmüvelés hagyo­retes történelmi évfordulók mányos formái. Ennek meg­hasonólképpen jo - alkalmat felelően a iövó évben újabb biztosítottak az együttesek erőfeszítések történnek a szerepléséi-e. hagyományos színjátszó Csongrád megve és Szeged mozgalom ápolására. nem város legjobb amatőr együt- hanyagoják el természetesen , , , ... . .. i a keletkező Uj forrnak tamo­tesei sokfele eljutottak az *,-• „__ • mara érdekes, és feltétlenül 1 elmúlt év folyamán. Szere- sem; tanulságos. Mégis szívesen peltek a televízióban, s be- lE™"x'jl„3"p"®"' ajánlanánk elsősorban az is- i mutatták tudásukat azokon JH,S7"st apoljak moJd Csong" kólák figyelmébe. la fesztiválokon, amelyeket a rud megyeben es Szegeden a szakemberek. E cél érde­cikkeket is kiállítanak. A falakon a fogászati hónap alkalmából hirdetett plakát­pályázat legjobb darabjait léthatjuk. A pályázat díjait a nyerteseknek — a Tömör­kény művészeti szakközép­iskola tanulóinak — dr. Tóth Károly adta át. Első díjat kapott Albert Tamás, másodlkat Szemők Zsuzsa, a harmadikat pedig megosztva, Orbán György és Módis. Éva. A kiállítás mindenki szá­Vendégjárás a szegedi operában A Szegedi Nemzeti Szín­ház operatársulatának? kü­szöbön álló előadásain az Állami Operaház több ne­ves művésze lép fel. A Sze­gedről elszármazott Moldo­ván Stefánia Liszt-díjas operaénekes énekli Leonóra szerepét holnap, pénteken este 7 órakor Verdi 4 tru­badúr című operájában. De­cember 15-én, kedden este Bartók egyfelvonásosában, a közelmúltban bemutatott A kékszakállú herceg várában Faragó Andrást halljuk, majd 18-án, pénteken este 7 órakor a Beethoven jubile­umra műsorra tűzött Fideiio Florestan szerepét énekli Simándy József Kossuth-dí­jas kiváló művészünk. A karácsony előtti operaelő­adások csemegéje lesz még Puccini Bohémélete. 22-én, kedden este 7 órakor. kében rendezik meg 1971 nyarán a gyermek- és ifjú­sági csoportok vezetőinek tanfolyamát. A színjátszó csuportok űj, nagy seregszemléje a „Száll­jatok szép szavak!" című ve­télkedősorozat lesz. Az elő­zetes híradások szerint erre Csongrád megyéből mintegy 40 együttes jelezte részvéte­lét. A vetélkedőt öt megye számára szóló területi dön­tőjét egyébként Csongrád megyében. Szentesen rende­zik meg 1971 májusában. Vaddisznóhaftás Megkezdődött a vaddisz­fióhajtás a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság terü­letén. Az izgalmas esemény­re egymást váltva érkeztek a külföldi vadászok. A zsák­mányszerzési lehetőségek ki­tűnőek. Több mint 500 agyarast lőhetnek ki. Elő­fordult azonban, hogy vad­kanra lestek és vadmacska létt a zsákmány. A ritka va­dászszerencsén osztozni kel­lelt a külföldi vendégnek a foxterrierrel. A megsebzett ragadozót ugyanis — küzdel­mes párharcban — a kutya győzte le. Színházi esték » Újszegeden Kosztolányi. Szabó Lőrinc, Exupery, Weöres, Salinger, főrso, Garai. Ladányi, Pi­linszky, Jeszenyin, Csoóri: elsősorban ezek a nevek ha­tározták meg annak az elő­adóestnek a műsorát és szel­lemét, afhelyet tegnap az új­szegedi November 7. Műve­lődési Házban Üjlaky Ká­roly a színház űj tagja Hu­szonöt éves vagyok címmel rendezett. Három alcím — gyermekkor, kamaszkor és felnőttkoi1 — köré csoporto­sította a verseket, novellá­kat, arra törekedve, hogy megrajzolja egy mai fiatal­ember útját a felnőtté­válásig. Az összeállítás szerint kis­sé egyszerűnek tűnik ez az út. Egyszerűnek és egyenle­tesnek. A Végletesség. a fiatalos vakmerőség hiány­zik belőle, mint ahogyan maga az előadó is mentes minden színészi végletesség­től. A klasszikus erényekre, tisztaságra, világosságra tö­rekszik, tiszteli a formákat és a hagyományokat. ö. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom