Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

KEDD, 1970. DECEMBER LG) 1 H.IDE IH Malátánkkal csak az idő konkuwál Szegedi, deszkl, v szőregi, kübekházi, tiszaszigeti, új­szetiváni kertészeknek kö­szönhető a harmatos, friss fejes saláta április közepé­től május végéig. Azért szedhető ilyen korán, mert ősszel már nyílegyenes so­rokban díszlik a kertekben. Aki termeszti, azért bajló­dik vele, mert környékünk­ről ennél korábban legföl­jebb a retek hoz pénzt, és utána a kert még bőven te­remhet másodveteményt, vagy akár harmad lkat is. Legtöbbször szorgalom kér­dése csupán, hány forinttal gyarapítja egy-egy kisebb­nagyobb kert a családi kasz­szát. A vásárlók meg azért ku­tatjak érte a piacot, mert a vitaminokban hiányos tél szinte kiéhezteti a zöldre. Kereskedelmi cégek jóvol­tából pénz illeti korai Igye­kezetünkért az államot' ls. Az NDK-val, Csehszlovákiá­val, és néhány nyugati or­szággal folytatott kereske­delemben jelentős tételünk tavaszról tavaszra a saláta. Egyedüli konkurrencia az idő. Ha késnénk legalább két hetet, szóba se állnának velünk partnereink, legföl­jebb visszakínálnák saját terményüket. Külföldet járt hazánkfiai mondják, hogy furcsa gusz­tussal fogyasztják odaát a mi salátánk levelekre sze­dett fejét. Mi csak ecettel tudjuk elképzelni, szomszé­daink pedig olajjal. Egyet­len következménye lehet ennek, ők ránk, mi rájuk mondjuk, hogy tartsák meg a szokásaikat maguknak, nincs kedvünk egymás nyomdokain haladni az asz­tal mellett, de ez a különb­ség kereskedelmi aktivitá­sunkat kölcsönösen nem be­folyásolja. , Egyik nap leszedik a kert­ben, amíg a harmat tart, hatalmas, de fürge járású nyergesvontatós szállítóko­csik — kamionok — segít­ségével másnap délben már eljut szomszédainkhoz is Ennél gyorsabban a szegedi háziasszony ls alig juthat hozzá. Ha hűtőkocslban szállítják — nagyobb távol­ságra így utazik Inkább —, akkor is megteszi az utat negyvennyolc órán belül. Kikötései is vannak kül­földnek. Nem szeretik a nagy fejeket salátáiban. Sze­zon kezdetén legyen leg­alább tízdekós mindegyik, de szezon végén se legyen több tizenötnél. Mennyit ex­portálunk? Megbízható ada­tok szerint volt esztendő, amikor kereskedelmünk nyolc-tízmilliót vett át a termelőktől — népszámláló­ink akár salátaszámlálást is tarthattak volna, a végered­mény majdnem egyezik —, és ennek felét külföld vette meg tőlünk. Az arány kö­rülbelül így van most is, de a számokkal másképpen állunk. Tavaly még 2 mil­lió 440 ezer fejet exportál­tunk, az idén csak 1 millió 450-et. Oknyomozásnál mást mond ugyan a kereskedő, és mást a termelő, de fölte­hetően mindkettőnek igaza van. A saláta fajtáját ne­hez lenne megállapítani — mondják okként — minden termelő maga termeszti a magot is. Üj, egészséges faj­tára lenne tehát szükség. Valamilyen gombabetegség is gyötri, változatlanul ex­portképes növényünket, de hogy a termelő szavának ls helyt adjunk, a fölvásárlási árnál is elkelne egy hatá­rozottabb újítás. A nyugdíj évenkénti Oabon élő halottai Gabon minisztertanácsa ez év júniusában határozatot hozott, amelynek értelmé­ben a halálra ítélt bűnös­nek megkegyelmezhetnek és ugyanakkor megfoszthatják minden polgárjogtól, tehát „élő halottá" változtathat­ják. Az Ilyen ember teljesen elszigetelődik a társadalom­tól és a többi állampolgár számára ismeretlen helyen fog tartózkodni. Csak az államfő élhet a kegyelem jogával és nyilvá­níthatja a bűnöst „állampol­gári szempontból halottá". K. B. szegedi olvasónk azt kéri: ismertessük a nyugdijasokat érintő ren­delkezést, amely 1971. ja­nuár 1-től a nyugdíjak emeléséről intézkedik. A nyugellátás évenkénti 2 százalékos emeléséről a 45/1970. (XI. 4.) Korm. szá­mú rendelet, valamint vég­rehajtásáról szóló 9/1970. (XI. 4.) SZOT számú sza­bályzat intézkedik. Az évi kétszázalékos eme­lésre vonatkozó főbb rendel­kezések a következők: A nyugellátás évenkénti kétszázalékos emelésére vo­natkozó rendelkezés hatálya minden nyugellátásban ré­szesülő személyre kiterjed, függetlenül attól, hogy me­lyik nyugdíjszabály szerint és milyen összegű nyugdíj­ban részesül. Kiterjed a ren­delkezés továbbá a baleseti járadékban és a kivételes ellátásban részesülökre is. Ugyancsak kiterjed a rende­let hatálya a Szocialista Munka Hőse, a Szocialista Hazáért Érdemrend és egyéb •kitüntetések alapján, továb­bá a nemzeti gondozottak és a tűzszerészek részére meg­állapított nyugellátásokra is. A fenti rendelkezések sze­rint az 1970. december 31-ig megállapított ellátások első ízben történő kétszázalékos emelésére, 1971. január 1­v>l kerül sor. Az émelést a folyósító szervek (NYUFIG stb.) hivatalból hajtják vég­re, erről azonban külön ér­tesítést, határozatot nem küldenek. Az emelésről a nyugdíjas az 1971. január hóra járó nyugdíj felvétele­kor szerez tudomást. A két százalékkal felemelt nyugdí­jat havonta fizetik kl a nap­tári év végéig. A következő és minden további naptári év első napjától újabb két-két százalékkal emelt összeget kapnak a nyugdíjasok. Az 1970. december 31-e utáni nyugdíjazottak eleve két-két százalékkal maga­sabb összeget kapnak. Az új nyugdíjakat tehát a megálla­pító szerv hivatalból emeli fel két százalékkal és a meg­állapítástól a naptári év vé­géig a folyósító szerv az így felemelt összeget folyósítja. A következő naptári év első napjától már a folyosító szerv intézkedik a nyugdíj további felemeléséről úgy, mint a korábban megállapí­tott nyugdíjaknál. Az ismertetett rendelkezés szerint például: az az ipari nyugdíjas, akinek a részére a nyugdíjat a havi 500 forin­tot meghaladó munkabérát­lag alapján állapítják meg, az 622 forintot kap. Másik példa: egy régi nyugdíjas­nak, akinek 1965-ben állapí­tották meg a nyugdíját, havi 1200 forint munkabérétlag alapján, 20 évi szolgálat fi­gyelembevételével, annak a nyugdíja 1971. január 1-én 826 forint lesz. (Az eltelt idő alatt a következő nyugdíj­emelések voltak: 1965-ben 720 forint nyugdíj volt, ezt 1966 februárban 750 forintra emelték, majd 1970 márciusi kiegészítéssel 810 forint lett, ehhez jön a kétszázalékos emelés.). A rendelkezés foglalkozik az öregségi, illetőleg rok­kantsági nyugdíj és a házas­társi pótlék, valamint a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes összegének emelésé­vel ls. Ezeket a nyugdíjakat is 1971. január 1-tól két szá­zalékkal kell felemelni. Vagyis 1971-ben a házastár­si pótlékkal együtt az eddigi ezer forint felsőhatár 1020 forintra, a sajátjogú és öz­vegyi nyugdíjnál az eddigi 700, iletőleg 800 forint he­lyett 714, Illetőleg 816 forint. Dr. V. M. a grenoble-i csoda „Azt hiszem, én festettem meg Európa legnagyobb ké­pét" — mondta legújabb művéről Jean Dewasne francia festő. Az 1200 négy­zetméter kiterjedésű képet a grenoble-i múzeumban ál­lítottak ki. A kép a régi vá­rosi könyvtár nagytf-mének valamennyi falát elfoglalja. A művész három munka­társával hónapokon át dol­gozott a képen. Absztrakt kompozíciót festett egy vé­kony műanyag (vinil) le­mezrétegre, amelyet később a nagyterem falaira erősítet­tek fel. A festményhez ösz­szesen 300 kiló lakkot hasz­náltak fel, 9 különböző szín­ben. De mit lehet kezdeni egy olyan képpel, amely 8 méter magas és 150 méter széles? Anyakönyvi hírek 1. KERÜLET Házussiig; i^engyvu Juzset es luivues ouuuuum, &UÜWU4J Lajus xtuuas es .TZUUU ivitu'iu jsfS&uuei, i'evu buuuei es csutoa ívutnu, Kiss JVunuiy es J-USZK niuria, Lo­vuszi Juzsel es bzaeo íviuria, lütn János es a elet Mária na­zussagoi Kulottek. szuteies: csíkos Sándornak és Faragi nonanak Sándor Zolién, aenaK Aiuainak es Vásarneiyi Mtmanak Amál, Seiier Antalnak es OODO Marianak Attila Antal, Kalman Imrének es MIKIOS Iren­nek Gábor, tsegesvary Laszionak es Retkes Ibolyának Krisztina, Nemein Istvánnak és Rigó Haj­nalkának Dezső Ferenc, Dávid cászionak és Szente Katalinnak László Zoltán, Magyar Árpádnak és Zádori Erzsebetnek Ibolya Erzsebet, Nagyiván Kálmánnak és Kasza Annának Éva Anna, Groditzki Sándornak és Tasnádi Máriának Péter Sándor, Kalmár Mártonnak és Orr Gizellának Katalin, Gyuris Lászlónak és Peták Máriának László, Arad­vári Józsefnek és Szalma Má­riának Ki-lka Andrea, Polyvás Csabanak es Slrián Piroskának Péter Csaba, Nagy Lajosnak és Bozsó Magdolnanak Ildikó, Szen­ti Imrének és Kis-György Esz­ternek Imre Zsolt, Balogh Mi­hálynak és Farkas Etelkának Erika, Szalma Jánosnak és Ba­lázs Juliannának János, Gonda Ernőnek és Asztalos Klárának Ernő Henrik. Sashegyl Lajosnak és Bekő Máriának Attila, Szege­di Miklósnak és Rácz Julianná­nak Krisztina, Karakas István­nak és Pállnkó Máriának István. Ludányi Péternek és Kopasz Arankának Péter András, Vojnár Lászlónak és Hetényl Ildikónak Tímea Dominika, Kisguczi Ist­vánnak és Szűcs Ilonának Ani­kó, Várkonyl Gyulának és Llp­pal Viktóriának Heléna, Várko­nyl Gyulának és Ltppai Viktó­riának Zoltán. Benkő Zsoltnak és Masa Etelkának Norbert. Tö­rök Józsefnek és Csiszár Rozáli­ának Edit Katalin, Rácz Sándor­nak és Árokszállási Ilonának Sándor, Puskás Józsefnek és Ta­nács Irénnek József, Révész Gusztávnak és Árva Ibolyának Judit, Árva Antalnak és Árva Ágnesnek Alttal, Kuníl-Hurváth Sándornak és Tvaruskó Mártá­nak Sándor, Svagrlk Gaournak és Vasta Martának Gábor tstván, Ferenci Richárdnak és Varga Margitnak Katalin. Haska Imré­nek és Szekeres Ilonának Anita, Bürgés Józsefnek és Pamuk An­nának Annamária, Andriska Já­nosnak és Mérő Magdolnának János, Eke Pálnak és Slezák Etelkának Anita Katalin, Frank Sándornak és Kristyák Ilonának Zoltán Gábor, Kiss Józsefnek. és Hegedűs Évának Róbert Tamás, Portörő Jánosnak és Vince Em­mának János, Adamkovlch Ist­vánnak és Sallay Máriának Má­té István. Polycsik Lászlónak és Kázl Máriának László nevű gyermekük született. Halálozás: Dr. Kovács István, dr. Balogh Imre, Matyasovszky Vilmos, Kovács Gáborné Janiga Katalin, Kovács Anna, Czene András, Fein Ármin Rudolf, Né­met Ferencné Lévai Julianna, Papp Istvánné Fülöp Julianna, Rohoska Jánosné Krlskó Judit meghalt. II. KERÜLET Házasság: Kiss Balázs és Fo­gas Mária, Gáspár • Ferenc és Maróll Matild, Mika János és Laczkó Erzsébet, Barna János és Seres Veronika, Takács Mi­hály Béla és Herczeg Franciska' házasságot kötöttek. Halálozás: Trázer Ferenc, Tö­rök János, Zádori József. Ma­rlstyán János, Darvas Péter meghalt. III. KERÜLET Születés: Borsos Sándornak és Varga Anna Máriának József, Hódi Lajosnak és Pálfl Erzsé­betnek Ágnes. Jenel Sándor Fri­gyesnek és Rab Irénnek Csaba. Nagy Jánosnak és Molnár Erzsé­betnek Gábor. Soós Dezsőnek és Barna Rozáliának Dező János, Urbán Lászlónak és Pálinkás Ilonának László, Vásárhelyi La­josnak és Otott Katalinnak Ani­kó, Hebők Sándornak és Gárdi­án Máriának Mária Zsuzsanna, Cslgér László Jánosnak és Rácz Máriának László, Farkas Antal­nak ég Vozár Katalinnak Beáta. Gonda Istvánnak és Gréczi Gyöngyinek Gyöngyi Tünde, Szalma Géza Józsefnek és Deb­reczeni Zsuzsannának Géza Sán­dor, Vecsernyés Pál Mátyásnak és Harangozó Piroskának And­rea nevű gyermekük született. Halálozás: Kádár Andrásnó Szöllősi Róza, Ábrahám Sándor­né Fehér Margit, Bogdán Jenő, Gubicza Ferencné Csonka An­na, Kávai Árpád, Nyári Mihályt Matlcs Jánosné Adzln Katalin, vecsernyés Józsefné Balogh Margit meghalt. Kémek a bú vár hajón 23. — Reméljük, a módosított változatra már nem lesz alkalma — kiáltott át a szomszéd' szobába Sebold, amikor Lang már elment. S nevetve lé­oett elő az FBI másik tisztje, hogy gratuláljon kollégájának. Igv jutott az FBI az Egyesült Államokban mű­ködő náci kémszervezet, legfontosabb emberei­nek a nyomára. Canaris persze nem tudhatta, hogy Sebold. a letartóztatottak között szereplő amerikai német tulajdonképpen az FBI ügynöke volt már akkor is. amikor átküldték Európába, s az Abwehr beszervezte őt. Nem tudhatta, hi­szen a hivatalos kommünikét, amely a lapok­ban megjelent, az FBI állította össze. Sebold neve ugvan szerepelt benne, de továbbra is sza­badon maradt, mégpedig most már álnéven. Persze az amerikai kémelhárítás ió néhány esz­tendőre „eltüntette" a nyilvánosság elől. nehogy valamelvlk le nem tartóztatott náci kém eltegye láb alól. Félő volt ugyanis, hogy a letartóz­tatottak. akik közül néhánv hónap múlva tucat­nyit végeztek ki vülamosszékben. esetleg a bör­tönből kiiuttatlák az „áruló" nevét. Canaris és Lahousen mée mindig Hitler düh­rohamának hatása alatt, izgatottan arról tár­gyaltak. ml legyen most az Egyesült Államokkal, hiszen nyilvánvaló, hogy csupán néhány ügy­nöküknek sikerült elkerülni a letartóztatást, akik azonban nem sok vizet, zavarnak. Legfontosabb embereiket kiemelte az FBI. s bár egyre in­kább közeleg a két ország közötti háború, tulaj­donképpen az Abwehrnek nincs komoly hír­szerző hálózata az Egyesült Államok földién. S még kevésbé van lehetőség arra — holott Hit­ler újra és újra követelte tőlük —. hogy előké­születeket tegyenek olyan titkos csoportok létre­hozására az USA-ban. amelyek szabotázsakciók­kal kemény csapásokat tudnak mérni az ame­rikai gazdasági élet legérzékenyebb pontjaira. Miközben Canaris és Lahousen erről beszél­gettek. megszólalt a tengernagy asztalán álló kék telefon, amely az Abwehr főnökét, kötötte össze a főhadiszállással. Néhány másodperc múl­va a führert kapcsolták. Hitlert — úgy látszik — nem hagyta nyugodni a veszteség, amelyet a náci Németország hír­szerző hálózata az USA-ban elszenvedett, s is­mét arról faggatta Canarist. mit fognak most tenni? — Minden lehetőt megteszünk, mein Führer. Éppen most tárgyalunk róla. -Vannak odaát kü­lönböző szervezeteink, amelyek a birodalommal együttérző németeket tömörítik. Bár ezek a szer­vezetek nem működnek ma már nyilvánosan, azért még tudunk ott embereket találni... Igaz. az FBI alaposan megfigyeli őket.. — Arra kell felkészülni, hogv az amerikai alu­míniumipart adott alkalommal meg tudják bé­nítani! Ha ez megbénul, nem lesz repülőgé­pük ... — recsegett a telefonba Hitler rekedt hangia. — Jawohl. mein Führer. És Canaris. mihelyt letette a telefont már a megoldás módozatairól kezdett tárgyalni Lahousennel. Ezekből a hetekből Lahousen naplójegyzetei­ben egy rejtélyes akcióról lehet néhány monda­tot olvasni. És néhánv héttel később Lahousen már azt jegyezte fel. hogy a vállalkozás előké­születei gyorsan fejlődnek: „A tengernagyi hi­vatal közölte velünk, hogv hallandó ügynököket partra szállítani az Egyesült Államok partmenti vidékén. E célból több tengeralattjárót bocsá­tott rendelkezésünkre. A hadművelet célja: ke­mény csapást mérni az amerikai gazdasági élet legérzékenyebb pontjára, az alumíniumiparral" És az Abwehr terve, anrelynek kidolgozásában Canaris is. Lahousen ls részt vett. s amely el­sősorban Hitler parancsát volt hivatott végre­hajtani. kezdetben valóban nagyvonulúnak indult. Hitler szándékáról, illetve parancsáról a szabotázsakciókról — tudomást szereztek a náci pártban. így a külföldi németeket nyilvántartó osztályon is. amelyet Bohle gauleiter vezetett. Bohle felkereste Lahousent. zsebében azoknak az amerikás németeknek a névsorával, akik hailandók szabotázscselekményeket végezni az Egyesült Államokban. S bár Lahousen nem sok bizalommal volt Bohle iránt, fogadnia kellett' az ügybuzgó eau­leitert. aki elmondta, kik állnak a rendelkezé­sére. hogy teljesíthessék Hitler parancsát. Lahou­sen jobban szerette volna salát, maga kiválasz­tani az akcióra alkalmas személyeket, végül is kénytelen-kelletlen megállapodott Bohléval, hogy átküldi valamelyik Amerikát járt tisztjét, bi­zonyos Werner Kappét, aki korábban a New Yorkban megjelenő német nyelvű napilap tudó­sítóia volt. Lahousen — mint ezt naplójában feljegyez­te — az első pillanattól kezdve ellenszenvet ér­zett a nagyhangú amerikás német iránt, de szót­lanul végighallgatta, s még akkor sem szólt, amikor Kappe elővette a listát, s ezt mondta: — Ezek az emberek ugyanúgy beszélnek an­golul, ugyanúgy tudnak viselkedni, mint a szü­letett amerikaiak. Készséggel térnek vissza Amerikába, mindenre hajlandók, még arra is, hogy életüket áldozzák a führerért. Valameny­nyien hűséges tagjai a pártnak. (Folytatjuk.) KUPI KISLEXIKON a kollégiumokról Szeged diákváros. A két egyetem, a főiskola és a középiskolák leg­több hallgatója, illetve jó néhány tanulója nem a városból, hanem a környékről és az ország más tájairól jött ide ta­nulni. Éppen ezért sok kollégiumra van szük­ség. • A név? Gyakorta olvasható a lapokban, hogy egy-egy diákotthon kollégiumi címet kapott. Már az ilyen közlemények szö­vegéből is kitűnik, hogy a kollégium és a diák­otthon között különb­ség van. A diákottthon a hallgatók közös szál­lásául szolgáló intéz­mény. Ezzel szemben a kollégium elnevezés már magasabb fokot jelöl. Szervezett közös­ségi életet, önálló prog­ramokat is feltételez. Ezért a kollégiumi cím elnyerésének feltételei vannak. A címet ma­gát a szakminisztérium és a KISZ Központi Bizottsága adományoz­za. % Középiskolások? A középiskolás tanu­lóknak nyolc kollégi­um, a MÁV-nevelőott­hon és az élelmiszer­ipari főiskola két bent­lakásos diákotthona — ahol középiskolások is laknak — áll rendelke­zésére. Ebben a 11 in­tézményben 1772 tanu­lót tudnak elhelyezni. • Egyetemisták? A legtöbb kollégium­ra a felsőfokú oktatá­si intézetek hallgatói­nak elhelyezésére van szükség. Ez érthető is, hiszen az egyetemi és főiskolai hallgatók több­sége nem szegedi. A tu­dománvegyetem hallga­tóinak négy kollégium és egy diákotthon ad szállást. Az orvosegye­temen négy kollégium­ban 752 férőhellyel, a főiskolán három kollé­gium 526 lakóval. És ez még mindig kevés. Na­gyon sok diák — mi­vel nem kap helyet a kollégiumban — kény­telen a drága albérletet választani. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom