Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

KEDD, 1970. DECEMBER 8. 3 Munkás utazási iroda alakul A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen a szakszervezetek jövőre sorra kerülő XXII. kongresszusának előkészületeiről, s a dolgozók érdekvédelmét érintő több kérdésről tárgyaltak. További napirendként az elnökség munkás-utazási iroda létrehozásáról tárgyalt. Ezzel mindenekelőtt a fizikai dolgozók külföldi utazásait és küföldi munkások magyarországi látogatását kívánja elősegíteni. Az utazási iroda gondoskodik majd a szocialista és a nyugati országokból érkező munkás-turisták elhelyezéséről, kulturális programokat szervez részükre. A külföldiek látogatásából származó valutát magyar dolgozók .külföldi utazásához használják fel. A túrákat előtakarékossággal, részletfizetési kedvezménnyel a kiskeresetűek számára is hozzáférhetővé akarják tenni. Az utazási iroda célja, hogy a különböző országok dolgozói jobban megismerjék és becsüljék egymást, ezzel is elősegítve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését. Egymilliárd 389 millió forint Hz oktatás ttgye kereskedelmi forgalom Eredményes munkáról adott számot a MÉSZÖV küldöttgyűlése Tagszövetkezeteinek, az nyeresége ellenére sem vál- helyettes későbbi felszólalááfészek, takarék- és la- lalkozik a tagok érdekeit sának egyik megállapítása: kasszövetkezetek küldöttei szem előtt tartó olyan szol- szövetkezeteink bátran szaelőtt adott számot tegnap gáltatásokna, amelyek kis ha- vaznak a többszektorúság délelőtt alapszabálya elő- szonnal járnak. Kedvező lé- mellett, de legtöbbször csak írásai szerint az általa- pések történtek a községek addig, amíg a versenypartnos fogyasztási szövetkezetek húsellátására — sokszor visz- nerek nem fenyegetik érdeCsongrád megyei szövetsége sza-visszatérő panasza volt ez keiket A tanácsok mindenSzegeden, a Tisza Szálló disz- a háziasszonyoknak — de esetre továbbra is támogattermében. nagyobb erőfeszítésekre van ják az egészséges verseny kiAz elnökség beszámolója szükség. Az áfészek kere- bontakozását, hiszen a lakosmelyet Hunyadkürtí La- lében mindenesetre van le- ság érdeke, a jobb ellátás jos terjesztett elő — külön hetőség a probléma végleges igénye követed ezt értékelte mindhárom szövet- megoldásara. A takarékszövetkezeteili kölkezeti forma munkáját, illet- Nőtt a szövetkezeti keres- csöníorgalma megélénkült, ve azt, hogy a megyei szö- kedelmi hálózat forgalma — vétség hogyan kapcsolódott — mondja tovább a beszáúj szervezeti keretei között moló _ ^ megkülönböztea tagszövetkezebek minden- ,. napi tevékenységéhez. Elis- tett sondot fordítanak ^ meréssel adózott az idei ta- alacsony jövedelmű retegek vaszi árvízveszedelem elhárí- igényeinek kielégítésére, az kölcsönök indítékaként, tehát, tásában eredményesen köz- olcsóbb cikkek kínálatának közvetlenül szolgálják népi reműködő szövetkezeti ta- ... <. . a ellátásunk javítását. Dicségoknak. Megállapította, hogy Javítására. ívnvei a latiossag retre méJtó igyekezettel elé_ ellatásának sarkalatos pontja gJ tették ki az árvízkárosulez a tétel, hozzá kell ten- tak igényeit, a megrongálónünk a gondolathoz, hogy itt dott házak helyreállítási költ*.«*-»« ^ 7SZSSSSXJfl a szövetkezetek többsége ke resi a módját, hogy különböző juttatásokkal, engedményekkel kedvezzen tagjainak, de arra is van példa, hogy egye-egy szövetkezet tetemes erőfeszítésekre. Számtalan nehézség gancsoskodása ellenére a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek idei forgalma meghaladhatja az 1 milliárd 800 millió forintot A forgaegyüttműködési megállapoMagyar-NDK árucsere Budapesten lezárult az 490 millió rubeles árucsere1971. évi, valamint az 1971— forgalmat irányoz elő, ami 1975. évekre szóló magyar— az 1970. évi jegyzőkönyv előNDK árucsereforgalmi meg- irányzataihoz mérten 15 száállapodást előkészítő tárgya- zalékos növekedést jelent. Iá sok első szakasza. A dele- Az 1971—1975. évi hosszúgációk vezetői, Tordai Jenő lejáratú megállapodás előes Gerhart Sitzsctke minisz- készítésére vonatkozó tár- , inrhelyettesek parafálták az gyalások Budapesten tovább j Ide csatlakozik dr. Paczuk szólalt Qrdügh László lakás 1971. évi megállapodást. Ez folytatódnak. I István moevei tanácselnök- .. X. pártkongresszus nem érdektelen időpontban ült össze. Az emberek jó néhány kérdésben várták már a párt szavát, döntéseit, határozatait. E megoldásradöntésre váró problémák közül való az iskola, az oktatás ügye is, amely körül — mint ismeretes — jó néhány éve vitákban csapnak össze a vélemények. Mi ezeknek a vitáknak a lényege? Iskolarendszerünk nem szorul védelemre; eredményei közismertek. Tudjuk, honnan jutott el 25 év alatt a máig. A viták nem is ezeket az eredményeket tagadják. A vitatkozók azt mondják, a jó alapokon álló struktúra nem funkcionál elég eredményesen. Az iskola adatokkal túlzsúfolt tananyaga háttérbe szorítja a gondolkodást, a lényeg elválasztását a lényegtelentől, túlterheli a tanulókat, s ezzel nincs arányban a végeredmény, a tanulók tudása. Ebben nincs különbség a vitázó felek között. Különbség akkor keletkezik, amikor a jövő útjait kutatják, amikor arra a kérdésre keresnek feleletet, mi legyen az iskolákkal. Az ellentétes vélemények a megoldás két lehetősége körül koncentrálódnak. A vitázok egyik része a modern világra hivatkozik, a tudományos-technikai forradalomra, arra, hogy ebben a gyorsuló tempójú korban a tudásanyag öt-tíz év alatt elavul. Ha korszerű, modern iskolát akarunk teremteni — mondják ennek az elgondolásnak a hívei — lépést kell tartanunk az idővel, a gyorsan változó-alakuló tudásanyaggal. Az oktatás szerkezetét úgy kell megváltoztatni, hogy erre a lépéstartásra képes legyen. A modern iskolának nem lovas kocsin kell botorkálnia, hanem űrhajón kell száguldania. A másik álláspont képviselői viszont — vitatva ennek az elképzelésnek a helyességét — azt mondják, a lépestartásnak ez az igénye elszakadás a földi valóságtól. Az iskola lehetőségeitől egyrészt, a mai állapotoktól másrészt. Az iskola mai realitása: helyesírási hibáktól hemzsegő érettségi dolgozatok. Az-e az oktatáspolitika feladata, hogy ezzel a realitással mit sem törődve gyorsabb tempóra ösztökélje az iskolát, vagy pedig tempósabb lépéstartásra, a helyesírás — tehát a nélkülözhetetlen alapismeretek — megtanítására. Sőt az az igazság — mondják e másik álláspont képviselői —, hogy minél gyorsabb a tudomátitkárságának a szegedi ter- I nyok, a világ fejlődése, minél inkább változik, alakul a vező szövetkezettel és a sze- | tudnivalók köre, annál fontosabb, hogy az iskola meggedi építő ktsz-szel kötött felelő, szilárd alapokat biztosítson tanulóinak. A lépésfőképpen a nagyobb összegű termelési költsegek iránt érdeklődnek a tagok. A sertéshizlalás korszerűsítése vagy praktikus kisgépek vásárlása szerepel legtöbbször az Ilyen tal hitelt a rászorulóknak. A lakásszövetkezetek történelmében jelentős lehet a MÉSZÖV lakásszövetkezeti lom nagyságának mérlegele- dása 1:ikús<Vpitesi szövetkezesénél figyelembe kell venni, ^ létrehozásaXa, és a kilenc hogy számos községben ver- ^asszövetkezet által eleiresenypartnerek jelentkeztek, dívott és feltehetően továbbiak érkezésével kell számolnunk. javító-karbantartó részlég. A beszámoló vitájában felIstván megyei tanácselnökSajtó napi ünnepségek Átadták a megyei tanács és az SZMT publicisztikai díját A határőrség oklevele a Délmagyarországnak szövetkezeti, D. Szabó István áfész, Török Gyuláné takarékszövetkezeti, Bénák Ferenc áfész, Takó Klára áfész, Ördögh Antal takarékszövetkezeti, Szirbik Imre áfészküldött, valamint dr. Paczuk | István és Bódi István, a SZÖVOSZ főosztályvezetője. I A küldöttgyűlés napirendjének megfelelően ezután meg{ választotta a megyei szövetség 15 tagú nőbizottságát — elnöke Török Gyuláné —, választás útján kiegészítette a különbizottságát ós össz-szövetkezeti bizottságát. A következő év költségvetési előirányzatával, a szövetkezeti közös alapok képzésének indítványával és egyéb szövetkezeti ügyek intézésével folytatódott ezután a MÉSZÖV küldöttgyűlése. Sajtónap a szegedi újságiróklubban: (balról jobbra) Juhász József, Hantos Mihály, Gazsó Béla, Sípos Géza, Rácz Lajos, dr. Ágoston József, F. Nagy István. A Vörös Üjság megjelené- határ őrizete, a határmenti A Csongrád megyei Hírlap sének 52. évfordulóján, de- lakosság és a határőrség kap- tavaly alapított emlékplakettcember 7-én a Szegedi Sajtó- csolatának erősítése, a határ- jét — Szabó Iván szobrászház dolgozói az újságiróklub- őrök élete bemutatásában művész alkotását — a lapnál ban emlékeztek meg a ma- végzett tevékenységükért. eltöltött több évtizedes, kiffyar sajtó napjáról, Hantos Mihály, a Csongrád emelkedő munkásságáért idén Rácz Lajosnak, a Csongrád megyei tanács vb elnökhe- Szabó Endrének, a Hírlap főmegyei Hírlap főszerkesztő- lyettese ismertette a végre- szerkesztő-helyettesének adojének bevezető szavai után hajtó bizottság határozatát, mányozták. dr. Ágoston József, az melynek értelmében a me- • MSZMP Csongrád megyei bi- gyei tanács idei publicisztikai A magyar sajtó napja alzottságanak titkára emléke- díját Papp Zoltán, a Csöng- kalmából tegnap Budapesten zett meg az évfordulóról, s rád megyei Hírlap olvasó- a MUOSZ-iskola hallgatói átadta a megyei és a városi szerkesztője kapta meg kitű- koszorúzási ünnepséget renpárt-végrehajtó bizottság üd- nő közéleti írásaiért. A ta- deztek a magyar sajtó székvözletét a sajtó Csongrád me- nács jutalomban részesítette házának Rózsa Ferenc-tergyei, szegedi dolgozóinak, Lantos Annát, testvérlapunk mében. Ugyancsak Budapesmindazoknak, akik részt belpolitikai rovatának veze- ten baráti találkozót rendevesznek a lapok előállítása- tőjét zett a kormány Tájékoztatási ban, terjesztésében. Juhász József, a Szakszer- Hivatala és a Magyar ÜjságRészt vett az ünnepségen vezetek Csongrád megyei Ta- írók Országos Szövetsége Sípos Géza, az MSZMP Sze- nácsának vezető titkára az Kecskeméten megkoszorúzták ged városi bizottságának el- SZMT elnökségének döntését Horváth Ambrusnak, a Kecsső titkára is. ismertette. Eszerint az SZMT keméti Munkás egykori szerA beszéd elhangzása után idei publicisztikai díját F. kesztőjének szobrát. A győri Gazsó Béla alezredes mind a Nagy Istvánnak, a Dél ma- ú jságírók Ráth Mátyásról emCsongrád megyei Hírlap, gyarország főszerkesztőjének lékeztek meg, aki 1780-to' mind a Délmagyarország ítélték oda a munkásosztály 1782-ig Pozsonyban szerkeszszerkesztőségének elismerő életével, gondjaival foglalko- tette az első magyar nyelvű oklevelet nyújtott át a BM zó kiváló színvonalú publi- úíságot, a' Magyar Hírmonhatarórseg nevében az állam- cisztikai munkásságáért dót tartás ugyanis mindenképpen az iskola utáni időkre marad, bármilyen legyen maga az oktatás. A mai időkben elképzelhetetlen olyan iskola, amelyik egész életre érvenyes tudásanyagot ad; az alapismeretek fontossága emiatt is jelentősebb, mint sokan gondolják. Az oktatás politikai kérdéseivel a pártkongresszus fontosságának megfelelően és érdemben foglalkozott. A Központi Bizottság beszámolója, Kádár János referátuma ugyan közvetlenül nem utalt a vitákra, de a problémákkal foglalkozva egyebek közt rámutatott: „Szükséges, hogy pártunk a közeljövőben napirendre tűzze, ismét tekintse át az álJami oktatás egész rendszerét... és tegye meg a szükséges intézkedéseket az oktatási rendszer továbbfejlesztésére." Ez a bejelentés azt az igényt tartalmazza, hogy iskolarendszerünktől eredményekben, hatékonyságában az eddiginél többet várunk. 1 S

hogy ez a vizsgálat milyen eredményekkel jár majd, ma még nem lehet előre tudni; értelmelten lenne elébevágni. Mégsem vagyunk azonban kizárólag találgatásokra utalva. Aczél György mondotta kongresszusi felszólalásában az oktatásügyről szólva, hogy az iskolának „a nélkülözhetetlen alapismeretek elsajátítását kell biztosítania". E nyomatékkal hangsúlyozott gondolat azt jelenti, az iskola inkább abba az irányba halad, amelyik a jó alapozást tekinti feladatának, s nem a reménytelen száguldást az idővel; ez persze nem zárja ki az ésszerű alkalmazkodást. Mindennek alapján reméljük, az iskolai oktatás úgy változik majd, hogy a tanulók többet tudnak, szakmájukat és az általános múveJtséget egyaránt tekintve, s kötelességtudásuk, magatartásuk a munkában és az életben a szocialista normákhoz igazodik. Ökrös László TERVEK ERFURTBA A Szegedi Tervező Vállalat sikere A Szegedi Tervező Válla- rád megye beruházóinak, el- nál a tervkészítés meggyorsflat az átmeneti nehézsegek sősorban tanácsoknak, válla- tása érdekében két prograután számottevő sikert ért el latoknak terveztek. Csakha- mozó matematikust aLkal1970-ben: a Német Demokra- mar országszerte híre menta maztak és kapcsolatot teremtlkus Köztársaság, pontosab- szegedi építőművészek, mér- tettek a József Attila Tudóban az erfurti lakásépítő nökök szaktudásának, ízlésé- mányegyetem kibernetikai lakombinát a szegedi építé- nek, s így Icaptak évről évre boratóriumával. A vállalati szekre, tervezőmérnökökre több vidéki megbízást Az matematikusok segítségével bízta újonnan énülő 400 sze- idén például a szegedi Tar- az egyetem MJNSZK 22-es mély befogadóéra alkalmas jántelep 3-as építési ütemé- . , . . . ~ . öregek otthonának tervezési nek, a szegedi házgyár két szovjet S^tmanyu számftomunkáját. Amint a vállalat prototípusának, a vágóhíd új gépén hetekre való számolási életében jelentős eseményről húsüzemének tervei mellett műveleteket végeznek el órák Kenderes János igazgató és Szegeden készült el az új alatt Legutóbb például a Snopper Tibor, az export- gyulai művelődési ház terv- szerkezeti elemek méretezémunkák felelőse tájékoztatott dokumentuma, valamint az sét, s az egycsöves központi — az erfurti lakasépítő kom- orosházi városközpont rész- fűtési rendszer számítási binát és a Szegedi Tervező letes rendezési terve. Az elő- munkáit „táplálták" a gépbe. Vállalat megállapodása értei- zetes becslések szerint az A vállalat vezetői elmondmében 35 ezer rubelért ter- SZTV az idei esztendőt több ták, hogy a következő évelcvezik meg az épületet. mint 20 millió forint értékű ben is jó lehetőséget ígér az A Szegedi Tervező Vállalat, termelési értékkel zárhatja. NDK-beli megrendelés: az nem máról holnapra aratott Az országos megbízások — újabb megbízásról, az újabb látványos sikert, ért el arra a még inkább az igényes ex- tervezési feladatokról máris szintre, hogy exportálhasson, portmunka — korszerű mód- megkezdődtek a tárgvalasok. Kezdetben a város és Csöng- szereket követeL A vállalat- M. L