Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

SZERDA, 13)0. DECEMBER 16. Fontos és növekvő szerep Magasabb szinten Kisipari szövetkezetek küldöttközgyűlése Tegnap délelőtt Szegeden, a Hungária Szálló kistermében gyűltek össze a ktsz-ek képviselői; itt tartották a Kisipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége küldöttközgyűlését. Részt vett a tanácskozáson Bernula Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa. Csonka István, a városi pártbizottság ipari osztályának munkatársa is. Ferenczi Tibor, az OKISZ elnökhelyettese is eljött a küldöttközgyűlésre: a Csongrád megyei tanács képviseletében dr. B. Nagy Zoltán. a Szeged városi tanács képviseletében dr. Fenyvesi József jelent meg. Fekete László, a KISZÖV vezetőségének tagja köszöntötte a közel hatvan küldöttet, majd Horváth Sándor, a megyei szövetség elnöke fűzött szóbeli kiegészítést két, előzőleg írásban kiadott anyaghoz. Az egyik előterjesztést a Csongrád megyei Kisipari Szövetkezetek idei három negyedévi működéséről tájékoztatott. A szövetséghez tartozó ötvennégy ktsz munkáját elemző anyag megállapítja, hogy a tavalyihoz képest 60 millió forinttal, tíz százalékkal emelkedett az értékesítés. Ezen belül a külkereskedelmi értékesítés csökkent, főként a gépgyártás, de a cipőipar, textilruházat terén is kevesebb az export. A javítás-szolgáltatás összességében kedvező irányba változott, 6.5 millió forinttal, 13,2 százalékkal több a tavalyinál. Kiemelkedik az ipari javítások 18,3 százalékos növekedése, s az épületfenntartási munkák fejlődése. A termelés általában emelkedett: 11,8 százalékkal több volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában. De az értékemelkedésből 46 százalék a létszámnövekedés hatására jelentkezik, csak 54 százalékot hozott a termelékenység. Ezzel aligha lehetnek elégedettek a szövetkezetiek. hiszen ellentmond az intenzív fejlesztés célkitűzéseinek, igen messze van az ideális aránytól. Erre mindenképp ügyelni kell a továbbiakban. Amellett. hogy jóleső érzéssel nyugtázhatják a ktsz-ekben: a rendkívüli, árvizes időszak nehézségein sikerült úrrá lenni, a lemaradás-kiesés nem hagy nyomot a tervteljesítésben. Ugyancsak írásbeli anyagként tanulmányozhatták a küldöttek a Csongrád megyei ktsz-ek IV. ötéves fejlesztési tervéről szóló előterjesztést. Az új tervciklusban az átlagosnál erőteljesebb felfutás várható a vas-, az építőanyag-, a vegyi, a fafeldolgozó", a cipő-, a textilruházati és az építőipari tevékenységet folytató szövetkezeteknél. Megyéi viszonylatban az öt év alatt 262 millió forint értéket képviselnek a beruházások. A KISZÖV elnöke kifejtette: a X. pártkongresszuson sok szó esett a szövetkezetek szerepéről. Megfelelő értékeléssel, kimondva, hogy: „az ország gazdasági életében fontos és növekvő szerepet tölt be a szövetkezeti ipar". A szövetkezeti demokrácia fejlesztéséért és általában a párthatározat megjelölte célokért kell a továbbiakban munkálkodni. A továbbiakban a szövetkezetek közös fejlesztési alapjának és a Kölcsönös Támogatási Alap képzésének. felhasználásának módjáról is tanácskoztak. A megye szövetkezeti dolgozóinak mintegy fele nő; róluk is fokozottabban — a pártkongresszus szellemében — kívánnak gondoskodni. Megválasztották a küldöttközgyűlés mellett működő nőbizottsógot: titkára Kovács Pálné, elnöke Erdösi Ernőné lett. A napirendi pontok vitájában Ferenczi Tibor és Bernula Mihály is felszólalt. Eredményes esztendők A szegedi járási tanács ülése Tegnap délelőtt Szegeden ülést tartott a szegpdi járási tanács. Az elnöklő Gyuris Szilveszter köszöntötte a hosszú betegségéből felépült Farkas Istvánt, a szegedi járási tanács vb-elnökét. Az ülésen részt vettek országgyűlési képviselők is. Tóth Szilveszterné és Nieszner Ferenc. A szegedi járási tanács négyéves munkájáról. eredményeiről írásbeli anyagot terjesztettek elő. Kétségtelen, hogy az elmúlt két évtized alatt ebben a ciklusban volt a legváltozatosabb és legigényesebb a tanácsi munka. Áttérés a gazdaságirányítási rendszerre, s ez bizonyos értelemben a tanácsi munka, a tanácsi szervezet átalakításával is járt. Ma már bebizonyosodott, helyesen. Elsősorban a községek kaptak nagyobb önállóságot. A szegedi járási tanács az elmúlt négy esztendőben ellátta azokat a feladatokat, amelyek hatáskörébe tartoztak. Ebben a ciklusban 22 ülést tartott, az első két esztendőben a megjelenési arány jó. 75 százalék, az utóbbi két évben 10 százalékos visszaesés tapasztalható. A tanácsülés elé 77 fő napirendi pont került, s 146 esetben történt határozathozatal. A tanácstagok 139 esetben szólaltak fel, és 50 javaslatot terjesztettek elő. A tanácstagi beszámolókon mintegy ezer közérdekű bejelentés hangzott el. A végrehajtó bizottság ez Ideig 101 ülést tartott és 149 fő napirendi pontot tárgyalt. Ennek eredményeként 426 intézkedést rögzített határozatban. A vitában Nikolényi György (Szatymaz) az elmúlt négy év művelődésügyi eredményeiről számolt be. Ebben a ciklusban csökkent a tanulók létszáma, 14 ezer 380-ról 12 ezer 236-ra. Ebben a négy évben 292 tanuló bukott meg, a korábbi négy esztendőben viszont 544. A számok azt is bizonyítják, hogy sokkal eredményesebb a nevelők munkája, kedvezőbbek a tanítási feltételek is. Változatlanul 710 nevelő szorgoskodik a szegedi járás iskoláiban, közülük már csak 15-en képesítés nélküliek. Egy nevelőre 17 tanuló jut. Dr. Bereczki János vb-titkár ismertette a járási tanács és vb 1971. évi első negyedévi munkatervét. A járási népi ellenőrzési bizottság 1970. második félévi munkájáról dr. Tóth Imre, a népi ellenőrzési bizottság elnöke számolt be, ismertette az 1971. első félévi programját is. A vitában Ács Zoltán (Szeged) és Ocskó Imre (Kistelek) szólaltak fel. Dr. Horváth István (Röszke) útügyben interpellált, ugyanis Röszkén, a Felszabadulás utcán rendkívül rosszak a közlekedési viszonyok. A járási tanács utasította építési, közlekedési és vízügyi osztályát, hogy foglalkozzon a röszkei panaszszal. N

em mindenkinek adatik meg, hogy utazgasson kedvére. Persze, ha megvallatom az utazgató ismerőseimet, mit hallok? A bécsi kirakatok villogása, a szépséges svájci vidék, a dinamikusan fejlődő Moszkva, az Arany-part szállodái, az Adria kékje, ragyogó nők, automatikus herkentyűk, ennek az ára ennyi, amannak annyi, nálunk bezzeg... A nálunk bezzeg megkopott az utóbbi időben, sőt egyre jobban úgy végződik már, hogy nálunk bezzeg nem is rossz az élet. Az ilyen megjegyzés jólesik az embernek, önmagamban sokat meditálgattam azon, hogy mikorra lesz a nálunk bezzeg kifejezésnek egyértelmű a csengése, ami azt jelenti, hogy itt is jó. A X„ kongresszus határozatát olvasva, kétszer is találkozhatunk olyan fogalmazással, hogy a szocialista építést magasabb' szinten kell folytatnunk. Érdemes ennél a kifejezésnél időzni egy keveset. Ügy érzem, hogy valahol itt leledzik a magyarázat akár az előbb említett példára is. A kongresszus határozatának utolsó mondata így szól: „A lenini eszméket követve haladunk tovább ezen az úton, hogy az élet által igazolt politikai irányvonalat követve, pártunk történelmi küldetését teljesítve, a szocialista építést magasabb szinten folytatva, népünkkel együtt megoldjuk az előttünk álló további feladatokat." Tehát jobban, mint eddig. Jobban, pontosabban, hatékonyabban. De mire alapozzuk ezt? Szerintem az eddigi produkciónkra. Az elmúlt huszonöt esztendő eredményeire, különös tekintettel most záruló harmadik ötéves tervünk végeredményére. a gazdasági reform által teremtett miliőre. A reform három esztendeje alatt tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyok. Magasabb színvonalra emelkedett a szocialista tervgazdálkodás, tervszerűbb lett a termelés. Tervszerűbb? — kérdezhetnék. Amikor a felsőbb előírások nem kötelezőek a termelő szervezetekre? Akármilyen furcsán is hangzik, éppen azáltal lett tervszerűbb gazdálkodásunk, hogy a felsőbb szervek nem írnak elő kötelezően minden apró-cseprő feladatot a vállalatok számára. A hatékonyság, a- szükségletek valós kielégítése került előtérbe. Nem szokás ugyan sokat idézni egy publicisztikai írásban, de nehezen kerülhető el a kongresszus határozatának pontos és fegyelmezett szövegéből a „kölcsönzés". A gazdasági építés és az életszínvonal fejlődése című fejezet harmadik pontja így összegez: „Fő feladatunk a következő években a IV. ötéves terv teljesítése. Folytatódik a szocihlizmus építése magasabb szinten, bővülnek a szocializmus anyagiműszaki alapjai, erősödik az ország védelmi képessége, tovább emelkedik a lakosság életszínvonala, javul a dolgozók anyagi, kulturális és egészségügyi ellátottsága. E célok elérését a termelékenység erőteljesebb emelésével, az ipar szerkezeti összetételének további javításával, a mezőgazdaság belterjességének és jövedelmezőségének fokozásával, a termelési, technikai és technológiai folyamatok korszerűsítésével és színvonalas, kulturált kereskedelemmel kell elősegíteni. Az országépítő célok elérésének követelménye az alkotó szellem további kibontakoztatása. a munkamorál'erősítése, a munkafegyelem megszilárdítása mindenütt, ahol az nem kielégítő." Hosszú volt az Idézet, de alighanem minden mondata külön témát, eszmecserét igényel. Ha a nagy dolgokat kötjük csokorba, szűkebb pátriánk arculatán is egyre inkább érzékelhetővé válik a fejlődés, egyre inkább létrejön az az alap, amelynek a színvonala más. mint hajdanában, évtizedekkel, vagy akár csak évekkel ezelőtt volt. A magasabb színvonalat magasabb szintű tevékenység képes csak fenntartani, illetve tovább fejleszteni. S •valljuk be őszintén, nincs annál nagyobb könnyelműség, büntetés önmagunk számára, mint amikor a meglevő és adott gazdasági potenciálból nem „hozzuk ki" a benne rejlőt, a kihozhatót. Sok mindenre megnyugtató választ adhatunk önmagunknak. A következő ötéves tervciklusban Szeged ipara és mezőgazdasága dinamikusan fejlődik. Üj szalámigyár épül, üzembe lép a házgyár, alapozzák már az újszegedi szövőüzemet, befejezik a Magyar Tudományos Akadémia biológiai kutatóintézetének építését, folytatják az olajprogram beruházásait, állattenyésztő telep alakul ki a Felszabadulás Termelőszövetkezet portáján, hogy csak néhányat említsünk. Lapunkban részletesen is beszámoltunk arról, hogy Szeged egvik legrégibb és legnagyobb önálló vállalata, a kenderfeldolgozó ipar milyen célokat tűzött maga elé a negyedik ötéves terv idejére. Kitűnt abból, hogy az intenzív fejlesztés útját követik, beruházásaik nagyobb részét gépekre, a legmodernebb technikára és technológiára költik el. M

égis úgy érzi az ember, hogy önmagukban az épületek és a gépek nem garantálják azt, hogy nálunk magasabb szinten épül majd a szocializmus az elkövetkezendő időben. A kongresszusi határozat is jelentőségteljesen hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a munka morálját, megszilárdítani a munkafegyelmet. Gyakran megjegyzik a járókelő emberek építkezéseinket szemlélvén, hogy ott sokan ácsorognak, beszélgetnek, hogy az építkezések környékén sok az elhajigált érték, cement, deszka, vasanyag, és nem csupán az emberek álldogálnak, hanem az értékes gépek is. Sajnos, gyakran tárul ilyen kép az ember elé. S mi van ott, ahol nem a sétálgató emberek előtt történik a munka? A gyárkapuk mögött, az üzemi csarnokokban, az irodákban? Valószínűleg ott is találni ácsorgókat, beszélgetőket, közömböseket, pazarlókat. A hatékonyabb tevékenység persze nemcsak az alsóbb régiókon múlik, sőt talán nagyobb arányban függ a vezetéstől, a vezetés színvonalától. Végül is ott koncentrálódik a hatékonyság növelésének majdnem minden eszköze. Sokat emlegetjük még valószínűleg a magasabb szintet, de egy bizonyos: a magasabb szintű cselekvéshez a gazdasági építőmunka hatékonyságának a javításán át visz az út. Gazdagh István e Átadták Tápé új házait Ülést tartott az I. kerületi tanács Tegnap délelőtt a Belváros pellált körzetének ügyeiben: I. pártszervezet Victor Hugó Nitsinger Gyula. Sarnyai I utcai székházában ülést tar- Vencel. Sallai Ferenc. Pigtott az I. kerületi tanács A nitzki György Ótott Béla, napirend előtt Korek József- Szi u Ján Poz . G ne dr vb-elnok számolt be „j-t J a lejárt határidejű tanácsi la- Bodnar Lal°s- dr• Mucsl határozatok végrehajtáséról Józsefné és Pusztai Andor, és ismertette, hogy milyen Hörömpő József válaszadása fomosabb intézkedéseket után az ülést az elnöklő Kiss hajtott '-egre a ket. tanácsülés kczr'tt a végrehajtó bizottság. A napirenden Baogh József, a kerületi tanács pénzügyi osztály vezetőjének előterjesztésében a lakosságot érintő adóügyi jogszabályok I. kerületi alkalmazásának vizsgálata szerepelt. A napirend vitájában felszólalt Hörömpő József. a kc-rületi tanács vb elnökhelyettese és dr, Karsai István, a városi tanács vb pénzügyi osztályának csoportvezetője. valamint Niisinger Gyula. Sarnyai Vencel. Csikós Rudolf. Béres József, Beck Sándor és Bodnár Lajos tanácstag. A vitát Balogh József foglalta össze, majd ugyancsak ő terjesztett két bejelentést az interpellációk előtt a tanács elé. Ezután tíz tanácstag ínterJenő tanácstag zárta be. Megyénk negyedik a vetélkedőn Köszönet a közreműködőknek A Csongrád megyei tanács A megye és székhelye lakosvégrehajtó bizottságának ságából sokan bekapcsolódtegnapi ülésén Hantos Mihály vb-elnökhelyettes arról adott tájékoztatót, hogy melák a vetélkedőbe vagy köz remüködőként, vagy rádióhallgatóként. A megyei tagyénk csapata jól szerepeit nács végrehajtó bizottsága a Tiszán innen — Dunán túl ezért köszönetét és elismerérádiósvetélkedön. senyben három A ver- sét fejezi ki a megye lakosszereplés ságának és mindazoknak. után Csongrád megye végül akik személyes közreműköa^negyedik helyet szerezte désükke] tevékenységükkel A díja két kiemelkedő hozzájárultak a sikeres szekepzőmüvészeti alkotás lesz. repléshez. Jóval az árhullám levonulása után, július 15-én kezdhetett csak hozzá a Szegedi Építő Szövetkezet a soron kívül vállalt munkájához. a tápéi árvízkárosultak új házainak fölépítéséhez. Anyaghiány és szervezési gondok egyaránt nehezítették a munkát. Somogyi Károlyné felvétele Tegnap, kedd délelőtt megkezdhették mégis a fölépült 56 ház előzetes műszaki átadását. Beköltözhetnek a lakóik, de a munka teljes befejezésére csak tavasszal kerül sor. Képünkön: új házak utcája. Nagyobbítják a gyári óvodát Az újszegedi szövőgyár üzemi óvodáját még ebben az évben kibővítik. A kiadásokhoz a városi tanács is hozzájárult úgy. hogy 209 ezer forinttal mérsékelte a kenderfeldolgozó vállalat kommunális adóját. A nagyobb óvodában harminccal több kisgyermek fér el. Az óvoda befogadóképességének 1(1 százalékát a gyár környékén lakó családok vehetik igénybe.