Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

fi SZERDA, 1970. DECEMBER 224. fi HZ.DE III )\ SZEGED Irodabútorok A születési dátum 1950, ekkor írták ki a Szegedi Bútorgyár nevet az üzemre. lHHS-tól a Tisza Bútoripari Vállalat egyik gyáraként növelte termelését, öregbítette az itt készült bútorok hírnevét a szegedi üzem. Termékei legnagyobb részét belföldön hozták forgalomba. A különféle irodabútorokat — íróasztalokat, írógépasztalokat, irodai szekrényeket, komplett irodaberendezéseket — hazai intézmények, vallalatok vásárolhatták meg. Az ötvenes évek elején Csehszlováklába ls szállítottak irodabútort, később a Szovjetunióba is exportáltak. Ez a kivitel azonban nem állandósult, s csak az utóbbi években alukultak ki u szegedi gyár újabb exportkapcsolatai. E kapcsolatok szövögetésében, formálásában az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat töltötte be a közvetítő szerepet. 1008-ban kezdődtek az üzleti tárgyalások egy svéd — közelebbről stockholmi — ceggel. A vevő kívánsága az volt, hogy irodabútor-alkatrészeket gyártsanak számára, s ezeket összeszerelés nélkül szállítsák Svédországba. Az alkatrészeket — íróasztalokat, tárgyaló- és munkaasztalok lapjait, asztal* és szekrénytartozékokat, fiókokat stb, — ezután a partnerek szerelik össze. Vannak persze olyan redőnyös szekrények, könyvszekrények, íróasztalok ls, amelyek már összeállítva érkeznek a skandináv országba, de ezek sem készek teljesen, egy-két tartozékkal még ott egészítik kl őket. Az 1968 óta szerzett tapasztalatok azt tükrözik; érdemes exportálni, gazdaságos a kivitel a Tisza Bútorgyár számára. Természetesen azt is megtanulták az export megindulása óta, hogy a vevők magas követelményeket támasztanak, hogy a megadott méretek precíz betartásától a megfelelő anyagig nagyon sok az olyan igény, ami gondosságot, minőségőrzést követel meg. Voltak, s még vannak is nehézségek. Ilyen például a furnérgond. Magával a munkával könnyebben megbirkóztak a bútoripari munkások ezzel. A belföldön kapható furnérra panaszkodnak — ez.szolgál a bútorok beborítására — a minősége sok kívánnivalót hagy maga után. Kevés az olyan belőle, ami a svédek támasztotta igényeknek megfelel. Mivel a TBV szegedi gyára továbbra is fenn akarja tartani — sőt bővíteni szeretné — exportkapesolatait, keresik ennek megoldását. Az u tervük, hogy jövőre megpróbálkoznak a furnér' importálásával. Ügy gondolják, érdemes. Hiszen, mint sok példa bizonyítja, a gazdálkodás területén mindig hasznos volt a minőség. S annál inkább célszerű erre törekedni, mert más cégek is érdeklődnek a Szegeden termelt bútorok iránt. A szegedi üzem idei mérlegén várhatóan 20 millió forint termelési érték fog szereplni. Ebből 3 millió a kivitelből adódik. A tavalyihoz viszonyítva több mint kétszeresére nőtt exportjuk: 1989-ben még csak 1 millió 300 eezr forint értékűt szállítottak külföldre termékeikből. Hogy jövőre mennyi lesz, hogyan növekszik az export, arra ma még nem tudnak biztosat mondani, hisz több tényezőtől függ, attól is, sikerül-e furnért importálni. A bútorgyáriaknak a helyszűke is gondot okoz, reméljük, most már nem sokáig. Már hozzáfogtak az építkezéshez: a Vásártér utca— Cserje sor határolta részen lesz az új bútorgyár. Itt már lesz elegendő hely, biztosítani tudják a megfelelő szociális és munkakörülményeket, s ez nemcsak általában termelés, de ezen belül az export növelését is lehetővé teszi. A Delta karácsonyi szama 1971. autói és a fiatal bőr titkai két szélső példa a Delta Magazin karácsonyi számának rendkívüli széles témaválasztékából. Bemutatja a legújabb autótípusokat és térhatású elektronmikroszkópos felvételekkel elemzi a ruganyos, fiatal bőr jellegzetességeit. A történelmi múltból a Nagy Armada pusztulását és az évszázadok után most előkerült kincsek regényes történetét írja meg, a jövőről pedig a „Mérték utáni számítógépeik" cimű cikk szól, amely a „mini" komputerek és a földrészeket behálózó számítógép-szolgáltatások perspektíváit ismerteti. Bemutatja a lap az év legnagyobb műanyag hazát,'az Univerzum legújabb „portréit" és mesébe illő színes képeken a lézersugárral színpadra vitt Varázsfuvoladíszleteket, valamint az ékszerek valódi ékköveit tökéletesen utánzó mesterséges %kő-gyémántokat. A gravitációs hullámok, a repülőgép-hajtóművei működtetett tűzoltógépek, az anatómiai vizsgálatok alapján tervezett korszerű szerszámok, s még számos más újdonság, technikai érdekesség, információ és hír szerepel a Delta új számában, amelyet ezúttal is száznál több — javarészt szines — kép, rajz, karikatúra és tudományos lexikon egészít ki. K. S. Könnyű étel BEETHOVEN Születésének 200. évfordulójára December 16-án, ma ünneplia világ Ludwig van Beethoven születésének 200. évfordulóját. Az egész 1970es évet úgyszólván Beethoven-évnek tekintették mindenütt: hangversenysorozatok, ünnepi kiadványok, hanglemezszériák, tudományos és népszerű könyvek idézték fel a nagy zeneszerző emlékét. És mindezt tettük egy olyan korszakban, amikor immár több mint száz éve Beethoven muzsikája a hangversenyek mindennapos gyakorlatához éppúgy hozzátartozik, mint ahogy életútjának leírása és műveinek elemzése már könyvtárnyi kötetre rúg. Mi hát az óka ennek a talán minden más zeneszerzőét túlhaladó népszerűségnek? Az indokot egyrészt Beethoven ifjúságának körülményeiből fakadó néhány jellemvonásában, másrészt a müveinek egy jellegzetességében kell keresnünk. Amikor Beethoven szülővárosában, a Rajna menti Bonnban ifjúságát töltötte, ez a város egyike volt Európa leghaladóbb központjának. Közel volt Franciaország, közel a nagy forradalmat előkészítő szellemi áramlatok; a varos választófejedelme II. József öccse volt, és maga is vallotta bátyja felvilágosodott elveit. Így Beethoven már gyermekkorában olyan útravalót kapott, amelyet soha nem tagadott meg, és amely műveinek úgyszólván minden hangiában benne van. Ez az útravaló pedig: gyűlölet minden elnyomás ellen, szabadságvágy, humanizmus. Ez a hármas eszme tette a mestert azzá a komponistává, akinek zenéjében közvetlenül hangot kaptak a francia forradalom eszméi, aki zenéjében valóságos néptribunná vált. „Erő az •>mber erkölcse" — vallotta, s ez egyet jelent a hősi életforma vállaláséval. Ezt a héroszi egyezményt fejezte ki magas rendű formában Beethoven, nemcsak a Hősi Szimfóniában, hanem a zongoraszonátáinak heroikus tételeiben, egyetlen operájának, a Fidel'ónak a hősi jeleneteiben, sőt, még a Missa Solemnisben is, átplántálva az egyházi muzsikába a hősiesség fogalmát. Azt gondolnók, hogy ez a néptribuni hang, a széles tömegekhez szólás vágya egyel jelent a zened hangvétel egyszerűségével, a muzsika kifejező eszközeinek közérthetőségével. Ám, ha végignézzük a korabeli kritikákat, lépten-nyomon ilyen kitételekkel találkozhatunk: „bonyolult, érthetetlen, mesterkélt". Sőt, a kor egyik jelentős zeneszerzője, a Bűvös vadász alkotója Weber a VII. Szimfónia hallatán azt mondta: „aki ezt a művet írta az megérett az őrültek házára". Mert Beethoven nemcsak nagy muzsikus volt, a legnagyobbak egyike, nemcsali a legmagasztosabb emberi eszmék hirdetője, hanem ugyanakkor az egész zenetörténet talán legmerészebb újítója is. Hu van a zenetörténetben komponista, akire ráillik az „avantgardista" jelző, akkor Beethoven az. Miután elvégezte tanulmányait, és komponistaként önálló útra lépett, szinte minden műve tartalmaz valami olyan, a maga korában elképzelhetetlenül merész megoldást, amellyel állandóan zavarba ejtette, rajongó tiszteletre késztette, vagy éppen elriasztotta kora zeneértő közönségét. Nem egy olyan stílusjegye van a beethoveni életműnek, amely annyira újszerű, hogy még korunk zeneszerzői is átveszik. (Bartók számos szerkesztési, vagy fogalmazási elve, például a legszorosabban kapcsolói" k Beethovenhez.) Ebben a megvilágításban tűnik ki a maga teljes egészében Beethoven nagysága. Mert ő meg tudta oldani a legnehezebb feladatot, olyan zenét írni, amely egyszerre szól tömegekhez és szakemberekhez, amely magával ragadja erejével és lendületével, lírájával és drámaiságával a leglailcusabb hallgatót is, de ugyanakkor olyan meglepetéseket, ma is ható merészségeket tolmácsol, amelyek a legigényesebb műértőnek is rendkívüli élményt nyújtanak napjainkban ls. Á mostani Beethoven-ünnepségek során írta egy német kritikus: az lenne a Beethovenhez egyedül méltó ünnepi megemlékezés, ha a Beethoven-év során a mesternek egyetlen műve sem hangzana el, viszont annál több mai, modern zenét játszanának. *Ez így talán túlzás. De az igaz,, hogy nem értheti meg igazán Beethovent az a zenekedve-^ lő, aki nem ismeri fel műveiben a soha-nem-volt újat, az avantgardistát, az újítót. Aki viszont eljut idáig, az nyilván megértéssel, sőt örömmel hallgatja Beethoven mindenkori örköseit, korunk nagy újítóit, a moderneket, tehát a ma élő és alkotó zeneszerzők műveit is. Várnai Péler Kémek a bú vár hajón 3i — Mindent feltettek egy lapra? — csodálkozott Hoower. — Ügy látszik... Fontos volt nekik az alumíniumipar megsemmisítése. De ezeken a személyeken keresztül kellett volna összeköttetést tartanunk az Abwehr lisszaboni főosztályával is, mindaddig, amíg meg nem érkeznek a mi rádiósaink. Az FBI laboratóriumában rövidesen előhívták a zsebkendőre írt titkosírást, s így birtokába jutottak az USA területén még szabadlábon levő német kémek névsorának. Huszonnégy név vált láthatóvá. Hoower személyesen elemezte szakértőinek társaságában valamennyit. Némelyik mai- korábban is gyanús volt a szamukra. Egy volt lutheránus pap. aki ezekben az időkben New York egyik nyomornegyedében lakott, rövidesen megfigyelés alá került. Aztán néhány óra múlva már a többiek nyomában is ott voltak az FBI emberei. A lutheránus pap egy penzióban lakott, amelyet nem csupán szemmel tartottak, hanem még a telefonbeszélgetéseket is lehallgatták. S nem is kellett sokáig várakozniuk. A volt pap rövidesen találkozót beszélt meg egy ismeretlen férfival. Megállapodtak, hogy a Pennsylvania pályaudvar bejáratánál találkoznak. Négy kémelhárító kísérte az Abwehr-ügynököt, abból a meggondolásból, hogy a floridai csoportnak mindenképpen kapcsolatot kell teremtenie ezekkel az emberekkel. Az ismeretlennel történt találkozót többször is lefényképezték, s néhány óra múlva — Dasch segítségével — Washingtonban már tudták, hogy az ismeretlen — akinek szintén FBI-ügynökök szegődtek a nyomába — senki más, mint Kerling. A floridai csoport parancsnoka rövidesen találkozott csoportja egyik emberével. Ebben a pillanatban vették őrizetbe. De bárhogy is faggatták Kerlinget, s a lebukott Thielt, egyik sem volt hajlandó beszélni, így aztán az FBI kénytelen volt tovább folytatni a hajtóvadászatot, a csoport másik három tagja után. Chicagóban próbáltak a kémek nyomába jutni, mivel feltételezhető volt, hogy Haupt meglátogatja apját, majd ezt követően találkozik a csoport többi tagjával is. S az egyik éjszaka valóban bekopogott az Idősebb Haupt lakásónak ajtaján egy magas termetű fiatalember. Meglepett örömsikoltás, gyorsan pergő szavak, s a fiatalember eltűnt a húz belsejében. Haupt tehát hazatért, ahogy Dasch megjövendölte. De őt seur> tartóztatták még le, Cónolly úgy határozott, hogy egy ideig játszadozik vele, hátha Neubauer is Chicagóba megy, s érintkezést keres Haupttal. Ám akkor érte őket a legnagyobb meglepetés, amikor az FBI chicagói kirendeltségének a főnökéhez így szólt a titkárnője: — Az előszobában Mister Hermann Haupt várakozik! — Jöjjön be! A fiatalember belépett a szobába, s egy csomó idézést, katonai behívót tartott a kezében. Távollétébein érkeztek a lakására. — Hermann Haupt vagyok, szeretném tudni, hogy keres-e még az FBI?... — kérdezte ártatlan képpel. — Miért keresnénk, Mister Haupt? — tettette magát ugyanolyan ártatlannak és semmit nem tudónak a főnök is. — Mert egy csomó behívót kaptam, mialatt én Mexikóban jártam . . . Gondolom, már összevissza keresgéltek... De hát az ember nem tudhatja előre, hogy mikor hívják be katonának, ilyen váratlanul... — Várjon egy kissé, Mister Haupt! — mondta az FBI chicagói vezetője, aztán lenyomott egy gombot az asztalon álló készüléken, s így szólt: — Nézzék meg, Hermann Haupt szerepel-e a körözési listánkon? A főnök egy perc türelmet kért Haupttól, és kilépett az előszobába. — Azt válaszolja, hogy nem köröztük — súgta halkan a titkárnője. — Szóltam, hogy csináljanak • két teát, gondolom, szívesen él ön is vele — mondta mosolyogva Hauptnak, amikor visszalépett a szobába. — Öh, ez igazán kedves! De még el sem készült a tea, s máris megszólalt a hangosbeszélő: „Hermann Haupt nem szerepel a körözési listánkon." — Na látja, Mister Haupt. A dolog a legnagyobb rendben van. Ezek szerint a sorozóbizottság behívója már régen nem időszerű. Ne csináljon gondot belőle. Nyugodtan menjen haza. — Hát ez nagyszerű — állt fel Haupt. aztán egy búcsúüdvözletet intett az FBI főnökének, s otthagyva a beígért teát, kisietett a szobából. A kirendeltség főnöke nem tudta megállni, hogy hangosan fel ne kacagjon: ilyen ballépést, amit ezt a Haupt csinált, csak kezdő kémek követhetnek el. Örömében „itt felejtette" a készülő teát. De Haupt el volt ragadtatva önmagától, ravasz ötletétől, hogy mexikói tartózkodásának meséjével sikerült indokolnia távollétét. Mit sem sejtve ment haza. Másnap azokon a dollárokon, amelyeket Berlinből hozott, vásárolt egy vadonatúj autót, és már az első délután kiautózott a városból, s betért egy átmenti vendéglőbe. Leült egy asztalhoz. Néhány perc múlva melléje ült valaki. A Hauptot követő FBIügynökök, a személyleírás alapján felismerték benne Neubauert. Most mór csak egy ügynök volt hátra, de nem kellett sokáig várniuk, rövidesen ő is megérkezett a vendéglőbe. Együtt voltak hat a floridai csoport szabadlábon levő tagjai, s az FBI nyomban lecsapott rójuk. Valamennyien kézre kerültek. (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON Szeged címeréről A városi tanács legutóbbi ülésén rendeletet hozott Szeged közismert városcímerének használatáról. Bár a rendelet még nem lépett érvénybe, miheztartás végett jó tudni előírásait. # Használati módja? Ezentúl sem hivatalosan, hatósági* jelleggel, csak a mint a városra utaló és díszítő jelképet lehet felhasználni. Fontos, hogy a címer alakja hiteles legyen, és a méretarányokat és színeket megtartsák, csupán kivételes esetben szabad fekete-fehérben, stilizáltán adni. Engedély nélkül tulajdonképpen csak maga a városi tanács használhatja, mégpedig rendezvényeken úgy, hogy az állami címer jelentőségét ne kisebbítse; a város négy színű zászlaján; a tanács által adományozott díszokleveleken, emléklapokon, plaketteken, jelvényeken; a saját kiadásban megjelenő helyi kiadványokon; a színház, az idegenforgalmi hivatal, a szabadtéri játékok propagandanyagain, levélpapírjain. Más esetben a város címerének használatához, valamint forgalomba hozatal céljára való előállításához a városi tanács elnökének engedélye szükséges. A címer védjegyként nem használható fel. 0 Eredeti leírása? Szeged címere az 1719ben kelt királyi szabadalomlevél leírása szerint a következő: „Függőlegesen kettéosztott katonai pajzs, melynek jobb felén kék mezőben két folyó — a Tiszát és Marost jelképezve — fut és foly le; bal oldalon pedig fehér mezőben kiterjesztett szárriyú felezett sas, lábával karmai közt aranyozott kormánypálcát tartva, természethíven előállítva látható; a pajzs környékét körbe átfogó zöld babérból képzett, kereken futó körülvételen a következő aranyírású szavak: .Szeged királyi város 1200' olvashatók; továbbá a pajzson fekvő, katonai, rácsos nyílt sisak, melyen korona fölött álló fehér bárányt ábrázoló fejedelmi ékítmény van; az ormozatról pedig, vagyis a sisak csúcsáról eminnen fehér és veres, amonnan pedig sárga és kék, a pajzs szélein nyugvólag szétterjedő foszlányoktól és rojtoktól illően és díszesen kikerekítve." Aki tehát ezentúl, s persze az engedélyt megkapva, a város címerét használni akarja, ehhez a leíráshoz kell tartania magát.